Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-10-11 / 108. szám
1997. május 10., szombat Mozaik 5. oldal Egy festő útja Pásztótól Bázelig és a budapesti Nemzeti Szállodáig „All Buda és él magyar még” Szklenár András Tavaly Bázel repülőterén állította ki festményeit Szklenár András. Amíg azonban eljutott a svájci városig, hosszú utat tett meg. Élete mozgalmasan alakult. Alkata szerint lehetett volna távfutó vagy ökölvívó. Ifjú éveiben azonban fokozatosan több időt töltött el a rajzasztal mellett, mint a sportpályán. Szerencséjére korán összetalálkozott Sebestyén J. András fóti rajztanárral.-Sokat köszönhetek neki. Biztatott, hogy rajzoljak, fessek. Elemezte, bírálta a munkáimat. A fiatal művész kapott tanácsokat és kritikát másoktól is. így M. Szabó Istvántól, aki ugyancsak fóti volt. Ő megismertette a művészettörténet tanulságos fejezeteivel. A fóti napok döntően befolyásolták a tehetséges fiatalember világképének kialakulását. Ami annyi más magyar festőnek az egykori nagybányai festőiskola volt, az volt Szklenámak, némi túlzással, a fóti tartózkodások sora. Tanult az újpesti rajziskolában is, ahol Szabados Árpádtól sajátította el mindazt, ami nélkül ma nem tudná olyan biztos kézzel húzni a vonalakat, formálni az alakokat. Életének következő állomása az Egyesült Izzó, vagy ha úgy tetszik, a Tungsram, a „fények gyára” volt. Ott Szklenár András dekoratőrként kamatoztatta tehetségét.- Olyan volt a tevékenységem, mint amikor a milánói Scala tenoristája skálázik - emlékezik vissza erre az időre. - Meghívót, plakátot, színpadképet terveztem. Nagy gyakorlatot szereztem és akár egy felirattal is érzékeltettem, én ilyennek látom a világot. Túloznék, ha azt mondanám, hogy egyéni látásmódomat mindig örömmel fogadták a főnökeim. A betűk, a dekorációk emberekhez szólnak, ez volt az ars poeticám. 1975-ben az Alkotó Ifjúság pályázaton I. díjat, 1976-ban a Fóti ősszel ugyancsak I. díjat, míg 1982-ben a Tungsram- fesztiválon II. díjat kapott. Témái változatosak. Persze fest nógrádi tájat is, erre Pásztó, a szülőföld ihleti. Egyre nagyobb a Szklenár- képek gyűjtőinek, kedvelőinek a holdudvara. Lengyel Mihály, a.Nomen Bt. cégvezetője, aki a „Szép Magyarországért” célkitűzés jegyében tevékenykedik és az épületek méretének, formájának, színének és fényének harmóniájára törekszik, igen nagyra értékeli a festőművész alkotásait.-Ahogy Kolumbusz felfedezte Amerikát, úgy fedeztem fel én is Szklenár művészetét - mondja. - Amint a nagy hajós sem tartotta meg önmagának a felfedezés örömét, ugyanúgy én is megosztom másokkal is ezt az élményt.- Belső kényszer, hogy fessek - vélekedik Szklenár.- Nem lehet abbahagyni. Leteszem az ecsetet, azután szinte észre sem veszem és már újra a kezemben van. Festek. Rengeteg a téma, az ötlet. Változik az ember és változik az is, amit a festő meg akar jeleníteni a vásznon. A környezet is más, mint amilyen korábban volt. Kevesebb a növény, a fa, a virág, elfogyhat a Duna, a Szigetköz vagy a Tisza vize. Több körülöttünk a beton. A szerelem, a női szépség sem olyan, mint valaha volt, A gyereket váró nő feje fölött ott az atomfelhő. Festményeit a művész legutóbbi kiállításán, a budapesti Nemzeti Szállodában sokan megcsodálták.- Milyen téma megfestésére készül?-„Áll Buda és él magyar még” - válaszol a költővel a festőművész. - Az ellenségek hada akarta elpusztítani, de mindig újjáépült, tehát létezik. Háromszor öt méteres festményt szeretnék készíteni a budai várról. Ez azonban akár két esztendei munkát is kíván, az előtanulmányokkal együtt. Szklenár Andrást bátorítják a nagy elődök, s az immár klasszikus Munkácsy Mihály, Lotz Károly és Feszty Árpád nyomába óhajt lépni. Molnár Károly Biztató (is) lehet a kultúra jövője Ezredvégi számvetés A kultúra lehetőségei és lehetetlenségei címmel tartott tanácskozást a közelmúltban a Magyar Kulturális Szövetség. Zelnik József elnök megállapítása szerint nem sikerült elérni, hogy a kultúra hasson a kormányra, vagyis hogy az eddigieknél nagyobb figyelmet és pénzt fordítsanak erre a területre. A költségvetésből tavaly 2 százalék, összesen 80 milliárd forint jutott a kultúrára, s ez már-már észrevehetetlen arány. A szövetség elnöke szerint ennek kétszerese még nem terhelné meg az államkasszát, ugyanakkor virágzásnak indulhatna a hazai kulturális élet. A jelek szerint azonban nem várhatnak nemhogy kçttô, de még egy százalék többlettámogatást sem, ezért új forrásokat kell keresni a kultúra támogatásához. Ehhez adna hathatós segítséget a média és kulturális piaci rendtartás. A tervezet előterjesztője a Művelődési és Közoktatási Minisztérium lehetne. Állítólag valamennyi párt kedvezően fogadja a tervezetet, így parlamenti támogatásra számíthatnak. A törvény legkorábban 1998 őszén, vagy 1999 tavaszán várható. Utána a Magyar Kulturális Alapnál jelenleg meglévő 1-2 milliárd forint akár az ötszörösére emelkedhetne, s ez a tervezet kidolgozói szerint igencsak biztató. Sinkovits, Tolnay, Töröcsik a Szigligeti Színházban Színészparádé Szolnokon Legnagyobb fővárosi színházaink is megirigyelhetnék azt a társulatot, amely a következő színi évadban játszik majd a szolnoki teátrumban. Mint Schwajda György igazgató elmondta: követik azt a hagyományt, hogy egy-egy művészeti feladatra szerveződnek együttesek, lehetőleg minél nevesebb szereplőkkel. Az első bemutató október elején A velencei kalmár lesz. Shakespeare színművét Schwajda György rendezi. A klasszikus műben Garas Dezső, Hirtling István, Hernádi Judit, Rátóti Zoltán és Rudolf Teréz alakítja a főbb szerepeket. Ugyancsak októberben Csiky Gergely A nagymama című vígjátékát mutatják be, a címszerepben Tolnay Klárival. Rajta kívül Sinkovits Imre, Béres Ilona, Kállai Ferenc, Agárdi Gábor, Csernus Marianne látható majd az Iglódi István rendezte darabban. Novemberben Luxemburg grófja „látogat” Szolnokra Bor József rendezésében, egyebek között Kállay Bori és Szacsvay László fellépésével. Szintén novemberben Goldoni Chioggiai csetepatéját Taub János állítja színpadra ugyancsak neves színészekkel: Bánsági Ildikóval, Nagy-Ká- lózy Eszterrel, Ráckevei Annával, Eperjes Károllyal, Gáspár Sándorral, Bubik Istvánnal és Hirtling Istvánnal. Jövő márciusban egy orosz rendező, Anatoli] Vasziljev viszi színre Oszt- rovszkij vígjátékát, az Ártatlan bűnösöket, főszerepben Törő- csik Marival és Iglódi Istvánnal. A bemutatók sorát április közepén a My Faire Lady zárja Hirtling Istvánnal, Töröcsik Marival, Györy Emillel, Szőlőskei Tímeával. Negyvenéves a Magyar Televízió - Egy kis születésnapi nosztalgia Varázsdoboz az otthonokban Nem is lenne igazi világsiker egy találmány, ha nem működne közre megalkotásában egy csavaros észjárású magyar. A húszas években a televízió alapkövének letételénél is bábáskodott magyar tudós, Mihály Dénes gépészmérnök. 1938. április 29-én mutatkozott be Budapesten a tömegkommunikáció legifjabb ága, a televízió. A nemzetközi vásár egyik szenzációjaként az eind- hoveni gyártelep két hatalmas égszínkék, csukott busza a Phi- lips-művek „távolbalátó vevő- készülékeit” hozta az akkori „BNV” közönsége elé. Start a Ferihegyen Hazánkban csak jóval később, 1952. december 19-én határozott az MDP a magyar televíziózás megindításáról, majd 1953-ban járult hozzá a minisztertanács a Magyar Televízió Vállalat megalapításához. Budapesten az első kísérleti adót 1954. január 20-án helyezték üzembe. A meghívottak a Váci út 34-ben gyülekeztek és az utolsó hibaelhárítás - előtte napokig áramszünet akadályozta a haladást, valamint kokszhiány, amint azt egy ott dolgozó Molnár János naplója megörökítette - után az egybegyűltek előtt a viliódzó képernyőkön megjelent az első film: egy repülőgép felszállása, majd lassú leereszkedése a ferihegyi betonra... A második kísérleti tévéadó 1955-től kezdte meg működését, ezt a folyamatot figyelemmel kísérhették mindazok, ahová eljutott a 80 db Leningrad típusú tévékészülék, jelesebb intézmények, nevesebb személyiségek kapták. Voltaképpen ennyi bevezető után kezdetét vehette a Magyar Televízió működése, és itt kezdődik a most negyvenesztendős intézmény, a „varázsdoboz”, „a szem rágógumija”, egyszóval a tévé születésnapi köszöntője, amely sok öröm, szórakozás, néha bosszúság forrása is egyben. Kinek-kinek tetszése szerint. Fekete-fehérben, színesben egyaránt. Torony a Pipisen Ma már muzeális darabnak számít egy-egy AT 501-es készülék. Kékes, Duna, Tisza stb. elnevezésű masina. 1958 március végéig hatezer előfizetőt tartottak számon országosan, az év végén pedig már 16 ezer készüléken nézték hazánkban a szilveszteri műsort. Az egész országra kiterjesztendő vételi megoldás érdekében sorra épültek a tv-állomások. 1964-től a salgótarjáni Pipis-hegy tetején is pipiskedik egy tévétorony! 1965 júniusában 14 018 tévéelőfizetője volt Nógrád megyének. 1971 végén már 42 és félezer. Tamási Eszter, Déri János, Lénárd Judit, Varga József már csak felvételről látható, néha. Takács Mari, Rudiik Júlia, Kovács P. József, Vágó István, Vitray Tamás ma is a nézők kedvence. S a mesefigurák: Mazsola, Cicamica, doktor Bubó stb. sokunk kedves pajtásai lettek. Szinte családtagjainkká váltak a négy évtized alatt Simon Templar, Maigret, Columbo, hogy csak a krimisorozatokat említsük. Örökös vendég lett a salgóbá- nyai születésű Zenthe Ferenc, az egykor Tenkesben ma a Szomszédok Takács urát tisztelhetjük. Öveges professzor fizikaórái is feledhetetlenek. De említhetjük az örökifjú Honthy Hannát, Feleki Kamillt, Rátonyi Róbertét az elnyűhetetlen Csárdáskirálynőben, vagy Tolnay Klári eredeti palóc menyecskéjét, meg a Latabár-filmeket. Fesztiválok, vetélkedők sorjáztak egymás után. Megyénk beliek Jobban figyelünk fel egy-egy névre, ha szűkebb hazánkat képviseli és a képernyőn is öregbíti Nógrád hímevét. így például Eszményi Viktóriát, Zsóri Katit az úgynevezett könnyebb műfajban, az opera területén Kukely Júliát, népdalosként a rimóci Holecz Ferencnél láthattuk-hallhattuk. Tavaly Lenkó Péternek nyerni is sikerült a népzenei kategóriában a Ki mit tud?-on. Milliók izgultak a sportolókért is a képernyők előtt. 1968- ban Mexikóban Salgótarján négy sportolója ölthette magára az olimpiai mezt: Mecset Lajos futásban, Komka Magdolna magasugrásban indult. Básti István és Szalay Miklós aranyérmet „focizott”. A nógrádi származású Hesz Mihály ugyancsak kiverekedte kajak 1- esben a legcsillogóbb érmet. 1972-ben a XX. olimpiára Münchenbe Komka, Básti, valamint Botos András volt hivatalos a megyéből. Utóbbi „kibokszolta” a bronzot! Végezetül két ideillő rövidhír az 1989-es RTV-újság Kalendáriumból: „Fontosnak látszó lépcsőfok a magyar televíziózásban: műholdas vételbemutatót tartanak Salgótarjánban (1987. október)’’ és „Kábeltelevízió működik már Salgótarjánban is (1988. június)” . D. F. Dús idomok - Páholyban a teniszcsillag felesége - Stop a tespedésnek Hogy mik vannak !? Stílszerűen hatalmas lakomával ért véget Thaiföldön a kövér hölgyek idei szépség- versenye. „Elefántkirálynő” A pufók hölgyek bajnokságán a zsűri nem csupán a dús idomok alapján mérlegelt: az indulóknak énektudásukról és testi erejükről is számot kellett adniuk. A pálmát és a vele járó 1000 dollárt végül a 32 éves bangkoki Valaya Tonsak vitte el, aki nem volt egy súlycsoportban vetélytársaival, mivel alig 70 kilójával ő volt a mezőny legkönnyebb tagja. Ennek ellenére első lett a súlyemelésben 160 kilós eredménnyel, s a dalolásban is messze fölülmúlta a többieket. Szerződés páholyra Andre Agassi és Brooke Shields házassági megállapodásában nemcsak arról esik szó, hogy az esetleges válás esetén immár közös, százharminc millió dolláros vagyonukat hogyan osztanák meg, hanem arról is, hogy évente melyik tíz tenisztornán ül majd az ifjú asszonyka a VIP-páholyban, s hogy négy villájuk között hogyan osztják meg az ötvenkét hetet. Ám ami ennél is érdekesebb, Brooke még utódnemzési terveiknek is szentelt egy passzust. Eszerint négy gyermekük lesz, két fiú és két lány, az első azonnal, aztán kétévenként jöhetnek a többiek. Tévémentes hét- Kapcsoljátok ki a televíziótokat! -szólította fel a brit polgárokat a „Fehér pont” nevű szervezet. A nem túl népes, de lelkes csoport elhatározta, hogy felszabadítja a készülékek előtt tespedőket a „zsarnokság” alól. Szerintük a tévé aláássa a társadalmi és a családi kapcsolatokat, ezért a cél a britek teljes leszoktatása a káros szenvedélyről. énekes május első napján New-Yorkban a veszélybe került trópusok megmentése céljából tartott közös jótékonysági hangversenyt. fotó: feb-reuters
