Nógrád Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-30 / 176. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Alant az ár, fent ivóvízhiány - Hazaérkezett a speciális alakulat Mentők sodrásban - Arvízkrónika Bevetés előtti megbeszélés a motorháztetőn Nagy sodrású, egy-három mé­ter mély vízzel, s a helyzet pa­radoxonjaként ivóvízhiányos lakott településekkel találták szembe magukat a múlt hét elején Lengyelországba in­dult magyar speciális mentő- csapat tagjai. Köztük volt a salgótarjáni Manga Mihály is. A sajnos várható menetrend szerint, vagyis a keddi, az előre jelzettnél azonban lényegesen kevésbé erős árhullámmal érkezett az „osztag.” Oda útjukon ki­tartó kísérő­jük volt a vi­gasztalanul hulló eső, mely akkorra csendesedett, mikor elérték Nisat. Itt első dolguk volt a polgári véde­lem vezetési pontján jelent­kezni, tájékozódni. Másnap, szerdán reggel indultak Opo- leba. Terepjáróval, illetve a magukkal vitt, nagy teljesítmé­nyű motorcsónakkal vágtak neki az elárasztott területeknek. Szolgálatukról így számolt be.-Több kilométer széles ár­térben kellett eljutnunk a vá­rosba. Élet-, illetve vagyon­mentés céljával mentünk, de végeredményben az elárasztott Motor nélkül kézierővel a szárazon területeken lévő falvak, tanyák ivóvízzel való ellátása volt a feladatunk. Ezen kívül ellenőr­ző bejárásokon vettünk részt mintegy harminc négyzetkilo­méteres körzetben. A házaik­ban maradottak élelemért kijár­Embertelen terepen emberfeletti munkával küzdöttek a salgótarjáni speciális mentők nak, s nyilván vannak tartalé­kaik, a legnagyobb gond az ivóvíz beszerzése, ehhez szük­séges a mentőcsapatok segít­sége - mondta a fiatalember. - Lassítja, nehezíti a munkát a hírközlés, a rádiókapcsolat álta­lános hiánya. Ingóságaikhoz még rendkí­vüli helyzetben is ragaszkod­nak az emberek. A speciális mentős nem egy helyen látott vízben álló épületeket, melyek felső szintjét nem hagyták el a lakók ... Hallott esetekről, amikor csak karhatalmi erőkkel sikerült az időbeni kitelepítés. Pénteken reggel érkezett haza a kimerült magyar csapat. Manga Mihály mindvégig a közlekedési balesettől tartott leginkább: nap mint nap kial- vatlanul tettek meg több száz kilométert. S bár még mindig fáradt, tréfával üti el a szeren­csére feleslegesnek bizonyult aggodalmát: „csalánba nem üt a mennykő!”. Ő és társai épség­ben, egészségesen újra itthon vannak. (M. J.) Lehetetlen(-ség) és tehetetlenség - Idegenforgalom tarjáni módra Fegyveresek őrzik a kihalt szállodát Negyedszázada, a hatvanas évek végén nem sokat beszél­tek, de annál többet tettek a megye, különösen Salgótarján idegenforgalmának fejlesztésé­ért, fogadókészségünk javításá­ért. Ekkoriban jött létre, az azó­ta már megszüntetett, kft.-vé alakított megyei idegenfor­galmi hivatal, amely a megyé­ben, élő szakemberek, különös­képpen a Nógrád Megyei Ter­mészetbarát Szövetség közre­működésével megnyitotta az azóta karbantartás, felújítás he­lyett lebontott eresztvényi turis­taszállást. Megnyílt a Napsugár étterem. Kilátó épült a Karan- cson és a Tepkén. Létrehozták a gyorsan kedvelné vált, színvo­nalas Hotel Salgót és annak ét­termét. Szinte mindig telt ház­zal működött a Domyay Béla turistaház. A természetbarát szövetség elkészítette a Ka- rancs-Medves turistaútjainak jelzését. A síszakosztályok igazi télisport-paradicsomot alakítottak ki Saigon, Pécskőn és Szilváskőn. Az erdőgazda­ság esőházakat, erdei tomapá- lyát létesített. Megépült a Ka- rancs Szálló, a kemping, Sai­gon az ifjúsági tábor, az úttörő­váltótábor. Kedvelt éttermek, mint a Beszterce étterem, Salgó étterem működtek. Jöttek a vendégek is. Aztán megakadt az idegen- forgalmi fejlesztés. A nyolcva­nas években, különösen a rend­szerváltás után szinte minde­nütt a pusztulást, pusztítást ta­pasztaljuk. A Domyay turista­ház sok éve zárt ajtókkal pusz­tul. Az esőházakat, az erdei tomapályát szétverték. A Hotel Salgón vendégriasztó tábla: „Biztonsági szolgálat Figye­lem, fegyveres őrség. Őrzött te­rület ! Engedély nélkül belépni életveszélyes és tilos!”. A kiránduló, a turista ma már egy pohár vizet sem kap a sal- gói vár környékén. A sífelvo­nókat kifosztják a „fémgyűj­tők”, a motorokat ellopják, a síházat felgyújtották. Sokat be­szélnek viszont megyénk ide­genforgalmáról. Külföldi (ka­nadai, osztrák) tervezőkkel ké­szíttetnek nem kevés pénzért olyan terveket, melyeket a helyi szakemberek már régen elké­szítettek, vagy színvonalasab­ban, a külföldieknek kifizetett díjazás töredékéért elkészíte­nék. Újra van idegenforgalom­mal foglalkozó szervezet a me­gyeházán, de információs iroda nincs. Működik a Turisztikai Egyesület Nógrádért, a megyei közgyűlés egyik elnökhelyet­tese az idegenforgalommal (is) foglalkozik. Csak tettek kellenek. V. M. PÁSZTÓ 1997. július 30., szerda Az ügyeletes a jó balatoni időben reménykedik Bírónő nyári ügyeletben Két hét telt el a törvényke­zési szünetből, a bíróságok épülete kihaltnak tűnik. A látszat azonban gyakran csal, amit bizonyít az is, hogy itt ülünk a Salgótar­jáni Városi Bíróságon és be­szélgetünk dr. Molnár Ág­nes polgári szakos bíróval, aki egyben a bíróság elnök- helyettese is. Ezen a héten a bírónő tart ügyeletet, ezért kérdezzük.-Mi a feladata az ügyele­tes bírónak?-Az ügyeletes bíró intéz­kedik a soron kívüli ügyek­ben, így polgári ügyszakban a szülői felügyelet megszünte­tése iránt indult perekben, saj­tóperekben, valamint a váltón alapuló követelések kapcsán indult eljárásokban, ugyanis ezen eljárások a törvény ere­jénél fogva soron kívüli in­tézkedést igényelnek. Ezen felül a büntető ügyszakban is ellátjuk a feladatainkat, így például a héten is sor került előzetes letartóztatásra, vala­mint a bíróság meghallgatást tart idegenrendészeti őrizetbe vétel iránt indult ügyben is.- Korábban is volt már ügyeletes?- Igen, tavaly is elláttam egy hét ügyeletet.- Tapasztal-e valamilyen változást a múlt évhez viszo­nyítva?- Nem tapasztalok válto­zást, ugyanolyan a helyzet, mint tavaly volt.- Mi a sorsa a bíróságra a törvénykezési szünet alatt be­nyújtott beadványoknak?- Hozzám kerülnek a soron kívüli eljárást igénylő bead­ványok, a határozatok elleni fellebbezések úgyszintén. A törvénykezési szünet alatt sor kerül a fellebbezések felter­jesztésére is.- Mondana valamit a soron kívüli ügyekről?- Polgári ügyszakban so­ron kívüli ügy például, hogy ha a szülői felügyelet meg­szüntetése iránti kereslet ér­kezik. Az első tárgyalást a ke­reset beérkezésétől számított nyolc napon belül ki kell tűzni. Itt nem lehetünk tekin­tettel arra, hogy törvénykezési szünet van, ezekben az ügyekben haladéktalanul tár­gyalni kell. Ugyanez vonat­kozik a sajtó-helyreigazítási kérelmekre, illetve a váltón alapuló követelésekre, ame­lyeknél nagyon szigorú, há­romnapos határidő van.- Mint említette, történt egy előzetes letartóztatásba helyezés. Miért kellett ezt azonnal foganatosítani?- A gyanúsítottat a rendőr­ség őrizetbe vette, a bűnügyi őrizet azonban hetvenkét óráig állhat fenn. Ha ezen be­lül a bíróság a gyanúsítottat nem helyezi előzetes letartóz­tatásba, akkor a rendőrségnek szabadlábra kell helyezni. Je­len esetben a cselekmény olyan súlyos volt, hogy a bí­róság indokoltnak látta az előzetes letartóztatásba he­lyezést. ■ -Bírónő, volt-e már sza­badságon, vagy netán az ügyeletet követően hová megy?- Egy hetet már voltam szabadságon, de az ügyeletet követően remélem jó idő lesz és talán eljutok a Balatonra. P. A. Nógrád megyei sikerek a népviseletek versenyén Kiváló bujáki menyasszony Első ízben 1985-ben rendezte meg a Jákó Vera Alapítvány a legszebb magyar népviselet versenyét. Aztán csaknem ti­zenegy éves szünet követke­zett. Az idén, július 27-én Szentbékkállán, a Káli-napok keretében rendezték meg két kategóriában, ahol szép nóg­rádi sikerek születtek. A legszebb magyar népvise­let versenyét az idén menyasz- szony-vőlegény és csoport ka­tegóriában hirdették meg. A zsűrinek 181 népviselet közül kellett kiválasztani a legszeb­beket. Menyasszony-vőlegény kategóriában a kazáriak népvi­seletét harmadik hellyel jutal­mazták, melyet Baloghné Ko­vács Krisztina és Balogh Szi­lárd mutatott be. Kiváló minő­sítést szerzett Borbélyáé Pász­tor Emőke bujáki menyasszony népviselete. Nincs okuk szé­gyenkezni a csoportoknak sem: a bujáki hagyományőrző cso­port a harmadik helyet szerezte meg, a kazári hagyományőrzők pedig kiváló minősítést kaptak.-Kezdettől fogva részt ve­szünk a legszebb népviseletek versenyén - mondja a kazári Bozsik Lászlóné, aki oroszlán- részt vállalt a szervezésben. - Első ízben ugyan nem nyer­tünk, de tavaly már „elhoztuk” a második díjat a középkorúak népviselete kategóriában, menyasszony-vőlegényünk pe­dig közönségdíjas lett. Sike­rünkhöz hozzájárult, hogy Nagy Istvánné és Kovács Er- nöné előszedte a legrégebbi ru­hákat. Szeretném mindenkinek megköszönni a segítséget, első­sorban Molnár Katalin polgár­mesternek. Másfél évig tanított étkezési jegyért - Diákjai levelet írtak a miniszternek Aranydiplomás kántortanító Diplomaszerzésének ötvenedik évfordulója alkalmából arany­diplomát kapott a közelmúltban Papp László. Dr. Dobro- voczky István, Pásztó város polgármestere meleg szavakkal köszöntette a jubileum alkalmából az idős tanítót. Papp László 1928. május 21-én hatodik gyermekként született Mátranovákon. Édesapja aszta­losmester, édesanyja háztartás­beli volt. Elemi iskoláit szülőfa­lujában végezte, a polgári isko­lát Salgótarjánban. A család ba­rátai közül többen tanítók vol­tak, sőt keresztapja is kántorta­nítóként tevékenykedett. így aztán „természetes” volt, hogy 1942-ben az Egri Érseki Római Katolikus Tanítóképző Inté­zetbe jelentkezett, ahol 1947. június 13-án kapta meg tanítói, június 14-én pedig kántori dip­lomáját. Szüntelen tanulási vágyát bi­zonyítja, hogy a későbbi évek során történelem-ének szakos általános iskolai tanári okleve­let szerzett, majd később a bu­dapesti ELTE bölcsészettudo­mányi karán is kiállították szá­mára a középiskolai tanári ok­levelet - történelemből.