Nógrád Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-03 / 153. szám

2. oldal 1997. július 3., csütörtök Balassagyarmat és Környéke Körjegyzőségi őrségváltás Hintaszék... Július elsejétől dr. Cuczi Já­nos né látja el Cserháthaláp, Magyamándor, Debercsény jegyzői teendőit a magyamán- dori körjegyzőségen. A kör­jegyzőség új vezetője korábban a balassagyarmati önkormány­zatnál dolgozott. A korábbi jegyzőt, - dr. Verebélyi Gá­bort -, aki nyugállományban végezte hivatali munkáját - egy kényelmes hintaszékkel bú­csúztatták munkatársai. Péter és Pál munkában Kígyó- és madármotívumok bomlanak ki a fából. Véső ha­sít a magát megadó anyagba, készül a játszótér. Terénybe érve már messziről vakít fehérségével, tisztaságá­val Lencsésék istállógalériája. A bejáratnál Csemniczki Zoltán szobrai, a portán mindenütt forgács, csapolt vagy csapo­lásra váró fa, kézmeleg szer­szám. Ácsok, vagy szobrászok vertek itt tanyát? Pavol Rusko és Abonyi Péter barátságosan fogadja az érkezőket. A két rózsahegyi fiatalember a béke szigetét találta meg Te- rényben. Péter építőművész, a terényi harangláb terveit mu­tatja. 14 sarokkő osztja a csiga­lépcsőt, stációkon át jutunk a felső szintre, mely valójában egy hajó. Harangozni és hajó­hintázni, esetleg harangozva hajóhintázni is lehet majd az építményén. Péter vésővel a kézben bese­gít Pálnak a játszótéri ácsmun­kában. Pavol, azaz Pál pedig festőművész, a pozsonyi művé­szeti főiskola rózsahegyi karán tanít. Egyetemisták jönnek Pestről, hogy több kezük le­gyen. Kapu, korona, stilizált címer is készülőben. Nem ácsok, s nem szobrászok, amit csinálnak számukra érdekes ka­land, a szabad alkotás öröme. Néhány perces pihenőjükön korábbi munkáikról készült al­bumokat nézegetünk. Pál fele­sége magyar, így egészen jól beszéli a nyelvünket. Terény- ben Bozsó András a szállásadó­juk, az idősebbekkel szlovák nyelven is szót értenek. Ma­gyar, szlovák ... Terényben ennek nincs jelentősége. T. L. Lélekhajó Bércéi faluközpontjában hajó­test formájú építményt beto­noznak mostanság. Á talap­zatra gyepszőnyeg kerül, s Bo- bály Attila szobrász-művész plasztikáját hamarosan egy dombormű egészíti majd ki, melyen angyalok fogadják a halottak lelkeit. Az önkor­mányzat által megrendelt mű létrejöttéhez anyagi segítséget nyújt a Képző- és Iparművé­szeti Lektorátus is. Mihály Gábor szobrász, a Magyar Képző- és Iparművészek Szö­vetségének tagja, valamint Sós Katalin művészeti szervező, a lektorátus felkérésére vélemé­nyezte a művet. Ajánlásuknak is köszönhető, hogy a település méltó emléket tud állítani a háborúkban elesetteknek. Szlovák oldalon is lesz folytatása a magyarnándori „Ipolyinak Region - Kontakt ’97 - kiállítás Losoncon Az idén immár hatodik alkalommal megrendezendő szeptem­beri magyarnándori regionális kiállításnak, az Ipolynak a szlovák határ túloldalán is lesz folytatása. Július 15-éig várnak jelentkezőket a Losonc új vásárvárosában megrendezendő Re­gion - Kontakt ’97 kiállításra. A szeptember 3-6 között meg­rendezendő vásárt Losonc új vásárvárosának egyik legna­gyobb induló eseményének szánták a Region - Kontakt ’97 szervezői, amelyen a szomszé­dos országok gazdasági együttműködését reprezentál­hatják - tudtuk meg Huszár Károlytól, aki pontosan a ma- gyamándori látogatásunk ide­jén tárgyalt Sándor István pol­gármesterrel. Huszár Károly örömmel adta hírül, hogy végre a kétoldalúvá válhat a magyar-szlovák kap­csolatokat erősítő, gazdasági és kulturális együttműködésre le­hetőséget biztosító vásár. Az alapításának 750. évfor­dulóját ünneplő szlovákiai vá­rosban több ezer négyzetméter területen építettek kiállítási és vásárközpontot a Vigadót (Re- duta) üzemeltető Trade Center Kft. vezetésével. Az első