Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-24-25 / 119. szám

1997. május 24., szombat Magazin 5. oldal A világlátott opera-énekesnő a szülőföldről, a családról, a sikerekről és az álmokról Baglyasalja az egyik otthona Pünkösd másnapján nagy sikerű koncert sztárvendége volt Pándy Piroska opera-énekesnő Baglyasalján. Elég volt bepil­lantani a hétközi diákotthon zsúfolásig telt nagytermébe, hogy kiderüljön: a művésznőt sokan várták haza. Hiszen itt töltötte gyermekéveit, édesanyja, családja ma is itt él. — Emlékszik arra, mikor éne­kelt először ebben a teremben?-Hogyne, négy és fél éves lehettem és az óvodai évzárón léptem fel. Azt a dalt énekel­tem, hogy „Megjött már a fecskemadár, fészket rakott ná­lunk ...”- Erre azért emlékszem, mert édesanyám kedves dala volt. Bözsi dada mondta is édesanyámnak: - Erzsiként, meglátod ebből a kislányból énekesnő lesz! A két Éva- Bözsi dada kitűnő jósnak bi­zonyult. S most hogy érzi ma­gát itthon, Baglyasalján?-A világ sok országában énekeltem már, de a baglyasi fellépés az más, semmihez nem hasonlítható. Jobban iz­gultam, mint eddig bármikor. S énekeljek bárhol a világon, soha nem felejtem el, hogy itt nőttem fel, innen indultam a művészpályán. Amikor csak tudok, jövök haza. Mondom is, hogy Baglyasalja az egyik ott­honom. A másik Budapesten van, a harmadik pedig Né­metországban. Már csak ázért is, mert sokat dolgozom ott, s egy közös tűmén ott találkoz­tam a társammal. Az operaház táncosa volt, most úgynevezett szabadúszó. Szabó Jánosnak hívják. Egyébként ő is nóg­rádi, az édesanyja Drégelypa- lánkon él.-Mikor döntötte el, hogy énekesnő lesz? Kik azok, akikre szívesen emlékszik, mert hatással voltak művészi pályá­jának alakulására?-Azt hiszem, a legtöbbet Guthy Éva zenepedagógus tett azért, hogy énekesnő legyek. Meghallgatott a gimnázium­ban, nála énekeltem a Liszt Fe­renc Kamarakórusban. Foglal­kozott velem ezenkívül is, és soha egyetlen fillért sem foga­dott el a tanításért. Aztán 1980-ban, az országos diákna­pokon felléptem és nyertem. A következő évben Guthy Éva vitt felvételizni a konzervató­riumba. Azonnal fel is vettek. A mostani tanárom, Vályi Éva Németország egyik ismert opera-énekesnője volt. Aztán hazajött és tanítani kezdett. Európa-szerte őt és Sipos Je­nőt emlegetik elismert zenepe­dagógusként. Kilenc éve tanu­lok nála. Németh Marika hatása- Vannak példaképei? S közü­lük szeretne valakire hasonlí­tani? — Soha senkire nem akartam hasonlítani. Mindig önmaga­mat szeretném adni. Ez nem zárja ki azt, hogy sok művészt meghallgassak, az operett- és operaszínpadon, s tanuljak tő­lük.- Példaképem természete­sen van. A színpadon Németh Marika művészete, egyéni­sége, embersége hatott rám a legjobban. Életem első fellé­pőruháját tőle kaptam, és sze­retettel őrzöm azokat a strasz- szokat, bizsukat, amelyeket ő adott nekem. Mélységesen tiszteltem felkészültségéért, művészi alázatáért.-Mi volt az első komoly színpadi megmérettetése?- Lehár: A mosoly országá­ban Lizát játszottam a Fővá­rosi Operettszínházban. Nagy Pándy Piroska siker volt, mégis otthagytam a színházat, s a szabadúszást vá­lasztottam. De ez egy másik történet és nem is igazán kel­lemes.-Amióta a pályán van, merre járt, hol és mit énekelt?-A világ sok országában dolgoztam, így Ausztriában, Németországban, Svájcban, Olaszországban, Izraelben, Finnországban és Amerikában is. Elénekeltem az operett-iro­dalom szinte valamennyi pri­madonnaszerepét. Rendszere­sen fellépek Kovács József In- teroperettjében. Az operaszín­padon voltam Pamina, Mozart Varázsfuvolájában, Rosalinda, Strauss Denevérjében. De énekeltem Verdit, Puccinit is, többnyire külföldön vendég­ként. Most éppen Bécsbe ké­szülök a Don Jovanni zene­próbáira, s ha minden jól megy, talán előadás is lesz be­lőle. Ember és művész-Elégedett művész, elégedett ember ön?- Emberként, azt hiszem, elégedett vagyok. Tévedtem ugyan, de soha nem tettem olyant, amit szégyellnem kel­lene. Művészként azonban még sok mindent kell tennem. Vannak vágyaim, terveim, de gyakran érzem úgy, hogy az erőm véges.- Sok kedves szerepem van, de az egyik szerepálmom Puc­cini Angelika nővére. A másik a Víg özvegy. Úgy érzem, mintha nekem írta volna ezt a dalt Lehár Ferenc. Nem sze­retnék visszamenni az operett­színházba, de egyetlenegyszer szívesen elénekelnem ott a Vilja-dalt.-Mit tart élete legnagyobb ajándékának?- Nehéz erre válaszolni. De azt hiszem, szeretteim még a művészi karriernél is fonto­sabbak számomra. Mélységes tisztelettel hajtok fejet szü­leim, a családom előtt. Szeren­csésnek mondhatom magam, mert ők mindig is bíztak ben­nem és segítettek, amennyire erejük futotta.- Ha nincsenek mellettem, akkor most itt semmiféle mű­vészi karrierről nem beszél­hetnék. V, G. Csaknem kétmillió német márkáért lépnek fel Drágák a „Gördülő kövek” A Rolling Stonest bizony alaposan meg kell fizetni A Rolling Stones vezeti a popvilág legjobban kereső együtteseinek listáját: fellépé­senként csaknem kétmillió márkás gázsijukat az garan­tálja, hogy a koncert össznye- reségének 89 százaléka őket illeti. A jövedelmekre jel­lemző, hogy David Bowie „csak” a 8. helyen áll a rang­sorban. Nem csoda, hogy a lista meg­lehetősen titkos. A Bild című német lap azonban fölkutatta az adatokat. íme (német márkában 1 DM - 106 Ft): 1. Rolling Sto­nes 1 720 000; 2. The Who 1 376 000; 3. Bon Jovi 860 000; 4. Pur 400 000; 5. Tina Turner 344 000; 6. Bryan Adams 340 000; 7. ZZ Top 320 000; 8. Da­vid Bowie 280 000; 9. Scirpi- ons 200 000; 10. Rod Stewart 172 000; 11. Bocelli 170 000; 12. Simple Minds 160 000; 13. Joe Cocker 129 000; 14. Chris Rea 105 000; 15. Status Quo 104 000; T 6. INXS 100 000; 17 Gary Moore 82 000; 18. Tic Tac Toe 75 000; 19. Faithless 50 000; 20. Kool & The Gang 34 400. Örömzenét játszik a balassagyarmati rockegyüttes Rázd meg, baby, B. City-re rázd ! Az úgynevezett „nagy generáció” tagjai mindmáig emlé­keznek arra az időre, amikor az Ipoly-parti városban sorra alakultak a zenekarok. A hőskorban olyan kiváló együtte­sek játszottak Gyarmaton, mint például a Minerva vagy éppen a Centrum. Aztán, ahogy változott a világ, sorra megszűntek a bandák. Hosszú szünet következett. Mígnem a közelmúltban a régi zenészek összeálltak, s megalakítot­ták a B. City Band nevű együttest. Öregbíteni igyekeznek a város hírnevét Úgy kezdődött az egész, hogy a „nagy öregek” közül páran Hol­lókőn jártak, ahol éppen akkor lépett fel az országosan ismert Old Boys Együttes. Hallgatták a zenét, dúdolgatták az ismert slágereket. Egyikük felvetette: mi lenne, ha megpróbálnák. Abban maradtak, hogy szét­néznek környezetükben. így is lett. Gyorsan összeállt a csapat. Molnár Gyula (dob, ének) és Ferenc (Vaszil) István (basszus, ének) az elmúlt évek­ben sem esett ki a formából, ilyen-olyan lagzis csapatokkal járták a környéket. Ők is köny- nyedén bólintottak. Adamek László azonban 18 évvel ezelőtt letette gitárját, s azóta még csak a kezébe sem vette. Suba (Öcsi) Mihály, a közismert fényképész is hasonló helyzetben volt. Mégsem riadtak meg a feladat­tól. Múlt esztendő őszének utolsó napjaiban próbálni kezd­tek. Néhány hét után váratlanul beütött a nagy lehetőség: a váci sportcsarnokban szilveszteri bulit szerveztek! A Duna-parti halászcsárda főnöke semmit sem bízott a véletlenre, leuta­zott Gyarmatra, hogy egy pró­bán meghallgassa a zenekart. Gyorsan kezet nyújtott. A műsort hamar összeállítot­ták, sokat próbáltak, ám a leg­nagyobb fejtörést a névválasz­tás okozta! Hihetetlen ötletek jutottak eszükbe: Cavington, Kalmopiryn, Idegbetegek ... Végül is Adamek fejéből pat­tant ki a szikra: B. City Band! Vagyis Balassagyarmat város együttese. Hogy miért? Hosz- szú-hosszú évek után hadd le­gyen újra zenekara a városnak, mellesleg a név egyben kötelez is. A szilveszteri bulin több mint félezren szórakoztak csaknem nyolc órán át a gyar­matiak muzsikájára, s a szer­vező újabb fellépésekre invi­tálta a csapatot. A B. City Band tovább gya­korolt, hetente két alkalommal összejöttek. Ám Suba Öcsi be­jelentette, hogy elfoglaltságai miatt (munkája mellett az autó- versenyzés megszállottja), fájó szívvel, de távozik. Vaszil aján­lotta a fia (!) barátját, aki a fő­városban tanul billentyűzni. Kürti Gábor tehetséges ifjú, ő lett a banda Gabikája. Az ese­mények innentől a terveknek megfelelően zajlanak. Pénte­kenként a Balassa Étteremben zenélnek, este nyolctól kora hajnalig szólnak a hatvanas­hetvenes évek dalai. Shadows, Sputnik, Creedence Clearwater Revival, korai Omega, meg­annyi rock and roll. A napokban egyeztek meg egy új veresegyházi szálloda igazgatójával. Nyitóbulit kell játszaniuk. Nyolc órán keresz­tül. Természetesen vállalták.-Az elmúlt hónapok törté­nései bennünket igazoltak - magyarázza Adamek, a zene­kar vezetője. - Köszönettel tar­tozunk Suba Öcsinek, valamint Kiss Pálnak és kedves nejének a Balassából! Na, és Koleszár Gábornak, akik pólókat szitáz, segít, ahol tud. Az idei évet arra szánjuk, hogy minél több he­lyen letegyük a névjegyünket. Hosszú távra tervezünk. Öreg­bíteni a város jó hímevét. Eny- nyi, s nem több a célunk! Ceredről a budai várba: Michael Jackson-hasonmás- és -táncversenyt nyert órája is a világsztárt mutatja Tóth Melinda tizennégy éves ceredi leányzó ősztől a salgótar­jáni Madách Imre Gimnázium tanulója lesz. Ez önmagában nem lenne újsághír, sok mással is megesik hasonló. Az vi­szont már kuriózum a javából, hogy Linda a napokban Bu­dapesten, a Citadella Dance Clubban országos Michael Jackson-hasonmás- és -táncversenyt nyert.- A Juventus rádió mondta be, hogy lesz egy ilyen vetélkedő. Akkor úgy döntöttem, hogy én is elmegyek Budapestre. A történethez hozzátarto­zik, hogy Tóth Linda fanatikus Michael Jackson-rajongó. Ezt tükrözi öltözködése, életvitele. Szobája fala is Jackson- poszterekkel van kitapétázva, de még az órája is Michaelt mutatja.- A Gellért-hegyi klubban először levetítették a Jackson legújabb filmjét, a Ghostist (Szellemek), ami mindenki­nek nagyon tetszett, majd a napokban megjelenő CD-jét hallgathattuk meg. A címe: Blood on the Dance Floor (Vér a táncparketten.)-Ezután kezdődött a ver­seny. A hasonmásversenyt egy olyasvalaki nyerte, aki ott sem volt, csak beküldte a fényké­pét. A táncversenyen is krité­rium volt, hogy hasonlítson az induló Michaelre és úgy kel­lett mozognia, mint ahogyan a népszerű énekes. A mintegy száz induló kö­zül Tóth Linda vitte el a pál­mát. Egy Michael Jackson- dzsekit nyert első díjként. A versenyt követően a résztvevők egy színvonalas előadáson is részt vehettek. Fellépett Császár Előd, Koz- mix, Soho Party, Animal Ca- nibals, Bársony Attila és Csi­szár Jenő, a Juventus rádió sztárriportére.- Nagy élmény volt velük busz elindult, mi rohantunk utánuk, mint az őrültek. Én voltam az első. Amikor utolér­tem a buszt, felugrottam egy létrára. Bezörögtem az autóba és közben kiabáltam:- Michael, Michael! Linda mozdulatai is a rajongásról tanúskodnak találkozni. Én nagyon jól érez­tem magam. Ha lesz még ilyen verseny, egész biztos, hogy újból benevezek.- Van-e valamilyen emléke­zetes élményed Jacksonnal kapcsolatban?-Eddig háromszor láttam Jacksont élőben. Először 1994 nyarán, a Kempinski Szálloda előtt, majd 1996. szeptember 10-én és a koncerten a Nép­stadionban. Amikor elindult a városnéző körútra, ott őrjöng­tünk a szálloda előtt. Beszállt a mikrobuszba, és amint a- Ekkor ő hátranézett és mintegy másfél percig farkas­szemet néztünk. Aztán megállt az autó és kiszállt Jackson két testőre és angolul veszekedtek rám, hogy szálljak le a busz­ról. E kis incidens engem nem zavart, amíg élek, nem felej­tem el!- Mit mondanál neki, ha egyszer személyesen találkoz­hatnál vele?- We love you don’t forget it! Azaz: mi szeretünk téged, ne feledd! Cserhalmi Adél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom