Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-20 / 115. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép A Balassi Bálint Könyvtár okos lépése Internet a galérián Két kezdeményezőnek (Salgótarjáni Internet Ház, Balassi Bálint Könyvtár) és a salgótarjáni önkormány­zatnak - mint a könyvtár épülete tulajdonosának - köszönhetően új, korszerű szolgáltatással gyarapodik a művelődési intézmény. A Balassi Bálint Könyvtár igazgatója, Fehér Miklós az­zal a kéréssel fordult az ön- kormányzathoz, hogy járul­jon hozzá a könyvtár épü­lete egy részének (az olva­sóterem feletti galéria) használatra történő átenge­déséhez. Mindez a hivatalos formula azt jelenti, hogy a jelzett helyen, a Salgótarjáni Internet Ház felajánlásának köszönhetően, Intemet- szolgáltatás működik a könyvtáron belül. A megyeszékhely köz­gyűlése hozzájárult a 110 négyzetméteres galéria fen­tiekben jelzett hasznosítá­sához. A könyvtár és a Salgótar­jáni Internet Ház külön együttműködési megállapo­dást kötött a kölcsönös elő­nyök jegyében. Gyerektalpak a szobron Űj létminimumérték a fokmérő - Nincstelenség Nógrádban és országszerte Szegény és veszélyeztetett rétegek Mint valami régi-új kór terjed a szegénység és szedi áldozatait megyénkben is. De mit is jelent valójában a szegénység? Hogyan vizsgálható? Miért vált szükségessé a létminimum újszerű számbavétele? Hogyan alakulnak a különböző háztartástípusok létminimumértékei? Milyen nagyságrendű a szegénység, hogyan alakult a létminimum alatt élők száma és aránya? Ezekre a kér­désekre keresi a választ és ad magyarázatot is alábbi írásunk. Rendkívül sajnálatosnak, sőt felháborítónak tartom, hogy a salgótarjáni Fő téren lévő Rad- nóti-szoborral méltatlanul bán­nak a gyerekek. Unalmukat az­zal űzik el, hogy a szoborra csimpaszkodnak, rajta tapos­nak, hintáznak, ugrálnak, s a tíz méterre csevegő szüleik rájuk sem szólnak. Volt olyan felnőtt, aki nem tudta megállni szó nélkül, s he­lyettük rászólt a gyerekekre, mire a szüleik szinte visszauta­sították ezt mondván: azt csi­nálnak a szabadban, amit akar­nak. Hadd ugráljanak ked­vükre, hiszen a bérházban nin­csen módjuk erre. Szomorú, hogy ezt így fog­ják fel, s nem magyarázzák meg a kiskorúnak, kit ábrázol az alkotás és miért nem szabad rajta ugrálni. Ha nem nevelik őket a nagy elődök emlékének tiszteletére, hogyan fogják tisz­telni a mai felnőtteket? Nem utolsósorban: ők mire fogják tanítani a gyerekeiket? Takács Lajosné Salgótarján A szegénység és a vele kapcso­latos fogalmak - mint leszaka­dás, küszöbérték - még a szakemberek körében is vitatot­tak. Egyik legelfogadottabb ál­láspont szerint szegényeknek tekinthetők a bizonyos jövede­lemhatárnál alacsonyabb jöve­delemből megélni kényszerü­lők. Most már csak az a nagy kérdés, hol van az a bizonyos jövedelemhatár, melyik legyen a sok közül? A legismertebb közülük a létminimum és ke­vésbé talán az un. „szegénységi küszöb”, vagy másképpen a társadalmi minimumérték. N« mérce a létminimum Ha majd a jövő századok nyel­vészei korunkat, az ezredvéget kutatják leggyakrabban előfor­duló kifejezéseinket keresve, talán itt jegyzik fel a létmini­mumot is. Ennek ellenére keve­sen tudják igazán pontosan, mit is jelent, hol húzódik az emberi tűrésnek az a vonala, amely alatt már aligha lehet emberi módon élni. A legegyszerűbb és legérthetőbb meghatározás szerint a létminimum az a forin­tösszeg, amely még biztosítja a folyamatos életvitellel kapcso­latos, ám igen szerény - ha­gyományosan alapvetőnek mi­nősülő - szükségletek kielégí­tését. A létminimum statisztikai kiszámításának módszerei az idők során változtak, legutóbb a múlt évben. Ez a legújabb szá­mítási metódus figyelembe ve­szi azon élelmiszerek körét és mennyiségét, amelyek fedezik egy aktív korú felnőtt táplálko­zás-élettani szükségleteit. Ezt az ’’élelmiszerkosarat” a jellemző árakon számba véve képezik az élelmiszer-fogyasz­tás normatív értékét: ez tavaly 7170 forint volt egy hónapban. Ezután e „kosár” segítségével és a háztartás-statisztika tény­leges adatainak felhasználásá­val kerül megállapításra az ösz- szes személyi kiadás (lakás, ru­házkodás költségei), azaz most már maga a létminimumérték. Ez korántsem „biológiai” minimumérték, hanem konkrét élethelyzetre épített szükségleti minimum: 1996-ban 15 172 fo­rint. A veszélyes zóna határa a létminimumérték tehát ta­pasztalati adatokon alapul és az élelmiszer-normatívákcn kívüli kiadásoknak a meghatározása, azt a valóságos helyzetet tük­rözi vissza, hogy a családi ház­tartások még igen szerény fo­gyasztási szült mellett is rang­sorolnak - ők kényszerülnek rá igazán! -, különbözőképpen használják fel jövedelmeiket. A létminimum feszességét jelzi azonban, hogy az un. ve­szélyzóna, tehát az a jövedelmi sáv, amely magában rejti a lét­minimumra, vagy az alá kerülés veszélyét, a létminimumnál tá- gabb. A Központi Statisztikai Hi­vatal korábbi számításai azt mutatják, hogy a „szegénységi küszöb”, vagy más néven a tár­sadalmi minimum határértéke mintegy 15 százalékkal haladja meg a mindenkori létmini­mumnál magasabb megélhetési szintet. A KSH eddigi minimum­számítási gyakorlatából meg­tartotta azt az alapelvet, hogy csak az élelmiszer-fogyasztásra határoz meg - méghozzá szak­mai, társadalmi egyeztetéssel - tételes „kosarat”, az ezen felüli összes szükségletet egy ösz- szegben állapítja meg. A számí­tások az összes családtípusra vonatkoznak - szakember szá­mára -, könnyen „összerakha­tok” a létminimumértékek. Az ismertetett metodika szerint számított létminimum egy főre jutó országos átlaga, mint fen­tebb már jeleztük, 15 172 Ft volt, ekörül szóródnak a külön­böző összetételű háztartástípu­sok létminimumértékei. Ezek kiszámítására az un. fogyasz­tási egységek kulcsszámai szolgálnak, ezt nem szükséges itt tovább részletezni. így ala­kulnak ki a különböző családtí­pusok, vagy háztartástipusok létminimumértékei. Néhány gyakori háztartástí­pus létminimumértéke 1996. évben: Aktív háztartások Egy aktív korú felnőtt: 19 425 forint, egy aktív korú felnőtt 1 gye­rekkel: 32 051 forint, két aktív felnőtt: 33 994 Ft, két aktív korú felnőtt 1 gye­rekkel: 46 620 Ft, két aktív korú felnőtt 2 gye­rekkel: 56 333 Ft. Nyugdíjas háztartások Egy személyre: 17 483 Ft, két személyre: 30 109 Ft. Terjedő szegénység Arra a kérdésre, hogy hányán élhetnek napjainkban létmini­mum alatt, a háztartási statisz­tikai adatok nem adnak való­sághű képet. A magasabb jöve­delműek egy része titkolózik, a nagyon szegények esetleg eltú­lozzák bevallásukat. Nincs más mód, mint ezen tapasztalatok felhasználásával, bizonyos kor­rekciók végrehajtása után becs­lésekre támaszkodni. A létminimum alatt élők számára vonatkozó becslések természetesen némileg eltérnek egymástól, attól függően, hogy milyen forrásból (honnan, ki­től) származnak. Viszonylag egybecsengő közelítő számítá­sok szerint a ’80-as években egymillió, vagyis 10 százalék volt a létminimumnál kisebb jövedelemből élők száma és aránya. Ez utóbbi arány 1992- ben 22, 1993-ban 24, 1994-ben már 32 százalékra emelkedett. 1995-re a KSH nem közölt lét­minimumértéket, de 30-35 szá­zalékosra valószínűsítették. Bármi is az egyes társada­lomtudósok véleménye, a KSH létminimum-számításairól, ab­ban nagyjában megegyeznek a kutatók, hogy a szegénység a 80-as évekhez képest nagyon lényegesen, legalább három­szorosára nőtt Magyarorszá­gon, miközben jelentős területi- egyes régiók, megyék közötti- különbséget is felmutatott. (Folytatjuk) Baráthi Ottó Strandélet: újra éled Igen népszerű intéz­mény nyaranta "a strand: a hosszan tartó tavaszi hideg után az elmúlt hét vé­gén igazi kánikula köszöntött be. Balas­sagyarmaton ki is nyitotta kapuit a strand, hiszen hol a boldogság mostaná­ban, fülledt, fullasztó nyárias melegben? Hát, a medencében! Akit érdekel az adott téma, felkeresheti a szövetség rendezvényét Keresztényi értelmiségi élet Egy éve annak, hogy megalakult és csatlakozott az országos szövetséghez a Keresztény Értelmiségi Szövetség Pásztói Tagozata. Dr. Thassy Gábort, a szervezet elnökét arra kér­tem, mutassa be tevékenységüket.- A helyi szervezetet dr. Varga Lajos apát úr kezdte szervezni, amikor a városba került, immá­ron két éve. Egyéves előkészítő és szervezőmunkát követően jutottunk el oda, hogy csatla­kozhattunk az országos szövet­séghez - mondja Dr. Thassy Gábor. Kezdetben az volt a cé­lunk, hogy Pásztón és környé­kén azokat a diplomás embere­ket, akik valamilyen módon kö­tődnek a kereszténységhez so­rainkba szervezzük. Az indu­lásnál az oroszlánrészt a mun­kában Kovács Koméi káplán vállalta, ő töltötte be az össze­fogó szerepkört, tartotta és ve­zette á vitaestéket, amelyek ál­talában az erkölcsről, a hitről és bizonyos emberi magatartások egyházi megítéléséről szóltak. Ezen belül folytak eszmecse­rék, mint a feltámadás megíté­lése, a hitelvek elfogadása, a halál utáni élet lehetőségének egyházi megítélése. Az eutaná­ziáról nagyon komoly eszme­cserét folytattunk. Az eszme­cseréken a részvevők világi szemszögből fűznek véleményt az előadásokhoz. Volt egy ren­dezvényünk, amelyen a peda­gógiai erkölcsi nevelést vitattuk meg egy tanári előadást köve­tően. Az eszmecseréinkről semmiféle feljegyzést nem ké­szítünk, akit érdekel a dolog, az eljön meghallgat minket és ki­fejtheti véleményét.- Kik vehetnek részt a szö­vetség munkájában?- Szervezetünk alapelve, hogy főiskolai vagy annál ma­gasabb végzettségű emberek, pedagógusok, orvosok, jogá­szok, papok, közgazdászok al­kotják tagozatunkat. Jelenleg négy venketten vagyunk és egy- egy összejövetelen mintegy harminc résztvevő van jelen. Kezdetben kéthetenként talál­koztunk, de most már csak ha­vonként. Az elnöki tiszt betöl­tésével engem tiszteltek meg, az alelnök dr. Fölkér Tibor, a titkár Gajdics Gábor. — Az eszmecserék mellett mi­lyen programokat szerveznek? — Nemrégiben az orgonaba­rátok körével közösen orgona- hangversenyt tartottunk. Kará­csony előtt a Tittel Pál kollégi­umban Népek karácsonya címmel néprajzi estet rendez­tünk. Tavasszal színházlátoga­tás keretében az Angyali üd­vözlet című darabot néztük meg. A napokban pedig Eper­jes Károly színművész tanúság­tevő előadását hallgattuk meg.- Mik a terveik?- Szeretnénk minél jobban összekovácsolódni, elmélyülni a vallástörténeti kérdésekben és sok emberrel eszmét cserélni. Jó lenne, ha magasan kvalifi­kált előadók jönnének. Emellett kirándulásokat, színházlátoga­tásokat szervezünk. - esla ­Vizsgáltassa át ingyen! * A kedvezményes alkatrészek köréről márkakereskedőink adnak felvilágosítást. 3 ÉV VAGY 100.000 KM GARANCIA ®TOYOTA ■ KARUK JÓZSEF MAGYAR-OSZTRÁK KFT 3100 SALGÓTARJÁN. Tóstrand Tel : 06-32-430-646 Bízhat a jelben Fő az egészség - tartja a mondás, s ez nemcsak ránk, de autónkra nézve is igaz. Ezért kínál a Toyota most lehető­séget arra, hogy ingyen felmér­hesse autója egészségi állapotát, és jelentős kedvezménnyel végez­tethesse el az esetleges javításokat. Június 1. és 30. között szakembe­reink valamennyi Toyota-márka- szervizben várják Önt, hogy térí­tésmentesen átvizsgáljak autóját. Amennyiben az esetlegesen feltárt hibák javítását még júniusban megrendeli, úgy az ehhez szük­séges alkatrészek árából 20% ked­vezményt kap.* Ráadásul valamennyi átvizsgált, de eredeti Toyota-szervizdo- kumentációval nem rendelke­ző Toyota tulajdonosát Toyota Szervizlátogatási Füzettel látjuk el, amelyben minden későbbi, Toyota-márkaszen ízben végzett javítást és karbantartást feltün­tetünk. Hiszen csak az eredeti alkatrészek és munkatársaink szakképzett­sége jelenthet garanciát arra, hogy Toyotája megőrizze közis­mert megbízhatóságát. Itt a nyár, az utazások ideje. Át­vizsgálni - főleg ingyen - pedig még egy Toyotát is érdemes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom