Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-17-18-19 / 114. szám

1997. május 17., szombat

Örömünnep

7. oldal

Szent Erzsébet és a pünkösdi rózsa - Hagyományok, emlékek, szokások

„Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja”

Szerte az országban, sőt még a határainkon túl is sokszor elhangzott ez a pünkösdi ének, a népi leleményesség megannyi szokása kíséretében. Sok helyütt ma is ápolják a hagyományt, hol így, hol másként. Már Bél Mátyás is írja egy 1736-ból származó, a Csallóközt ismertető tudósításában, hogy a magyarok pünkösd napján a Szent Örzsébet nevezetű faluba zarándokolnak, s itt ősi szokás szerint királyt választanak.

Szent Erzsébet neve ma is gyakran előfordul a pünkösdi énekekben, talán a valamikori rózsalegenda és a pünkösdi rózsa összefonódása kapcsán. Jókai Mór az Egy magyar nábob című regényében írja le egy lóverseny keretében történő pünkösdi királyválasztás eseményeit.

Balassinál, Gvadányinál is olvashatunk hasonló eseményről. Mindenképpen a tavaszköszöntő ünnepek egyike, valamint a párválasztás szép megnyilvánulása az ilyenkorra eső

májusfaállítás a szerelmes jövendőbeli udvarán. Ha igen komoly volt a legény házasu- lási szándéka, úgy háromszor ismételte a májfaállítást: elsőként bükköt, majd nyírfát, végül fenyőt... Ahol erre nem volt lehetőség, ott virágot kapott a leányzó.

Az utóbbi egy-két évtizedben divatossá vált a Karancs alján is a hortenziaküldés. A virágot küldő legény pedig cserébe inget, nyakkendőt kapott szíve választottjától.

A pünkösdi király, királyné

megválasztása szinte minden tájékunkon szokás volt, sokfelé még ma is. Bélapátfalván, Mát- raballán a pünkösdi királynét „menyasszonynak” titulálták, Drégelypalánkon magát a szokást pedig „pünkösdkének” nevezték. Egercsehiben a lányok „menyasszonyt” és „vőlegényt” is választottak ilyenkor.

Emberemlékezet óta a mát- raverebélyi Szentkútra jártak a környékről, de távolabbi vidékről is a búcsúsok, elsősorban pünkösd ünnepén, és Nagyboldogasszonykor, augusztus 15- én. A Szent László lópatkójának forrásfakasztó legendájáról is közismert búcsújáróhelyen a leányok bokrétát, árvalányhajat vettek a legénynek, azok pedig viszonzásképpen tükrös mézeskalácsszívet ajándékoztak a lányoknak.

Az otthon maradottaknak szentképet, olvasót (rózsafűzért), a gyermekeknek mézesbábot, „verebélyi botot” (színesre festett, meghajlított végű bot) vittek „vásárfiaként”.

A pünkösdi királyság természetesen rövid ideig tartott (a közmondás is erre utal), legfeljebb a következő esztendő pünkösdjéig. A pünkösdi királyné alakja köré tapadt a pünkösdö- lés, amely a népi motívumok mellé az egyházi ünnepi jelleget is ötvözi.

Énekes szövegeik országosan elterjedtek, leggazdagabb talán Szeged és Kecskemét vidéke e témában, Kodály Zoltán híres Pünkösdölője állít emléket egy 1651-ben magyar földön nyomtatásban megjelent egyházi-népi éneknek.

(df>

Szentlélekvárás: könyörgés a természetfölötti ajándékért - Örömünnep

Katolikusok, protestánsok, izraeliták

Pünkösdvasárnap, pünkösdhétfő. Sokan csak annyit tudnak erről a két napról, hogy valamilyen egyházi ünnep. Maga pünkösd szó a pentékoszté görög szóból származik, ami annyit jelent: ötvenedik nap. Mást jelent a zsidó pünkösd, mást jelent a keresztény pünkösd. Mit ünnepelnek tehát ezen a napon, milyen hagyományai vannak a különböző hitvallásúaknál?-Pünkösd napja a Szentlélek eljövetelének napja - mondja Zahar Béla római katolikus plébános Nagybátonyban. - Sok helyen ilyenkor van a bérmálás, amely a nagykorú keresztényi életre, tanúságtételre ad természetfölötti ajándékot. Pünkösdöt megelőző időben van a szentlélekvárás, amely nem más, mint könyörgés a Szentlélek ajándékaiért.

Az új liturgia szerint megszűnt a pünkösdi ünnepkör, ez a nap a húsvéti ünnepkör utolsó napja. Pünkösdkor nincs körmenet, a szentmise végén elbocsátáskor elhangzik ismét a halleluja. Különböző népszokások

is kialakultak az ünneppel kapcsolatosan, például Maconkán a pünkösd előtti péntek a település fogadott ünnepe.- Pünkösd a keresztény egyház ünnepeinek egyike, ezzel fejeződött be Jézus Krisztus üdvösségszerző cselekvése e világi szinten - foglalja össze Kalácska Béla balassagyarmati evangélikus esperes. - Élküldte maga helyett a Szentleiket, a mindenre megtanítót, az Atya, a Fiú lelkét. A Szentlélek hitet támaszt szívünkben, a hit pedig feltétel nélküli bizalom Isten és Jézus iránt.

Pünkösd a Szentlélek kitöltetésének ünnepe, és a keresztény

egyház születésének ünnepe, melynek feje Jézus Krisztus. A Szentlélek vezet, tanít, irányít bennünket, és ő végzi majd a feltámadás nagy művét. A pünkösdi istentiszteletnek nincs különösebb rituáléja, a többi vasárnaphoz hasonlóan ennek a napnak is megvan a liturgiája.

Ilyenkor azonban egy kicsit gazdagabb külsőségek övezik, nagyobb számban szerepelnek világi emberek, több virágot visznek az oltárra és az oltár elé. Pünkösd után a Szentháromság ünnepe jön, amellyel lezáródik az „ünnepes” félév.- A zsidó vallás szerint pünkösd ünnepe az 5757. zsinagó- giai év Szíván hó hatodik és hetedik napja, a Gergely-naptár szerint ebben az évben június 11. és 12. napjára esik - mondja Cselényi György, a Salgótarjáni Izraelita Hitközség elnöke.- Az ünnep a három főünnep

egyike, annak jelképe, hogy ekkor nyilatkoztatta ki az Örökkévaló a Sinai-hegyén kőtáblán a Tízparancsolatot. Ugyanezen okból a Tóraadás ünnepének is nevezik.

Az ünnep örömünnep, ezért a Tórákat, templomainkat, lakásainkat örömünk és törvénytiszteletünk külső jeléül virágokkal díszítjük. Az ünnepet „Hetek ünnepének” is nevezik, mert húsvét második napjától hét hetet számolunk, és az ötvenedik nap pünkösd ünnepe.- Pünkösd a Szentlélek kitöltetésének és az egyház alapításának az ünnepe - válaszol Égetőné Németh Judit salgótarjáni református lelkész. — Külön rituáléja nincsen, istentiszteletet tartunk úrvacsora-osztással. Az úrvacsorában a kenyér és bor Krisztus halálának, testének és kiömlő vérének jel- képezése.

Misék, litániák, körmenet és keresztúti ájtatosság

Búcsú Szentkúton

Május 17-én és 18-án tartják Mátraverebély- Szentkúton a hagyományos pünkösdi nagybúcsút, melynek programja az alábbi:

Szombat: 10,30 órakor lesz szentmise, 16 órakor litániái, 18 órakor ünnepi nagymise, gyertyás körmenettel. Késő este 21,30-kor szentségimá- dásra, majd egy órával később keresztúti ájtatos- ságra várják a híveket.

Vasárnap: reggel 6.00, 7.00, 8.30-kor is lesznek misék. Az ünnepi nagymise 10 óra 30 perckor kezdődik, amelyet körmenet követ. A 14 órakor kezdődő litánia után elbúcsúznak a kegyhelytől a zarándokok.

Hétfőn: 9.00-kor és 10.30 órakor lesz szentmise Mátraverbély-Szentkúton.

Nádújfalui templombelső

FOTÓ: RIGÓ TIBOR

A nógrádszakáli hívek eddig egymillió forintot áldoztak templomukra

Segítséget kémek a tetőfelújításra

Nógrádszakál neogótikus stílusú templomát 1894-ben építették a dombtetőn

„Templomunkat 1894-ben építették elődeink. Ez a környék legszebb neogótikus temploma. Három évvel ezelőtt ünnepeltük fennállásának 100. évfordulóját. Erre az alkalomra nagy nehézségek közepette, de végül is sikerült igen megrongálódott templomunkat a végveszélytől megóvni. Kívülről és belülről a legszükségesebb munkákat el tudtuk végezni.

A munkálatokhoz igen nagy emberi és anyagi összefogásra volt szükség. A váci egyházmegye támogatása mellett a polgárok adományai tették lehetővé a felújítást. Ennek a hétszáz lakosú kisközségnek a hívei egymillió forintot adományoztak a nemes célra - olvashattuk Kalácska Ferenc plébános hozzánk küldött levelében. A fiatal és agilis egyházfi megírta ebben azt is, hogy a legnagyobb horderejű és halaszthatatlan munkát, a tetőzet felújítását minden erőfeszítésük ellenére sem képesek megkezdeni anyagiak hiányában, annak ellenére, hogy

már két éve folyik a gyűjtés erre a célra. Utolsó reményünk maradt, hogy ezúton keressük meg a cégek vezetőit, vállalkozókat - hízva abban, hogy megértik nehézségeinket - és lehetőségeik szerint kérjük segítségüket - fejeződik be Kalácska plébános úr levele, Isten áldását kérve minden adakozóra. Három -éve született meg a Nógrádszakál műemlékeiért alapítvány, melynek közöljük a szécsényi OTP-bank- ban nyilvántartott számlaszámát: 11741062-20023072.

Egyházunk születésnapja

„Jer keresztyének örvendjünk, E szent napon lengedezzünk.

Melyen Jézus, mint fogadta, Híveire lelkét adta.

Éltünk bűnben, éjszakában És bálványok rabságában.

E nap hintett fényességet. Eloszlatván a sötétséget. Áldott légyen a nagy Isten!"

(Evangélikus énekeskönyv 243. sz. ének. 1. v.)

Az ötvenedik nap húsvét után (pentékoszté=pünkösd) az egyház születésnapja. Éveit nem kell számolni, mert sohase fogynak el. Megtartása attól van, akitől lett. Az Örökkévalótól. Krisztus Jézus új teste ő. Egészséges test, szentek - Krisztusban igazán hívők közössége. Egészsége addig tart, míg Isten előtt bűnösnek látja magát, de hiszi Krisztus bűntörlő vérében Isten kegyelmét. A Krisztus-test növekedésének titka, feltétele ez. Megáll növekedésében az egyház, ha nem az érette megfeszítettre és feltámadottra néz, mert csak Reá figyelve tudja megélni a kegyelmet e kegyetlen szívek világában. Amely tagja a testnek elveszíti kapcsolatát a Főtől, függetleníti magát Tőle, s él önmagáért, e világ elismeréséért, dicséretéért, az elveszíti Krisztusból való életét. Az elhalt tag mozdulatlan, érzéketlen, cselekvőképtelen az Isten szerint való jóra, az örökké megmaradókra. Elszárad és letörik a testről. A Krisztusban hívők közössége mindig élő test, szervezet, organizmus. Az élet Igéje járja át, életerőt nyer belőle. Nem Krisztus népe az -.akkor, sem, ha egyház a neve -, ha nem Krisztus irányítja. Akkor az csak emberi szervezés. Élettelen test az. Az élő test folyamatosan növekvő test. Hol van ez a pünkösdtől napjainkig növekedő test? Krisztusban egy része már elhagyta e múlandó világot. A Krisztus-test, vagyis az egyház többi része pedig átmenőben van e mulandó- ból az örökkévalóságba.

Mekkorának született az egyház? ,Mintegy háromezer lélek” nagyságúnak (ApCsel 2,41). Ki hozta létre az egyházat? Ugyanaz a Szentlélek, aki az Úr Jézus Krisztust, az Isten Fiát hozta bele az emberi múlandó testbe. Ő hozza elő az egyházat a halál testéből, mely az örök megégetés ítélete alá rekeszte- tett. Az egyház minden tagját kü- lön-külön támasztja életre Krisztusról szóló evangéliumban megjelenő Szabadító. Annak leplezi le elveszett életét, ki hallja Isten Igéjét. Azt ítéli meg. Annak hirdeti meg: Elhordoztam helyetted Istennek tereád kirótt jogos, kár- hozatos ítéletét. Ezzel az evangéliummal szabadít ki a Sátánnak hatalmából, a kényszerűség .félelmetes világából. Mivel a Szentlélek Krisztusba vetett hitet ébreszt az evangéliumot befogadó szívben, Krisztus bátor bizonyságtevőivé formálja őket.

Miért éppen pünkösdkor Született meg az egyház? Mert ekkorra telt be az idő. A Megváltásra vonatkozó próféciák beteljesedtek. Krisztus elvégezte azt halála és feltámadása által, s a mennybe visszatérve (húsvét után negyven napra) elküldi ígérete szerint a. Szentleiket, aki

Pártfogó, Vigasztaló, Megvilágosító, Megerősítő.

A Szentlélek egy akaratra vezeti a Krisztusban hívőket az Ige hallgatására, elfogadására - hogy abból semmit el ne vegyenek, és hozzá se tegyenek -, Isten dicséretére, és egy akaratra a könyörgésekben. Abban a hitben tartja a Szentlélek a Krisztusban hívőket, hogy ők együttesen, bárhol élnek is a világban, bármilyen néphez tartoznak is, bármilyen neműek, bármilyen korúak, földi méltóságra, rangra tekintet nélkül Krisztus Jézusba vetett hit által Krisztus testébe keresztelte be őket a Szentlélek, ezért e nép Krisztus teste és menyasszonya, örökös társa az Atya Isten örök dicsőítésére. Minden szektás előítélet, és felekezeti vakbuzgóság fölé emelkedve egymást tiszta szívből buzgón szeretik. Ha karácsony képe jászol, ha nagypéntek képe kereszt, ha húsvét képe az üres sír, akkor úgy gondolom, hogy pünkösd képe építkező, templomát renováló gyülekezet, az elesettekért lenyúló kezek, imádságra kulcsolt kézzel elalvó gyermekek, Isten Igéjét hallgató, imádkozó.

„Indulnak Jézus szavára A Föld végső határára,

Róla tesznek bizonyságot. S terjesztik az igazságot.

Bár zúgnak sokan ellenük, Győznek; mert Isten van velük;

Átkot és gúnyt föl sem vesznek, Sok csodadolgot csele- kesznek. ;

Áldott légyen a nagy Isten!” (Ev. Énekeskönyv) 243,3)

ifj. Deme Károly evangélikus lelkész