Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-23 / 118. szám

4. oldal Gazdaság 1997. május 23., péntek A pásztói szőlősgazdák mindent megtesznek boruk hírnevéért Kettős érdeket véd a hegyközség- Célunk a szőlősgazdák érdekeinek érvényesítése, a származás- és minőségvédelem meghonosítása, érvényesítése - foglalja össze a tennivalók lényegét a két évvel ezelőtt alakult Pásztói Mátraaljai Hegyközség elnökhelyettese, Manusek Béla szőlősgazda. Uralkodó borszőlők A hegyközségnek 400 gazda a tagja, akik 70 hektár szőlőültet­vényen gazdálkodnak Pásztón és Hasznoson, döntően a volt szövetkezet tábláiban. Soraik­ban nemcsak helybeliek, hanem megyén kívüliek is megtalálha­tók. A törvény szerint, akinek 1 500 négyzetméternél nagyobb szőlője van, köteles belépni a hegyközségbe.-Milyen fajták termesztésé­vel foglalkoznak, melyek az ural- kodóak?- Döntően az itt honos borsző­lőket termesztik: a kettős haszno­sítású orsai Oli­vért, mely in­kább borszőlő, a rizlingszilvánit, a zöld veltelinit, az olaszrizl inget és a kék oportót. Kisebb területen díszük a merlot és a saszla. Ez utóbbi csemege étkezési szőlő.-Kérem, foglalja össze a hegyközség vezetőségének ed­digi tevékenységét!- Összehangoljuk a szüret időpontját, megegyezünk az érési időszakban várható ter­més őrzésével, védésével kap­csolatban. Sorainkban van az a mezőgazdasági szakember, aki a növényvédelemben kamatoz­tatja tudását. A vezetőség ha­táskörébe tartozik a telepítés, a tőkekivágás. A tagsággal közö­sen kialakítottuk a védőárat. E tekintetben hegybírónk ható­sági jogokat is gyakorolhat.-Térjünk vissza a bevezető gondolatra. Mi indokolja a származás- és minőségvédelem meghonosítását?- A pásztói szőlők, borok elismertségének növelése, a jó minőség állandó garantálása. Ilyen módon kívánunk hozzájá­rulni a magyar nedűk hírnevé­nek megerősítéséhez. Szándé­kaink között szerepel a borha­misítók kiszűrése is. Erre eddig környezetünkben nem volt példa. Reméljük, nem is lesz.-Kinek a hatás­körébe tartozik a származási bizo­nyítvány kiadása?- A hegyközség vezetésének körébe. Minden szőlősgaz­dának jól felfogott érdekében magának kell kérnie - akár­csak a minőséget ta­núsító okiratot - vá­laszolja a szőlős­gazda, majd a nevére szóló do­kumentumot átnyújtja, mely ta­núsítja, hogy Manusek Béla az általa termelt zöld veltelinit minőségi borként hozhatja for­galomba.- Az FM ezzel kapcsolatos rendeletében előírja, hogy 1997 márciusától csak származási és minőségi bizonyítvánnyal ellá­tott szőlőt, bort vehetnek át a felvásárlók - egészíti ki az előbbieket az elnökhelyettes.- Tudomásom szerint a hegyközség gazdáinak szőlői elöregedtek: Miként lehet álta­luk jó minőséget garantálni?- Gazdatársaim 40-50 száza­lékban tőkehiányosán jutottak mostani szőlőültetvényeikhez. Azóta évről évre javult a hely­zet. Jómagam hatszáz gyökeres szőlővel pótoltam a tőkehiá­nyos sorokat. Ami pedig az öreg tőkéket illeti: sokszor jobb minőséget adnak, mint a fiata­lok, de csak akkor, ha gondosan művelik. Későn érkező támogatás-A szőlőtelepítés rendkívül idő- és munkaigényes, általá­ban öt év múlva térül meg a be­fektetett pénz. A kormány negy­ven százalékos támogatással ösztönzi a gazdákat a telepí­tésre. Elégségesnek tartja en­nek nagyságát?-Tőkeerős gazdának kell lenni, aki ezt vállalja. A támo­gatás is későn érkezik, ráadásul a befektetett összeg egy részét pótolja.-A korábbi években vissza­térő refrénként hangzott el a gazdák részéről: a felvásárlási árakban nem kapják vissza a költségeket sem. Most mi a helyzet?- A tavalyi, kilónkénti 40-50 forintos szőlő-felvásárlási ár el­fogadható volt, szívesen adták el terméküket gazdatársaim. Az idén tovább emelkedtek a mű­velési, termelési költségek. Ha már az értékesítésnél tartunk, elmondom, hogy mindenki sa­ját maga adja el termését, a hegyközség vezetése csupán tá­jékoztató jellegű kiadványt jut­tat el gazdatársaihoz.- Miben bíznak?-Saját munkánkban, a ked­vező időjárásban. Még annyit kívánok hozzátenni, hogy csak az foglalkozzon szőlővel, aki nagyon szereti. " ■ Venesz K. Manusek Béla Aki törvényt sért, fizessen ! Az előző kormány szerint az akkori Országgyűlés által szentesí­tett A Munka Törvénykönyve európai színvonalú. A munkavál­lalók szerint számukra kiszolgáltatottságot jelent, mert a mun­kaadóknak teremtett diktatórikus lehetőséget, akik közül a jo­gaik gyakorlását számon kérő munkavállalóknak hamar oda­vágják: - Ha nem tetszik, mehetsz, sokan várnak a helyedre! E gondolatok jegyében kértem meg dr. Muzsnayné dr. Luby Zsuzsannát, a megyei hatás­körrel rendelkező Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság elnökét, hogy válaszoljon a témával kapcsolatos kérdéseimre.-Mit jelent valójában az európai színvonal?-Az 1992 júliusában meg­jelent szabályozás valójában három törvényt jelent. Külön szabályozza a versenyszférát, külön a közalkalmazottakét, külön a köztisztviselőkét. A versenyszféra szabályai a mi viszonyainkra vonatkoztatva kicsit koraiak voltak. Alap- probléma volt, hogy az anya- vállalatoktól leváló különböző gazdasági, társasági formában működő cégeknél a törvény- könyv szabályaival összefüg­gésben az új munkáltatók csak a náluk eltöltött időt kívánták figyelembe venni, a munkavi­szonyban töltött idő tartalmá­hoz igazodó felmentéseknél és végkielégítéseknél. Ez mél­tánytalan helyzetbe hozta a munkavállalókat.- E kiszolgáltatott helyzet orvoslására történt-e felsőbb szintű állásfoglalás?- A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma 154. számú állásfoglalásában létre­hozta a különös munkajogi jogutódlás intézményét. A munkaadók az első időszak­ban ennek ellenálltak, később egységes ítélkezéseink hatá­sára egyre inkább tudomásul vették a számukra megválto­zott új helyzetet. Tudomásom szerint ez utóbbi állásfoglalás a most készülő munkatör­vénykönyvet szolgáló előter­jesztésben jogszabályi szinten belekerül. Egyébként az utóbbi két évben a perek száma csökkent, de a jogi megítélés nehezült.- A munkavállalók milyen ügyekben fordulnak önökhöz?- Leggyakrabban a felmon­dási és végkielégítési idők megállapításai miatt. A vegyes vállalatoknál általában a mun­karend, a munkaidő mértéke, illetve a túlóráztatás anyagi elismerése érdekében. Több olyan perünk volt, ahol az időközben megindult felszá­molási eljárás miatt váltak bi­zonytalanná az egyébként jo­gos munkavállalói követelé­sekbe. Jelentős számú rendkí­vüli felmondással kapcsolatos perünk volt, mert a munkálta­tók nem tartották be az elévü­lési határidőket. A köztisztvi­selőknél és közalkalmazottak­nál - az előbbieknél jóval ki­sebb számban - fegyelmi eljá­rások indultak. Sok gondot okoztak a közalkalmazottak­nál a besorolásokkal kapcsola­tos jogviták, amelyek a köz­nyelvben az F-kategóriába való sorolást jelentették. Az 1997. évi költségvetési tör­vénnyel módosított K. J. T. besorolási szabályaiból vi­szont mára elenyésző számú per érkezett.- A megítélt összegek nagy­sága milyen skálán mozog?- A minimálbértől - az alsó határtól - milliós nagyságren­dig. Több esetben került erre sor a jogellenes, rendkívüli felmondások miatt a munka- vállalók javára.- Kik a leggyakoribb ven­dégek a bíróságon?- Nehéz rangsorolni, talán nem is lenne teljesen igazsá­gos, de feltétlenül megemlí­tem az újonnan létrejött gaz­dasági társaságokat - kft., bt. -, ezen belül azokat, amelyek külföldi érdekeltséggel mű­ködnek. Legtöbb peres eljárás a munkaidő, a munkarend és a ki nem fizetett túlmunkánál van.-Mikor fordulnak önökhöz a kárvallott munkavállalók?- A munkahely féltése miatt sajnos nem időben. A munka- viszony megszűnése után.- Tetten érhető-e, hogy a pervesztes munkaadó érzékel­teti: mégis ö a meghatározó, az egyeduralkodó?-Előfordult, de nem jel­lemző. Elsődleges okát abban látom, hogy a munkavállaló, ha jogellenesség történt vele, s ezt a bíróság állapítja meg, ál­talában nem is kéri munkavi­szonyának helyreállítását.-A most készülő, ősszel az Országgyűlés elé kerülő mun­katörvénykönyv egyensúlyi helyzetet teremt-e a munkaa­dók és -vállalók között?-Jelentős javulást várok a csoportos létszámleépítés sza­bályozásánál, a szakszervezeti tisztségviselők fokozottabb védelmétől, a munkajogi jogu­tódlás törvényi szabályozásá­tól és a felmondási védettség új előírásaitól. Ez utóbbi in­kább a munkáltatóknak teszi egyértelművé az általuk gya­korolható eljárást. V. K. Új cement - régi néven. Hazánkban az egy főre jutó éves cementfelhasználás 280-290 kiló, ami egyliar- mada a fejlett európai or­szágok átlagának. A Magyar Cementipari Szövetség el­nöke tegnap bejelentette: jú­lius 1-jétől hatályba lép az új cementszabvány. Az egyes cementfajták megne­vezése a régi marad. Viszontgarancia. Hama­rosan hatályba léphet az a viszontgarancia-szerződés, amit a Postabank nagytulaj­donosai vállaltak a hitelin­tézetnek nyújtott állami ga­ranciavállalással szemben. A két tb-önkormányzat már döntött erről, és a napokban válható Százhalombatta ön- kormányzati testületének határozata is - közölte Ba­lázs Ágnes, a Pénzügymi­nisztérium államtitkár-he­lyettese. Biztos bankbetét. A Ma­gyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint áprilisban ki­ugróan magas, 27,7 milliárd forint volt a lakossági taka­rékbetétek állományemel­kedése. A lakosság vélhe­tően banki betétre cserélte az áprilisban lejárt állam- kötvények nagy részét. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai ( 1 egységre, forintban) Angol font 297,30 Francia frank 31,76 Japán jen (100) 156,59 Német márka 106,98 Olasz líra (1000) 108,68 Osztrák schilling 15,21 Svájci frank 128,25 USA-dollár 181,39 ECU 208,91 Erősebb banki alapokra és kisebb állami szerepvállalásra lenne szükség Vezetőt a tulajdonos választ A vállalati vezetők kiválasztása külön szakma, mely egyre na­gyobb jelentőséggel bír - állítják hazai és külföldi gazdasági szakemberek. A vállalatok működését a tulajdonos határozza meg, s céljai eléréséhez keresi, vagy keresteti a legmegfelelőbb embert. A jó vezetőnek ismernie kell a vállalat belső működé­sét, valamint azt, hogy a pénzintézetek és az egyéb gazdasági intézmények milyen kapcsolatban vannak egymással.-Miként működik ez a hazai gyakorlatban? Milyen Ma­gyarországon a vállalatok, pénzintézetek belső felépítése, s egymáshoz való viszonya? - kérdeztük dr. Tardos Márton­ról, a parlament gazdasági bi­zottságának elnökétől.- A hazai cégek túlnyomó többsége pénzügyi nehézsé­gekkel küszködik. Ebből kö­vetkezően nem érzik szüksé­gesnek azt, hogy a rendszervál­tással egy időben megkezdett gazdasági átalakuláshoz alkal­mazkodjanak. Ezért a bankok nem szívesen adnak kölcsönö­ket a magyar cégeknek. Ugyan­akkor tény az is, hogy a ma­gyarországi pénzintézetek tő­keellátottsága is meglehetősen alacsony. Vagyis sokkal erő­sebb banki alapokra volna szükség és olyan állami szabá­lyozásra, amely a pénzintézetek kockázattól való félelmét csök­kentené. Az állam túlzott sze­repvállalása a hitelnyújtás terén jelentősen hátráltatja a gazda­ság megerősödését.- Kik ma hazánkban a cégtu­lajdonosok?- A privatizáció olyan tulaj­donosokat „keresett”, akik koc­káztatnak, s a kockázatért jöve­delmet, profitot akarnak kapni. Ez eddig csak a multinacionális vállalatok esetében sikerült. Ők nem félnek a tőkeemeléstől. De attól sem, hogy ha radikális termelési szerkezetváltást haj­tanak végre, akkor esetleg a belső emberek ezt megtámad­hatják, ami a cég stabilitását veszélyeztethetné. Ez a tisztán magyar vállalatok esetében nem így van. A honi tulajdonosok másik nagy csoportja a bankoké, ame­lyek az adósságcsere révén ju­tottak tulajdonhoz, és a saját belső problémáikkal vannak el­foglalva.-Hogyan lehet ezen a hely­zeten ön szerint változtatni?