-Huszonöt helyre adtam be pályázatot, három helyről érke­zett kedvező válasz - mondja Papp László. - Hasznost vá­lasztottam, ahol 1948. január 9- én választottak meg a háború­ban eltűnt Mihály Ferenc kán­tortanító helyére, ideiglenes minőségben, 50 százalékos fi­zetéssel.- Hogyan emlékszik vissza pályája kezdetére?-Nagyon szerettem a mun­kámat, de csináltam én még sok mindent mellette. Megalakítot­tam a Zrínyi Ilona Úttörőcsapa­tot, a községi férfikórust, az akkor szervezett labdarúgócsa­pat vezetője voltam, de engem választottak meg az EPOSZ el­nökének is. De nehogy azt gon­dolja, hogy nem voltak problé­mák ... Akkoriban az volt a polgári irányzat, hogy a kántor­tanítók sorban szüntessék meg a kántori tevékenységet, és csak tanítsanak. .Én viszont nagyon szerettem a kántori hivatást is, nem mondtam le, ezért fegyel­mit kaptam. Még értesítést sem küldtek arról, hogy felfüggesz­tettek állásomból, csak a fize­tésnél jöttem rá: a jegyzéken ugyanis csak az élelmezési díjat számfejtették számomra, a fize­tésemet nem. Az élelmezési díj akkor 47 forint volt, és ennyi pénzért tanítottam 1948. no­vember 24-étől 1950. március 21-éig.- Akkor helyeztek át bünte­tésből Nagylóc-Zsúnypusztára (itt nem volt templom), de bi­zony csak hat hétig taníthattam: jött a behívóparancs, így aztán bevonultam katonának Kapos­várra. ’53 májusában szereltem le mint tartalékos őrmester. Közben azonban történt valami, ami a mai napig szívet melen­gető érzés: zsúnypusztai diák­jaim levelet írtak bevonulásom után a honvédelmi miniszter­nek, kérték a leszereltetésemet, hogy taníthassak. De bizony ki kellett szolgálnom nekem is az időmet, leszerelésem után pe­dig a tanév utolsó hónapjában Kisterenyére kerültem. Á kö­vetkező tanév Jánosaknán ta­lált, majd 1954-ben kerültem Rónatelepre igazgatónak, két év elteltével pedig a csécsei ál­talános iskola élére. 1962-től a pásztói 1. Számú Általános Is­kola igazgatójaként tevékeny­kedtem, és 1969-ben kerültem vissza Hasznosra mint igaz­gató.- Innen is ment nyugdíjba?-Nem, mert 1973-ban visz- szakerültem Pásztóra, a Kun Béla Általános Iskolába igazga­tóhelyettesnek, ahol 1983-ban kineveztek igazgatónak. Innen mentem nyugdíjba 1988-ban. Az utolsó öt évben külön öröm volt a munka végzése: akkor szerveztük az ének-zene tago­zatot, és kiváló felkészültségű tantestülettel dolgozhattam együtt.- Hogyan fogalmazná meg tanítói hitvallását?- Imádom a gyerekeket, ezért mindig azon voltam, hogy ne csak a tantervben előírtakat igyekezzek velük megtanítani. Egy pedagógusnak legyen meg az igénye saját magával szem­ben is: amit csak lehet, mindent adjon át a fiataloknak. Én úgy érzem, hogy sikerült teljesíte­nem saját célkitűzéseimet is, amit talán az is bizonyít egy ki­csit, hogy régi tanítványaim a mai napig szeretettel beszélnek rólam. Hegedűs A

Next

/
Oldalképek
Tartalom