Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-05 / 103. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Koncert után jól jön egy sör-Aki issza: Nagy Iván, „Benkóék” pozánosa Megyei Körkép 1997. május 5., hétfő Fáradhatatlan házigazdaműsorvezető: Berki Tamás így készül egy profi a színfalak mögött - Joe Murányi fellépése előtt Hangszerek és hangok csillogása - ez a dixie Fantasztikus hangok Jönnek elő” a bőgőből is „Az én babám egy fekete nő” - Sztepptáncos világbajnok a „legek” fesztiválján Svédasztal a dixie-show-n Ha május első hétvégéje, akkor Salgótarjánban nemzetközi dixieland-fesztivál. Így volt az elmúlt napokban is, immár tizen- harmadszor. S a babonás szám igazán szerencsét hozott a Tarjám Tavasz meghatározó rendezvényének, hiszen a jól szervezett, már-már felülmúlhatatlan színvonalú találkozó „lekörözött” minden előbbit. Természetesen ezúttal is részt vett a fesztiválon a két magyar .klasszikus” csapat: a méltán világhírű Benkó együttes és a zseniális klarinétos dirigálta Molnár Dixieland Band. Ismét megjelentek a fiatalabb évjáratot képviselő sikercsapatok, a Hot Jazz Band és a Bohém Ragtime Jazz Band (mindkettő élén egy-egy nagy tehetségű zenészszel: Bényei Tamással és Itzés Tamással), újra Salgótarján vendége volt a néhány évig hiányolt Lucky Boys. Először tette le névjegyét a fesztiválon a Miskolci Dixieland Band és az alig néhány kilométernyire lévő Losonc képviseletében a Traditional Dixieland Band, ifjú szlovák és magyar muzsikusokkal. Érdekesség, hogy a Bohém Ragtime Band-ben a harsonát egy mindössze tizenhárom éves fiú fújta. A messzibb külföldet sem akárkik és nem akárhogyan képviselték. Kinek-kinek ízlésére van bízva produkcióik megítélése, de mindegyikük kitett magáért. A temperamentumos olasz G. Balboni Memorial Dixieland Band, a szalonzenét mesterien, hangulatteremtőén megszólaltató dán Kong Hans Kongelige Hof Kapel, és akkor még nem szóltunk a kiváló jazz-zenészekből álló spanyol La Vella együttesről és a varázslatosan muzsikáló svéd Carling Family-ről. A „családi cirkusz” nemcsak zenei élményt, hanem különleges látványosságot is jelentett. A két szülő, a két-két hölgy, illetve fiatalember együttesen mintegy másfél tucat hangszeren (torkukat is beleértve) játszik bámulatos ügyességgel és természetes bájjal. Az egyszerre három trombitát megszólaltató, egyensúlyozónak sem rossz Gunhild bemutatója már a csodaszámba megy. A tegnap befejeződött fesztiválon minden korábbinál nagyobb szerepet kaptak a szólisták, a .Jdegészítő műfajok”. A műsorvezető Berki Tamás (ének) és az Amerikában élő Joe Murányi (klarinét), az ezúttal a Storyville-lel fellépő Frankie Lato (hegedű) kivételes képességeit már ismertük, de még ők is tudtak újat nyújtani. A várakozásnak megfelelően szereptelt a nagyszerű képességekkel megáldott, itt először látott és halott (a Blaskó együttesbe „beépített”) St. Martin (szaxofon), ragyogó jazz-éne- kesnő kísérte el a spanyol zenekart és a meglepetés erejével hatott a Hot Jazz Band meghívására fellépett Bóhis László sztepptáncos világbajnok és partnere, Szikora Boglárka. Emlékezetes pillanatokat szerzett a dán együttes komornyikja a kedves udvarhölgyekkel. Tartalmi újdonsága volt a fesztiválnak a hazai zenekarok -Joe Murányi által is támogatott— törekvése, hogy a dixieland amerikai gyökerei mellett a századelő magyar értékeit is bemutassák. így került „színre” préldául Márkus Alfréd „Az én babám egy fekete nő” című dala. Nyerőnek bizonyult a szervezeti újítás is: a két gálaesten bemutatkozott 7-7 zenekar blokkokban, mindössze egy-egy szünettel mutatta be műsorát. Ez gyakorlatilag folyamatos, zökkenők nélküli programot eredményezett, köszönet a szervezőknek, rendezőknek. Mint ahogyan elismerés jár a József Attila Művelődési Központ Tóth Csaba vezette kollektívájának, hogy létezik ez a fesztivál, s évről-évre magasabb szinten. Ezt ismerte fel az idei főszponzor, a városi ön- kormányzat és tudatában vannak mindazok, akik anyagilag is támogatták Nógrád megye kiemelkedő jelentőségű kulturális rendezvényét. Igaza volt Berki Tamásnak, aki meglehetősen eredeti módon elénekelte a „zárszót”: ilyenkor a világ eljön Salgótarjánba, a város híre predig eljut a világba. Ezért is várjuk már mostantól a jövő május elejét. Cs. B. Gunhild Carling Svédországból, a családi zenekar trombitása gyurián tibor képriportja Szusszanásnyi pihenő Teli tüdőből Mirka és a bendzsó
