Nógrád Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-05 / 129. szám

2. oldal Pásztó És Környéke 1997. június 5., csütörtök Röviden Telefonhálózat épül - Palotá­son, a zártkerti területen a héten megkezdték a telefonhálózat kiépítését. Az érintett tulajdo­nosok bekötési igényüket az egyesület elnökénél, illetve a polgármesteri hivatalban jelez­hetik. Ezekben a napokban fo­lyamatosan szólalnak meg a te­lefonok a Cserhát-völgyi tele­püléseken. Cserhátszentiván, Kisbágyon után Kozárdon is befejeződött a telefonhálózat kiépítése. A kistelepülés száz­húsz ingatlanja közül negy­venöt rendelkezik készülékkel. „Körforgalom” - Szarvasge- dén a polgármesteri hivatal a volt iskolába, a könyvtár a volt polgármesteri hivatalba költö­zött, az orvosi rendelő pedig tovább bővült a nemrég lezaj­lott átköltöztetés során. A hur- colkodást, a helyiségek rendbe­tételét közmunkások végezték. Közös tisztítómű - A június 19-ei együttes önkormányzati ülésen dönt majd véglegesen Ecseg, Kozárd és Csécse képvi- selő-testülete a közös beruhá­zással tervezett szennyvíztisz­tító telep megépítéséről. A ta­nulmányterv szerint a mű Ecseg és Csécse közötti húzódó út mentén épülne, mintegy 100 millió forintos költséggel, há­rom forrásból: jelentős állami céltámogatásból, egy magyar­izraeli kft. részvételével, vala­mint a három önkormányzat közös anyagi összefogásával. Emlékpark - Millecentenári- umi ligetet építettek a kutasói kömyezetszépítők a faluvégi sportpálya helyén. A május vé­gén ünnepélyesen felavatott park központjában emlékoszlo­pot fognak állítani. A terveket Magyar Ferenc szécsényi er- dőmémök készítette. Tábornyitás - Budapesti gyermekeket és családokat vár­nak nyári táborokba a szurdok- püspökiek. Június 23-29-e kö­zött kirándulásokkal, színjátszó foglalkozásokkal és újságírás­sal színesített táborozás lesz a Mátra alján fekvő községben. 101. születésnapjára készül az ecsegi özv. Kelemen Ferencné „Minden napom Isten ajándéka” A telet a fővárosban gyermekeinél, a többi évszakot kedvelt szü­lőfalujában, Kozár­don tölti özv. Kelemen Ferencné. Veronka néni ez év novembe­rében tölti be 101. szü­letésnapját. A község idősek klubjának kedvence jó egészségnek és kiváló szellemi frissességnek örvend. Bár ő, mint mondja: minden megélt napot, percet az Isten ajándékaként köszön és tart számon. Ennek szellemében is él, buzgó katolikusként az ecsegi templom min­dennapos látogatója. Szívesen mesélt dol­gos életéről. A téeszbeli robo- tos évekről, arról, hogy napjá­ban kétszer is megjárta a Bézma sziklás hegyoldalát ro­zsét gyűjteni. Azt mondja, mindig szerette a rendet és a tisztaságot. Régen is, most is. Egyik klubbéli „tag­társa” elismeréssel súgja a fü­lembe: „Verőn világéletében pedáns asszony volt...” De Veronka néni nem csak magával törődik. Kilenc gyer­mekéből három leány él. Nyolc unokája, tizenhárom déduno­kája és egy ükunokája köszön­tötte őt tavaly a nagy ünnepen. Akkor is, miközben őt ünnepel­ték, előszedette ládafiából a fe­hér kenyértakaró kendőbe bu- gyolált csomagocskákat, s ő nyújtott át ajándékot, meglepe­tést, örömet okozva nekik. Bor- sik Gáborné, az ecsegi gondo­zóközpont vezetője nagy szere­tettel beszél történeteket Ve­ronka néni derűs életéről, böl­csességéről és emberségéről, ahogyan lelket önt a csügge- dőkbe, nyugtatja a sors ellen zúgolódókat. Az idősek klubja szolgáltatá­sait elfogadja, valóságos áldás az számára, de az otthoni meg­szokott teendőit maga végzi. Kedvenc olvasmánya a Biblia, a tévében a régi magyar filme­ket, s a mostaniak közül a Dal­last szereti. Az idős matróna le­gyint, miközben halkan kriti­zálja a mai világot. Szerinte so­kan, nagyon sokan nem becsül­nek sem Istent, sem embert. Bölcs, őszinte szavak. Hosszú élete mégis arra példa, özv. Ke­lemen Ferencné békében él má­sokkal és önmagával, nagyon szereti embertársait. - szgys ­Műszaki gondok okozzák a vízhiányt - Űjabb beruházás kellene, miből ? Kiszáradt kádak Garábon Ifjú kémikusok sikere A pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postafor­galmi Szakközépiskola két- tannyelvű tagozatának két második „f” osztályos di­ákja, Szabad Gréta és Berze Andrea eljutott az Irinyi János-kémiaverseny orszá­gos döntőjébe. Eredménye­ikről kérdeztem őket.- Hogyan jutottak el az or­szágos döntőbe? — Már második éve ve­szünk részt az Irinyi János kémiai tanulmányi versenyen, Herczegné Varga Ilona tanár­nőnk segítségével. A megyei döntőben 1996-ban Andi első, én második lettem. Ez évben nekem sikerült nyernem, Andi pedig harmadik lett - mondja Szabad Gréta. - Az országos döntőben - amelyet Győrben rendeztek - szinte profikkal kellett megküzde- nünk. Úgy érezzük, a közép­mezőnyben végezve nem hoz­tunk szégyent iskolánkra. Jö­vőre már az országos tanul­mányi versenyen lesz lehető­ségünk számot adni kémiatu­dásunkról. Andi biológiából is indulni szeretne. Én kitar­tok a kémia mellett.- Kedvenc tantárgyaik?- Nekem a biológia, a test­nevelés, a többit sem hanya­golom el - válaszol Andi.- Nekem nincsenek ked­venc tárgyaim - mondja Gréta. - Az idei magyar-fran­cia iskolák tanulói között megrendezett országos fran- cianyelv-versenyen az ötödik helyet sikerült megszerez­nem, és a DALF francia tí­pusú háromrészes nyelv­vizsga első részén sikeresen túl vagyok.- Mivel foglalkoznak sza­badidejükben?- Szeretek olvasni. Ha lenne időm, akkor színházba szeretnék járni - így Gréta. - Az iskola kosárlabdacsapatá­ban játszom - mondja And­rea. - Szabadidőmet általában barátaimmal töltöm. - esla ­A két gimnazista felkészítő tanárukkal Délidőben kihalt a garábi Petőfi Sándor utca is Ot éve ígérik: lesz telefon Két éve épült ki a vízvezeték­rendszer Garábon. Az alig száz­lelkes kistelepülés szinte mind az ötven házába bevezették már a vizet, vagy a portáig nyúlik a vízcső. A lakásba történő beve­zetés már a tulajdonos dolga, anyagi terhe. A közelmúltban makacsnak tűnő gond jelentke­zett: a falucska házai, település- részei között mintegy 70 méter a szintkülönbség. A magasab­ban fekvő területen, a Petőfi Sándor utcai lakások csapjaiból az alacsony nyomás miatt alig folyik víz. Egy-egy áramkima­radás esetén pedig néhány órára, egy-két napra is víz nélkül maradnak, attól függően mikor érkeznek munkások az üzemzavar elhárítására. Addig termé­szetesen húznak vizet az udvari ásott kútból, de a garábiak sem ezért fizet­tek. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a szakemberek mie­lőbb oldják meg gondju­kat. Nem véletlen, hogy a napokban a település veze­tése, a megyei önkor­mányzat képviselője és a hasznosi vízügyes szak­emberek közösen tanács­koztak a helyszínen a megoldás módjáról. Vé­leményük szerint a maga­sabban fekvő részen 10-15 köbméteres víztározót kel­lene építeni, s ez a hidrofor biztosítaná az állandó, megfelelő víznyomást a csö­vekben. A terv elkészítéséhez talán még lenne pénze a falu­nak, de a munka elvégzéséhez már nem. Sokan kritizálják az eredeti tervet, annak készítőjét, mivel a gyakori üzemzavar - szerintük - ebből fakad.- Tegnap is késő lett volna, ha az 1992 óta befizetett pén­zünkért megkapjuk az ígért telefont. Szeretnék beszél­getni hozzátartozóimmal, ba­rátaimmal, ismerőseimmel. Mivel erre nincs lehetősé­günk, néha órákat kell várni, amíg bejön a meghívott szám, vagy vállalnunk kell a jelen­tős utazási költséget - mondja méltatlankodva Lánczi Im- réné, ecsegi kiskereskedő, amikor a telefonhálózat épí­tési, szerelési munkája kerül szóba.- Mikor lesz telefonhálózat a községben, készülék a lakások­ban? - kérdeztem Barna István­tól, Csécse polgármesterétől.- Sajnos, pontos időt én sem tudok mondani. Ezen a részen a KNC Rt. kiválasztott 12 telepü­lést, köztük minket is, hogy a község telefonigénylőit rábe­szélje a DECT rendszerű háló­zatra.- Mióta tart ez a huzavona?- Ez év februárjában egy la­kossági fórumon Fodor Ignác­nak, a KNC Rt. vezérigazgató­jának jelenlétében a megjelen­tek elutasították az általa java­solt rendszer kiépítését. Május elsején lezajlott legutóbbi tár­gyaláskor a cég vezetése megí­gérte, hogy június 30-áig kompromisszumos javaslatot tesz. Azóta sem történt semmi. A szomszédos községekben, Ecsegen és Szarvasgedén kiépí­tették a hagyományos vonalat, minket pedig kifelejtettek be­lőle. A mi pénzünk nem olyan, mint másoké? Megkértük Fodor Ignácot, a KNC Rt. vezérigazgatóját, hogy válaszoljon a csécsei tele­fonra várók kérdéseire. Válasza szerint cég 1997. május 29-ei közgyűlésén megegyezett a már említett 12 település polgármestereivel, így Barna Istvánnal is, hogy újabb falufórumokat szervez az érintett településeken. Reméli, hogy végre sikerül megegye­zésre jutniuk, és egy valóban hasznos szolgáltatás valósulhat meg. Venesz Károly A palotási Illés János műszerész, tervező, termelő és eladó egy személyben Magad uram, ha szolgád nincs- Fölcibáltam vödör maltert az állásra, melléje néhány salakb­lokkot, s utánuk másztam. Mindezt néhány százszor vagy in­kább ezerszer ismételtem, mert én voltam a sitnyik, mester és a pallér egy személyben - meséli Illés János, hogyan építette, „ragasztotta” háza mellé, hat év folyamatos, keserves munká­jával kétszintes műhelyét és elektrotechnikai laboratóriumát. Illés János a nevezetes kiegyensúlyozó-művel A hajdanvolt katonaember lo­kátorok szakértője. Később technikusként húsz évet dolgo­zott az ikladi műszergyárban is. Tizedik éve önállósította ma­gát, egyszemélyes vállalkozás­ban villamosipari gépeket javít, tervez, fejleszt és épít - a palo­tási „Illés kiegyensúlyozó mű­vekben”. Illés úrról a rokoni körében azt mondják: bolondos; a falu­jában különcnek nevezik, mert alig látni, legnagyobb „bűne”, hogy a kocsmát kikerüli.- Senkivel semmi bajom. Ahány ember, annyiféle módon próbál boldogulni, jómagam így­Házigazdánk végigvezet bi­rodalmán, addig a jól megter­mett házőrző ebet félreparan­csolja. A műhelyben több kész és félig megmunkált kiegyensú- lyozó-gépet látunk, Illés úr ter­vezte és készítette őket. A la­borban mérőműszerek, szak­könyvek, telefon, fax. A sarok­ban prices - egyetlen jelképe a pihenésnek.- Azon szerencsés emberek közé tartozom, akik dolgozhat­nak, s ez nem ritkán 14-16 óra, sokszor belenyúlik az éjsza­kába, ezért néha ebéd után ejtő­zöm egyet, megtehetem - mondja mosolyogva. - Csörög a telefon, Kis úr elárulja: Zala­egerszegről jelezték, hogy ren­delés érkezik. Tegnap pesti cégnek szállított. Csak azt saj­nálja, hogy Nógrád még fehér folt üzleti térképén, de bízik abban, hogy idővel változik a helyzet.- A napokban voltam Salgó­tarjánban, az iparkamarában, becsületükre legyen mondva, kiválóan szót értettünk. Elhagy­tuk a becsületköröket, s a lé­nyegről beszéltünk. Nagy szó ez mostanság, hiszen a tervező, új értéket előállító, gyarapító vállalkozóknak még mindig kevés a szava. Mindenki azt kérdezi: mikor foglalkoztatok embert? Mikor? Amikor kiváló szakmai felkészültségűt talá­lok, de erre alig van remény. A technológiát saját magam állí­tottam össze, hozzá a géppar­kot, műszereket is én készítem, s azokon termelek. Jót és egyre jobbat szeretnék, kiváló minő­ségűt, csak bírjam erővel, meg ügyességgel, hogy eladjam. Nem panasz, de tény, hogy az istrángot nem vethetem le a vál- lamról, csinálni kell. A műhely egyik sarkában he- likoptermodellt látunk félig ki­belezve. Illés úr egyik újabb dédelgetett tervének tárgya, amiről nem kíván beszélni. Annyit sokat sejtetően elárul: munkaidejében pénzt keres, szabadidejében pedig a jövő pénzforrásait kutatja.- Mit szól a család?- A feleségem megért, ő egy pesti munkahelyen dolgozik és kocsival ingázik minden nap. Néha kifizeti helyettem a tb-dí- jat, de adósa nem vagyok. A nagyfiam nem érti, miért forga­tom vissza az utolsó fillért is, miközben a kádári rendszer ki­nőtt cipőjét taposom és a ma helyett a jövőnek élek. Általános is­kolás kislá­nyom éppen most nyert egy tanulmá­nyi versenyt, mert, mint mondta: őzni akart, biológia- tankönyvet” ír, saját szor­galomból az otthoni számí­tógépen. Úgy tűnik, ő nem esett messze a fá­jától. Céltudatos, mint én. Min­dig azt mondom nekik, a leg­több ember azért veszít, mert görcsösen ragaszkodik céljai­hoz. Azt vallom: merni kell ki­mondani, hogy tévedtem. Szabó Gy. Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom