Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-23 / 118. szám
6. oldal Mozaik 1997. május 23., péntek Polgári köri vitaest Salgótarjánban a munkahelyteremtésről, az ipari parkról Egyetlen akadály a pénzhiány- Lehet-e ipari parkot kormányhatározattal és közpénzen létrehozni, miközben szakértők hada emészti fel a tanulmányok elkészítésére kialkudott milliókat, miközben sikermámorban úszik a politikai vezetés, s nem veszi észre a „lesokkolt” népet? Vagy vissza kell lépni a földre, s meglévő értékeinkre építkezve kell elindulni a gazdaságfejlesztés még így is rögös útján? - tette fel a kérdéseket szerdán este a Salgótarjáni Polgári Kör rendhagyó rendezvényén Paróczai Péter, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola tanára. Kollégája leplezte le David Copperfieldet Mégsem fél az utánzóktól David Copperfield egyszerűen tajtékzik. No, nem azért, mert kapcsolata a szépséges Claudia Schifferrel megszakadt. Az dühíti, hogy kollégája, Herbert Becker könyvet írt, amelyben leleplezte a legismertebb bűvésztrükkök titkát. Természetesen Copper- fieldét is, aki így nyilatkozott:-Becker összetöri azt az élményt, amit az illúzió a közönségnek nyújtott. A világhírű bűvész bírósághoz fordult, hogy megakadályozza a könyv megjelenését. Veszített. Becker pedig időközben a tévében is fellépett, bemutatott néhány jól ismert trükköt. Az adás után egy ismeretlen megtámadta New York utcáin.- David ne higgye, hogy egyedüli tulajdonosa a trük- köknek -mondja méltatlankodva. Mire ellenlábasa: - Mi művészek vagyunk, nem pedig tudósok. Nincs szükség ismeretterjesztő felvilágosító munkára a szórakoztatóiparban. Mindez Beckert egy csöppet sem zavarja. Újabb könyvet tervez, újabb trükkök A művész nem tudós megismertetésével. Sőt: CD- Romot kíván mellékelni hozzá, hogy aki akarja, odahaza lépésről lépésre utánozni is tudja a nagyokat. David Copperfieldnek azonban túl sok félnivalója még sincs az utánzóktól. Hiszen kevesen engedhetik meg maguknak, hogy rekvi- zitként egy Jumbót, vagy a kínai nagy falat vegyék igénybe. Az adatforgalmi háló távlatokat nyit Levelezés gondolatsebességen Aktív orosz (és más) kémek Bár a hidegháborúnak már régen vége, a kémszolgálatok mégis tovább dolgoznak. A hírszerzők egyik fő „vadászterülete” továbbra is Németország. Az Alkotmányvédelmi Hivatal adatai szerint az orosz hírszerzők telepítése szempontjából országuk messze az első helyen áll Európában. Orosz kémeket helyeznek el - diplomáciai védelem alatt - a külképviseleteken, valamint a közös, vagy orosz vállalatoknál. Egyúttal mind több aktív, vagy korábbi szovjet hírszerző folyamodik német vízumért. Az oroszokat főként a NATO keleti bővítése, a német keleti politika és Bonn közel-keleti kapcsolatai érdeklik, de igyekeznek információkat szerezni a korszerű távközlési technikákról, a számítógépek és a rejtjelzés területéről is. Az oroszok mellett aktív Németországban a lengyel, a román és a bolgár hírszerzés, valamint tevékenyek egyes közel-keleti és északafrikai országok, illetve Kína és Eszak-Korea kémei is. Egyébként az orosz hatóságok egyre szigorúbban ellenőrzik a külföldi diplomatákat, üzletembereket. Az ő mintájukra a német hatóságok különösen a szállodákat tartják szinte állandóan szemmel. A tekercsek legújabb titkai Ötven éve annak, hogy egy beduin pásztor elkóborolt kecskéjét keresve a Holt-tenger mentén egy barlangban megtalálta az első tekercseket. 1947 és 1956 között még 11 barlangra bukkantak a sivatagban, és 850, többnyire szövegtöredékeket tartalmazó tekercset dolgoztak fel. A tekercsek körül azonban még ma is sok a homály. Egyes nézetek szerint a tekercseket egy cölibátusban (nőtlenségben) élő, a világ hívságaitól a sivatag magányába elvonult zsidó szekta írta, vagy gyűjtötte. Csakhogy a tekercsek eredetére van más magyarázat is. A 66- 70-ben lezajlott zsidó felkelés végén a római légiók megszállták Jeruzsálemet és lerohanták a zsidók utolsó erődítményét is, amelyet Nagy Heródes király építtetett. A Masszada-erőd védői ön- gyilkosságot követtek el, hogy ne kerüljenek a rómaiak kezére. Sokan feltételezik, hogy a sivatagba mentették a könyvtárat is. Nem kevesebbről volt szó, mint hogy kell-e Salgótarjánnak és térségének egy ipari park, vagy szét kell nézni a privatizált, vagy még arra váró, de életképes nagyvállalatok között, s a kevéske tőkét ezek fejlesztésébe kell invesztálni. E témakörben sokan elmondták véleményüket, igaz, tét nélkül. Hangos gondolkodás De mint azt dr. Horváth István- körelnök hangsúlyozta, céljuk nem egy vita eldöntése, sokkal inkább a hangosan gondolkodás volt. Paróczai abból indult ki, hogy régiónkban, s ezen belül Salgótarján térségében olyan súlyos gazdasági gondok feszülnek, hogy nincs idő egy ipari park kiépítésére, amely a legszerényebb becslések szerint is 2-5 év. Nem is beszélve az infrastruktúra kialakításához, a földterületek kisajátításához szükséges tetemes költségről.- Itt azonnal orvosolni kell a problémákat, s erre a legkézenfekvőbb megoldást meglévő, a rendszerváltás után ismét talpra állt üzemeink, gyáraink jelentik - hangoztatta vitaindítójában. Szerinte akár az acélgyárban, akár a tűzhelygyárban, vagy az üveggyárakban már most létezik egy sor ötlet, amelynek a megvalósítása több száz munkahelyet teremthetne. Az egyetlen akadály a pénz hiánya. A nagyvállalatok privatizált köre azért szenved pénzhiányban, mert a magánosítás nem valódi tőkefelhalmozás, hanem bankhitel eredménye, ennélfogva csak nehezen képes a saját erős fejlesztésre, új technológiák meghonosítására, új ötletek kivitelezésére. A még nem magánosított üzemek ráadásul még likviditási gondokkal is küszködnek. Ám ezek óriási előnye, hogy visszahódították piacaikat, valós megmérettetés Amerikában az aligátortojástól a zsebóráig mindenre akad szenvedélyes gyűjtő. „Divatba jött” a néhai Szovjetunió is - írja a Los Angeles Times. Számtalan cég alakult a hajalapján vannak talpon. Az új röppályához szükséges erőforrásokat jelenleg semmilyen kormányzati kezelésű alap nem támogatja. Paróczai ezért átcsoportosításokat sürget, s ebben a helyi önkormányzatot jelöli meg, mint koordináló, kezdeményező erőt. Ehhez a szemlélethez viszont menedzser jellegű városvezetésre van szükség, s nagymértékű helyi összefogásra, irigykedés- mentes közegre. Bérmunka és zöld mező Hopka László, a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. vezérigazgatója is lát fantáziát ebben az elméletben, bár, mint mondta, a SAC Rt. az ismérvek alapján már ma is ipari parknak tekinthető, hiszen 14 önálló cég működik a területén, a foglalkoztatottak száma is meghaladja a félezret. Más kérdés, hogy hiányzik a valódi tulajdonos, s a korszerűsítéshez elengedhetetlen tőke. Üdvözölte Paróczai Péter elgondolását Gressai Sándor, az SVT-Wamsler Rt. elnök-vezérigazgatója, kamarai elnök is. Mint kifejtette, előbb, vagy utóbb szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy a városközpontban nem működhet tovább a gyár, a múlt században épült objektumok rezsije megengedhetetlenül magas, amit a világpiac nem ismer el. Ezért olyan ipartelepítésre alkalmas területek kijelölésére van szükség, ahol mindez megoldható. Nem támogatta multinacionális cégek letelepítését, mondván, hogy ezzel megszűnne a mai ipari üzemekben még fellelhető szakmai, szellemi kultúra csírája is. - Nem mindegy, hogy multiknak állunk, vagy multik- nak élünk! - utalt az ipari park egyik lehetséges következményére, a bérmunka kielégítésére. danvolt CCCP termékeinek importjára: a minneapolisi Nagy (Kabát) Péter Társaságtól (Peter the Great Coat Co.) moszkvai utcaseprőmellény rendelhető, egy Los Angeles-i vállalkozó terep- színű hadi teherautókat ad bérbe, Holles Miklós, a megyei területfejlesztési ügynökség vezetője elárulta, hogy az iparipark - pályázatban kijelölték a fejlesztésre kiszemelt földterületeket, de a telekspekuláció elkerülése végett ez még nem publikus. Sarló Béla, Salgótarján alpolgármestere elismerte, hogy jogos érvek szólnak a meglévő üzemek fejlesztése mellett is, az ipari park mellett is, ám hiába kínáltak a jelentkező „multiknak” helyet, mondjuk, az acélgyárban, azok ragaszkodnak a zöldmezős beruházáshoz, erre pedig nem tudtak területet biztosítani. Noha volt egy francia, aki 2000 munkahelyet kínált volna, de 35 ezer négyzet- méteres csarnokot kért. Együtt vagy külön ? Rázsó István, az iparkamara szakembere arra hívta fel a figyelmet, hogy egyik alternatívát sem kell elvetni. A kormány által ígért vissza nem térítendő támogatást kihagyni vétek, de meg kell találni a meglévő üzemek fejlesztésének is a módját. Ponyi Sándor humánmenedzser arra hívta fel a figyelmet, hogy a változások nem fogják érintetlenül hagyni a humán szférát, sőt felkészítésük lenne tanácsos. Géczy Gyula, a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy a megye öt nagy városa - rajtuk keresztül - pályázott ipari park megvalósítására, ám illúzió lenne azt hinni, hogy minden pályamű befutó, hiszen a kormányzat az egész országban legfeljebb 4-5 ilyen zóna kialakítását képes felvállalni. Paróczai Péter - néhány kérdésre reflektálva - hozzáfűzte, hogy a nyugati országrészben azért jöhettek létre sikeres ipari parkok, mivel spontán módon, valódi tőke révén, valódi piaci feltételek mellett hozták létre. Szemben a kormányzat próbálkozásaival, amelyek Miskolcon és Ózdon csak vitték a százmilliókat, érdemi változás nélkül. Szerinte egyébként a két megoldást nem lehet együtt felvállalni. T. Németh László és mind több cég kölcsönöz MIG-15-ösöket (és 17-eseket). A manhattani bolhapiacon a „kozmonauták” viseltes űrruháiból, KGB-igazolványokból és a „hidegháborútól még meleg” usan- kákból lehet válogatni.- Ez a háló - az elektronikus adatforgalom hálója- nem gúzsba köti az embert, hanem végeláthatatlan távlatokat nyit számára. Máris kialakulóban van a „Web- Lifestyle”, azaz hálós életstílus - mondja Bill Gates, a világ legnagyobb kompu- terprogram-gyártó cégének, a Microsoftnak az alapító elnöke. Az Internet és más számítógépes hálózatok révén minden eddiginél szorosabbra fűződnek a magán és hivatalos emberi kapcsolatok. A hagyományos levélpostát éveken belül felváltja a gondolatsebességű elektronikus levelezés (e-mail). Mind elterjedtebbé válik a komputer által megvalósuló közvetlen képtelefonos kapcsolat. A magukra valamit is adó cégek ma már nem rabolják el munkatársaik idejét hosszú és fáradságos utaztatásokkal, ha éppen értekezletre szottyan kedvük, hanem vi- deokonferencián beszélik meg teendőiket. Természetesen ez is az Internet kínálta olcsó lehetőségek egyike.- Feltartóztathatatlanul robogunk a digitális, a behálózott társadalom korszaka felé — állítja a világ legnagyobb chipgyártó cégének alapító vezére, a Gróf Andrásként magyarnak született Andrew Grove. Már jövőre 100 millióval több számítógépes képernyőt adnak el, mint tévékészüléket. A személyi számítógép (PC) rövidesen a háztartások központi vezérlőegységévé lép elő. Miközben egyre nagyobb tudású, gyorsabb számítógépek és komputertartozékok jelennek meg, az áruk is zuhan. Egyébként már dolgoznak a tökéletes képet adó és lapos monitorok sorozatgyártásának a kifejlesztésén, és nincs messze az idő, amikor a számítógép tévedhetetlenül felismeri gazdája hangját, teljesíti parancsait, beszélgető- és tanulótárssá, ha úgy tetszik oktatóvá lép elő. — Tíz éven belül egymilli- árdnál is több számítógép kapcsolódik a világméretű hálózati ok)ra - véli Bill Gates.- Ma negyven-ötven millióra tehető az internetezők klubjának a tagsága, és mintegy kétszer ennyien használják elektronikus levelezésre a hálózatot. Néhai szovjet termékek divatja az Amerikai Egyesült Államokban A birodalom végkiárusítása Ártalmatlanná tett bankrabló. Az ismeretlen férfi a svájci Luzemben megölt egy bankalkalmazottat és két túszt ejtett, mielőtt a rendőrség rajtaütött volna. A különleges kommandó pillanatok alatt elfogta és megszabadította a ruháitól, amelynek zsebeiben összesen egymillió svájci frank volt elrejtve. fotó: feb/reuter Az alapszerződés is az újjáépítésre kötelezne Újabb szlovák nem a hídra Az első világégés után fél év sem kellett a helyreállításhoz A szlovák közlekedési miniszter a pozsonyi kormányülésén is megismételte minapi kijelentését: még csak tárgyalni sem hajlandók az Esztergom és Párkány közötti híd újjáépítéséről. Ján Jasovsky szerint a híd nem tartozik a főközlekedési útvonalak közé, márpedig kormánya ezekre koncentrál. Ugyanakkor a két ország közötti alapszerződés 10. cikkelye szerint Magyarország és Szlovákia kötelezi magát a közutak közös fejlesztésére. Dr. Haller Zoltán szocialista képviselő ehhez hozzáfűzi: az Európai Unió - amely a Phare- program keretében 1999. december 31-éig változatlanul rendelkezésre tartja az 5 millió ECU-s beruházási hozzájárulást - nemcsak anyagilag támogatja a tervet.- Az unió emellett igen nagy nyomást gyakorol Szlovákiára - mondja a képviselő -, a pozsonyi nagykövetek, az országba látogató EU-képvise- lők is csaknem minden fórumon fölvetik a híd ügyét. Sőt: az EU a Strasbourg és Kehi közötti hídhoz hasonlóan ahhoz is hozzájárult, hogy a Mária Valéria-híd is viselhesse az Európa nevet. Ennek magyarázata elsősorban szimbolikus: a berlini fal lebontásához hasonlóan Európa egykoron leghosszabb vasszerkezetű hídja a két ország közötti megbékélés példája lehetne. Vladimir Meciar szlovák kormányfő egyébként csak a minap felelt Horn Gyula tavaly novemberi levelére, amelyben ismét sürgette a híd újjáépítését. Az elutasító válasz kifejtette, hogy Pozsony nem óhajt a hágai per idején a kérdéssel foglalkozni. Az elutasítás indoka sántít, mert a közös tervek szerint a kissé megemelt híd alatt még tengerjáró hajók is elférnének - ráadásul még abban a feltételezett esetben is, ha a nagymarosi gát mégis megépülne. (gyulay)
