Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-10-11 / 108. szám

1997. május 10., szombat Mozaik 5. oldal Egy festő útja Pásztótól Bázelig és a budapesti Nemzeti Szállodáig „All Buda és él magyar még” Szklenár András Tavaly Bázel repülőterén ál­lította ki festményeit Szkle­nár András. Amíg azonban eljutott a svájci városig, hosszú utat tett meg. Élete mozgalmasan alakult. Alkata szerint lehetett volna távfutó vagy ökölvívó. Ifjú éveiben azonban fokozatosan több időt töltött el a rajzasztal mellett, mint a sportpályán. Szerencséjére korán össze­találkozott Sebestyén J. And­rás fóti rajztanárral.-Sokat köszönhetek neki. Biztatott, hogy rajzoljak, fes­sek. Elemezte, bírálta a mun­káimat. A fiatal művész kapott taná­csokat és kritikát másoktól is. így M. Szabó Istvántól, aki ugyancsak fóti volt. Ő megis­mertette a művészettörténet tanulságos fejezeteivel. A fóti napok döntően befo­lyásolták a tehetséges fiatalember világképének kia­lakulását. Ami annyi más ma­gyar festőnek az egykori nagybányai festőiskola volt, az volt Szklenámak, némi túlzás­sal, a fóti tartózkodások sora. Tanult az újpesti rajziskolá­ban is, ahol Szabados Árpádtól sajátította el mindazt, ami nél­kül ma nem tudná olyan biztos kézzel húzni a vonalakat, for­málni az alakokat. Életének következő állo­mása az Egyesült Izzó, vagy ha úgy tetszik, a Tungsram, a „fények gyára” volt. Ott Szklenár András dekoratőr­ként kamatoztatta tehetségét.- Olyan volt a tevékenysé­gem, mint amikor a milánói Scala tenoristája skálázik - emlékezik vissza erre az időre. - Meghívót, plakátot, színpadképet terveztem. Nagy gyakorlatot szereztem és akár egy felirattal is érzékeltettem, én ilyennek látom a világot. Túloznék, ha azt mondanám, hogy egyéni látásmódomat mindig örömmel fogadták a főnökeim. A betűk, a dekorá­ciók emberekhez szólnak, ez volt az ars poeticám. 1975-ben az Alkotó Ifjúság pályázaton I. díjat, 1976-ban a Fóti ősszel ugyancsak I. díjat, míg 1982-ben a Tungsram- fesztiválon II. díjat kapott. Témái változatosak. Persze fest nógrádi tájat is, erre Pásztó, a szülőföld ihleti. Egyre nagyobb a Szklenár- képek gyűjtőinek, kedvelőinek a holdudvara. Lengyel Mihály, a.Nomen Bt. cégvezetője, aki a „Szép Magyarországért” célki­tűzés jegyében tevékenykedik és az épületek méretének, for­májának, színének és fényének harmóniájára törekszik, igen nagyra értékeli a festőművész alkotásait.-Ahogy Kolumbusz felfe­dezte Amerikát, úgy fedeztem fel én is Szklenár művészetét - mondja. - Amint a nagy hajós sem tartotta meg önmagának a felfedezés örömét, ugyanúgy én is megosztom másokkal is ezt az élményt.- Belső kényszer, hogy fes­sek - vélekedik Szklenár.- Nem lehet abbahagyni. Leteszem az ecsetet, azután szinte észre sem veszem és már újra a kezemben van. Fes­tek. Rengeteg a téma, az ötlet. Változik az ember és változik az is, amit a festő meg akar je­leníteni a vásznon. A környe­zet is más, mint amilyen ko­rábban volt. Kevesebb a nö­vény, a fa, a virág, elfogyhat a Duna, a Szigetköz vagy a Ti­sza vize. Több körülöttünk a beton. A szerelem, a női szép­ség sem olyan, mint valaha volt, A gyereket váró nő feje fölött ott az atomfelhő. Festményeit a művész legu­tóbbi kiállításán, a budapesti Nemzeti Szállodában sokan megcsodálták.- Milyen téma megfestésére készül?-„Áll Buda és él magyar még” - válaszol a költővel a festőművész. - Az ellenségek hada akarta elpusztítani, de mindig újjáépült, tehát létezik. Háromszor öt méteres fest­ményt szeretnék készíteni a budai várról. Ez azonban akár két esztendei munkát is kíván, az előtanulmányokkal együtt. Szklenár Andrást bátorítják a nagy elődök, s az immár klasszikus Munkácsy Mihály, Lotz Károly és Feszty Árpád nyomába óhajt lépni. Molnár Károly Biztató (is) lehet a kultúra jövője Ezredvégi számvetés A kultúra lehetőségei és lehe­tetlenségei címmel tartott ta­nácskozást a közelmúltban a Magyar Kulturális Szövetség. Zelnik József elnök megálla­pítása szerint nem sikerült elér­ni, hogy a kultúra hasson a kormányra, vagyis hogy az ed­digieknél nagyobb figyelmet és pénzt fordítsanak erre a terü­letre. A költségvetésből tavaly 2 százalék, összesen 80 milliárd forint jutott a kultúrára, s ez már-már észrevehetetlen arány. A szövetség elnöke szerint en­nek kétszerese még nem ter­helné meg az államkasszát, ugyanakkor virágzásnak indul­hatna a hazai kulturális élet. A jelek szerint azonban nem várhatnak nemhogy kçttô, de még egy százalék többlettámo­gatást sem, ezért új forrásokat kell keresni a kultúra támogatá­sához. Ehhez adna hathatós se­gítséget a média és kulturális piaci rendtartás. A tervezet elő­terjesztője a Művelődési és Közoktatási Minisztérium le­hetne. Állítólag valamennyi párt kedvezően fogadja a terve­zetet, így parlamenti támoga­tásra számíthatnak. A törvény legkorábban 1998 őszén, vagy 1999 tavaszán várható. Utána a Magyar Kulturális Alapnál je­lenleg meglévő 1-2 milliárd fo­rint akár az ötszörösére emel­kedhetne, s ez a tervezet kidol­gozói szerint igencsak biztató. Sinkovits, Tolnay, Töröcsik a Szigligeti Színházban Színészparádé Szolnokon Legnagyobb fővárosi szín­házaink is megirigyelhetnék azt a társulatot, amely a kö­vetkező színi évadban ját­szik majd a szolnoki teát­rumban. Mint Schwajda György igaz­gató elmondta: követik azt a hagyományt, hogy egy-egy művészeti feladatra szerveződ­nek együttesek, lehetőleg minél nevesebb szereplőkkel. Az első bemutató október elején A velencei kalmár lesz. Shakespeare színművét Schwajda György rendezi. A klasszikus műben Garas Dezső, Hirtling István, Hernádi Judit, Rátóti Zoltán és Rudolf Teréz alakítja a főbb szerepeket. Ugyancsak októberben Csiky Gergely A nagymama című víg­játékát mutatják be, a címsze­repben Tolnay Klárival. Rajta kívül Sinkovits Imre, Béres Ilona, Kállai Ferenc, Agárdi Gábor, Csernus Marianne lát­ható majd az Iglódi István ren­dezte darabban. Novemberben Luxemburg grófja „látogat” Szolnokra Bor József rendezé­sében, egyebek között Kállay Bori és Szacsvay László fellépé­sével. Szintén novemberben Goldoni Chioggiai csetepatéját Taub János állítja színpadra ugyancsak neves színészekkel: Bánsági Ildikóval, Nagy-Ká- lózy Eszterrel, Ráckevei Anná­val, Eperjes Károllyal, Gáspár Sándorral, Bubik Istvánnal és Hirtling Istvánnal. Jövő márci­usban egy orosz rendező, Ana­toli] Vasziljev viszi színre Oszt- rovszkij vígjátékát, az Ártatlan bűnösöket, főszerepben Törő- csik Marival és Iglódi István­nal. A bemutatók sorát április közepén a My Faire Lady zárja Hirtling Istvánnal, Töröcsik Marival, Györy Emillel, Sző­lőskei Tímeával. Negyvenéves a Magyar Televízió - Egy kis születésnapi nosztalgia Varázsdoboz az otthonokban Nem is lenne igazi világsiker egy találmány, ha nem működne közre megalkotásában egy csavaros észjárású magyar. A hú­szas években a televízió alapkövének letételénél is bábáskodott magyar tudós, Mihály Dénes gépészmérnök. 1938. április 29-én mutatkozott be Budapesten a tömegkom­munikáció legifjabb ága, a tele­vízió. A nemzetközi vásár egyik szenzációjaként az eind- hoveni gyártelep két hatalmas égszínkék, csukott busza a Phi- lips-művek „távolbalátó vevő- készülékeit” hozta az akkori „BNV” közönsége elé. Start a Ferihegyen Hazánkban csak jóval később, 1952. december 19-én határo­zott az MDP a magyar televízi­ózás megindításáról, majd 1953-ban járult hozzá a minisz­tertanács a Magyar Televízió Vállalat megalapításához. Budapesten az első kísérleti adót 1954. január 20-án helyez­ték üzembe. A meghívottak a Váci út 34-ben gyülekeztek és az utolsó hibaelhárítás - előtte napokig áramszünet akadá­lyozta a haladást, valamint kokszhiány, amint azt egy ott dolgozó Molnár János naplója megörökítette - után az egybe­gyűltek előtt a viliódzó képer­nyőkön megjelent az első film: egy repülőgép felszállása, majd lassú leereszkedése a ferihegyi betonra... A második kísérleti tévéadó 1955-től kezdte meg működé­sét, ezt a folyamatot figyelem­mel kísérhették mindazok, ahová eljutott a 80 db Lening­rad típusú tévékészülék, jele­sebb intézmények, nevesebb személyiségek kapták. Voltaképpen ennyi bevezető után kezdetét vehette a Magyar Televízió működése, és itt kez­dődik a most negyvenesztendős intézmény, a „varázsdoboz”, „a szem rágógumija”, egyszóval a tévé születésnapi köszöntője, amely sok öröm, szórakozás, néha bosszúság forrása is egy­ben. Kinek-kinek tetszése sze­rint. Fekete-fehérben, színes­ben egyaránt. Torony a Pipisen Ma már muzeális darabnak számít egy-egy AT 501-es ké­szülék. Kékes, Duna, Tisza stb. elnevezésű masina. 1958 már­cius végéig hatezer előfizetőt tartottak számon országosan, az év végén pedig már 16 ezer ké­szüléken nézték hazánkban a szilveszteri műsort. Az egész országra kiterjesztendő vételi megoldás érdekében sorra épül­tek a tv-állomások. 1964-től a salgótarjáni Pipis-hegy tetején is pipiskedik egy tévétorony! 1965 júniusában 14 018 tévé­előfizetője volt Nógrád megyé­nek. 1971 végén már 42 és félezer. Tamási Eszter, Déri János, Lénárd Judit, Varga Jó­zsef már csak felvételről lát­ható, néha. Takács Mari, Rud­iik Júlia, Kovács P. József, Vágó István, Vitray Tamás ma is a nézők kedvence. S a mese­figurák: Mazsola, Cicamica, doktor Bubó stb. sokunk ked­ves pajtásai lettek. Szinte csa­ládtagjainkká váltak a négy év­tized alatt Simon Templar, Ma­igret, Columbo, hogy csak a krimisorozatokat említsük. Örökös vendég lett a salgóbá- nyai születésű Zenthe Ferenc, az egykor Tenkesben ma a Szomszédok Takács urát tisz­telhetjük. Öveges professzor fi­zikaórái is feledhetetlenek. De említhetjük az örökifjú Honthy Hannát, Feleki Kamillt, Rátonyi Róbertét az elnyűhetetlen Csár­dáskirálynőben, vagy Tolnay Klári eredeti palóc menyecské­jét, meg a Latabár-filmeket. Fesztiválok, vetélkedők sorjáz­tak egymás után. Megyénk beliek Jobban figyelünk fel egy-egy névre, ha szűkebb hazánkat képviseli és a képernyőn is öregbíti Nógrád hímevét. így például Eszményi Viktóriát, Zsóri Katit az úgynevezett könnyebb műfajban, az opera területén Kukely Júliát, népda­losként a rimóci Holecz Fe­rencnél láthattuk-hallhattuk. Tavaly Lenkó Péternek nyerni is sikerült a népzenei kategóri­ában a Ki mit tud?-on. Milliók izgultak a sportoló­kért is a képernyők előtt. 1968- ban Mexikóban Salgótarján négy sportolója ölthette magára az olimpiai mezt: Mecset Lajos futásban, Komka Magdolna magasugrásban indult. Básti István és Szalay Miklós aranyérmet „focizott”. A nóg­rádi származású Hesz Mihály ugyancsak kiverekedte kajak 1- esben a legcsillogóbb érmet. 1972-ben a XX. olimpiára Münchenbe Komka, Básti, va­lamint Botos András volt hiva­talos a megyéből. Utóbbi „ki­bokszolta” a bronzot! Végezetül két ideillő rövid­hír az 1989-es RTV-újság Ka­lendáriumból: „Fontosnak lát­szó lépcsőfok a magyar televí­ziózásban: műholdas vételbe­mutatót tartanak Salgótarján­ban (1987. október)’’ és „Ká­beltelevízió működik már Sal­gótarjánban is (1988. jú­nius)” . D. F. Dús idomok - Páholyban a teniszcsillag felesége - Stop a tespedésnek Hogy mik vannak !? Stílszerűen hatalmas lako­mával ért véget Thaiföldön a kövér hölgyek idei szépség- versenye. „Elefántkirálynő” A pufók hölgyek bajnokságán a zsűri nem csupán a dús ido­mok alapján mérlegelt: az in­dulóknak énektudásukról és testi erejükről is számot kellett adniuk. A pálmát és a vele járó 1000 dollárt végül a 32 éves bangkoki Valaya Tonsak vitte el, aki nem volt egy súlycso­portban vetélytársaival, mivel alig 70 kilójával ő volt a me­zőny legkönnyebb tagja. En­nek ellenére első lett a súlye­melésben 160 kilós ered­ménnyel, s a dalolásban is messze fölülmúlta a többieket. Szerződés páholyra Andre Agassi és Brooke Shi­elds házassági megállapodá­sában nemcsak arról esik szó, hogy az esetleges válás esetén immár közös, százharminc millió dolláros vagyonukat hogyan osztanák meg, hanem arról is, hogy évente melyik tíz tenisztornán ül majd az ifjú asszonyka a VIP-páholyban, s hogy négy villájuk között ho­gyan osztják meg az ötvenkét hetet. Ám ami ennél is érdeke­sebb, Brooke még utódnem­zési terveiknek is szentelt egy passzust. Eszerint négy gyer­mekük lesz, két fiú és két lány, az első azonnal, aztán két­évenként jöhetnek a többiek. Tévémentes hét- Kapcsoljátok ki a televízió­tokat! -szólította fel a brit polgárokat a „Fehér pont” nevű szervezet. A nem túl né­pes, de lelkes csoport elhatá­rozta, hogy felszabadítja a ké­szülékek előtt tespedőket a „zsarnokság” alól. Szerintük a tévé aláássa a társadalmi és a családi kapcsolatokat, ezért a cél a britek teljes leszoktatása a káros szenvedélyről. énekes május első napján New-Yorkban a veszélybe került trópusok megmentése céljából tartott közös jótékonysági hangversenyt. fotó: feb-reuters

Next

/
Oldalképek
Tartalom