alkalommal megren­dezendő Region - Kontakt ve­gyesipari kiállításon bemutat­koznak a divat- és bőripari cé­gek, de a száz-százötven kiál­lító közt kozmetikai, élelmi­szer-ipari gyártók, üveg-kerá­mia, műanyag- és gumiiparban érdekeltek is kiállítási lehető­séget kapnak. A széles kínálatban gépgyár­tók, mezőgazdasági eszközök készítői, bútorgyártók valamint a bankpiac szereplői is megje­lennek majd. Az Expo Trade Center, va­lamint a Szlovák-Kereskedelmi és Iparkamara vásárán - a ma- gyamándori vásárhoz hason­lóan -német-magyar-cseh— szlovák üzletemberi találkozóra is sor kerül. A szakmai programokban említésre méltó a Losonc-Pol- tár-Szilikát gazdasági övezet, valamint a honti, nógrádi és a gömöri régiók bemutatkozása. A vásárra eddig több, mint egy tucat vállalkozás jelezte részvételét Balassagyarmat környékéről. Folytatás?- Néhány nappal később Magyamándorban. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztérium által támo­gatott Ipoly-vásáron, szeptem­ber 26-28. között - tette hozzá Sándor István. Virágágyak a vadon nőtt akácfák helyén- Szeretnénk változtatni azon a szemléleten, miszerint a közmunkások dolga a falu rendbetétele. Bőgős Tamás, a magyamán- dori Községi Művelődési Ház és Könyvtár vezetője úgy véli, el kell jutni oda, hogy mindenki te­gyen valamit a települése szépí­tése érdekében. Munkatársaival, valamint az 1989-től működő művelődési egyesület és a helyi önkormányzat támogatásával fa­luszépítő tábort szerveztek. Július 7-étől egy héten át a felső tagoza­tos diákok közül 25-en a község központját, s az intézmények környékét csinosítják. A vadon nőtt akácfák helyét virágágyak, virágládák veszik majd át. Az in­tézmények kerítése, udvara is megszépül, az óvoda udvarán új festést kapnak majd a gyermekjá­tékok is. Az önkormányzat ked­vezményes ebédet biztosít a falu- szépítőknek, délutánonként pedig szabadidős programok, kirándu­lások várják a résztvevőket. Az új polgármester a békétlenséget akarja kinyírni, de azt mindörökre Nem gazdagszik a falu kárára Iliny község neve az utóbbi időben a békétlenségtől volt hangos. Nem csoda hát, ha az elmúlt vasárnap megtartott helyi népszavazás győztese, Kuris László először is a bé­két akarja helyreállítani. Hogyan? Miként? Milyen ener­giája van egy ilyen kis településnek? Iliny új polgármes­tere optimista. Június 29-én százharminchat szavazásra jogosult polgár járult az urnához, hogy dönt­sön arról, kinek a kezében lesz a jövőben a település, a község vezetése. Kuris lászló, - aki az első demok­ratikus választáson már bi­zalmat szerzett - most ismét szavazattöbbséget nyert. A negyvenhét éves mezőgaz­dasági vállalkozó tiszteletdí­jasként látja el majd a pol­gármesteri teendőket. Mint érdeklődésünkre el­mondta: csak az adható mi­nimumot fogja kérni, ne okozzon fejfájást az új kép­viselő-testületnek az, hogy mennyit is szavazzanak meg neki.”- Nem akarok én a falu kárára gazdagodni. Van öt­ven hektár erdőm, szántóm is. A család megél ebből a munkámból - mondta Kuris László, akit a szavazatszám­lálást követően kerestünk fel.- Mik lesznek az első intéz­kedései?- Elsősorban az anyagi ügyeket kell rendbe tennünk, mert az önkormányzat számlá­Kuris László bizakodó ján alig van pénz jelenleg. Ezt követően át kell alaposan gondolnunk közösen, mit te­hetnénk azért, hogy a fiatalo­kat itt tartsuk Ilinyben. Az első önkormányzati ciklusban sike­rült keresztül vinnem azt, hogy Ilinynek legyen végre óvodája. Elvitték az iskolán­kat, kezdett leépülni a falu, de legalább az óvodát összehoz­tuk, ami Ilinynek addig még sohasem volt.- Óriási eredményként könyvelem el azt, hogy a há­roméves gyermeket nem kell azóta sem buszra ültetni, hogy vigyázzanak rá.- Lát valami konkrét to­vábbi lehetőséget a fiatalok megtartására?-A korábbi években már elkezdett az önkormányzat in­gyen telkeket osztani. Ezt fo­lyatni kell, s további támoga­tásokat is adni kell annak, aki itt kíván letelepülni. Ehhez persze pénzre van szüksége az önkormányzatnak, az első te­endők közt ezért is beszéltem az anyagiakról.- Ilinyben néhány éve még barátság volt az önök csa­ládja, s a Chikán család közt, ami idővel a falut szekértábo­rokra kettészakító ellenséges­kedéssé fajult. Az új képviselő- testületben hárman vannak Chikánok.- Nézze, rajtam nem múlik semmi. Én nem azt a tábort, hanem a békétlenséget akarom kinyírni a faluból, de azt örökre. Ha ők is a falu érdekeit tartják szem előtt, akkor jól együtt fogunk tudni dolgozni a falu érdekében.- Mint polgármester az el­lenségeimhez is úgy viszonyu­lok majd, mint az édesapám­hoz. Az, persze más kérdés, hogy mint Kuris László kivel barátkozom, s mi a magánvé­leményem. Tarnóczi L. Monacot hozta Szandaváralj ára a balassagyarmati származású vegyész Világszabadalom a Cserhátban Kúriának néznénk Szandaváralja határában azt az egykori té- eszmajort, melyben egy világszabadalom hazai gyártását kez­dik meg hamarosan. Á tulajdonos Szőnyi István 76 éves ve­gyész, aki Monacóban él, a nizzai egyetem kutató laboratóriu­mát igazgatta nyugdíjba vonulásáig. A Szandavár Kft. a fran­ciaországi üzemeihez gyárt majd félkész anyagot.- Balassagyarmaton születtem, itt jártam gimnáziumba, majd Pesten lettem vegyész. Aztán jött a háború, katonai szolgálat, de a pályán maradtam, Kőbányán si­került egy kis vegyi üzemet ösz- szehoznom, ám amikor Rákosi hatalomra került, nekem mennem kellett. Én mindig önállóan akar­tam dolgozni. ’48-ban építész öcsémmel együtt itt hagytunk mindent, irány a határ. Az első ál­lomás Salzburg volt, ami akkor az amerikai hadsereg fennható­sága alatt állt - meséli nem min­dennapi életútját Szőnyi István.-Már akkor is volt néhány szabadalmam, azokat egy osztrák cégnek eladva szereztem annyi pénzt, hogy eljussunk Párizsig. Franciaországban társas vállal­kozást alapítottam, majd egy ta­nácsadó irodát és kutató laborató­riumot. Nyugdíjba vonulásomig a nizzai egyetem kutató laboratóri­umának voltam az igazgatója, eredményeimet több nyelven publikáltam a szakfolyóiratok­ban. Kutatási területem a 30 éves múltra visszatekintő fluorált szerves kémia.- A Cserhátban az a hír járja, hogy a Szandavár Kft. tűzoltó ké­szülékeket fog gyártani.-Azokról egyelőre nincs szó. A vállalkozás a gyermekeimé. Közülük a két fiú vegyészmér­nök, a leányom jogász. Áz öcsém tervezte épületben mi finomké­miával foglalkozunk, terveink szerint évi 50-60 tonna adalék­anyagot állítunk elő, amit a hab­bal oltó tűzoltó készülékekbe töl­tenek majd nagy hígításban.- Mit kell tudni erről az anyagról, környezeti hatásáról? Nem kúria, üzemcsarnok- Ez egy egyedülálló talál­mány, melyet én szabadalmaztat­tam. Ennek révén olyan felületet alakíthat ki a tűzoltó készülékből kikerülő hab, amellyel az égő al­kohol és sok más olyan anyag ol­tását is hatékonyan végezhetik, melyekre korábban nem volt mód. A gyártási eljárás lényege, hogy a szénhidrogén vegyületek- ben az összes hidrogént fluorra cseréljük a reaktorunkban. Az el­járás három napot vesz igénybe. A technológia teljesen zárt, semmilyen gáz vagy folyadék nem távozik a rendszerből. A végtermék pedig olajszerű folya­dék, amit elszállítunk a Monaco és Nizza közti cégeinkhez.-A habnak Magyarországon nincs gyártója, s a világon is alig húsz cég foglalkozik ezzel ér­demben. Mi tehát külföldre visz­szük a Szandavár termékeit. A próbagyártást egy-két hónapon belül megkezdjük. A szükséges engedélyek beszerzése azonban három évünkbe került. - óczi -

Next

/
Oldalképek
Tartalom