Nógrád Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-23 / 170. szám

1997. július 23., szerda Gazdaság 7. oldal Miért büntetik e táj szülötteit ? - Nógrád részesedéséhez képest fele a juttatott támogatás Lejtőre került a megye mezőgazdasága ? A kötelező kamarai tagság bevezetésével különböző indítékokból hol erőteljesebben, hol halkabban, de még mind a mai napig szóba kerül: mit ad nekünk, mit tesz érdekünkben? E gondolatok jegyében kértem meg dr. Halaj Ignácot, a Nógrád Megyei Agrár­kamara ügyvezető alelnökét, hogy az agrárszabályozás megyén­ket érintő intézkedései tükrében tájékoztassuk a megye mező­gazdasági termelőit, mit tettek, meddig jutottak, mi az, amit el kívánnak érni a tagsági felhatalmazás birtokában?- Az agrárszabályozás meny­nyire veszi figyelembe az or­szág természeti adottságait?-Közismert, hogy a termé­szeti adottságok befolyásolják a termelés lehetőségeit, a hoza­mokat, a jövedelmező-képes­séget, a foglalkoztatást, a ter­melőképességet, összességében az eltartó és a jövőt szolgáló versenyképességet. A megye adottságai az országos átlagtól lényegesen kedvezőtlenebbek. A szántóföld részaránya csupán 47 százalék, a termőföldek mi­nősége 20 százalékkal rosszabb az országos átlagtól. Jelentős a hegyi és dombvidéki terület. Ide sorolható a mezőgazdasági földek 53 százaléka, amely 12,5 százalékos lejtő kategóri­ába tartozik. A megye halmo­zottan hátrányos helyzetét to­vább rontja az ipari termelés je­lentős visszaesése, a nagyfokú munkanélküliség. Az agrársza­bályozás viszont a megye adottságait csak nagyon kis részben és változó mértékben vette figyelembe. Többször több helyen elmondtam az alábbi meghökkentő, elfogad­hatatlan adatokat: részarányunk az ország területéből 2.6, a la­kosságból 2.2, az összes agrár- termelésből mintegy 1 száza­lék, a támogatásokból viszont csupán 0.6-0.7 százalék a ré­szesedésünk.- Mik az okok?- A kormányzati szervek alapvetően a nemzetgazdaság helyzetével magyarázzák a szabályozás egysíkúságát. Az 1970-es, 80-as években ilyen szabályozás mellett Nógrád azért ért el jobb eredményt, mert a magasabb mezőgazda- sági produktumok mellett vi­szonylag jelentős ipari, szolgál­tató tevékenységet végeztek. Ennek csaknem teljes mérték­ben véget vetett az ipar válsága, kivéve az élelmiszeripart, ami azonban jelentősen visszaesett. A szaktárca részéről a ver­senyszféra szabályozása bizo­nyos mértékig érthető. Az idei agrártámogatások 101 milliárd forintjából a kedvezőtlen adott­ságú térségekre 7 milliárd fo­rint jut, melyben meghatározó a földhasznosítási, illetve a külön beruházási támogatás.- Miért kell büntetni azo­kat, akik e tájon születtek, itt akarnak élni, megélni a me­zőgazdaságból, ide köti őket minden, s vállalják a kedve­zőtlen adottságokból adódó pluszmunkát a nálunk kisebb jövedelem elérésének remé­nyében?- Ezeket a kérdéseket hosszú idő óta elmondjuk. Nehogy szó érje házunk elejét, kidolgoztuk a megoldást célzó koncepción­kat, melyet felterjesztettünk. Nemcsak nekünk, hanem a Nógrád Megyei Területfejlesz­tési Tanácsnak is az a vélemé­nye, hogy a mezőgazdaságban élő lakosságnak, is tisztes jöve­delemre van szüksége. Ezt úgy lehet biztosítani, hogy a nem versenyképes területeken folyó mezőgazdasági termelés - melyre több szempontból is szükség van - külön kormány­zati támogatást kapjon. Ide so­rolom a foglalkoztatás megol­dását, a fenntartható mezőgaz­dasági fejlődés biztosítását, a szerkezet-átalakítást, erdőtele­pítést, a biogazdálkodást, a he­lyi ellátást szolgáló mezőgaz­dasági termelést, a szociális ágazati programokat. Csak ezek megoldásaként szűnhet meg az ön által említett büntetés. Eh­hez még csak annyit tennék hozzá, hogy a jelenlegi támoga­tások tömegével, szintjével a társadalmi-gazdasági hátrányo­Dr. Halaj Ignác kát nem tudjuk csökkenteni, az úgynevezett negatív társadalmi, gazdasági spirál továbbra is tar­tós tényező lesz. A megoldásra az Európai Unió országai adnak példát.- Az általánosítás milyen módon szolgálta, szolgálja a válságból való kilábolást?- Egyáltalán nem segít. Dif­ferenciáltan szükséges a megye problémáihoz nyúlni, mert ter­melésének több olyan területe van, ahol versenyképesek lehe­tünk az Európai Unió országai­val. A fejlesztési források szű­kössége általában gátolja eze­ket a lehetőségeket is. A legu­tóbbi kormányhatározat elis­meri, hogy a megye fejleszté­sére megkülönböztetett plusz- támogatást kell adni a jelenlegi normatívákon felül. Ez reményt ad számunkra. A hároméves programunkat is beterjesztettük a kormány elé, szeretnénk, ha mielőbb döntés születne. 65-70 százalékos támogatást indokolt biztosítani több pénzügyi forrás összevonásával, az intézkedé­sek összehangolásával.-Milyen képviseletre ha­talmazta fel önöket a tagság érdekérvényesítése védelmé­ben?- Sokan keverik az érdekvé­delmet és a kamara érdekérvé­nyesítő tevékenységét, holott a kettőt el kell választani. A ka­mara mint köztestület a gazda­sággal összefüggő közfeladato­kat végzi. Tagságunk azzal bí­zott meg, hogy segítsük a me­gye élelmiszer-gazdaságának fejlődését, a válság feloldását, szakmailag tárjuk fel az ellent­mondásokat, tegyünk javaslatot a kormányzati szerveknek, közvetítsük a szabályozások adta lehetőségeket, hogy a kü­lönböző pályázatok elnyerésé­hez, az állami támogatásokhoz minél nagyobb mértékben és gyorsabban jussanak a gazdál­kodók. Bízhatunk jól képzett, korábban nagyon jó gyakorlati eredményeket elért, szorgos, tenni akaró nógrádi emberek­ben. Egy módosított közmon­dással szólva: „Segíts maga­don, a mindenkori kormány is megsegít!” Venesz K. Túlsúlyos mezőgazdasági gépek az utakon Életveszélyes aratás A mezőgazdasági szezon­munkák idején a közutakon gyakran megjelennek a túlméretes, túlsúlyos munka- és erőgépek, trak­torok és a hozzájuk kapcsolt munkagépek, illetve kom­bájnok. Az ilyen járművek közlekedése komoly ve­szélyhelyzeteket teremthet. Erről kérdeztük Balázs Sándor alezredest, a megyei rendőr-főkapitányság köz­lekedésrendészeti osztályá­nak vezetőjét.- Hogyan viselkedjen az autós, amikor ilyen eszközök­kel találkozik?-Jó tudni minden gépjár­művel közlekedőnek, hogy ezeket a túlméretes, túlsúlyos gépeket kikerülni, megelőzni, mellettük szemből elhaladni csakis fokozott óvatossággal, kellő körültekintéssel szabad, tekintettel az átlagon felüli, tehát megszokott járműszé­lességre. Erre nem lehet elég sokszor figyelmeztetni a gép- járművezetőket, hiszen az el­múlt év őszén és az idén ta­vasszal egy halálos és egy sú­lyos sérüléssel járó baleset történt Rába-Steiger és sze­mélygépkocsi, illetve mikro­busz ütközésével.-Az ilyen „veszélyes” gé­peknek a közutakon szabad-e egyáltalán közlekedni?- Természetesen szabad, ám meg kell szerezni az eh­hez szükséges engedélyt. A túlsúlyos, túlméretes jármű­vek üzemeltetőinek figyelmét felhívjuk arra, hogy ezeknek a járműveknek közúton való közlekedése csak a közút ke­zelőjének - Állami Közútke­zelő Közhasznú Társaság - engedélyével történhet. Ta­pasztalatok szerint az üzemel­tetők ezeket az engedélyeket esetenként nem kérik meg, ami lehet feledékenység, vagy attól való félelem, hogy ezért súlyos ezreket kell fizetniük. Megnyugtatásul: a túlméretes járművek közlekedésének en­gedélye egyébként díjmentes.- Az útkezelő engedélye előír-e valamilyen kötelezett­séget a túlméretes jármüvek számára?- Az útkezelő az engedély­ben előírja, hogy a túlméretes járművön figyelmeztető jel­zés (sárga villogófény) mű­ködjön, illetve külön jármű, úgynevezett kísérőkocsi ha­ladjon a túlméretes jármű előtt (vagy mögött) szintén figyelmeztető jelzéssel felsze­relve és azt működtetve. Arra is felhívjuk az érdekeltek fi­gyelmét, hogy a túlméretes vagy túlsúlyos járműveket rendszeresen kísérő jármű­vekre a figyelmeztető jelzés felszerelése az I. fokú rendőr- hatóság (a helyi rendőrkapi­tányság) engedélyével törté­nik, s nem jár bonyolult ügyintézéssel. Nem éri meg tehát hosszadalmas ügyinté­zésre hivatkozni. Arra kérjük az üzemeltető­ket, hogy a veszélyhelyzetek csökkentése, illetve a közle­kedési balesetek megelőzése érdekében tartsák be ezeket az előírásokat. A közlekedés többi résztvevőjének a fi­gyelmét pedig arra hívjuk fel, hogy az aratási szezonban igen gyakran találkozhatnak kombájnokkal és egyéb túl­méretes járművekkel, ne fe­ledkezzenek meg a kötelező óvatosságról. r , P. A. A garantált ár 18 ezer forint Januárra már 27 ezerért jegyzik a búzát Az étkezési búza jövő évi garantált árát tonnánként 18 ezer forintban állapította meg a földművelésügyi mi­niszter. A garantált áras felvásárlást a Gabona Ter­méktanács tagjai vehetik igénybe, illetve azok, akik adatszolgáltatási kötelezett­ségüknek eleget tesznek. Az elmúlt négy évben mint­egy kétszeresére emelkedett a garantált ár: 1994-ben 8200, 1995-ben 8800, 1996-ban 9800 forint volt, az idén pedig 15 ezer forint az az összeg, amennyiért piaci zavar esetén az állam felvásárolja a termést. Mint Gárdosi Péter, az Ag­rárrendtartási Hivatal főosz­tályvezető-helyettese munka­társunknak elmondta, a garan­tált ár általában értékesítési problémák esetén lép életbe; ilyenkor az állam a költségve­tés teherbíró képességének függvényében osztozik a veszteségen a termelővel. Ám az előző évekhez ha­sonlóan az idén sem kell tar­tani zuhanásszerű áreséstől. Jelenleg tonnánként 17-22 ezer forintos felvásárlási ára­kat tartalmaznak az új búzára kötött adásvételi szerződések. A Budapesti Árutőzsdén 1998 januárjára, márciusára szóló jegyzések meghaladták a ton­nánkénti 27 ezer forintot. Újvári Gizella ___________Házunk táján___________ B őrbagócsok a tehénen A legelőről hazatérő tehe­neket mindennap nézzük át, nem szedtek-e össze a sza­badban élősködőt. Kitűnő alkalom erre az esti fejés vagy a reggeli almozás. A bőrbagócsok például elő­szeretettel petéznek a szar­vasmarhára. Egy milliméteres sárgás-fehér petéiket főleg a hátsó végtagok belső felüle­tén, vagy a has alján lévő sző­rökre ragasztják. A petékből kikelő lárvák a bőrbe fura­kodnak és a bőr alatti kötő­szöveten át hosszú vándorút során a gerincvonal mentén a hát-, a kereszt- és az ágyéktá­jék bőre alatt állapodnak meg. Itt érik el a következő ta­vasszal teljes fejlettségüket. Az érett lárvák 2,5 centiméte­resek, barnás színűek. A tél elmúltával már szabad szem­mel, vagy még inkább tapin­tással észre lehet venni a kis- diónyi duzzanatokat, amelyek közepén apró nyílás látható, tavasz végén ezen a kis nyílá­son bújnak ki és a földbe jutva bebábozódnak a bagócsok. Ha több lárva is élősködik a marhán, akkor az állat leso­ványodik, tejhozama csök­ken. A bőre azonban már né­hány lárva fúrása nyomán is tönkremegy, használhatat­lanná válik a bőripar számára. Gondos ápolással a petéket eltávolíthatjuk az állatokról, rovarriasztó szerekkel távol tarthatjuk magát a bagó- csot is. Lengyel Zoltán Világbanki hitel az ifjúsági szakképzés korszerűsítésére Alkalmazkodni a változásokhoz Az 1991-ben indított és idén június 30-án zárult „Emberi erő­források fejlesztése” nevet viselő világbanki projekt a gazda­ságban bekövetkezett változások erősítéséhez kívánt hozzájá­rulni a főként a munkanélküliség csökkentésére, illetve megfe­lelő módon való kezelésére - többek között az ifjúsági és felnőtt szakképzés korszerűsítésére - irányuló programokkal. Az ifjúsági szakképzési prog­ram új képzési modell kidolgo­zására és bevezetésére irányult, hogy a fiatalok széles körű szakmai alapozást kapjanak, amely lehetővé teszi az érett­ségi után a munkaerőpiac igé­nyei szerinti specializációt, sőt az életpálya során a többszöri szakmaváltást is. A programban 79 iskola vesz részt és a Phare-segély támoga­tásával újabb 79 szakiskola csatlakozott a modellhez. Ma már az új metódus szerint tanító iskolák első osztályainak pad­jaiban 15 ezer fiatal ül, az első osztályos szakiskolások egy- harmada. A sikeren felbuzdulva a Munkaügyi Minisztérium ki­dolgozott egy újabb projektet, amelynek megvalósításához vi­lágbanki hitelre volna szükség. A kormány megtárgyalta az előterjesztést és úgy határozott, hogy maximum 37 millió dollár értékű hitelt vesz fel a Világ­banktól az elképzelés megvaló­sításához. A döntést követően a 55 Munkaügyi Minisztérium veze­tésével megindultak a hiteltár­gyalások. Ennek eredménye­ként 36,4 millió dollárnak meg­felelő márkahitelt kapunk, amelynek lejárta 15 év, és há­rom év türelmi idő után a köz­ponti költségvetés fizeti vissza. A terv megvalósítása három évig tart és az új modell kiter­jesztését, a szakképzésnek az európai normákhoz igazítását tűzi ki célul. Ez a 10. osztály utáni minőségi szakmai képzés kialakítását, a szakközépisko­lák tanárainak továbbképzését is jelenti. A kormány legutóbbi ülésén felhatalmazta a minisztériumot a kölcsönegyezmény megköté­sére. Aláírására várhatóan szep­temberben kerül sor. (koós)- hitelre Kincstárjegyek. Ötszörös túljegyzés mellett ismét 20 százalék alá esett az egy hó­napos diszkont kincstárje­gyek hozama. A keddi auk­ción 19,9 százalékos átlag­hozam alakult ki. A benyúj­tott 54 jegyzésből 21-et fo­gadtak el. A maximális ho­zamajánlat 20,17, a minimá­lis 19,20 százalék volt. Az aukción 98,49 százalékos át­lagos eladási ár alakult ki. Késlekedő APEH. A Kis­gazdapárt tiltakozik az el­len, hogy az adóhatóság tör­vénysértő módon halogatja több százezer állampolgár adó-visszatérítésének kifize­tését. Ezzel több milliárd fo­rintos feketejövedelemhez juttatja a költségvetést - kö­zölték az FKGP Elnöki Ka­binetjének tegnapi tájékoz­tatóján. Surányi a jelölt? A jövő év elején távozik hivatalá­ból az Európai Újjáépítési Bank elnöke. A leköszönő vezető egyik lehetséges utódjaként Surányi Györ­gyöt, az MNB elnökét je­lölte meg. A magyar szak­ember úgy nyilatkozott, hogy nincs tudomása jelölé­séről, ilyen indítvánnyal nem keresték meg. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 323,35 Francia frank 31,76 Japán jen (100) 166,38 Német márka 107,13 Olasz líra (1000) 110,16 Osztrák schilling 15,22 Svájci frank 130,60 USA-dollár 193,38 ECU 211,79 Az „ígéret földje A mezőgazdaság mintegy három évtizeden ke­resztül sikerágazatnak számított, hárommilliárd dolláros exportbevételt produkált azon felül, hogy bőségesen ellátta a népességet s a hatalmas számú külföldi turistát. Ebben az ágazatban már 1957-ben kialakultak a piaci szervezetek, megin­dult a piaci gondolkodás és cselekvés. Bevezették a teljesítmény által differenciált anyagi ösztön­zést. S ez az az ágazat, amely sajnos nagyot ha­nyatlott, nagyon elhanyagolttá vált. Az elanyátlanodás okai - a birtokfelaprózó- dás, a termelés koordinálatlansága, a nem kielé­gítően működő agrárrendtartás - között nagy súllyal esik latba az agráriumnak a magyar át­lagnál is nagyobb tőkeszegénysége s a jelen kö­rülmények közötti alacsony tőkefelhalmozási ké­pessége. Az alacsony tőke visszariasztja a hitele­zőket ettől az ágazattól, s az új földhitelintézet s a jelzálog-hitelezés hatása csak hosszú idő alatt bontakozhat ki. Azonnali segítségre van szükség. Leginkább forgótőke kellene vetőmagra, üzemanyagra, se­gédanyagkészletekre, a „mezei leltárnak” neve­zett, befejezetlen termelési készlet s a készáru képzésére, tartására. Ennek az is a célja, hogy a termelők képesek legyenek akkor vásárolni, ami­kor az árak alacsonyak, s akkor eladni, amikor magasak. Rövid távon csak az állam enyhítheti a tőkeín­séget a mezőgazdaságban. Ezt, ha késedelmesen is, a kormány felismerte. Ebben talán szerepet játszottak a közelgő választások is, elsősorban éppen a forgótőke hiányának enyhítésére száz­mi ll iárd forintos hitelcsomagot állított össze a kormányzat. Ennek új vonása, hogy a támogatás csak agrártermelőnek nyújtható, felhasználása nincs gúzsba kötve, megpántlikázva. Öt-hat éves lejárata összhangban van a mezőgazdasági cik­lusokkal, a kamat felét az állam viseli, s visszafi­zetésére is garanciát vállal. Ez pedig a bankka­matlábak kockázati elemét teszi fölöslegessé, to­vább olcsóbbítja a kölcsönt. A puding próbája az evés, mondja az angol. Hitelcsomagé az igénybevétel, mondom én. Min­denesetre, ha gazda volnék, minél hamarabb köl­csönért folyamodnék és áruba forgatnám a hitelt. Az áruk ugyanis, hogy is mondjam finoman, nem lesznek olcsóbbak. Bácskai Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom