Nógrád Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-23 / 170. szám

r Megyei Körkép Manga Mihály salgótarjáni speciális mentős Wroclawba utazott „A keddi árhullámmal érkezem” Hétfőn húsz órakor a Polgári Védelem Nemzetközi Speciá­lis Akciócsoportja újabb ala­kulattal indult a lengyelor­szági Wroclawba és Nisaba, hogy részt vegyen az árvíz sújtotta területek mentési munkálataiban. A csapattal tart Manga Mihály, megyénk Különleges Mentőszolgálatá­nak tagja is, vele beszélget­tünk az indulás előtt. Történik pedig ez a szeren­csére nem mindennapi szolgá­lat-teljesítés azon egyszerű ok­nál fogva, hogy a nógrádi spe­ciális mentősök a polgári véde­lem fent említett akciócsoport­jának kötelékeiben is dolgoz­nak. Sűrűn megszólaló telefonok, az egyéb, kiutazással kapcsola­tos megkeresések, nem utolsó­sorban a felkészüléssel össze­függő feszélyezettség nyomta rá a bélyegét az indulása előtti huszonnégy órára.- A keddi árhullámmal érke­zünk Lengyelországba - hang­zott Manga Mihály fanyar meg­jegyzése. Azé az emberé, aki­nek ilyen vagy ehhez hasonló körülmények között úgy kell dolgoznia, hogy teljesítőképes­ségét ne befolyásolja a tudat: a bőrét viszi vásárra. Lengyelországban az Odera árja, a katasztrófa elhárítása te­szi próbára az ott élőket és a se­gítségükre siető külföldieket is. A rájuk váró rendkívüli - nem lehetetlen, hogy emberfeletti erőfeszítéssel járó - szolgálat ellenére különösebben nem iz­gult tegnap, bár - mint kérdé­sünkre elmondta - árvízhely­zetben még nem mentett kül­földön, csak idehaza.- Lehet-e tudni indulás előtt, hogy ténylegesen mit váőnak az újabb magyar egységtől?- Ez igazán majd ott derül ki. Valószínűsíthető azonban, hogy a rádiózás technikai felté­teleinek kiépítése, gátvédelem, sérültek mentése, esetleg halot­tak felkutatása, ezenkívül köz­művek helyreállítása, illetve a segélyszállítmányok eljuttatása lesz a feladatunk.-Mi lesz a mentőpoggyá­szukban?- Magunkkal viszünk egy nagy motorcsónakot és kiseb­beket, a búvármunka szükséges kellékeit, egyébként két terep­járóval megyünk.- Felszerelésük összeállítá­sánál figyelembe vették-e azt, hogy a folyóvíz fertőződhetett?- Ilyen esetre vannak vegy­védelmi ruháink - válaszolta Manga Mihály, aki azzal bú­csúzott, hogy legkésőbb péntek estig vissza kell térniük. Addig tartanak ki a készleteik, s min­den bizonnyal akkorra már fi­zikai erőnlétük is rászorul az energiapótlásra. (M. J.) Munkában a mentők, „keresztes” sisakban Manga Mihály 1997. július 23., szerda Orbán Viktor a világörökségbe készül Hollókő, a vidék Európája Figyelemreméltó program­mal jelentkezik a hollókői Fiatalok Kulturális és Sza­badidősport-egyesülete, mely július 31-én az Agrár-, és Falusi Ifjúsági Szövetség „Vidék Európája” címet vi­selő rendezvénybe kapcso­lódik be. A hollókői fiatalok csütör­töki programja szentmisével kezdődik, melyet a budapesti Osztie Zoltán, a Magyarok Nagyasszonya-templom plé­bánosa celebrál. Az Európai Unióval kapcsolatos kiállítás, mely az ifjúsági házban lát­ható, egész nap fogadja a lá­togatókat. A Vidék Európája- napot Orbán Viktor, az Or­szággyűlés Európai Integrá­ciós Ügyek Bizottságának el­nöke nyitja meg, majd a hol­lókői fiatalok mutatnak be pa­lóc táncokat. Délelőtt előadá­sok, fórumok váltják majd egymást Hollókőn. Orbán ak­tuális integrációs kérdésekről beszél, Mádl Ferenc, a Ma­gyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökeként a nem­zeti kultúra és az integráció viszonyát elemzi. Osztie Zol­tán plébános, a Keresztény Értelmiségi Szövetség elnöke Jövőkép és ifjúság címmel tart előadást, míg Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magya­rok Kulturális Szövetségének elnöke a határon túli magya­rok és az új Európa viszonyát fogja boncolgatni. Délután Hollókő vendégei az Ófalut látogatják meg, az iskolások pedig az Európai Unióról szerzett ismereteikből vetél­kednek. A programot éjfélig tartó bállal zárják. Kiírták az idei Nagy Iván honismereti pályázatot Várják a dolgozatokat Idén is meghirdették a Nagy Iván honismereti pályázatot. A nógrádi múzeumok, a Nógrád Megyei Levéltár, a Magyar Történelmi Társulat Nógrád Megyei Csoportja és a Magyar Irodalomtörténeti Tár­saság Nógrád Megyei Tagozata néprajzi, történeti, irodalom- és művészettörténeti, természet­tudományi kategóriákban várja a pályázatokat. Bárki pályáz­hat, feltéve, ha nem hivatássze­rűen foglalkoznak múzeumi gyűjtéssel vagy történetírással. A pályázatnak felnőtt és ifjú­sági kategóriája ( 18 éves korig) van. Részletes információ a pá­lyázat meghirdetőinél kapható. Tartalmas kikapcsolódási lehetőség vakációzó gyerekeknek Időtöltés Balassi „nagypapánál” Hová tegyük a gyereket? Örök kérdés marad a szülők számára, amikor beköszönt a nyári vakáció. Sok esetben átmeneti megoldást kínál­nak a még az iskolában szervezett táborok, a rokoni segítség - vagy Balassi „nagypapa”. A Balassi Bálint Könyvtár megint kifőzött valamit, még­hozzá olyan nemeset, amibe mi is belekóstolhattunk az in­tézmény konyhájában. Az egész nyarat átfogó, a vakáci­ózó iskolások számára szerve­zett programjuk részeként ugyanis épp’ ott agyagoztak a gyerekek.- A salgótarjáni városi ön- kormányzat biztosított a nyári elfoglaltság eszközigényére 30 ezer forintot - mondja Horváth Andrásné könyvtáros -, de sok egyebet, poharakat, üvegeket mi is hoztunk a gya­korlati foglalkozásokhoz. Az agyagot például a nyári prog­ramot szervező munkatársunk, Vanya Edina édesapja bá­nyászta össze. A könyvtárosok legalább annyira szívvel-lélekkel fog­lalkoznak a gyerekekkel, mint azok az agyagból készült vá­záikkal, hamutartóikkal, netán színes üveggyöngyökkel díszí­tett kígyóikkal. Bódi Györgyné úgy forgatja az egyik kisgyerek vázáját, mintha valamelyik könyvtá­rosi segédkönyv lenne a kezei között. A kicsinyek szívesen veszik a segítséget, szemeiket az a bizonyos, világra való rá- csodálkozás jellemzi a Balas­siban is.-Sándor Máténak hívnak és a Kodály Zoltán Általános Iskolába járok, szeptembertől már harmadikos leszek - vála­szol készségesen az egyik ifjú dísztárgy készítő, majd hozzá­teszi.- Most hamutartót gyártok, mert ehhez van kedvem. A vá­zát már meguntam. Apró ujjai közben ügyesen alakítják a képlékeny anyagot. A mellette buzgólkodó Olt- völgyi Tamás Jászberényből érkezett, szintén harmadikba készül, s az ottani Bajcsy-Zsi- linszky Endre Általános Iskola tanulója.- Te hogy keveredtél ide?- Salgótarjánban nyaralok a nagymamámnál és az egyik szomszédtól hallottunk erről a lehetőségről.- Úgy látom, nem unatko­zol.- Jól érzem itt magam, tar­jám gyerekekkel is megismer­kedem, ráadásul még a kinti játékra is bőven jut időm. A gyerekek munkái nem „gyúratnak” össze a foglalko­zás végén, hanem . ..- Meg próbáljuk ki- égettetni — mondja Hor- váthné -, a Kodály Zol­tán Általános Iskola igaz­gatója, Ná­dasát István biztosítja majd hozzá a technikát. Ősszel aztán itt, a könyv­tárban kiállí­tást rende­zünk az alko­tásokból, ne­vekkel el­látva a kiállí­tási tárgya­kat. Akik ér­deklődnek a nyári foglalkozá­sok iránt, még semmiről sem késtek le, hiszen a témák időnként ismétlődnek. Június 23-án 10 órától mesefoglalko­zás lesz bábokkal (ezeket fő­iskolások készítették a gyere­keknek), 24-én videomozi várja a látogatókat - szintén 10 órától-, 25-én 10 óra 30- kor pedig (gyülekezés a könyvtárban) Drexler Szilárd segítségével Salgóbányán is­merkedhetnek a madár- és környezetvédelemmel az isko­lások. A gazdag program augusz­tus 4-én folytatódik, újabb ér­dekes foglalkozásokkal (a már említettek mellett gyöngyfű­zéssel, hímzéssel, fantáziajá­tékkal, origamival és sakksu­lival) egészen augusztus 15- éig. De jó volna még gyereknek lenni! B. M. Szívvel-lélekkel dolgoznak, születnek a kis remekek fotó: gyurián A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Vadászvisszhang A balassagyarmati Cserháti Vadásztársaság a lapunkban fo­lyó hó 15-én megjelent „Kapi­tális tiltott lövés” című újság­cikkhez az alábbiakat tartja szükségesnek közölni.- A rendőrség munkáját két­ségbe vonó nyilatkozat nem vadásztársaságunk hivatalos véleménye.- Különleges fegyver: az emberi szó!- Az emberi kapcsolatok vérző tetemeitől bűzlik az or­szág, az új vadászati törvény hatálybalépésével. Európába szekerező magyar­ságunk most sem tagadja meg önmagát: az összefogás helyett vélt sérelmeikért egymás tor­kának esnek az emberek, s ez a jelenség a vadászokra is érvé­nyes. A társadalom amúgy is negatív szemüvegen keresztül nézi ezt az ősi tevékenységet, így elengedhetetlenül fontos az, bebizonyíthassuk, méltók va­gyunk beavatkozni (akár va­dászfegyverrel is!) a természet folyamataiba. Gondolataimat és a Cserháti Vadásztársaság véleményét a július 15-én napvilágot látott „Kapitális tiltott lövés” című cikk helyreigazításaként vetet­tem papírra. A vadászat körüli gyökeres átalakulás sikeréhez időre van szükség. Időt kérünk a társadalomtól, és adnunk kell magunknak is. Ennek értelmé­ben bízunk a helyi rendőrség szakszerű munkájában és tar­talmas együttműködésükre számítunk. Ezzel kapcsolatban meg­jegyzem, hogy a helyi rendőr­ség munkáját megítélő Sasvári János csak magánvéleményé­nek adhatott hangot, az nem a Cserháti Vadásztársaság hivata­los véleménye volt. Az emberi szóra úgy tekin­tek, mint a csodára: építeni ké­pes! De vigyázni is kell vele, mert meggondolatlanul csak árthat ügyünknek. Gaál Dénes a vadásztársaság elnöke Gödörjárás hasra eséssel Észrevételem igencsak az új­ságba, a megye nyilvánossága elé kívánkozik. Nos, ilyen is megtörténhet. A salgótarjáni Beszterce-la- kótelep közelében javították a buszmegállót és kivettek onnan két vasoszlopot. A helyén jó­kora gödör maradt, pontosan a járda közepén, amit elfelejtet­tek betölteni azóta is. Sajnos, nem figyeltem és belelépve a gödörbe - mi tagadás - hasra estem. Talán megalapozott az aggo­dalmam, hiszen ki tudja, mikor történik hasonló hasra esés. Jó lenne, ha az illetékesek befe­jeznék a munkájukat, a gödröt betöltenék betonnal, mert az bi­zony gyerekekre is veszélyes lehet! Tisztelettel: Tóth Imre Salgótarján Mizserfán otthonra lelnek az idősek Szeretném, ha pár sorban kö­zölnék észrevételemet a Mi- zserfai Idősek Otthonával kap­csolatban, mivel az a hír járja ezekről a szociális otthonokról, hogy ez egy rossz valami. Jó tudni, hogy ha egy idős ember, aki nem tudja magát ellátni, nincs senkije - vagy ha van is, de munkája, családja miatt nem tudja megoldani gondozását -, ott szerető gondoskodást kap. Januártól járok hetente az otthonba egy volt munkatár­samhoz, kinek sem testvére, sem gyermeke nem volt, férje pedig öt évvel ezelőtt meghalt. Az intézménybe való belépés részéről nagy traumával járt, hiszen az otthonát hagyta ott, mivel a mozgása erősen korlá­tozott lett, magát már ellátni nem tudta, azonban az ott lévő nővérkék azon voltak, hogy ő minél előbb beilleszkedjen az otthon rendjébe. Az igazgató úr személyesen is felkereste, ér­deklődve hogyléte felől. Az otthonban a fegyelmezetlensé­get nem tűrik, ami érthető, hi­szen nem lehetne rendet tartani a 160 gondozott között. Rendkívül nagy a tisztaság mindenfelé, úgy a szobákban, mint a mellékhelyiségekben. Olyan időpontban vagyok ott, mikor az ebédet osztják, ami változatos és házias jel­legű, ránézésre is gusztusos, a beutaltak szerint finoman főz­nek és a mennyiség is elegendő. A vezetőség, a nővérek, va­lamint a személyzet minden tagja köszönetét érdemel, és erőt, egészséget kívánok to­vábbi fáradságos munkájukhoz, ami bizony részükről sok-sok türelmet és megértést igényel. Üdvözlettel: Budai Istvánná nyugdíjas Salgótarján I

Next

/
Oldalképek
Tartalom