- Az államnak fontos szerep juthatna ebből. Olyan törvé­nyeket kellene alkotni, amelyek a bankok pénzkihelyezéssel kapcsolatos kockázatát csök­kentik. A másik lényeges elem véleményem szerint az állami értékpapírok kibocsátásának mérséklése volna. Ma a vállala­tok és a bankok megtakarított pénzüket papírokba fektetik, s nem a gazdasági növekedésre fordítják. Ezek a változtatások egyébként már szerencsére fo­lyamatban vannak.- Ki és milyen alapon nevezi ki a vállalatok vezetőit?- Mindig a tulajdonos. A cél a profit, s ehhez kell az alkal­mas „végrehajtót” megtalálni. A megfelelő iskolai végzettség, szakmai és vezetői gyakorlat mellett világszerte egyéb, szub­jektív tényezők is döntőek a ki­választáskor. Vagyis kívülálló­nak nagyon nehéz bekerülnie a ki választandók körébe. Szalóky Eszter Kecskemét Miskolc Szeged Szombathely Debrecen Budapest nagybani Új burgonya 120-180 120-200 130-250 — 120-240 150-160 Fejes káposzta 100-120 60-100 20- 35 118-118 60-120 50- 95 Karalábé (db) 30- 40 30- 60 25- 35 40- 50 30- 60 20- 45 Korai s.-répa (cs) 10- 70 40-110 45- 80 25- 80 30- 80 30- 80 Korai petr. (cs) 20- 80 60-120­25- 80 30-100 30- 80 Vöröshagyma 100-120 80-120 80-120 120-128 100-200 75- 85 Uborka 120-190 120-200 130-140 170-200 100-200 140-160 Főzőtök­158-250 — 200-250­110-150 Paradicsom 250-350 200-320 200-250 320-330 150-330 260-300 Tv-paprika (db) 15- 60 20- 55 20- 45 15- 56­10- 54 Alma 40-130 40-150 70-140 60- 98 50-150 50-241 Görögdinnye­180-250­­­150-180 Földieper 400-500­300-550­400-700 450-660 Tojás (db) 10,0-12,0 10,0-13,0 10,0-12,0 9,0-15,0 10,0-13,0­A május 14-21. közötti árak alakulása, forintban A versenyképességet segíti Magyarok az európai EUREKA-ban Hazánk nemrégiben csatla­kozott az európai EU­RER A-programhoz. Tag­ságunk egyelőre beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A magyar kutatók eddig már csaknem hatvan EU- RÉKA-projektben vesznek részt. A kutatási és fejlesztési prog­ramhoz kapcsolódó eredmé­nyeinket T. Asztalos Ildikó, az IKIM államtitkára ismertette az újságírók előtt, annak a ta­nácskozásnak a szünetében, amelyen értékelték a magyar tagság tapasztalatait. Az EURÉKA-program ti­zenkét éve indult, több fejlett európai ország részvételével, s a földrész technológiai ver­senyképességének javítását szolgálja. Nyíri Lajos, az OMFB ügyvezető elnöke kö­zölte: a tapasztalatok szerint a magyar vállalkozások első­sorban a kisebb, átlagosan mintegy 2,5 millió ECU-s költségvetésű programokban vesznek részt. De van már olyan cég is, amely 100 millió ECU-s programban kapott he­lyett. A magyar vállalkozások részvételét az OMFB mintegy 500 millió forinttal támogatta. Ehhez a résztvevők még ugyanennyi pénzt tettek hozzá. A felmérések nem szólnak arról, hogy mekkora hasznot hoz a programokban való részvétel, ám annyit lehet tudni: van 13 olyan vállalko­zás amely összesen mintegy 4 milliárd forintnyi haszonra számít. Jelenleg 40 projekt­A VILÁG PIACAIN Enyhén morzsolódó árak Az Agrograin elemzése sze­rint a múlt héten csendesek voltak a gabonapiacok. A ve­vők szerint hosszabb távon is ez a lanyhuló tendencia érvé­nyesül. Az ok elsősorban a kedvező időjárás, és a várha­tóan kiegyensúlyozott keres­let-kínálati helyzet. Jelentős újdonságot az USDA becslése sem tartal­mazott, viszont annál határo­zottabb irányt mutat Tunézia 125 ezer tonnás vétele jú­lius-szeptemberre. Az üzletet tonnánként 173 és 176,50 dol­láron kötötték, ami - induló kikötői paritáson - 160 dollá­ros árszintnek felel meg. A múlt hét végén további árcsökkenésről érkeztek hí­rek, ez megerősítette azt a vé­lekedést hogy a mediterrán térségben a vevők lesznek a meghatározóak. A nemzetközi piacokon a kukoricajegyzések gyakorlati­lag változatlanok, illetve távo­labbi határidőre enyhén csök- kenőek. A Budapesti Árutőzsdén tartott a búza jegyzése, míg a kukorica ára több határidőnél erősödött. Ez némi meglepe­tést okozott, mivel korábban a a tengerifelesleg eladhatatlan- ságáról keringtek hírek. Wágner Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom