Nógrád Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-21-22 / 143. szám
6. oldal Mozaik 1997. június 21., szombat Évtizedes rekordok a lóversenypályákon Csődörök a csúcson A lovassportban évtizedek óta megdönthetetlenek a rekordok. A lovak teljesítménye edzéssel nem növelhető olyan mértékben, mint az emberé.- A sportolók intenzív munkával jelentősen képesek növelni teljesítményüket, tüdőkapacitásuk ugyanis növekszik, szívük több vért képes pumpálni, ezzel erőnlétük javul, és fantasztikus teljesítményekre lesznek képesek. Száz éve a maratoni távot három óra alatt tették meg a versenyzők, napjainkban már Csak két óra hét percre van szükségük hozzá. -■ Egy anatómia-professzor határozottan állítja, hogy a lovak Akiket Szívesen 'Védtem Volna Hét az amerikai igazság Alan Dershowitz, az amerikai Harvard Egyetem világhírű jogászprofesszora - egyben sztárügyvéd - közreadta azoknak a listáját, akiknek a történelem során szívesen ellátta volna a védelmét. 1. Jézus Krisztus: „Szinte elképzelhetetlen, mennyi problémának lehetett volna elejét venni, ha annak idején egy zsidó védőügyvéd Jézust föl tudta volna mentetni...” 2. Szókratész: „Biztosan rá tudtam volna venni, hogy fellebbezzen, ahelyett, hogy kiüríti a neki küldött méregpoharat...” 3. Galileo Galilei: „Ártatlanságát (és a heliocentrikus világképet) a katolikus egyház - igaz, hogy 350 esztendő elteltével - maga is elfogadta.” 4. John Brown: „Az amerikai polgárjogi harcost azért akasztották fel, mert föl akarta szabadítani a rabszolgákat...” 5. Oscar Wilde: „Azt tanácsoltam volna neki, hogy ne az ártatlanságát hangoztassa, hanem vallja be homoszexualitását.” 6. A salemi boszorkányok: „Micsoda kihívás is lett volna! Védőügyvédnek lenni olyan bírákkal szemben, akik valóban hisznek a boszorkányokban ...” 7.1. Károly, Anglia királya: 1649-ben fejezték le: „Mindig is szerettem volna egy király védőügyvédje lenni...” már elérték teljesítőképességük határát. Zoológusok ezt azzal magyarázzák, hogy a ló futáskor minden lépésnél kénytelen levegőt venni, mivel, mikor mellső lába földet ér, feje lesüllyed, ennek következtében belső szervei előretolódnak és ezért tüdeje összepréselődik. Tüdejét csak akkor tudja ismét átjárni friss levegő, ha tehermentesíti mellső lábát, vagyis lép egyet. Ebből adódik, hogy sebességét lépéseinek hossza határozza meg, mivel tüdőkapacitása lépteinek számával áll szoros összefüggésben. A tapasztalatok alapján a csődörök lényegesen gyorsabbak. Női vezetők, férfiúi előítéletek és kanyarok Miért van az, hogy a férfiak mindig lekezelő fölénnyel és gúnnyal emlegetik a nők járművezetői képességeit, rosszabb esetben pedig szidalmazzák a gyengébb nem volánnál ülő képviselőit? A szociológusokat és pszichológusokat régóta foglalkoztató kérdésre alighanem megtalálta a választ egy ír professzor. Frank McKenna az életét szentelte arra, hogy kimutassa a nemek vezetési magatartása közötti különbségeket. Tanulmányában McKenna arra a következtetésre jutott, hogy a nők rosszabbul képesek felbecsülni a távolságot, mint a férfiak. Ennélfogva meggyűlik a bajuk a hézagokkal, legyen szó akár két jármű közé történő beállásról, akár a követési távolság betartásáról. Különösen verejtékeznek a hölgyek a balra kanyarodáskor, ha a szembejövő járművek közötti távolságot kell megítélni. Az ír professzor a fenti tanulságok mellett papírra vetett számos jelenséget, amelyek férfiak, nők és gyermekek járműben tanúsított magatartásával kapcsolatosak. Kiderítette például, hogy férfi és nő sehol nem tud olyan hevesen veszekedni egymással, mint éppen az autóban. A vezetési stílus mint vitatéma mögött eltörpülnek a férfit és nőt megosztó klasszikus ellentétek, legyen szó akár a pénzről, a házimunkához való férfiúi hozzáállásról vagy a nemi élet gyakoriságáról, minőségéről. A felmérések szerint a vitát legtöbbször az váltja ki, ha a férfi száguldva hajt, kockázatos előzésbe kezd, illetve ha a hatóságok nem kötelező érvényű ajánlásgyűjteményeként fogja fel a KRESZ-t. Az is vita forrása lehet, ha a nő vezetés közben tétovázik vagy elbizonytalanodik: például csak azért csökkenti a sebességet, mert egy tábla arra figyelmezteti. Az ilyen, nemtől függő különbségek már gyermekkorban jelentkeznek: a kisfiúknak csupán hat, a lánykáknak viszont 50 százalékát fogja el rettegés, ha az apuka manőverező robotrepülőgép gyanánt vezeti a családi autót. A lányok kérlelő rábeszélése azonban meddő ... Nincs különbség viszont férfi és nő megnyilvánulása között, ha mindketten drága luxusautót vezetnek, vagy ha azt látják, hogy a közlekedés egy másik résztvevője elfoglalja az általuk kiszemelt szabad parkolóhelyet. Nő és férfi ilyen esetben egyformán „bunkó” módon képes viselkedni. A nagy, drága autókban ülő vezetők az autópályán haladva óránként átlagosan kilenc alkalommal intéznek „támadást” a többi autós ellen, többnyire az előttük haladó jármű szoros megközelítésével, erőszakos villogással vagy saját homlokuk sokat sejtető kocogtatásával. Egy német kutató azt vizsgálta, miként hat az autórádió a női és a férfi vezetőkre. Nos, német dallamokat hallgatva mindkét nem képviselői hajlamosak elábrándozni. Például az angolszász popzenéhez képest egy német vezető esetében pontosan 2,80 méterrel növekszik a fékút, ha az illető Herbert Grönemeyer, Rex Gildo vagy Marius Westem- hagen muzsikáját hallgatja. A hírek és az egyéb informatív műsorok viszont nem befolyásolják a vezetési magatartást. Fakitermelés pusztítja a csimpánzok élőhelyét, a gorillák jobban bírják Háborúznak a majomhordák Az emberszabású majmok egyik utolsó földi paradicsoma a gaboni Lope rezervátum, ahol védetten élhetnek a mintegy ötezer négyzetkilométer kiterjedésű dzsungelben. A csimpánzokat mégis komoly veszély fenyegeti. A majomhordák újabban rendszeres háborúkat vívnak egymás ellen. A végzetes agresszív ösztön elszabadítója az élőhely szűkülése. A Lope rezervátumban is megkezdődött ugyanis a trópusi fák kitermelése. A láncfűrész irgalmatlan zajt csap és az ember jelenléte sem igazán elviselhető a vadon élő állatok számára. A csimpánzok menekülnek, vagy legalábbis megpróbálkoznak vele. Mivel azonban a rezervátum területe kicsi, akarva- akaratlanul egy másik horda felségterületére tévednek. Megkezdődik a harc életre, halálra: az erősebb élettérhez jut, a gyengébb menekül vagy elpusztul ... A dzsungelben csak a csimpánzok élete van veszélyben. Az itt élő gorillák például eltűrik, vagy legalább megszokják a favágókat, nem keverednek, nem menekülnek egymás felségterületére, és ha oda is vetődnek, akkor sem olyan agresszívak, mint a csimpánzok. (Említést érdemel, hogy ezek nem hegyi gorillák, hanem jóval gyakoribb síkvidéki emberszabásúak. Az, hogy gyakorlatiasabbak, persze nem azt jelenti, hogy őket nem fenyegeti a kihalás veszélye.) A rezervátumban kialakult helyzet megoldást sürget, és ez csak a fakitermelés teljes leállítása lehet. A csimpánzok menekülő reflexe miatt még a tervszerű erdőgazdálkodás sem folytatható ezen a területen. A felmérések szerint néhány éve még 50 ezer állat élt itt, mára a számuk 30 ezerre apadt. Michael Jack- son szemmel láthatóan gyermekkorú rajongói társaságában a németországi Brühl szórakoztató-centrumában. A képet látva emlékeztetőül persze nem árt feleleveníteni, hogy a világhírű sztárt néhány évvel ezelőtt gyermekkorú megrontásának vádjával bíróság elé citálták __ J apánban bemutatták az új digitális kamerát, ami a világ legkisebb ilyen készüléke. A 130 grammos csodaszerkentyű csatlakoztatható számítógéphez is. Egy hét képekben Bulgáriában lépett a nagyközönség elé ez a különleges ruhát viselő manöken, egy nemzetközi divatdíj bemutatóján. A darab a férfiak örömére nemcsak lenge, hanem átlátszó is. II. Erzsébet királynő hazájában az egyik legnépszerűbb ember; ezt nem tépázták meg a koronás család botrányai sem. (Felvételünkön éppen egy díszszemlére tart.) Bár felül a torreádor, ezúttal a bika az úr: Juan Carlos Garda bikaviadort egyenesen a kórházba vitték a madridi Las Ventas arénából, ahol legyőzte patás ellenfele. Képünkön Arnold Schwarzenegger áll kisku- tyás papucsban egy szőke bombázó mellett: ez a Batman and Robin című film egyik jelenete. (A művésznő: Vendela K. Thomessen.)