Nógrád Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-17 / 165. szám

1997. július 17., csütörtök Interjú 7. oldal Nem lóg a levesbe a csokornyakkendő - Iskolaelső volt, Prágában is tanult - Hétköznapi polgár az egyenruhás is! Vallatószoba: hogyan látja a megye első rendőre ? Dr. Havasi Zoltán magyar állampolgár, szécsényi lakos. Negy­venkét éves, nős, két fiúgyermek édesapja. Foglalkozása rendőr, rangja ezredes, beosztása főkapitány. Alkata arányos, kisportolt. Jellemzője az új ismeretek iránti olthatatlan kíván­csiság, a határozottság és az igazság szeretete. Hobbija maga az élet. Különleges ismertetőjegye, csokornyakkendőt visel.-Nagy családban nőttem fel. Tízen voltunk testvérek, én va­gyok a legidősebb gyerek - vall magáról. - Az édesapám gép­kocsivezető volt, az édesanyám pedig a helybeli fogyasztási szövetkezetnél dolgozott.-Milyen érzés nagy család­ban felnőni?- Csodálatos. Csak az tudja, aki nagy családban nő fel. A közösségi érzést, az egymásról való gondoskodást csak az tudja átélni, átérezni, aki maga is benne volt, gyakorolta. Jövőkép és repülőgép-Jó tanuló volt?-Nem túlságosan. Közepes szinten tanultam, bár mindig mondták a tanárok, hogy sokkal több van bennem. Nem volt ki­alakult jövőképem. Mindig vonzott a katonai pálya. Repü­lős szerettem volna lenni, de két hiányzó hátsó fogam miatt nem vettek fel. Ekkor vetődött fel bennem a rendőri pálya.- A továbbtanulás helyett azonban dolgozni kellett.- Igen. A nagy családnál az a fontos, hogy minél több kereső legyen. Korkedvezménnyel si­került hivatásos gépkocsiveze­tői engedélyt szereznem, s te­herkocsival fuvaroztam.- Azután következett a rend­őrtiszti iskola.-Adódott egy lehetőség, s 1976-ban sikerült bekerülnöm. Ide akartam jönni a megyei fő- kapitányságra dolgozni. Tiszti végzettségem ellenére nem akartak átvenni, csak tiszthe­lyettesként jöhettem volna ide. Ha lemondok a rendfokozatom­ról. Ezért választottam a fővá­rosi lehetőséget. Az ötödik ke­rületi kapitányságon szereltem fel. Rendőrnyomozónak a bűn­ügyi osztályra. Onnan átkerül­tem a BRFK-ra az életvédelmi, a gyilkossági csoporthoz. Ak­kor éreztem meg a rendőri munkának a felejthetetlen ízét.- Ekkor már házas volt?- Igen, 1976-ban megnősül­tem. Diákszerelem a miénk. Ti­zennyolc éves koromtól jártunk együtt,s nem voltam még 21, amikor összekötöttük az éle­tünket. Ebből a házasságból két gyerekünk született. A nagyob­bik fiam húszéves, a kisebbik pedig 15 lesz az idén.-Hogyan sikerült a munkát összeegyeztetni a családdal?- Nehezen. Nem véletlen, hogy talán a rendőröknél a legmagasabb a válások száma. Ezzel a munkával vele jár egy sor lemondás. Az ember életé­ből ez a hivatás elveszi azt, ami nagyon sok esetben a családnak járna.-Ehhez bizonyára kell egy nagyon megértő feleség is.- Igen. A rendőrházasságban a feleségnek van a legnehezebb dolga. Talán könnyebb akkor, ha az ember párja is rendőr, mert talán jobban átérzi azokat a problémákat, amelyekkel meg kell küzdeni.-A főváros után Balassa­gyarmat következett?- Budapest jó lecke volt ne­kem. Azokból az évekből ma is profitálok. Igazi iskola volt. Akkoriban sok olyan öreg pesti zsaru volt, aki az ötvenes évek­ben sportolóból lett rendőr. Például Varjú Vilmos, vagy Svéda Gyula, az egykori válo­gatott vízilabdázó. Rohanás, majd Gyarmat Én nála kezdtem a pályafutá­somat. A családom azonban nem tudta megszokni a pesti rohanást, a személyiség nélküli létet, s ekkor helyeztettem át magam Balassagyarmatra.- Nemsokára történt az újabb váltás.- 1983-ban a külfölddel való együttműködés jegyében keres­tek embereket, akik felsőfokú tanulmányokat folytatnának a szomszédos országokban. Ek­kor kerültem el a prágai Károly Egyetem kriminalisztikai fakul­tására.- Ahol summa cum laude végzettséget szerzett doktori címmel. Sokat tanult?- Akkor rengeteget. Az álta­lános iskola és a gimnázium laza évei után már a rendőrtiszti iskolát is iskolaelsőként végez­tem el. Eszerint nem véletlenül mondogatták a tanáraim, hogy több van bennem.- A Károly Egyetemről hová vezetett az út?- Nos, akkor berobbantam a megyére. Mikor ide kerültem, főnyomozó lettem, s néhányan zokon vették, hogy ki ez az ide érkezett ember, aki máris így kezdi. A vezetőim azonban számításba vették, hogy megfe­lelő rendőri gyakorlatom volt. Az iskolán nyújtott teljesítmé­nyem alapján is gondolhatták, hogy többre is alkalmas va­gyok. Egy év múlva csoportve­zető lettem. Később megbíztak az osztályvezetői feladattal. Azután az 1990. július 1-jével induló szécsényi kapitányság vezetésére neveztek ki, amit megpályázva is elnyertem. Tanulni, tanulni...-Közben állandó tanulás. Ho­gyan bírja ezt az iramot?- Köszönöm szépen, jól. Én a jogi végzettséget csak beug­rónak tartottam valamihez. Szakmai szempontból nagyon fontos, hogy a rendőr jól kép­zett legyen, hogy megfeleljen a növekvő követelményeknek. Jelentkeztem ügyészi, bírói szakvizsgára. Egy kétéves elő­készítés után sikerült. Manap­ság nincsenek öröklétre szóló beosztások. Ma az embernek több lábon kell állni. Elvégez­tem az európai képzés nemzet­közi központja magyar tagozata által indított uniós csatlakozás egyéves tanfolyamát, ami na­gyon fontos, hiszen Európához akarunk csatlakozni. Majd el­kezdtem az ELTE-n egy újabb szakjogászi képzést, egy két­éves posztgraduális képzést közlekedési szakon. Szeptem­bertől pedig indulok egy újabb oktatásra az európai jogászkép­zésre, s közben angolul is tanu­lok. Egy cseh felsőfokú vizs­gám már van. Az angol meg kü­lönösen fontos a holland kap­csolatainkban. Igazából egyen­rangú partnerként akkor kezelik az embert, ha meg tud szólalni a kommunikáció nyelvén.- A főkapitányi beosztást tartja pályája csúcsának?- Soha nem gondoltam arra, hogy belőlem valaha főkapi­tány lesz. Minden beosztásom­ban nagyon jól éreztem maga­mat. Mindig önmagamat ad­tam. Nem volt célom a főkapi­tányság. Amikor nyomozó vol­tam, nem volt célom, hogy ka­pitány legyek. Az adott munkát megpróbáltam a legjobban el­végezni úgy, hogy engem is szórakoztasson. Van szeme a főnöknek- Észrevették az értékeit a felet­tesei?- Ezek szerint igen. Akik jól ismernek, tudják, hogy szóki­mondó és őszinte ember va­gyok. S úgy érzem, hogy a ge­rincem valóban oszlop!-Voltak ebből összeütközé­sei?- Igen. Csak­hogy én mindig azt mondtam a vezetőimnek, hogy vannak olyan emberek, akik a szemedbe mondják az iga­zat, és vannak olyanok, akik a hátad mögött. Én az előbbiekhez tartozom, s vagy elfogadod és úgy kezeled, ahogyan ezt kell, vagy nem. Meg lehet engem győzni arról is, ha rosszul látok vala­mit, s fogadókész vagyok a kri­tikára is.-Bántotta valaha más em­bernek az irigysége?- Persze. Amikor építettem a házamat, rögtön jöttek a han­gok, hogy miből épített házat egy 39 éves ember. Nos, OTP- kölcsönből, hitelből, s amiből szoktak az emberek építeni. Bánt-e? Inkább bosszant, de nem bánt, mert tudom, hogy az embereknél mi motiválja az irigységet. Ezek a dolgok min­dig működnek, s ezeket nem lehet nem számításba venni. Ez olyan, mint a háttérzaj. Ezzel számolni kell, együtt kell tudni élni vele.- Van-e egyáltalán magáné­lete, jut-e rá ideje?- Mostanában elég kevés. Visszasírom a régi szép kapitá­nyi éveket, amikor viszonyla­gos kényelemben és nyuga­lomban éltem, ami számomra elég sok lehetőséget biztosított. Ez a szék azonban kényelmet­lenebb. Elég kevés idő jut rá, de meg kell találni azokat a szabad perceket, órákat, napokat, ami­kor feltölthetem magam ismét energiával.- Van valamilyen kedvenc el­foglaltsága, hobbija?-Valamikor szerettem hor­gászni, de nincs rá időm. S olyan kevés a hal, hogy nem tudom kivárni, hogy kifogjak egyet. Nekem hobbi az élet. Megtalálni azokat a kis apró szépségeket, amelyek mellett naponta elmegyünk és nem vesszük észre. Egy naplemente, egy gyönyörű fa, vagy egy virágzó kert, ami szép, ami eszté­tikát, bensőséges nyugalmat sugároz. Oly sok minden mellett megyünk el részvétlenül. S nem látunk csak nézünk. Pedig ez minden emberrel vele szüle­tik. Én nagyon fon­tosnak tartom, hogy ezt a családban fej­lesszük, adjuk át a gyerekeinknek. szeret?-Nem, én imádom a vada­kat. Csodálattal nézem a termé­szetet. Csodálatos lények, miért kell elpusztítani őket?- Mi a kedvenc színe?- Két színt egyformán szere­tek, a zöldet és a kéket.- Két ellentétes szín?- Igen. Hiszen az egész élet ellentétes. Élet és halál.- Beszéljünk a filozófiáról?- Szoktam filozofálni. Ma­gamban is, meg egyébként is. Hiszen ez olyan csodálatos tu­domány, amit nem most talál­tak fel, de folyamatosan mű­velni kell.- Szereti-e a zenét?-Mindenféle zenét imádok. Még a rap-et is. Ennek is egy­fajta stílusa van, érdekessége, amire oda lehet figyelni, ami az emberben megmozgatja a rit­musérzéket és önkéntelenül rámozdul a zenére. Mindig a hangulattól függ, hogy milyen zenét élvezünk. A komolyzene boldogságot,. áradást, gondola­tiságot ad, a modem zene meg ritmust, lüktetést.- Saját elképzelései szerint öltözik-e, vagy öltözteti valaki?-Általában magam döntöm el, hogy mit vegyek föl. Ha nincs arra idő, hogy figyeljem magam, akkor kell egy kis hát­tér-információ, de általában mindig én döntök. Egy praktikus viselet- Önről mindenki csak úgy be­szél: a csokornyakkendős kapi­tány. Honnan ez a viselet?-A rendszerváltás előtt is mindig csokomyakkendőben jártam. Azért szeretem, mert az embernek ad egyfajta egyéni­séget. Emellett praktikus vise­let. Nem lóg a levesbe, olcsóbb, mint a hosszú nyakkendő, biz­tonságosabb is. Nem tudják megfogni az embert és megrán­tani a nyakkendőjénél fogva, de igazából ezzel is egyfajta pol­gári szemléletmódot szeretnék kinyilvánítani a rendőrségen belül is. Mi, rendőrök is polgá­rok vagyunk. Polgári módon akarunk és kell hogy gondol­kodjunk. , Csak, ,így közelíthe­tünk egymáshoz. ,-.Mi a.kedyeM mondása?- Rengeteg. Ugyanis mindig a helyzettől függően alkalma­zom ezeket. Amikor szakmai kérdésekről beszélünk, azt szoktam mondani, hogy bízzál, de ellenőrizz. Nincs olyan ked­venc mondás, ami mindenre jó. Akkor az olyan, mintha egyen­ruhát húznánk valamire, pedig tudjuk, hogy az nem úgy mű­ködik. Pádár András Dr. Havasi Zoltán Bomló arányok vagy korszerű törvénykezés? - Végtelenített perek, új szereposztással - A büntetőeljárási kódex megyei hatásai Nógrád bírákra vár, de rossz időkre készül Miközben a parlamentben és - a feminista jogvédők segítségével - az újságokban hónapokig komoly, elmélyült (ha nem is mindig szakmai) vita folyt a házasságon belüli nemi erőszakról, a por­nográf képek készítéséről, s általában a Btk.-módosításról, az Igazságügyi Minisztériumban csendben elkészült a törvényke­zést a következő húsz-harminc évben alapvetően meghatározó új eljárási kódex tervezete, amelyet enyhén szólva vegyes érzel­mekkel fogadtak az érintettek. A javaslat szerencsés és kevésbé szerencsés megoldásainak - egyelőre alig tervezhető - hatásairól dr. Kovács Istvánnal, a Nógrád Megyei Bíróság Büntető Kollé­giumának vezetőjével beszélgettünk - alig egy hónappal azután, hogy a Legfelsőbb Bíróságon tartott tanácskozás résztvevői a tervezet több alapelvét egyhangúlag elvetették ...-Itt van nálam a június 26-ai miniszteri előterjesztés, melyet - ha minden igaz - néhány nap múlva tárgyal a kormány. Eb­ben továbbra is a megyei bíró­ság széles körű hatáskörbővíté­sét tervezik, annak ellenére, hogy a budapesti tanácskozá­son ezt - és nem csak ezt - éles kritika érte.-A megyei kollégiumveze­tők és az LB-bírák úgy foglaltak állást, hogy a jogállamiságnak nem kritériuma a kétfokú rendes jogorvoslat, mert jelentősen megnő az eljárás időtartama. Szintén egyértelműen elutasítják a „felek általi kikérdezés” rend­szerét, melynek lényege, hogy a kihallgatást az a fél kezdi, aki azt indítványozta, majd az ellenérdekű fél következik, s a kikérdezést az indítványozó zárja. Ha ez az intézmény bekerül a gyakorlatba, akkor egy kérdést különböző formában akárhány­szor fel lehet tenni, ami egyrészt befolyásolásra alkalmas, elbi­zonytalanítja a tanúkat, másrészt egyszerűen nem lehet tervezni a tárgyalást, a perek a végtelensé­gig húzhatók.- A kétfokú rendes jogorvos­lat aligha lehet vita tárgya, hi­szen azt alapelvként már egy 1994-es kormányhatározat le­szögezte, a javaslat csak ezt kö­veti. A per tartama viszont ké­nyes területet érint, különösen itt, Nógrádban, ahol a büntető- bírói státuszok negyede nincs betöltve. Pontosan mekkora a hiány? S mekkora az ügyteher?-Jellemző adatok: Salgótar­jánban az egy bíróra jutó ügyek száma 61, Pásztón 36, Balassa­gyarmaton 280 - ott ugyanis öt helyett két ember dolgozik (il­letve időnként a kirendelt me­gyei bírák), s nálunk is hiányzik egy bíró.-Ez utóbbi nyilván a jelen­legi hatásköri szabályok mellett igaz. Az új törvény azonban még jó pár bűncselekmény tár­gyalására kizárólag a megyei bíróságokat jelöli ki. Ezek közül az „egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése", vagy például a „visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével” nyilván nem terheli túl önöket sem. De nézzük a többit, ami már esetleg gondot okozhat: gazdálkodás rendjét érintő bűncselekmények.- Nem jellemző.- Visszaélés kábítószerrel.- Egyelőre ez sem jelent többletmunkát, évek óta nem volt egyetlen ilyen ügyünk sem. (Az interjú után pár órával je­lentette be a rendőrség a bánki diszkórazzia eredményét.)-A megyei bíróság hatáskö­rébe tartozna minden olyan ügy tárgyalása, ahol a halál oko­zása tényállási elem, tehát az emberölés, a halált okozó testi sértés és az emberrablás minő­sített esete mellett minden halá­los közlekedési baleset és veszé- lyeztetési bűncselekmény is.- Ez ellen nincs elvi kifogá­som. Jelenleg első fokon szinte kizárólag élet elleni ügyeket tárgyalunk, évente legfeljebb huszonötöt-harmincat. Számot­tevő emelkedés valószínűleg akkor sem lesz, ha a gondatlan vétségek is hozzánk kerülnek.- Mi a helyzet a különösen nagy értékre, illetve jelentős ér­tékre, bűnszövetségben, bűn- szervezet tagjaként vagy fegy­veresen elkövetett vagyon elleni bűncselekményekkel?- Ez már komolyabb munka- teher-növekedéssel jár, hiszen rendkívül bonyolult ügyekről van szó, amelyek nemcsak a büntető, hanem a csőd-, deviza- és vámjogszabályok alapos is­meretét is megkívánják. Nóg­rád megyében jelenleg hat­nyolc ilyen büntetőeljárás van bírósági szakban, több hónapra, esetleg fél évre is lekötve egy- egy embert. Mindezek alapján talán érthető, ha azt mondom, hogy szükség lenne minimum két olyan bíróra, aki csak ilyen ügyekkel foglalkozik.- Az előterjesztés alapján vi­szont luxusnak tűnik, hogy két- három ember csak vagyon el­leni ügyeket tárgyaljon.- Viszont éppen a terjedelem miatt - szükséges. Ugyanígy kell majd nyomozási bíró is - számításaim szerint egy való­színűleg nem is lesz elég.-A kollégiumvezetői konfe­rencia szintén elutasította a fia- talkorúakra vonatkozó hatás­köri szabályok módosítását. Ezek alapján megszűnne a kü­lönleges illetékesség, vagyis az, hogy a megyei bíróság székhe­lyén lévő helyi bíróság járjon el - s így maga a megyei bíróság tárgyalná ezeket az ügyeket is.-E bűncselekmények több­sége jórészt vagyon elleni, rit­kábban közrend elleni, ugyanakkor 2-300 ügyről van szó, ami komoly megterhelés.- Volt olyan ellenérv is, hogy a vádlottaknak, rokonoknak többet kell utazni, pedig nyil­vánvaló, hogy például Balassa­gyarmaton csak az utca másik oldalára kell átmenni... A személyi oldalról meg azt mond­ják a javaslat készítői, hogy egy­szerűen fel kell vinni a megyei bíróságra azt, aki eddig a váro­sin tárgyalt a fiatalkorúakról.- Bagatell ügyeket ne vi­gyünk fel a megyére! A hatás­kör átcsoportosításával egyetér­tünk, de csak úgy, hogy azzal nem bomlanak meg az egész­séges arányok.- A megyei elsőfokú hatáskör növelésével nyilván csökken a másodfokra érkező ügyek száma - viszont ezután másod­fokon is bizonyítást lehet fel­venni, ami viszi az időt. Ugyanakkor így csökkenhet a megalapozatlanság (hiányos, fel nem derített tényállás) miatt hatályon kívül helyezett ítéletek száma. Tehát mindennek meg­van a napos és az árnyoldala, így annak is, hogy egyéves kö­telező titkári működést írnak elő a leendő bíráknak.- Ez még csak tervezet, de a jelenlegi helyzetben számunkra kifejezetten hátrányos, hiszen a most kezdő fogalmazók még ké­sőbb állhatnak munkába. Egyébként nem véletlen, hogy éppen Gyarmaton van hiány büntetőbírókból: az itt dolgozó fogalmazók többsége az utóbbi években polgári ügyszakos lett, a város sem vonzó, hiába kínál­tunk lakást is, alig volt érdeklő­dés. Azért van remény, hogy ősztől lesz egy új bíró itt is.- Összegezzünk: mit vár ön, és mit várhatunk mi az igaz­ságügyi reformcsomagtól - helyben?- A tárgyi feltételek most már tűrhetőek, a létszámhiány is enyhülhet (jelenleg már vannak olyan fogalmazók, akik bünte­tésként dolgoznának), de éppen az egyéves titkári működés be­vezetése és az említett eljárási reformok miatt csak lassú javu­lás várható. A pozitív hatásokat idővel biztosan mi is érezzük majd - addig viszont néhány na­gyon nehéz év várható. S.J.F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom