Nógrád Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-12 / 135. szám
4. oldal 1997. június 12., csütörtök Jövedéki Termékek Magas adótartalom - sajátos elbánás az ellenőrzésben Az alábbiakban a szesz, szeszes ital és a bérfőzés keretében előállított pálinka, borpárlat termeléséről, termeltetéséről, forgalomba hozataláról, birtokban tartásáról adunk tájékoztatást. A szesz, szeszes ital és a bérfőzés keretében előállított pálinka, borpárlat a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény rendelkezése értelmében jövedéki terméknek minősül. E termékekről tudni kell, hogy magas adótartalmúak. így mind az adózás, mind az ellenőrzés szempontjából különös elbánás alá esnek. Hektoliterfokok Szesztermelést az arra engedéllyel rendelkező ipari szeszgyárak, mezőgazdasági szeszüzemek és szeszfőzdék végeznek. A szesz, pálinka és borpárlat előállításához használatos anyagok elsősorban a burgonya, kukorica, különféle - kertben termesztett és vadon termő - gyümölcsök, szőlőszármazék (törköly, seprő). Az előállítás lepárlással történik. A szeszes italok hidegúti előállítását etilalkoholból, borpárlatból és különféle természetazonos, illetve szintetikus íz és aroma anyagokból a recepturában meghatározott keveréssel az italgyárak végzik. A szeszfőzde gyümölcsből (gyümölcscefréből), szőlőszármazékból (törköly, seprő) és borból lepárlással pálinkát, borpárlatot előállító üzem. Bérfőzés alatt a szeszfőzdében a bérfőző részére történő pálinka vagy borpárlat előállítását értjük. Bérfőzető az a természetes személy, aki saját termésű, vásárolt vagy begyűjtött alapanyagból állíttat elő pálinkát vagy borpárlatot. A termelőnek kiadott pálinka, borpárlat mennyiségét hektoliterfokban állapítják meg. (1 hektoliterfok: 1 liter 100 térfogat-százalékos szesznek, borpárlatnak felel meg, egyszerűen fogalmazva 1 hektoliterfok pálinka 2 liter 50 térfogat-százalékos pálinkát, borpárlatot jelent.) A szeszfőzde a bérfőzetőnek előállított pálinkát és borpárlatot csak a bérfőzési szeszadó megfizetése után adhatja ki. A bérfőzési szeszadó alanya a bérfőzető természetes személy (adóalany). A bérfőzési szeszadó fizetendő összegét a szeszfőzde állapítja meg és szedi be az adóalanytól. A bérfőzési szeszadó alapja a szeszfőzde által az adóalanynak (főzetőnek) kiadott pálinka és borpárlat hektoliterfokban meghatározott mennyisége. Származási igazolvány A bérfőzési szeszadó mértéke a szeszadó megfizetése napján hatályos fogyasztási adótörvényben a gyümölcspálinka hektoliterfokra megállapított fogyasztási adótétel 40 százaléka. Napjainkban 1 hektoliter- fok pálinka, borpárlat után 344 forint szeszadót kell fizetni. A szeszfőzde által meghatározott szeszadót a bérfőzető a pálinka, borpárlat átvételekor köteles készpénzben megfizetni. A bérfőzésben előállított, és a bérfőzetőnek kiadott pálinkáról, fogyasztási borpárlatról a szeszfőzdét üzemben tartó származási igazolványt köteles adni. A származási igazolvány csak akkor fogadható el igazolásul, ha a termék fajtája azonosítható és szesztartalmában egy egész foknál nagyobb eltérés nincs. Természetes személy a bérfőzéssel előállított pálinkát és borpárlatot közvetlen fogyasztásra (lakosságnak) nem árusíthatja, azt kizárólag továbbfeldolgozásra vagy to- vábbforgalmazásra jogosult jövedéki alanynak értékesítheti. Amennyiben a termelő a teljes főzetett mennyiséget nem egy továbbfeldolgozásra, illetve továbbforgalmazásra jogosultnak adja el, az eredeti származási igazolvány visszaadása mellett kérheti azonos mennyiségre több származási igazolvány kiadását a szeszfőzde üzemben tartójától. A szesz és szeszes italok forgalmazásának feltételei Belföldön kizárólag palackozott és zárjeggyel ellátott szeszt és szeszes italt lehet fogyasztói forgalomba hozni. A forgalomba hozatal történhet nagykereskedelmi, illetve kiskereskedelmi tevékenység keretében. Nagykereskedelmi tevékenység a jövedéki termék beszerzése, készletezése és nem kiskereskedelmi vagy nem export tevékenység keretében történő továbbértékesítése. Kiskereskedelmi tevékenység a jövedéki termék beszerzése, készletezése, közvetlenül a fogyasztó részére történő értékesítése. A szesz és a szeszes italok kiskereskedelmi forgalmazása csak az üzletek működéséről szóló jogszabályban meghatározott általános áruház, élelmiszer-áruház, élelmiszer-szak- üzletek közül az édesség, a kávé és a tea szakbolt, a palackozott italok boltja, élelmiszer jellegű vegyes üzlet, vendéglátó-ipari üzletek (termelő és segédüzem kivételével), kereskedelmi szálláshelyek (a fizető vendéglátóhelyek kivételével) üzletkörbe tartozó kiskereskedelmi egységben, továbbá üzletköri besorolástól függetlenül az üzemanyagtöltő állomás, közforgalmú repülőtér, vasúti és hajóállomás területén üzemeltetett üzlethelyiségekben megengedett. Bontatlan palackok Tilos tehát a szesz, szeszes ital, pálinka és fogyasztási borpárlat közterületen, piacon, illetve a fent meg nem határozott üzlethelyiségben történő értékesítése, vásárlása, valamint pálinka előállítására alkalmas készülék engedély nélküli birtokban tartása és cukorcefre készítése. Cukorcefrének minősül az olyan - szesz előállítására alkalmas - anyag, amelynek szénhidrát- vagy alkoholtartalma ötven százalékot meghaladó mértékben ipari és étkezési cukorból, mézből származik. Az általános áruházban, élelmiszer-áruházban, élelmi- szer-szaküzletek közül az édesség-, kávé- és teaszakboltban, palackozott italok boltjában, élelmiszer jellegű vegyes üzletben, valamint üzemanyag- töltő állomás, közforgalmú repülőtér, vasúti és hajóállomás területén üzemelő és nem vendéglátó-ipari üzletnek, illetve kereskedelmi szálláshelynek minősülő üzletkörbe tartozó üzlethelyiségben szesz és szeszes ital kizárólag bontatlan palackban értékesíthető. A szesz és szeszes italt a vendéglátó-ipari üzletekben, kereskedelmi szálláshelyeken, továbbá üzemanyagtöltő állomás, közforgalmú repülőtér, vasúti és hajóállomás területén üzemelő vendéglátó-ipari üzletek és kereskedelmi szálláshelyek raktárhelyiségeiben is bontatlan palackban kell tárolni, illetve ezek kiszolgáló helyiségeiben kiszolgálóhelyenként egyidejűleg választékonként csak egy-egy bontott palackot lehet tartani, és abból szeszt és szeszes italt kimérni. Palackozottnak a két liter űrtartalmat el nem érő göngyölegben forgalmazott szesz és szeszes ital minősül. Reklám vagy kiállítási célra, ajándéktermékként külön engedéllyel meghatározott mennyiségben, sorszámmal ellátott két liter űrtartalmat elérő, vagy meghaladó űrtartalmú palack is értékesíthető, vásárolható. A nem jövedéki alany természetes személy szeszből választékonként három litert, szeszes italból választékonként három litert tarthat birtokban. Az ezt meghaladó mennyiségű szesz és szeszes ital birtokban tartását számlával, származási igazolvánnyal köteles igazolni. A jövedéki törvény a szesz, szeszes ital a bérfőzés keretében előállított pálinka, fogyasztási borpárlat leírtaktól eltérő előállítását, forgalmazását, vásárlását birtokban tartását szankcionálja. Lefoglalás, bírság A vámhatóság ellenőrzése során - amennyiben jövedéki törvénysértést észlel - az előállított, forgalmazni kívánt, vásárolt és jogtalanul birtokban tartott szeszt, szeszes italt, bérfőzés keretében előállított pálinkát, fogyasztási borpárlatot lefoglalja, eljárása során azon termékek elkobzása iránt intézkedik és a jövedéki törvényben meghatározott jövedéki bírságot szab ki. A jövedéki törvény a törvénysértőkkel szemben kiszabott jövedéki bírságra a méltányosság intézményének gyakorlását nem engedélyezi. A jogerős jövedéki bírság sem hivatalból, sem kérelemre nem engedhető el és nem mérsékelhető. Kérelem alapján indokolt esetben is csak fizetési halasztás, illetve részletfizetés engedélyezhető! Szeszes ital zárjegyét ellenőrzi egy pénzügyőr fotó: rigó Ezt főztük ki magunknak Az elmúlt évben 106 millió forint szeszadó folyt be az államkasszába a nógrádi szeszfőzdék befizetésének összesítése szerint. Hogy ez sok, vagy kevés? Zalában mindössze 34 millió forint volt ez a szám. Ennyivel több gyümölcs érne a kertjeinkben? Vagy a nyugati végeken a gyümölcsöt inkább frissen, s nem lepárolva fogyasztják? Egy biztos, országos szinten az erős középmezőnyben vagyunk. A Nógrád megyében lefözött pálinkát többnyire itt, helyben fogyasztjuk, ebből nem sok üzlet van. Hacsak nem az egészségügynek. Ötvenfokos nedűben számolva ugyanis több mint félmillió liter, egészen pontosan 602 ezer 834 liter került ki a pálinkafőzőkből. Nem terhelő a határ közelsége Az egyik szeszfőzde - a tizenhétből - Salgótarján környékén fotó: gyurián Tibor Az 1993. évi LVIII. törvényben megfogalmazott egyik legfontosabb kritérium, hogy jövedéki tevékenységet (azaz jövedéki termék előállítását, exportját, raktározását, illetve bármilyen szintű értékesítését) csak érvényes jövedéki engedély birtokában lehet végezni. A jövedéki engedélyt kiskereskedelem esetében azon polgármesteri hivatal adja ki, ahol a jövedéki tevékenységet folytatni kívánják. Minden más tevékenységet (termelés, import, nagykereskedés stb.) a Vám- és Pénzügyőrség területi parancsnoksága engedélyez. A jövedéki ellenőrzések során leggyakrabban előforduló hiányosságok 1. Üzlethelyiségen kívüli értékesítés be nem jelentése. A törvény lehetőséget biztosít a kiskereskedelmi tevékenységet folytatók jövedéki alanyok részére, hogy a jövedéki termékek közül egyedül a sör esetében - alkalmanként kitelepüljön vásárokra, piacokra egyéb rendezvényekre, amenynyiben a kitelepülés előtt a területileg illetékes vámhivatalnál ezen szándékát három munkanappal korábban írásban bejelentette. 2. Az üzletben található jövedéki termékek származását nem tudja megfelelő bizonylattal igazolni (az adózás rendjéről szóló törvényben leírtak szerint). 3. Zárjegyköteles jövedéki terméket (cigaretta, kávé, szeszes ital, fűszerpaprika) zárjegy nélkül tart birtokában, készletez, forgalmaz (például kannás kiszerelésű pálinkát árusít). 4. Az üzletkörben nem engedélyezett tevékenységet folytat. (Például palackozott italok boltjában az italokat felbontja és kiméri.) 5. Jövedéki engedély nélkül jövedéki termékeket árusít. Néhány jó tanács nem csak kiskereskedőknek Az úgynevezett házaló árusoktól vagy kéz alatt ne vásároljunk jövedéki terméket (elsősorban szeszes italt, cigarettát), mert nem lehet tudni, hogy az üvegben, csomagban mi található pontosan (gyakran előfordul, hogy a cigaretta helyén kartonpapír van; a szeszes ital helyett pedig jobbik esetben tea, vagy színezett víz, rosz- szabbik esetben mérgező és az emberi életre is veszélyes anyagok.) A „lengyelpiacon” vagy más egyéb helyen illegálisan árusított zárjegy nélküli cigaretta vevőjét is meg lehet büntetni, nem csak az eladót. A jövedéki törvény szerint a szeszes italokból választékonként három litert tarthatunk birtokban származási papírok nélkül (ez a szabály csak a nem jövedéki alanyokra vonatkozik!) A szeszfőzdében kifőzetett pálinka csak saját fogyasztásra szolgál, értékesítése csak palackozás és zárjeggyel ellátás után lehetséges. Á szeszadó és a szeszfőzde A szeszfőzdék működését és az ahhoz kapcsolódó egyéb előírásokat a jövedéki törvény mellett a 18/1993. (VII.l.) pénzügyminisztériumi rendelet szabályozza. A szeszfőzdékben lepárlással történő pálinka előállítása komoly hagyományokkal rendelkezik és ennek az ellenőrzése, az egyik legrégebbi pénzügyőrfeladat. Minden folyamat szigorúan szabályozott és ellenőrzött. A jövedéki értékek biztosítása ólomzárakkal történik, azaz minden berendezési, felszerelési és mérési eszköz a vámhivatal által le van zárva. Az elmúlt öt évben szándékos viszszaélésre nem volt példa. A bérfőzési szeszadó mértéke a fogyasztási adótörvényben meghatározott gyümölcs- pálinkára megállapított fogyasztási adó 40 %-a. Az elszámolás mértékegysége a hektoliterfok (hlf). Egy hlf = 1 liter 100 térfogatszázalékos szesszel. A gyakorlatban ez a következőképpen fizetendő: A főzetőnek kifőzik az általa összeszedett gyümölcsből a pálinkáját, amiből például 10 liter 50 fokos pálinka keletkezik az ezután fizetendő bérfőzési szeszadó 5x344 Ft (jelenleg a bérfőzési szeszadó mértéke 344.- Ft/hlf)= 1720 Ft + a főzési díj, amin szeszfőzdénként változik. Egy liter pálinka előállítási költsége mindent beleszámolva kb. 350 Ft. A salgótarjáni vámhivatal illetékességi területén tizenhét szeszfőzde üzemel. Az 1996-os évben 3 660 910 kg nyersanyagot dolgoztak fel, és 145 192 hlf (megközelítőleg 290 000 liter) pálinkát állítottak elő. A költségvetési bevételeket 43 557 600 forinttal gyarapították. Jövedéki szempontból a határ közelsége nem ró külön megterhelést a vámhivatal jövedéki alosztályára, mert a Szlovák Köztársaságban is hasonló törvények vannak életben, és az üzemanyag kivételével hasonló árban vannak a jövedéki termékek. Az üzemanyag behozatalának szabályozása szerint a gépjármű gyárilag beépített üzemanyagtartályában a benzin és a gázolaj vámmentesen behozható. Csikós Attila pénzügyőr őrnagy vámhivatal-parancsnok Salgótarján
