Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-02 / 101. szám
2. oldal § SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1997. május 2., péntek Félszáz iskolai osztályban oktathatják: hogyan védekezzünk Vizsgáztak a nógrádi oktatók- Nógrádban négy éve zajlik a rendőrség biztonságra nevelő programjának, a népszerűén csak D.A.D.A ( dohányzás, alkohol, drog, aids ) programnak az iskolai terjesztése. Kezdetben csak egy, később kettő, ma négy munkatárssal - magyarázza Medve Judit százados, az első kiképzett D.A.D.A.-oktató, a program gazdája a megyei rendőr-főkapitányságon. kilenc új oktató lát munkához, ami azt jelenti, hogy Nógrádban legalább 40 új D.A.D.A.- osztály kapcsolódik a programba. Ez huszonöt fős osztályokkal számolva szép szám. Ha azt vesszük, hogy országoA végzett oktatók csoportképe - ők segíthetnek az áldatlan helyzeten- Úgy gondoltuk, hogy a Nóg- rád biztonságáért program keretében ki kell terjeszteni az oktatást. Ehhez több oktató kell. Ezt ugyanis nem akárki oktathatja, hanem csak olyan rendőr, aki a feltételeknek megfelel, önként vállalja, megfelelő rendőri tapasztalattal rendelkezik és olyan készségekkel, hogy a 6-14 éves gyerekekkel megfelelő kommunikációt tud teremteni. Ezért rendezték Bánkon azt a háromnapos oktatást, amelyen alapképzést kapott a 19 résztvevő. Ezzel a felkészítéssel már szeptembertől oktathatják a programot az iskolákban. Az anyagi feltételeket a főkapitányság biztosította, a gyakorlati megvalósítás a bűnmegelőzési osztályra hárult. A tematika pedig szigorúan ugyanaz volt, akár csak az Országos Rendőr-főkapitányság által szervezett tanfolyamokon. Előadók Budapestről érkeztek, de helyben segítő támogatóra találtak Telek Ervin tanárban és az szívesen együttműködő egészségügyi és szociális központtal. Szeptemberben tehát tizensan a gyerekek 3 százaléka vesz részt jelenleg ebben a programban, akkor megyénk eredménye igen jónak mondható. A jelenlegi állapottal számolva a tanulók létszámához viszonyítva meghaladhatjuk az országos átlagot.- Minden kapitányságról érkeztek résztvevők a tanfolyamra - mondja végül Medve Judit. - Nagyon lelkes csapatot alkotunk, amelynek minden egyes tagja kiválóan felkészült feladatára, ami az eredményességben is kamatozik majd. - pádár Fél évszázadnyi múltjára tekintett vissza a mátraverebélyi úttörőcsapat Közösségi élet formaságok nélkül Ötven évvel ezelőtt, 1947. április 4-én alakult meg Mátravere- bélyben az úttörőcsapat, Gábor Áron néven. 1955-ben kettévált, a a leánycsapat Zrínyi Ilona nevét vette fel, a fiúcsapat neve változatlan maradt. 1963-ban újabb névváltoztatás történt, azóta Zrínyi Miklós úttörőcsapat. A csapatvezetői tisztséget 25 év óta Tóth László - ma már nyugdíjas - pedagógus látja el, helyettese, fő segítője felesége, Irénke.- Persze nagyon sok változás történt az évek során - főképpen az utolsó években - az úttörőélet terén - mondja Irénke. - A közösségi élet a fontos, minden formaság nélkül. A gyerekek ma is nagyon szeretik, minden évben ellátogatunk a fővárosba, akadályversenyt rendezünk, és lehetne még sorolni. Terveink szerint ez évben, május 31-én megyünk majd Csillebércre, ezt egybekötjük városnézéssel is: az idén a Parlamentet és a dinoszaurusz-kiállítást nézzük meg. Az úttörőavatás - mint formaság - ma már nem létezik, az utolsó avatás 1990. május 26- án volt. Azóta jelentkezés útján lehet kérni a felvételt az úttörő- csapatba, jelenleg hetven gyermek rendelkezik tagkártyával. Az ötvenéves jubileumra szervezett ünnepség hírére megmozdult a falu. A születésnapi rendezvényt május elsején tartották a mátraverebélyi millecentenáriumi parkban. Nem csak a mostani, hanem a valamikori úttörők is műsorral készültek, amelyek felidézték a régi úttörőemlékeket, együtt nosztalgiáztak és énekeltek a mai fiatalokkal. A gyerekek kérésére felelevenítették az úttörőélet ma már elfeledett formaságait is - így például volt dobpergéssel kísért ünnepélyes zászlóbehozatal is. A programban szerepelt sport- és tréfás vetélkedő, tombola, modellezés, dalverseny. Az ötvenéves évforduló kapcsán kiállítást rendeztek az általános iskolában, amire töméntelen mennyiségű kiállítási anyag gyűlt össze, jelvényektől kezdve a régi őrsi- és csapatnaplókig, zászlók, fényképek, egyebek. Az ünnepség megszervezése nem sikerülhetett volna a régi úttörők nélkül, akik mostanra gyakorló szülők - sőt nagyszülők. Nagyon sokat segített Kasza Gáborné, Sári György, Ve- rebélyi Lajosné, a mátraverebélyi önkormányzat, de szinte az egész falut fel lehetnek sorolni. Kivették részüket a munkából a gyerekek is: már az ünnepség előtt egy héttel takarítottak, szemetet szedtek.- Jó dolog az úttörőcsapat - mondja Tóth Zsuzsanna nyolcadikos tanuló. - Mégis csak egy közösségben tanulunk, szórakozunk. Minden évben megyünk Csillebércre, ahol szabadtéri színpadokon szórakoztatnak bennünket, de ellátogatunk ilyenkor a múzeumokba is. Legjobban az esti tábortüzet szeretem!-Én sajnálom, hogy olyan kevés úttörőcsapat maradt meg - mondja Petre Orsolya, aki szintén nyolcadikos. - Nálunk Tóth tanár bácsi és Irénke néni rengeteg programról gondoskodik. Mindenesetre az biztos, hogy ahol nincs úttörőcsapat, azok a gyerekek nem tudják, miből maradnak ki! Hegedős Vetélkedtek a legjobb elsősegélynyújtók Pásztó - A Vöröskereszt székházában rendezték meg az általános iskolák ez évi elsősegélynyújtó versenyét, melyen hat csapat vett részt. A helyi mentőállomás dolgozói által kidolgozott versenyfeladatok között általános elsősegélynyújtási tesztfeladatok, Vöröskereszt történeti kérdések, valamint gyakorlati feladatok szerepeltek. A gyakorlati feladatok között szerepelt, hogyan kell gyorsan hívni a mentőket telefonon, miként kell ellátni a törést, áramütést szenvedett sérülteket. A vetélkedőn a kállói iskola ötfős gárdája bizonyult a legjobbnak Halasi Márta, vöröskeresztes tanáreiök vezetésével. A győztes sapat pénteken a megyei döntő vesz részt. A néhány appal ezelőtt megtartott egézségügyi vetélkedő területé győztes va- nyarci csapat anegyei döntő megnyerésével ljutott a Cegléden megrengendő országos döntőbe. A dániai „esélyegyenlőséget” tanulmányozták nógrádi szakemberek (1.) Makarenkói módszerek Makarenko nélkül A dániai falvak, de különösen a városok lakóházainak egyhangúsága, sok helyen egyöntetű színvilága néha nyomasztóan hat és az idelátogató némi csalódással tekint rájuk. A sok egyforma ház mintha valami közös parancsra épült volna, mintha az 50- es évek Magyarországának bérházai előtt állnánk. Sok a kolóniára emlékeztető házsor, összezsúfoltnak tűnik a családi házak rengetege. A bérházak még ennél is nagyobb egyhangúság benyomását keltik. Az ablakok csupaszsága, függönynélkülisége szegénységet sejtetnek, de ne siessünk a jelzővel, Dánia gazdag ország. Polgárainak többsége jó módban él. A házak méretei, belső elrendezései ellentmondanak a külső látványnak. Gazdag és szegény Nem véletlen, hogy a Nógrád Megyei Esélyegyenlőség Alapítvány már évek óta szoros és liasznos együttműködést folytat a silkeborgi hasonló jellegű, de több évtizedes múlttal rendelkező alapítvánnyal, szervezettel. Jól egymásra talált a gazdag és tapasztalt, a szegény és fiatal alapítvány. Közös pályázatot is nyertek, amelynek eredménye, hogy Kányáson elkezdődött egy, a Dániában működő intézményekhez hasonló létesítmény megalkotása. Ez az együttműködés tette lehetővé, hogy a közelmúltban Nógrád megyei pedagógusok, szakemberek, polgármesterek tanulmányozhatták Dániában az esélyegyenlőséget elősegítő intézmények munkáját. A pályázaton nyert anyagiak megteremtik az alapját annak, hogy Kányáson egy régi épület átépítésével létrejöjjön az az intézmény, amely befogadja, neveli a magyarországi hátrányos helyzetben lévő fiataljainak egy kis részét és alapja lehet annak, hogy közös összefogással, alapítványokkal az országban még több ehhez hasonló intézmény létesüljön. A Nógrád megyei és a silkeborgi alapítványok közös vezetőséggel rendelkeznek, mindamellett, hogy alapítványok közös jogi személyként tevékenykednek. A tapasztalatcsere során a vezetőség is ülésezett. Döntött a 225 ezer ECU felhasználásáról, az építkezés üteméről. Átfogó cselekvési programot fogadott el. A négy dán-magyar vegyes munkacsoport külön- külön is ülésezett. Pedagógiai, módszertani, szervezési, információs kérdések feladatairól döntöttek. Megállapodások születtek számos kérdésben, de legfontosabb feladatnak a ká- nyási építkezés felgyorsítását határozták meg. A bűvös szám Dániában a vendéglátók feszes programot diktáltak a magyar csoportnak. Mindent szerettek volna megmutatni és elmondani a többévi tapasztalatukról. És minden előadás után gyakorlati szemlére is sor kerülhetett. Hagyományaik nemcsak a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi életbe történő beilleszkedését elősegítő képzésben, de az alapítványok létrehozásában, a polgárok mozgósításában, az oktatás közüggyé tételében is számottevőek. A Silkeborgi Városi Önkormányzat (amelynek zászlórúd- ján egy napig lobogott a magyar zászló) fogadásán mondták el az előadók, hogy a fiatalok 80 %-a állami oktatásban vesz részt, a 20 %-ban a magániskolák, illetve az alapítványok töltenek be nagyobb mint hézagpótló szerepet. A szociális osztály vezetője előadásában kimondta a bűvös számot is: az önkormányzat évi költségvetése 1,3 milliárd dán korona, azaz csaknem 38 milliárd forint. (A hasonló nagyságú Salgótarjánnak a fenti összeg 1/10- vel kell beérnie!) Munka a bársonyszékben Négyszáz fő az önkormányzati alkalmazottak száma. A 21 tagú képviselő többségében a szociáldemokrata párt tagja. így ők vezetik a várost, amely gazdag, de nem hivalkodó. A polgárok takarékosak, praktikusak és számos dolgot sajátos módon oldanak meg. A szociáldemokrata polgármester már három ciklusban ül a bársonyszékben, és - mint mondják - kap még egy ciklust, fejezze be művét, Silkeborg fejlesztését. Kesernyésen jegyezték meg, hogy Dániában is növekszik a munkanélküliség (8%). A városban is e körül van az arány, de gondoskodó rendszerré váltak, a munkanélküliek megélhetését biztosítják. Az adókból és egyéb befizetésekből szociális intézkedésekre is jut. A munkanélkülieknek a város különböző területén munkát kell végezniük. Jelenleg park és ifjúsági ház építésén vesznek részt. A szakszervezeteknek a munkanélküli segély megítélésében meghatározó szerepük van. A dán alsófokú oktatás 9 éves. Ez kötelező, a 10-ik év választható. Elvileg 16 éves korban befejezheti a fiatal az alsófokú oktatást, de erre nem kötelezhető, tarthat még a 20- on éves korban is. A lényeg, hogy megszerezze az alapfokú képzettséget. Az általános iskola után közép, illetve egyetemi tanulmányaikat folytathatják az ifjak. 10 %- uk azonban nem tanul tovább és 8-10 %-ra tehető azok aránya, akik helyzetüknél fogva hátrányos körülményeik miatt — vagyis születési, fejlődési stb. rendellenesség következtében - nem tudják „időben” elvégezni az általános iskolát. Ezt a réteget célozta meg az általunk tanulmányozott oktatási rendszer. Minden humanitárius anyagi és szellemi segítség, állami támogatás ellenére sem tudja ez a fontos szervezet a teljes létszámot felölelni, intézményrendszerébe bevonni. „Próbabeilleszkedés” Számos intézményt látogattunk meg. Több évtizede tevékenykedő és az utóbbi évtizedben alapítottak Az iskolákba 16 év után pályázhatnak, jelentkezhetnek a fiatalok, sőt ezek az intézmények lehetővé teszik, hogy próbabeilleszkedésen vegyenek részt. 1-3 hónap alatt kiderül, hogy a gyermek rendelkezik-e azzal az alappal, toleranciával, amely lehetővé teszi számára a közösségben történő munkálkodást. Egy kis százalékuk a próbaoktatás után elhagyja az intézetet. A Hírlap postáéból A Pf. 96 - A Hírlap postájából • az olsók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magánakjogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerfetve közölje. A közölt levelek tartalmával a sisesztőség nem feltétlenül ért égj A papír mindent kiír A Nógrád Megyei Hírlap április 17-1 számában olvastam Baráthi Ottó úr jegyzetét. Ebben a kormány tehetetlenségén füstölög, amiért nem csökkentette eddig a parlamenti képviselők létszámát. Ha ugyanis ezt megtette volna, akkor szerinte ez „gesztus értékű lehetett volna még akkor is, ha ez az elbocsátott tanárok és orvosok tízezreit aligha vigasztalta volna.” Ez a tízezres szám az, amit a papír ellenében én nem bírok ki megjegyzés nélkül. Akkor, amikor az cágban összesen 40 ezer keli az orvosok száma, nehélképzelni a több tízezres elbcátást, még ha az elbocsátott edagógusok pár százas szár: is hozzáadjuk. Közeli és Dlabbi környezetemben pechem tudok egyetlen elbocsát orvosról sem. A több tízez számot még a mérges pviselőnő sem mondta sc a parlamentben, pedig ő isond néha nagyokat... ! Kovács Bertalan Pásztó Magyar-finn iskolalrátság A salgótarjáni Kodály Zoltán Általános Iskolát 12 éves testvérbarátság fűzi a vantaai Kaivokselani Általános Iskolához. A több mint egy évtized nem múlt el nyomtalanul. Rendszeres levelezések, kölcsönös látogatások fémjelzik a szoros együttműködést. A két iskola arculata hasonló, az ének-zenét emelt szinten oktatják. A vantaai iskola ének-zene tagozata a napokban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Ez alkalomból 3 tagú kis delegáció utazott Finnországba a , salgótarjáni testvérintézményLr Kálovits Géza y bői. A két tanuló és a kísérő pe- • (E^lgtfrtRkk ^dagógus a közös ünneplésen tJÖpZ w.e£-C\ kívül tantányozta a finn oktatást, aúyi sajátosságokat, részt ve»z ottani iskolások szabadieprogramjaiban. A mar vendégek finn csa- ládoknáktak, így bepillanthattak anek mindennapi életébe is.rándulásokon ismer- kedhetta szép északi ország értékei a szép tájakkal, Helsinki, .város nevezetességeivel. Sokigít a tájékozódásban a közödvismeret: az angol. A ontlátogatásra május 16-átó-áig kerül sor Salgótarján Nádasdi István iskolaigazgató Salgótarján
