Nógrád Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-19 / 141. szám
2. oldal Salgótarján és Környéke 1997. június 19., csütörtök Tanulókat várnak Jó hír azoknak, akik az általános iskola befejezése után nem döntöttek továbbtanulásukról, vagy nem nyertek felvételt a középiskolába: a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. és a Borbély Lajos Műszaki Középiskola várja a kovács, lakatos és gépi forgácsoló szakmát megtanulni kívánókat. Az acélgyár a sikeres szakmunkásvizsgát tevőknek munkahelyet biztosít. Félidős értékelés Kazáron Javuló életfeltételek Valamennyi utcában sikerült bevezetni a vizet, az igények alapján teljes a gázellátás, s kiépült a telefonhálózat is - állapítja meg Kazár önkormányzatának félidős értékelése. A két és fél éves munka nyomán 14 millió forintot szereztek pályázat útján, melynek segítségével javult a műszaki infrastruktúra, megkezdődhetett az iskola felújítás, kialakult a templom környezete. A jövő esztendő legnagyobb feladata a szennyvízcsatorna-program elindítása, a felső tagozatos iskola gázfűtésre való átállítása, a Kossuth úti csomópont életveszélyének megszüntetése, a hivatal munkafeltételeinek további javítása. Próbaüzem az Iparfém új gyárrészlegében Felépült a kandallógyár Közép-Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb kandallógyára valósult meg Salgótarjánban, az Iparfém Kft. telephelyén. A technológiai sor teljes kiépítése a terület- fejlesztési alap segítségével valósult meg. A szeptemberig tervezett próbaüzem alatt kell elérni a teljes kapacitást, azaz napi nyolcvan kandalló összeszerelését - mondotta el érdeklődésünkre Tari Miklós műszaki igazgató. Egyúttal arról tájékoztatott, hogy június 25-én mintegy száz szakember részvételével „Fűtés 2000” című konferenciát rendeznek. A gyár termelésének több mint a fele Németországba kerül, bár a napokban egy holland partner is kopogtatott kooperációs ajánlatával - tudtuk meg Gressai Gábortól, az Iparfém Kft. ügyvezető igazgatójától. A gyár ünnepélyes avatására várhatóan szeptemberben lesz. A tervek szerint szeptemberben lesz az ünnepélyes avatás Negyedszázad az üst és a fokoló társaságában - Már csak szívességből jár régi munkahelyére Borbarát a pálinkafőzőiében üsttel indultak. Az igény nagy volt, ezért 1973-ban Csömör Ignác javaslatára bővítették, s egy 600 literes üst is beindult. A konkurencia 50 forinttal olcsóbb, mégis sokan ide hozzák bánya leállásáig, 1972- ig dolgozott.-Már egy fél éve voltam nyugdíjas, amikor az áfésztől megkerestek - emlékszik. - Otthagyta a szeszfőz- dést az elődöm, s hívtak, menjek oda, segítenek a betanulásban. Néhány napot gondolkodtam, de elvállaltam, mert a magamfajta nem marad meg otthon a tétlenségben. Három hónapos betanulás és vizsga után önálló lettem, s én vezettem a szeszfőzdét egészen tavalyig, amikor eladták, s a budapesti NONPROFI Kft. vette meg. Azóta csak tanácsadóként járok ide, kedvtelésből, hogy segítsek az új üzemvezetőnek, Stefán Sándornak. A mátraszelei szeszfőzde 1960-ban épült, akkor egy 300 literes Csömör Ignác munka közben FOTÓ: ÁN a cefrét, mert ragaszkodnak Ignác bácsihoz. Az ő személye garancia a pálinka minőségére!-Nem szeretem a pálinkát, inkább boros vagyok - ül le a megszokott priccsre. - Itt leginkább a szilva megy, úgy 80 százalékban, de főztünk már őszibarackot is, és vilmoskörtét is. Azok nagyon finomra sikerültek, nem hasonlít az üzletihez! Huszonöt év alatt sokat feltettem, évente úgy 50-60 ezer litert kifőztünk. Mint mondja, szívesen csinálja, jól érzi itt magát. Az udvaron rend, tisztaság, látszik, a szeszfőzde gondos kezekben volt. Evente egyszer elengedhetetlen volt egy nagytakarítás, festés, a berendezések tökéletes tisztítása. Csak a fokoló a régi.- Nádújfaluból járok ki, ha épp nincs otthon munkám - mondja. - Mert azért akad, s egy-két órát jólesik a ház körül, vagy a kertben bíbelődni. Fiam Budapestre került, az APEH-hez, az asszony is nyugdíjas, a jánosaknai fehérneműgyártói. Ide meg eljárok, amíg bírok - mondja, s búcsúzóul körbe vezet élete művén. t. n. 1.- Egy-két stampedlivel megkóstolok, persze, ha én főztem - mondja a másfél hónap híján hetvenhét éves Csömör Ignác, a mátraszelei szeszfőzde tanácsadója. - Tudja, az üzleti pálinka nagyrészt nem látott gyümölcsöt. Hogy is teremne any- nyi! Ha valaki jó pálinkát szeretne fogyasztani, az összegyűjti a cefrét, s elhozza hozzánk kifőzetni. Nem olcsó a pálinkafőzés, mégis sorban állnak az emberek. Van, akire csak most került rá a sor, pedig a cefrét a szezonjában kell kifőzni, mert veszít az alkoholfokából, s ezáltal az élvezeti értékéből.- Amit most feltettünk, annak a kihozatala 4-5 százalékos, tehát nem túl jó alapanyag - mondja, miközben előveszi a fokolót. - Ideális esetben jó gyümölcsből 10 százalék öt- venfokos pálinka lesz. Annál gyengébbet nem csinálunk ...-Azt már meginni sem érdemes, olyan mint a víz! - veti közbe Földi István fűtő. Csömör Ignác géplakatosként kezdett a zagyvarónai centrálénál épp 40 évvel ezelőtt, június 17-én. Két év múlva a nováki bányához került, ahonnan 41-ben vonult be.-Hat évig voltam katona: három évet ténylegesen, kettőt a fronton, egyet pedig fogságban. Münchenbe vittek ... Szerencsére ... A fogság után ismét a Csurgó-táró következett, ahol a Cered *a fejlett idegenforgalom nyomába ered - Nógrád nincs a világ végén Magasan jegyzett falusi turizmus Nem bánt mostohán a természet a nógrádi határszéllel. Cered vadregényes erdögyürüje például minden bizonnyal újabb versremekre ragadtatná az országjáró Petőfit. Persze mások sem behunyt szemmel közlekednek a községben és környékén. Közéjük tartozik Tajti László helybeli lakos is. A vállalkozó kedvű fiatalember ceredi fába vágta fejszéjét egy évvel ezelőtt. Pontosabban helyben kezdte megvalósítani régóta dédelgetett álmát - Ce- redben is kialakítani a falusi turizmust. Vendégházában azóta már egymásnak adják a kilincset a visszajáró és az új vendégek. Leginkább kisgyermekes családok és a könnyed léptű fiatalok keresik fel a „Tajti-lakot”, de nem kevésbé népszerű a vadászok, a horgászok és a síelők körében. Utóbbiak innen járnak át Szilváskő közkedvelt havas lesiklójára. Ceredet így aztán nem csak földrajzilag jegyezhetik magasan a pihenésre, kikapcsolódásra vágyók. Talán kevesen tudják azt is, hogy itt található az ország négy legmagasabban fekvő tava. A horgászok kitüntetett figyelmet szentelnek neki: elmondhatják, akárcsak a vadászok, magaslesről figyelik a zsákmányt. A turizmuspalettán egyéni színt képvisel az évenként itt verbuválódó művésztelep, ahol grafikusok és festők találkoznak. A budapesti, de pásztói származása révén Nógrádhoz kötődő Fürjesi Csaba közbenjárása nyomán nemzetközivé szeretnék alakítani a művésztelepet. A nyári turistaszezon egyébként már beindult. Nemrég a magyarok mellett egy finn család is a Táj ti-vendégház lakója volt. A fővárosi Bánya utcai, valamint a ceredi általános iskola között pedig csereüdülés révén látogatnak egymáshoz - Cereden a vendégházban is megszállva -t a gyerekek. Lovak egyelőre még nem tartoznak a házhoz, de aki lovaglásra vágyik, Tajti László még azt is elintézi. Mint hírlik, a falusi turizmus érdekképviseletét, jövőjét előmozdítandó, a megyei közgyűlés illetékeseivel karöltve újabb ötleteken töri fejét a ceredi vállalkozó. Ezek után még mondja valaki, hogy Cered a világ végén van ... B. M. Elsődleges a munkahelyteremtés és a műszaki infrastruktúra javítása Merre, s kivel tovább, megyeszékhely ? Salgótarján és térségének fejlesztési programját vitatta meg igen kritikus szellemben a Salgótarjáni Polgári Kör. A keddi összejövetelen Puszta Béla polgármester vázolta az önkormányzat számára fontos kitörési irányokat. A Horváth István körelnök vezetésével zajlott beszélgetésen Puszta Béla hangoztatta, hogy Salgótarjánnak vissza kell szereznie egykoron volt - Birminghamhez hasonlított - gazdasági szerepét. Egyik lehetséges irányként a meglévő üzemek, mint ipari zónák fejlesztése kínálkozik, illetve a zöldmezős beruházásokat igénylő multinacionális cégek ide csábítása, egy kedvezményezett vállalkozási övezetbe. A polgármester szerint a kettő kombinációjában kell gondolkodni. A kormányzat csak térségeket preferál, ezért Salgótarján, Bátonyterenye, Pétervására és Ózd együttműködése hozhat eredményt az adókedvezményt nyújtó övezet kialakítására. Elsődleges a munkahelyteremtést szolgáló eszközrendszer megteremtése, s csak utána jöhet a műszaki infrastruktúra fejlesztése - állapította meg. Ezen belül kiemelt fontosságú a 21-es út Hatvan-Salgó- tarján közötti szakaszának további fejlesztése, Kisterenyéig négysávos út kiépítése, Salgótarján előtt pedig az előzősávok kialakítása. Nem odázható tovább a várost elkerülő út befejezése, már csak a térség számára nagyon fontos szlovák kapcsolat felélesztése miatt sem. A város természetes fejlődési irányának nevezte Puszta Béla a besztercebányai együttműködést, mivel Trianon kettészelte az egykoron egységes gazdasági régiót. A kereskedelemben jótékony vérfrissítésként említette a multinacionális cégek várható érdeklődését, befektetését, mely elé nem gördítenek akadályt. Szvircsek Ferenc a kör számára kiosztott anyag pongyolaságára hívta fel a figyelmet, s szintén a szlovák kapcsolat, mint természetes fejlődési irány kimunkálását erősítette. Meghökkentette, hogy az idegen- forgalom címszó alatt mindösz- sze a rendezvényturizmus fejlesztését találta. Sürgette Sal- góbánya idegenforgalmi koncepciójának kidolgozását. Pa- róczai Csaba szerint túl későn ébredt rá a város a csomag kidolgozására. Felvetődött az is, hogy túlságosan önkormányzat-kormányzat tengelyű az anyag, s a program kiszolgáltatott lehet a mindenkori, esetleg szélsőséges politikai áramlatoknak. Ugyancsak szóba került az úthálózat fejlesztése, ezen belül a Salgótarjánt Somoskőújfaluval összekötő kerékpárút. Homoga József szerint rendezni kellene végre a somoskői vár látogathatóságát, még a szlovákoknak fizetendő bérleti díj árán is, hiszen a forgalom haszna itt csapódna le. Lukács György a pár évvel ezelőtt készült, ugyancsak fejlesztést szolgáló anyagokra hívta fel a figyelmet, melyeket csak le kellene porolni. Dr. Gâtai László szerint rendezni kellene a megyei közgyűléssel fennálló viszonyt, hiszen a megosztottság a központi pénzek elosztásánál vétó érv lehet. Varga László je- lezte: az elkövetkező években 800 millió forintos közmű-rekonstrukció várható. Dr. Gyurkó György felvetette, hogy az Egri csillagok mintájára pályázatot kellene kiírni, egy image-javító, Salgótarjánról szóló regény elkészítésére. Tóth Csaba szerint kultúr- program nélkül a város híre a megyehatáron sem száll át. Brunda Gusztáv azt hangsúlyozta, hogy e történelmi pillanatban a városlakók közérzetére pozitívan ható módon kellene tálalni a fejlesztési program részkérdéseit. Gazsi Ferenc azt erősítette: hangot kellene adni végre a sikereknek, a pozitív adottságoknak. Horváth István körelnök kifejtette, hogy a hivatali apparátus leterheltsége miatt a város értelmiségét aktívabban be kellene vonni a döntés előkészítésekbe, s meglehetősen szakszerűtlennek találta a humán infrastruktúráról szóló fejezetet. Tévedésnek nevezte, hogy Salgótarján és Közép- Szlovákia között együttműködés lenne. Puszta Béla a jelzéseket figyelemre méltónak nevezte, s jelezte, hogy az anyag még koránt sincs végleges formában, egyes kérdések - mint például a cigányság helyzetének javítása - beépíthető. A sok szempontból rangsorolt anyagban az önkormányzat feladatait kötik csokorba, de számítanak a civil szféra kezdeményező készségére is. Az, hogy a városban nincs helyi képeslap, nem az önkormányzat bűne. T. Németh László Üzemet épít az áfész Karancsberényben Ma fal ropog, holnap Ropi Harmadik Ropi-gyártósorát a ka- rancsberényi volt kaszárnya épületében helyezi üzembe a Salgótarján és Vidéke Áfész. Az épület megvásárlása, teljes felújítása és a technológia mintegy 15 millióba került. A munkálatok már megkezdődtek, s Dóra Gyula elnök szerint augusztus közepén indul a próbaüzem. A „Ropi- gyár” az első időszakban 10, később 15-18 embernek nyújt biztos megélhetést a munkanélküliségtől sújtott faluban.
