Nógrád Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-10 / 133. szám

A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Diadalt arat az akarat A közelmúltban Balassagyar­mat utcáin új arcok jelentek meg. A járókelők olaszul, ango­lul, franciául, ukránul, szlová­kul, románul beszélő fiatalok­kal találkoztak. Sokan közülük szomorúan tudatosították, „hogy egy kicsit bizony lema­radtak”, azonban örömmel nyugtázták, hogy a város isko­genforgalmi Középiskola az idén már másodszor szervezett egy olyan nemzetközi középis­kolás találkozót, mely elisme­rést érdemel. A Mikszáth Napok keretén belül a hazai és a külföldi diá­kok sportolnak, művészi bemu­tatót tartottak, főztek, sütöttek, asztalt terítettek, ajándékkosa­Sütöttek, főztek, asztalt terítettek Iáiban az idegen nyelvek okta­tása biztosítva van. A sokoldalú képzés lehetőségének a megte­remtése napjainkban nem könnyű feladat, de Gyarmaton szerencsére vannak „jövőbe néző” emberek. A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Kereskedelmi, Élelmi- szeripari, Vendéglátó és Ide­rat csomagoltak, gyakorolták az idegen nyelvet. Mindnyájan sokat tanultak egymástól is, szakmailag és emberileg gaz­dagabbá váltak. A másság elfo­gadásával, a tolerancia erényé­vel, nyelvtanulással elindultak az Európai Unió felé. Dr. Pintér Valéria Balassagyarmat Dohányzók nyeregben A minap hosszabb időt töltöt­tem a salgótarjáni kórház szomszédságában lévő rendelő- intézetben, orvosi vizsgálatra várva. Mivel több helyen kellett megjelennem, le-föl járkáltam az emeletek között a lépcsőn közlekedve. Minden lépcsőfor­dulóban álldogált néhány „be­teg”, akik füstfelhőket ereget­tek öntelt pózban. Vesztemre meg mertem szólítani két lófar­kat viselő ifjoncot, hogy miért itt dohányoznak. „Húzzon in­nen, mert ledobjuk a lépcsőn” - volt a válasz. A folyosókon ugyan van dohányzást tiltó tábla, de a lépcsőfordulókban sehol. Felkerestem az igazgatói irodát panaszommal, ahol az ott tartózkodó hölgy azt mondta: a dohányszó személyekkel szemben tehetetlenek vagyunk. Mint beteg, kérdem, akar-e tenni a gyógyintézet a nemdo­hányzó betegek érdekében vagy kényelmesebb megoldás a néhány agresszív, dohányzó személy kedvében járni? Akit pedig köhögtet a cigarettafüst, keressen másik orvosi rendelőt. Szabó István Pásztó BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1997. június 10., kedd Régi épületből varázsolt falusi paradicsom - Ifjú németek közössége Pihenő a Berkenye-házban - Kétkezi munkával Eső utáni, bágyasztó napsütésbén ropog a tűz az udvari tűzhelyen. Szinte majd mindegyik fiatal az ebéd előkészüle­teivel foglalatoskodik: egyikük nyársra húzott, zöldfélékkel gazdagított csiperkéket óhajt fogyasztani. A többiek maradnak a konzer­vatívabb étkezésnél, nekik a hirtelensültre támadt étvá­gyuk. - Berkenye község szí­vében gyakran látni ilyen idilli képet, amióta - a múlt év őszén - megnyílt az úgyneve­zett Berkenye-ház, melynek többféle szerepet szántak. Az igényességről és ízlésről tanúskodó festői épület és ud­vara láttán az ide vetődő ide­gen méltán mondhatja: sokak elismerésére tarthat számot ez a régi épületből vendéglátásra megalkotott kis, falusi paradi­csom. Tanúsíthatnák ezt azok a - részben külföldi - fiatalok, akik egy-egy hétvégét töltöttek eddig a házban. Ezekben a na­pokban tizenegy osztrák fiatal pihenhette itt ki tanulmányi fá­radalmait úgy, hogy bejárták a távolabbi környék nevezetes részeit. A csoporttal tartott Szalonna Zoltán is, aki Bara­nyából jött, nemrégen fejezte be főiskolai tanulmányait Ausztriában, s ennek a tájnak a szerelmese. A Berkenye-házat úgy mutatta be, mint a Ma­gyarországi Ifjú Németek Kö­zösségének, a falu lakóközös­ségének, a helyi baráti körnek a közös „gyermekét.” Az ifjú németek közössége pályázaton nyert pénzének, nem utolsósorban a helyiek önfeláldozó segítségének, hozzáértő kétkezi munkájának köszönheti létét. Adott már otthont művésztábomak, okta­tási központként is működik, s természetesen egyszerű ven­dégházként tarifákkal, nyitva áll bárki előtt. (mj) Változatlan a „Kéri” utáni nagy érdeklődés - Sokan jelentkeznek gimnáziumba is Népszerű iskolák, képzési formák A középiskolákba történő felvételik után kialakult a salgótar­jáni „top-lista”, a középfokú oktatási intézmények utáni érdek­lődés tekintetében. A Bolyai János Gimnázium hatosztályos év­folyamára a felvételi jelenleg is folyamatban van. Változatlanul a legnagyobb az érdeklődés a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Középiskola iránt. Jelentős a túljelentkezés a Táncsics Mihály Közgazda­sági és Kereskedelmi Szakkö­zépiskolába, a Stromfeld Au­rél Műszaki Középiskola in­formatikai osztályába, és az utóbbi évekhez képest idén je­lentősen nőtt a Madách Imre Gimnáziumot első helyen megjelölők száma. A 678 meghirdetett helyre 677 tanuló nyert felvételt. Kö­zülük 346 vidéki tanuló, azaz a felvettek 51 százaléka. A Beszterce-lakótelepi Általá­nos Iskola 9. osztályába jelen­leg nyolc fő nyert felvételt, ebből hárman vidékiek. A meghirdetett létszámhoz, csoporthoz képest a kereske­delmi iskola vezet túljelentke­zés szempontjából (176 száza­lék). Az utána következő há­rom „legnagyobb” a Táncsics (137 százalék), a Stromfeld (136 százalék) és a Madách (127 százalék). Pihenni kívánók paradicsoma Palotáson - Szarvasgede felé folytatódik a fejlesztés Tulajdonosok, horgászok: közös a cél- Az önkormányzatnak nincs elfogadott idegenforgalmi fej­lesztési programja, viszont a helyi adottságokat hasznosítani kívánja az itt élő emberek javára. Gondolok itt a palotási tóra. A 8-10 horgász egyesületet magába foglaló kazettán a Palotási Sporthorgász Egyesület is szerepel. Én magam nem vagyok a tagja, de ismerem életüket, gondjaikat, azokat a kérdése­ket, amik foglalkoztatják *■ foglalja tömören össze - „A milyen idegenforgalmi lehető­séget kínál az önkormányzat az ide kívánkozóknak, pihenni vágyóknak”? kérdésre - Kis Gergely, a község polgármes­tere. A palotási tóparti övezet­ben a Szarvasgede felőli olda­lon eddig 250 kizárólag ma­gántulajdonban lévő telek, építmény van. Az önkor­mányzatnak itt nincs tulaj­dona.-Néhány vállalkozó szel­lemű telek-, üdülőtulajdonos igyekszik hasznosítani a tó­part melletti létesítményét, mely az önkormányzat rende­zési terve szerint nem lehet 30 négyzetméternél nagyobb. Még csak a kezdeti lépéseket tették meg az idegenforgalmi lehetőségek kialakításához. Jelenleg 50 százalékuk mező- gazdasági kiegészítő tevé­kenységet végez, a másik 50 százalékuk pihenni, üdülni jön ide Budapestről és kör­nyékéről - mondja a polgár- mester.-Milyen a kapcsolat a te­lektulajdonosokkal?- Sajátos gondjaik vannak, másfajta kezelést igényelnek. A jelentkező nézeteltérések az együttélésnél tapasztalha­tók. Aki pihen, azt zavarja a mezőgazdasági termelést végző.-Milyen területről van szó?- Külterületről.- Ezek szerint a tópart nem üdülőövezet?- Sajnos, nem. Ennek felté­tele a kiépült közműhálózat. A villanyvezetékeket is a tu­lajdonosok építették ki. Ők a palotási Zártkert Kertbarát Egyesületet testesítik meg. Az üdülőövezet megteremtésé­hez az önkormányzat köz­ponti forrásokat nem tud sze­rezni. Húsz évvel ezelőtt in­dult el a tóparti kiépítési fo­lyamat, újabb 20 évre lesz szükség, hogy a tópart való­ban üdülőövezet legyen. A távlatokat is szolgáló el­képzeléseket garantálja az építési tilalom. Ez addig áll fenn, amíg az építkezni szán­dékozó telektulajdonos az összes feltételeknek eleget tesz. A követelmény a község rendezési terve.- Tíz évvel ezelőtt a hely­beli mezőgazdasági szövetke­zet 750 telket alakított ki, négyzetméterenként 40 forin­tért árulta. Egy-egy terület nagysága 1000 négyzetméter. Akkor 40 ezer forintba került, most megéri a 400 ezer forin­tot, - érzékelteti a polgármes­ter a tó melletti földterület ér­tékének növekedését.- Azért, hogy a telektulaj­donosok érezzék, a község szerves részét képezik, a kör­nyezetvédelme, az ott élők jól felfogott érdeke, és az üdülő cím elnyeréséhez való köze­lebb jutás céljából a múlt év­ben bevezették az építmény­adót. Összege négyzetméte­renként 150-500 forint között váltakozik. A környezeti ká­rosodás mérséklését szolgálja a szezonális jelleggel előírt intézményes szemétszállítás.-Mivel az idegenforgalom nemcsak most, hanem a jövő­ben is döntően a tó környékére koncentrálódik, e tekintetben mi várható?- A további fejlesztés a Szarvasgede felőli keleti olda­lon található magántulajdon­ban lévő telkek irányába halad. Az önkormányzat az ottani tu­lajdonosokkal és a palotási Sporthorgász Egyesület 740 tagjával együttműködve kí­vánja a közös célokat megol­dani. V. K. Egy tiszti főorvos, akinek az autószerelés és a számítógép a hobbija - Szakmai múlttól megrázó élményig Hetente egyetlen nap a műtőben, a többi a hivatalban Több mint tíz éve dolgozik a Köjál-nál, azaz utódjánál, az Ál­lami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál a sebész szakvizsgával rendelkező dr. Thassy Gábor főorvos. Munkája mellett lehetőséget kapott arra, hogy heti egy napon a kórház sebészetén is dolgozhasson. Munkájáról, életútjáról beszélt. Dr. Thassy Gábor, hivatalában fotó: k l-Budapesti születésű vagyok, sajnos, édesapámat elveszítet­tem a háború alatt, édesanyám nevelt fel az öcsémmel együtt - mondja. Az Árpád gimnázium el­végzését követően jelentkez­tem az orvosi egyetemre, de nem vettek fel. Rokoni kapcso­latok révén a Nógrádi Szénbá­nyák Tröszthöz kerültem dol­gozni, ahol nagy élmény volt járni a bányákat. Ez átmeneti időszak volt, - nem akartam ugyanis bányász lenni. Három év elteltével ismét jelentkez­tem az orvosira, sikerrel. Az egyetem elvégzését követően Salgótarjánba kerültem általá­nos orvosnak a kórházba. Dr. Lükö Géza megyei szakfőorvos mellett dolgoztam, akitől igen sokat tanultam és itt tettem le a sebész szakvizsgát is. A szak­vizsga után Somoskőújfaluban körzeti orvosként tevékenyked­tem, majd 1984-ben Pásztora kerültem a sebészetre, ahol dr. Káposztás József főorvossal dolgoztam együtt.-Hogyan került az akkori Köjál-hoz?- Előbb dr.Kovács Bertalan igazgató főorvos úr kérésére elvállaltam a kórházigazgató­helyettesi, valamint a rendelő- intézet igazgatói beosztást. A Köjál-hoz az eredeti beosztás mellett számomra teljesen ér­telmetlen döntés alapján a vá­rosi tanács elnöke a felügyelő­ség vezetését is rám bízta. Ez­által meglazult a sebészettel a kapcsolatom. Ha már rámbíz­ták, akkor kértem, hogy hagy tanuljam meg ezt a szakmát is. Ennek az volt a feltétele, hogy utána csak főállasban csinálha­tom. így megszűnt a kórházi helyem. 1992 ben Közegés­zség és járványügyből szak­vizsgát tettem. A kettős szak­vizsgám mellett az országos tiszti főorvos engedélyt adott arra, hogy heti egy napon se­bész szakmai tevékenységet folytathassak a kórházban. Ebben az évben neveztek ki városi tiszti főorvosnak.- Milyen esemény maradt meg önben eddigi orvosi pálya­futásárból?- Sok különleges esetben volt részem, de megrázó él­mény volt, amikor egy kilenc­éves kisfiút heveny vakbél­gyulladás gyanújával hoztak be a kórházba. A műtét során derült ki, hogy rosszindulatú nyirokdaganat nőtt a hasában. Az állapota nagyon súlyos volt és már hiába volt minden sebészi közbea­vatkozás.- Szabadide­jében mivel fog­lalkozik?- Többféle hobbim van. A számítógép fel­üdülést jelent számomra, az autószerelést, ami nem kíván különleges szakértelmet, szívesen csiná­lom. Régebben a családommal la­kókocsival be­jártuk az orszá­got. Ma már az üzemanyagárak miatt erre csak egyszer van le­hetőség évente. Feleségem a kórházban labor­asszisztensként dolgozik, há­rom fiam van. A legidősebb végzett villamosmérnök, a kö­zépső idén végez a közleke­désmérnöki karon, a legkisebb másodikos a pásztói kéttan- nyelvű gimnáziumban. Kerekes Lajos *

Next

/
Oldalképek
Tartalom