Nógrád Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-19 / 141. szám

1997. június 19., csütörtök Világtükör 7. oldal Jelcin nem vesz részt július elején a NATO madridi csúcs- értekezletén. Az orosz elnök azért döntött így, mert a spa­nyol fővárosban megvitatják a katonai tömb bővítésével, így az új tagállamok felvételével kapcsolatos kérdéseket is. Három egyértelmű ajánlás elfogadásával ért véget szerdán Pozsonyban az Európai Unió és a szlovák törvényhozás parla­menti képviselőinek negyedik közös bizottsági ülése. Az „eu- roképviselők” a korábbinál is határozottabb hangon közölték szlovák partnereikkel, hogy Brüsszel a továbbiak már nem éri be ígérgetésekkel. Éva Slavkovská szlovák oktatási miniszter közölte a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalom vezetőivel, hogy ragaszkodik korábbi döntéséhez: a magyar iskolák diákjai csakis egy­nyelvű (szlovák) bizonyítványt kaphatnak. Petőfi héberül. A tel-avivi magyar nagykövetségen bemu­tatták azt a kötetet, amely Ita- már Jaoz Készt műfordításában Petőfi Sándor verseit tartal­mazza héberül. A VISA-kártya alig működik Bulgáriában - közölte a szófiai magyar nagykövetség. A bolgár fővárosban csupán az Interna­tional Zografski szállodában, a repülőtéri pénzváltóban és a Nemzeti Színház melletti Elana pénzváltóban lehet a kártyát használni, a pénzfelvétel össze­gét 500 dollárban maximálták, nagyon rossz árfolyamon. §zűz Mária megjelent a hor­vátországi Verőce (Virovitica) közelében egy mezőn iskolás gyermekek csoportja és több felnőtt előtt. A jelenés június 13-án, pénteken volt látható Gradina faluban. A szemtanúk elmondták, hogy egy fehér ru­hába öltözött asszonyt láttak, akinek feje fölött kék dicsfény sugárzott - jelentette az AFP. Kőzáport zúdítottak Heb- ronban palesztin tüntetők izra­eli katonákra, akik gumilöve­dékekkel megsebesítettek há­rom tüntetőt. Orosz hajtóművek kerülnek amerikai rakétákba. Az ameri­kai Lockheed Martin repülő­gép-ipari és űrhajózási vállalat 101 rakétahajtómű szállításáról írt alá exkluzív szerződést a Pá­rizs melletti Le Bourget-i légi­kiállításon. A szerződés értéke 1 milliárd dollár. Az Atlas A2AR rakétákba való RD-180- as hajtóműveket a Lockheed az RS Amross vállalattól, az orosz NPO Energomas és a Pratt and Whitney amerikai hajtóműgyár vegyes vállalatától vásárolja meg. Az orosz hajtóművel ellá­tott Atlas rakéta első repülését 1998 decemberében tervezik. Európa őszinte országképet kapott Kovács László bemutatta a magyar választ tartalmazó kötetet „Magyarország számára minden eddiginél nagyobb esély nyílt arra, hogy bekerüljön a szerencsésebb történelmű, fej­lettebb demokráciák táborába” - ezt Kovács László hangsú­lyozta abból az alkalomból, hogy rövidített formában megje­lent a magyar kormány válasza az Európai Unió kérdőívére. A Magyarország a '90-es években című kiadvány elő­szavát Horn Gyula miniszter- elnök írta. A magyarul 2400, angolul a mellékletekkel együtt 4800 oldalas teljes anyagot bárki megtekintheti az Országos Széchényi Könyvtárban. A külügyminiszter a kötet bemutatóján hangsúlyozta: az euroatlanti integráció olyan szerves egységet alkot, amely évtizedekre, évszázadokra meghatározza hazánk sorsát. Saját tapasztalataiból is me­ntve kiemelte: amióta Ma­gyarország mind a NATO- ban, mind pedig az Európai Unióban már az első körben tagjelöltnek számít, megnőtt az ország súlya, tekintélye. „Magyarországra mint minden eddiginél megbízha­tóbb partnerre tekintenek szerte a világban, és ezt tár­gyalásaim során örömmel vet­tem tudomásul” - mondta ez­zel kapcsolatban. Az Európai Unió (a jogelő­deitől átvett irányelvek alap­ján) a tagországok között fennálló különbségek kiegyen­lítésére törekszik, így érthető hazánk eltökélt csatlakozási szándéka. A tagság európai ál­lampolgárságot ad minden magyarnak, beleértve az or­szágok között személyi iga­zolvánnyal történő utazást, a szabad tanulási, munkaválla­lási lehetőséget és gazdasági vállalkozásokban való részvé­telt, valamint a letelepedést. Ez egyúttal biztonságérzetet is nyújt majd Magyarország pol­gárai számára. A felkészülés folyamatában minden hazánk fiának részt kell vennie. Ez nemcsak a majdani népszavazásra vonat­kozik, hiszen ellentétben a NATO-val, az Európai Unió esetében bizonyos kérdések­ben hazánknak le kell monda­nia szuverenitásáról. A dönté­sek egy része ugyanis Brüsz- szelben születik, és ehhez al­kalmazkodni kell, de a köve­telmények teljesítése egyúttal azt is jelenti, hogy sikerül el­érnünk, vagy legalábbis meg­közelítenünk az Európai Unió országainak színvonalát. „Ami az általános feltétele­ket - a parlamenti demokrá­ciát, a jogállamiságot, a piac­gazdaságot (ezen belül a stabil piaci viszonyokat), a szom­széd országokkal rendezett vi­szonyt és a közösségi jogok átvételét - illeti, hazánk lé­nyegében mindet teljesítette - jelentette ki a külügyminisz­ter. - Brüsszelben külön is ér­tékelték, hogy a kérdésekre adott válaszaink teljesen őszinték, az állítások valóság- tartalmát más forrásokból is ellenőrizték. Nem véletlen, hogy az unióban a legjobbak között említik a magyar vála­szokat, amelyeket azóta több­ször is frissítettünk.” Az amszterdami csúcsérte­kezlet sikeres lezárása azt mu­tatja, hogy a monetáris egység megteremtése nyomán nem te­relődik el a figyelem a bőví­tésről, amely nem függ össze az elhalasztott intézményi re­formmal. Egy hónap múlva Brüsszelben nyilvánosságra hozzák az elkészült országvé­leményeket, amelyek alapján meghatározható lesz a csatla­kozási menetrend. „Reményeink szerint nem lesz egyfajta konvojeffektus, ahol a kevésbé felkészült or­szágok fékezik a felkészülteb­bek bejutási esélyeit - emelte ki a külügyminiszter. - Sze­retnénk, ha a tárgyalások ilyen alapon folytatódnának. Össze­sen 11 jelölt van. Ugyanakkor ném volna szerencsés az sem, ha az Európai Unió és a NATO ugyanazok felvételét utasítaná, illetve halasztaná el, mert azokban az országokban megnőhet a veszélye a kedve­zőtlen folyamatok elindulásá­nak. Ezt nem szeretnénk.” Amszterdamban döntés szü­letett arról, hogy a soros el­nöki tisztet hamarosan átvevő Luxemburg ősszel elkészíti je­lentését a bővítésről. Magyar- ország esetében a tárgyalások 2000 körül lezáródhatnak, és 2002-re a ratifikálási folyamat is befejeződhet. A soros elnöki tisztet be­töltő Holland Királyság buda­pesti nagykövete, dr. Hans H. M. Sondaal ezzel kapcsolatban tett egy meglehetősen homá­lyos kijelentést: miszerint ő ezt az ütemtervet nem tartja nem reálisnak. Gyulay Zoltán Albániában folytatódik az erőszak. Az országban szinte mindenkinek van fegy­vere. A délen fekvő Ura Vajgulore közelében ismeretlenek megöltek két rendőrt, Vlorában pedig megsebesítették a nemzetközi védelmi erők egyik olasz katonáját. fotó: feb/reuter Kétszeresére nőtt a magyar-német kereskedelem Szélesednek kapcsolataink „A magyar-német együttmű­ködés különleges helyet foglal el mindkét ország nemzetközi kapcsolataiban” - hangsú­lyozta budapesti látogatása alkalmával dr. Günter Rex­rodt német szövetségi gazda­sági miniszter. A bonni politikus a két országot érintő gazdasági kérdésekről tárgyalt vendéglátójával, Faza- kas Szabolcs ipari, kereske­delmi és idegenforgalmi mi­niszterrel, továbbá Kovács László külügy-, Medgyessy Pé­ter pénzügy- és Csiha Judit tárca nélküli miniszterrel. Günter Rexrodtot fogadta Horn Gyula miniszterelnök, aki rendkívül fontosnak nevezte, hogy az utóbbi időben a német befektetők a gazdaságilag-tár- sadalmilag elmaradottabb ke­let-magyarországi térségben is megjelennek, segítve megaka­dályozni az ország „kettésza­kadását”. Egyúttal szükséges­nek vélte, hogy az EBRD és a luxemburgi Európa Bank job­ban járuljon hozzá a magyaror­szági infrastruktúra fejlesztésé­hez. Ennek teljesítése a német miniszter szerint nemcsak jo­gos igény, hanem lehetséges is. A német vendég kifejtette, hogy hazánk Németország leg­fontosabb kelet- és közép­európai gazdasági partnere. A kétoldalú kereskedelem 1991 óta megkétszereződött, tavaly elérte a 16,3 milliárd márkát, ezzel megelőzve az Európai Unió több tagországát is. Fon­tos kapocs, hogy Magyarorszá­gon minden ötödik vegyes vál­lalatban német résztulajdonos van. Ferenczy Europress Az iszlám és a világi állam Katonai hatalom veszélye Törökországban Tansu Ciller óva intette a hadsereget egy esetleges ka­tonai hatalomátvételtől, és le­szögezte, hogy a demokrati­kus rendszer felszámolása tönkretenné Törökország és a Nyugat kapcsolatait. A török külügyminiszter azt megelőzően nyilatkozott így, hogy Necmettin Erbakan mi­niszterelnök, az iszlámista Jólét Pártjának vezetője múlt heti ígéretéhez híven visszaadta volna a kormányfői posztot Tansu Ciller asszonynak. Noha a koalíciós szerződés szerint erre csak jóval később kerülne sor, Erbakant az utóbbi hetekben sok vád érte túlságo­san fundamentalista politikája miatt. Az Igaz Út Pártját vezető Tansu Ciller kijelentette: Tö­rökországnak nem szabad le­mondania a demokráciáról, mert ha ezt megteszi, lemond a Nyugathoz, az Európai Unió­hoz és a modem világhoz fű­ződő kapcsolatairól. A nyilatkozat a kormány és a hadsereg között három hónapja tartó feszültségre utal. A hadse­reg vezetői azt vetik Necmettin Erbakan pártjának szemére, hogy „a világi állammal való szembenállásra bújtja a lakos­ságot”. Törökországban egyéb­ként hagyományosan a hadse­reg védi meg a világi államot az iszlamizálódástöL Az oroszok többsége a törvényhozók párján áll Ragaszkodnak a kincsekhez Jelcin elnököt az alkotmány megsértésével vádolja az orosz felsöház, amiért nem írta alá a többször is elfoga­dott műkincstörvényt. Idő­közben kiderült: az orosz közvélemény többsége a tör­vényhozók pártján áll. Az orosz államfő tulajdonkép­pen már esztendőkkel ezelőtt megígérte - elsősorban Helmut Kohl német kancellárnak, de Göncz Árpád köztársasági el­nöknek is -, mindent elkövet, hogy a második világháború­ban a szovjetek által elhurcolt műkincsek visszakerüljenek jogos, eredeti tulajdonosaikhoz. Erre tulajdonképpen a nem­zetközi jog is kötelezné Orosz­országot, hiszen nemcsak álla­mok, hanem a háborúság kitö­résében ártatlan polgárok tulaj­donáról is szó van. Több mint 200 ezer művészeti tárgy, 2 millió kötet (köztük eredeti Gutenberg-biblia), 3 kilométer hosszúságú levéltári anyag sze­repel az elhurcolt műkincsek listáján. Hazánk is érdekelt az ügy jogszerű lezárásában. Egy most lefolytatott közvé­lemény-kutatás arra az ered­ményre jutott: az orosz állam­polgárok 53 százaléka helyesli, hogy Oroszország megtartsa magának a zsákmányolt tulaj­dont. Úgy vélik ugyanis, hogy népük a második világháború­ban mindenkinél többet szen­vedett, amiért jár ez a kárpótlás. A közvélemény szerint Jelcin bűnt követ el hazájával szem­ben, ha nem írja alá és nem hir­deti ki a törvényt. FEB Birkózócska és a két törpe. Pontosabban: egy sumo birkózó és hét szerencsét hozó kis isten - méghozzá elefántcsontszobor formájában. A Tokióban található üzlet több mint száz éve készít ilyen különleges kézműves mun­kákat. Japán az egyetlen ország, amely egy nemzetközi ajánlás ellenére iparszerűen dolgoz fel elefántcsontot. Zim­babwéből, Botswanából és Namíbiából vásárolják a hozzá­való rendkívül ritka és drága agyart. fotö: feb/reuter Búcsúzik a koronagyarmat Hogyan ízlik majd Hongkongban a kínai puding? Jóllehet Hongkongban már nem divat angol mondásokat idézni, mégis mindenkit az foglalkoztat, milyen lesz az a bizo­nyos „evés”, mármint ami a „kínai puding” próbájául szolgál. A nagy pillanatra, a korona- gyarmatnak az anyaországhoz való csatlakozására .minden ké­szen áll. A világ legnépesebb országa „leg”-ekkel készül az eseményre. Tan Dun egyesülési himnuszát egymillióan éneklik majd a kikötőben, miközben tanúi lehetnek a Föld eddigi legpazarabb tűzijátékának. Tíz emelet magas fénygyöngysort varázsolnak fel az égre a piro­technikusok. A négyezer személyes szu­perbankett ülésrendje is lassan összeállhat: a Tajvanról érkező 60 vendég valószínűleg „ma­gánszemélyként” lesz jelen, miután nem ülhetnek a kor­mányképviselők közé, de nem is kívánnak a tartományi kül­döttek között helyet foglalni. A fő kérdés azonban az: ho­gyan valósul meg július 1-jétől az „egy ország, két rendszer” mottójú páratlan kihívás? Mi­ként működik majd a kínai ve­zetők bejelentése, hogy ők nem szólnak bele „a különleges köz- igazgatási régió” ügyeibe, mi­közben máris pekingi normák szerint alakul az ideiglenes tör­vényhozás összetétele, és így legalábbis kétséges, tovább él­teti-e majd a városállam eddig megszokott, inkább angol, mint kínai hagyományokra épült demokratikus vívmányait? Nemrégiben például ötven­ezer hongkongi emlékezett gyertyákkal az 1989-ben a pe­kingi Tienanmen téren történt véres eseményekre, de vajon jövőre, az évfordulón, mód lesz-e hasonló megmozdulásra? ígéret hangzott el a sajtósza­badság megőrzésére, de hogyan kell értelmezni a „megalapozat­lan információk terjesztése” el­leni fellépést máris bejelentő hadüzenetet? A keserédes ün­nepi hangulatban korai bármit állítani. Június 30-án a brit kormányzó és a királynőt kép­viselő Károly herceg elhajózik a Fülöp-szigetek felé.. Másnap pedig az egyik ün­nepi színhely sajátos módon - és persze protokollárisán nem véletlenül - Hongkong kanadai képviselete lesz, ahol már a bir­tokon felülre került kínaiak tiszteletére adnak az egyesülés nemzeti ünnepe alkalmából fo­gadást: koccintanak kínai, brit részvétellel, és a falon, főhe­lyen történetesen megint II. Er­zsébet képmása lesz látható. Igaz, ő ezúttal már csak Ka­nada államfőjeként, vagyis kül­földi vendégként „szerepel”. Réti Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom