Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-10 / 83. szám
6. oldal Hirdetés 1997. április 10., csütörtök APEH — a polgárbarát Adózás, adóbevallás - nem éppen örömmel emlegetett fogalmak, holott az adózás nem más, mint a társadalom működéséhez való nélkülözhetetlen hozzájárulás. Az APEH elnöke új megközelítésbe szeretné helyezni a fogalmakat: az APEH célja, hogy az állampolgárok megismerjék és elfogadják tevékenységét, és ne ellenségként, hanem együttműködő partnerként tekintsenek az intézményre, amely azt szeretné elérni, hogy polgárbarátként emlegessék. Mit is jelent tulajdonképpen ez a megközelítés? Összeállításunk az APEH-et kívánja bemutatni, az olvasók számára közelebb hozni. Az anyagok összeállításában közreműködtek az APEH munkatársai: dr. Kékesi László, Radovits Attila. Nagy János, Gódor Sándomé, dr. Tulipán László, Kovács István, Kisné Nagy Zsuzsanna. Az APEH: 9000 emberrel Önök kérdezték... Az APEH (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal) az egyik legnagyobb szervezet az államigazgatási szervezetek között mind kiterjedtségét, kiépültségét, mind pedig a létszámot tekintve. Az APEH országos hatáskörű államigazgatási szerv, ma közel 9000 embert foglalkoztat. Az APEH a pénzügyminiszter irányítása alatt áll, alapfeladata az adóztatás, az adók megállapítása és beszedése, adóbevallások fogadása, a költségvetési támogatásigénylések teljesítése, az adózók különböző bejelentési, bevallási, nyilvántartási, adómegállapítási és adóelőleg-befizetési kötelezettségei teljesítésének ellenőrzése, a mulasztások szankcionálása. Az adóhatóságnak azonban nem csak ezek a kevésbé népszerű kötelezettségei vannak, hanem van tájékoztatási kötelezettsége is, hiszen köteles az adózókkal megismertetni az adózási szabályokat. Ennek a kötelességének az APEH az ügyfélszolgálati irodák segítségével, általános ismertetők és különböző tájékoztató füzetek útján illetve előadások szervezésével tesz eleget. Polgárbarát APEH A polgárbarát APEH nem azt jelenti, hogy a hatóság elnézőbb lesz. Azokat az elemeket és jegyeket szeretné erősíteni, amelyek az intézmény szolgáltató jellegét és az adózókkal való együttműködését emelik ki. Az APEH nem tartozik a népszerű hivatalok közé - ellenséges környezetben azonban nem lehet eredményes, nem tud sikeres munkát végezni. A sikeres munka nem az adófizetők megkopasztását jelenti, hanem a költségvetés törvény által meghatáro- végezniük, amely munkájukkal összeférhetetlen - így zott bevételek befizettetését. Az APEH nem ma- nem lehetnek gazdálkodó szervezetek tisztségviselői, gának, hanem az állampolgároknak, a társadalomnak Az APEH dolgozói ugyanolyan adóviselő államszedi az adót. Az APEH munkája akkor sikeres, ha polgárok, mint bárki más, azzal a különbséggel, hogy költségvetési törvény által előirányzott bevételeket teljesíti és segítséget nyújt az adózóknak. Az APEH szeretné tevékenységét jobban megismertetni az adózókkal és elfogadottá tenni. Az együttműködés az állampolgárnak is érdeke: a pontosan kitöltött, határidőre beérkezett adóbevallás segít például abban, hogy az adófizetők gyorsabban jussanak hozzá az őket megillető adóvisszatérítéshez. A hivatal arca az ügyfélszolgálati iroda - az APEH meg fogja javítani a technikai hátteret, szervezettebbé teszi az információátadást, a tájékoztatást. Hogyan adózik az APEH? Az APEH dolgozóit semmilyen speciális adókedvezmény nem illeti meg, keresetüket a köztisztviselőkről szóló törvény határozza meg. Szi- bevallásaikat elkülönítetten, szigorúbb megfigyelés gorú követelményrendszer érvényesül a munkatársak alatt dolgozzák fel. Az adóellenőrök, revizorok nem kiválasztásánál és tilos olyan tevékenységeket kapnak jutalékot, sikerdíjat a behajtások után. 1997:1700 milliárd forint Az APEH ingyenesen hívható telefonszámát az elmúlt hetekben több mint ötezren hívták. A leggyakrabban feltett kérdésekből gyűjtöttünk össze néhányat - az APEH válaszaival együtt.- A munkáltatótól kapott költségtérítés esetén alkalmazott tételes költségelszámolás kizárja-e a 10%-os bizonylat nélküli elszámolást az önálló tevékenységgel szemben ?- Nem, az azonos módszerrel történő jövedelemmegállapítás az önálló tevékenységekre vonatkozik. A munkaviszonyban kapott költségtérítés viszont nem tartozik ebbe a körbe.- Törvényben rheghatározott mértékű végkielégítés összegét meg kell, vagy meg lehet osztani ?- A törvény választási lehetőséget nem biztosít, hanem kötelezően előírja a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés összegének megosztását- A segítő családtag jövedelme munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül- e?- A segítő családtag jövedelme munkaszerződés hiányában nem minősül munkaviszonyból származó, más néven bérjövedelemnek, így ezen jövedelem után adójóváírás nem vehető igénybe.- A bérből levont 10% nyugdíjjárulék, a 1,5%-os munkavállalói járulék, és az önkormányzatnak befizetett helyi adó után milyen adókedvezmény vehető igénybe?- 1996 évben a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvény nem teszi lehetővé minden, a korábi évben beszámított adókedvezmény igénybevételét. A kérdésben felsoroltaknál semmilyen adókedvezmény nem vehető igénybe.- Felsőoktatási tandíjjal kapcsolatban igénybe vehető-e az adókedvezmény, ha a befizető személye nem állapíható meg ?- Ebben az esetben nem jár a kedvezmény, mert az SZJA törvény értelmében az csak akkor vehető igénybe, ha az igazoláson befizetőként a magán- személy szerepel.- Önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárba december végén befizetett összeg után milyen esetben jár kedvezmény?- Kedvezményt a pénztár igazolása alapján lehet érvényesíteni. Amennyiben a befizetett összeg bizonylata 1996 december 31-ig a pénztár rendelkezésére állt, akkor a decemberben megfizetett öszszeg alapján igénybe vehető az adókedvezmény.-A korábbi években vásárolt lakást a szerződéskori árnál magasabb összegért értékesít 1996. évben a magánszemély. A jövedelmet újabb lakás megszerzésére kívánja fordítani, mely valószínűleg csak ez év végén fog megvalósulni. Igénybe vehető-e a vonatkozó kedvezmény?- A kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a lakáscélú felhasználás - vagyis az újabb lakás megszerzése - az adóbevallás benyújtásáig megtörtént. Jelen esetben erről nem beszélhetünk, ezért az értékesítésből származó jövedelmet 10%- os adófizetési kötelezettség terheli. A lakásszerzést követően (az eladástól számított 48 hónapon belül) a lakáscélú felhasználás igazolásakor a jelenleg megfizetendő adó visszaigényelhető. Az APEH nyilvántartásai alkalmasak a költségvetés bevételeinek ellenőrzésére. Az évközben levont adóelőlegek és a bevalláskor befizetett adók folyószámlára kerülnek. A költségvetés bevételeinek 75- 80%-a származik a befizetett adókból. 1997-ben az APEH kezelésébe kerülő összeg várhatóan meghaladja az 1700 milliárd forintot. A bevételi előirányzatokat a költségvetési törvény határozza meg - az összeg évről évre növekszik, reálértékben azonban lényegesen nem változik. Az adóbevallások ideje a kora tavaszi időszak, mivel a pénzforgalmi év a naptári évnek felel meg, azaz a január 1 - december 31 közötti jövedelmeikről kell az állampolgároknak, vállalkozásoknak számot adniuk. A költségvetési év is ez az időszak. Az adóelőleget az év során folyamatosan fizetik az adózók, Helyi önkormányzatok támogatása 18% ennek alapján kell utólagosan adót befizetni vagy lehet adót visszaigényelni. 1997-ben a befizetett személyi jövedelemadó (SZJA) 38%-a (pontosan az 1995. évre bevallott összeg 38%-a) az önkormányzatokhoz kerül. Ez az összeg nem szerepel a költségvetési mérlegben, hanem az APEH a törvény előírása szerint az SZJA bevétel meghatározott részét átengedi az önkormányzatoknak. Az adók 90%-át az alábbi adók teszik ki:- jövedelem típusú: személyi jövedelemadó (SZJA) társasági adó- forgalommal kapcsolatos : általános forgalmi adó (ÁFA) fogyasztási adó Az 1911-es Franklin kézilexikonban a helyes adórendszer kellékei között szerepel a .jogosság, általánosság, arányosság és az, hogy az állam az adókat úgy használja fel, hogy az adóteher a jövőben lehetőleg könnyíttessen”. A jól szervezett államiságnak és így az adórendszernek fontos eleme, hogy az adózó állampolgár saját szükségleteit meg tudja termelni, és képes annyi többletjövedelemhez jutni, hogy ezen keresztül az állam fenntartásához is hozzá tud járulni. Magyarországon még sajnos nem tudatosult, hogy az adó a polgárért van. Ennek a szemléletmódnak a gyökerei a múltban is keresendők. A szocialista terv- gazdálkodás éveiben az adó és adóztatás más rend szerint működött - nem az adók voltak a költségvetési bevételek fő forrásai, hanem egyéb elvonásokon keresztül szerezte meg az állam a működéséhez szükséges pénzt és más módokon adott juttatásokat is. 1958-ban az állami költségvetés bevételeiben a lakosság és a szövetkezetek adói csupán 14,5%-ot tettek ki. Ez szemlélteti, hogy nem az adózás volt az elsődleges kapcsolat az állam és az egyén között. Nagyon fontos változást hozott az 1988-as adóreform. Az ezt megelőző évtizedekben az állampolgárok nem igazán tudták, hogy a munkájukért kapott jövedelmekből, illetve az igénybe vett szolgáltatásokból valójában hogyan részesedik az állam - azaz milyen a kapcsolat az egyén és az állam között, mennyire fontos az egyén hozzájárulása az állam fenntartásához. Az 1988-as adóreform ezt tette nyilvánvalóvá. Az adóbevallás során ugyanis évente egyszer az állampolgárnak végig kell gondolnia és számolnia, milyen jövedelmeket szerzett és ezek után milyen kötelezettsége van az állammal szemben. Ez nagyon lassan, de kialakítja azt a tudatot, hogy mi az állampolgár viszonya az állammal - mit ad az egyén és mi az, amit elvárhat. Az állampolgár kétféle módon tud beleszólni adója felhasználásába: közvetlen úton dönthet adója 1%-ának felhasználásáról, közvetett módon pedig az általa megválasztott ország- gyűlési képviselők révén a költségvetés tárgyalásakor, illetve helyileg az önkormányzati képviselők útján. Tény, hogy az emberek nem szeretnek adót fizetni. Az adózási „kelletlenségnek” azonban ennél összetettebb okai vannak. Magyarországon a közelmúlt évtizedeiben megszakadt az adózás hagyománya, a közpénznek nem volt és még nincs presztízse, az adófizetés nem kapcsolódik az állampolgári ranghoz. Ez azonban - remélhetőleg - csak átmeneti jellegű, hiszen a háború előtt igenis volt becsülete az adózásnak - a „virilista” rendszer biztosította, hogy a legnagyobb adófizetőkre, az állam terheinek finanszírozásához legnagyobb mértékben hozzájáru- lókra a társadalom tisztelettel tekintett. Az adófizetésjogalapot teremtett arra, hogy az adófizető beleszóljon a köz dolgaiba. Talán több évtizedre is szükség van, hogy újra kialakuljon ez a szemlélet, hogy az adózó ismét rangra tegyen szert. Fel kell ismerni, hogy tulajdonképpen saját magunknak adózunk, a befizetett adók teremtik meg a társadalom működési feltételeit. Nehéz dolog megváltoztatni negyven év beidegződéseit, mentalitását - ám rá kell jönni: az adófizetés közös ügyünk. Fontos, hogy állampolgár és hatóság egymást segítve, együtt dolgozzon, az állampolgár számára nyomon követhető legyen adójának felhasználása is, tudatosuljon, hogy a köz nyújtotta szolgáltatásokért fizetnie kell. Az APEH költségvetési adóbevételei a költségvetés bevételi előirányzat főösszegének százalékában 1996. évi költségvetési előirányzatok részarányai a kiadási főösszeg százalékában Gazdálkodók támogatása - árkiegészítés és központi beruházás 13% Adósságszolgálat 28% Központi költségvetési szervek támogatása 25% Mit érez, amikor adót fizet? A Magyar Gallup Intézet két budai, két belső pesti és két pest-külvárosi kerületben kérdezte meg az embereket arról, hogy hogyan írnák le azt az érzést, amikor befizetik az adójukat. A megkérdezettek fele volt önadózó és felétől vonták az adójárulékot. A megkérdezettek túlnyomó többsége közepes ill. alacsony kereseti kategóriába sorolta magát. A kérdésre adott válaszok a következőképp oszlottak meg: Hozzájárulok valamihez Lemondok valamiről Elvesznek tőlem valamit Összehasonlításképp: egy holland adózáskutatással foglalkozó intézet hasonló felmérése azt bizonyította, hogy a holland adóalanyok 60%-a az adózást hozzájárulásként éli meg, míg’ csupán 12%-uk érzi úgy, hogy elvesznek tőle valamit. A “hozzájárulok” öntudatosabb érzése a tehetősebb II. kerületre volt jellemző (az átlagnak mintegy kétszerese: 28%-kal), míg a legalacsonyabb a XX. és a VI. kerületben (6- 7%). Az “elvesznek" érzés a XX. kerületi válaszadókban kétszer olyan magas volt mint a II. kerületiekben. Az önadózók inkább érzik azt, hogy “lemondanak valamiről", ugyanakkor a hozzájárulás érzése is erősebb körükben. És még két kérdés a vizsgálatból: “Ismerősei mit szólnának ahhoz, ha tudomásukra jutna, hogy az adóívén a valóságosnál kevesebb jövedelmet vallott be, ill. nagyobb levonható összeget számolt el?” A kérdés a nem hivatalos, szociális kontroll irányát vizsgálta. A kapott válaszokból az derült ki, hogy az emberek nem szólnak bele mások adóbevallási szokásaiba, tehát a baráti-ismerősi kör véleménye nem befolyásoló. Úgy tűnik, az adózási morál “magánügy”... A hivatalos kontrollt az alábbi kérdés szondázta: “Mi történne, ha az adóellenőrzés kiderítené, hogy valaki az adóbevallásánál 100.000 Ft-tal meghamisította a tőle járó összeget?” A legszegényebb és az adózásban a leginkább a “megkopasztottság” érzését tapasztaló XX. kerületben senki sem akadt, aki úgy vélné, hogy az adócsalást büntetés nélkül meg lehet úszni, sőt itt a válaszadók 22%-a börtönbüntetéssel számolt ezért (átlagosan a válaszadók 7%-a számolt a börtönbüntetéssel). A legkevésbé Budán tartanak bármiféle büntetéstől, a II. kerületben a megkérdezettek 65%- a semmiféle retorziótól nem tart. Érdekesség Hollandiából Akijárt már Amszterdamban, bizonyára megfigyelte a sajátos építkezést. Nos, Amszterdam képét is az adó formálta: a házak szélessége után fizetendő adót igyekeztek a derék hollandusok megspórolni, így a házak magasságban és nem szélességben terjeszkedtek. Amennyiben további kérdései, észrevételei vannak, az APEH készséggel válaszol Önnek az ingyenesen hívható telefonszámon: 06 80-200-008 APEH Nógrád Megyei Igazgatóság, 3200 Salgótarján, Kassai sor 44-48. összeállította az M&H Communicatons
