Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-09 / 82. szám
4. oldal Mozaik 1997. április 9., szerda Kisbirtokosok kalodája - „Földmozgás” előtt „Ősi jusst” teremtett a kárpótlási törvény; a föld eladásának tilalmát három évre szabályozta a kárpótlást végrehajtató kormányzat. Új helyzetet teremthet a „földmozgásban” a mezőgazdasági művelésre alkalmas külterületek adás-vétele.- Alig néhány földterület adásvételéről tudok a körzetemben- mondta Győri Nándor gazdajegyző. - Valószínű, ennek oka, hogy az ezzel foglalkozó földtulajdonosok arra várnak, miszerint földjük értéke megközelíti, vagy eléri az ausztriai, netán a németországi földek forgalmi értékét. Addig is inkább a bérbeadást választják. Olyanokról van szó, akik vagy nem akarják, vagy a magas művelési költségek miatt nem tudják megdolgozni ősi jussukat, ami a legtöbb esetben egy nadrág- szíjparcellát jelent. A reménybeli tulajdonosváltásra, cserére váró földek aranykorona-értéke 4—5 és 28- 30 között váltakozik. Szécsény felé a Ménes pataknál a legdrágább 18-20, Szécsénytől Ságújfalu felé haladva a Ménes patak mentén, Endrefalva térségében 14-17, a meredek domboldal kisparcellái pedig csupán 4-5 aranykoronásak.- Egyelőre nincs jelentősebb értékű földeladás, nem alakultak ki az árak, hozzánk csak akkor jutnak el a vásárlás, eladás tényei, amikor a földhivatal több szerv közbeiktatása után elküldi az új tulajdonlapot - kaptuk a felvilágosítást az érsekvadkerti polgármesteri hivatal jegyző asszonyától.- Nem jelentős a földeladás, nekünk sem ajánlottak fel, inkább bérbe adják. Tavaly tábláinkkal határos területeken 5- 6 hektárral növeltük a bérbe vett, számunkra még gazdaságosan művelhető területeket. Tudomásom szerint a magánosoknál nem jelentős a részaránytulajdont vagy a földtulajdont eladók száma - folytatta nem sokkal később az előbbi gondolatot Holman József, az Ersekvadkerti Termelő-Szolgáltató Szövetkezet elnöke. Ők 1800 hektáron gazdálkodnak.- Ön szerint hány hektár föld van az egyéni gazdák tulajdonában?- Négyszáz hektárra tehető.- Milyen aranykorona-értéket képviselnek?- Az egész határra az átlag húsz a jellemző.- Vásárolnának földet?- Igen, de a jelenlegi törvény ezt nem engedi meg, pedig szövetkezetünk a magángazdák tulajdonában van, akik biztonságuk, megélhetésük érdekében ebben a formában nevesítették tulajdonukat.- Van még más akadálya is előbbi szándékuknak?- Az illetékfizetéssel kapcsolatos fajlagos költségek olyan magasak, hogy a kistulajdonosok, amennyiben eladnák földjüket, annyit sem kapnának, amennyit az előbbi jogcímen fizetniük kellene.-Fogalmazhatok úgy, hogy a törvény kalodába zárja őket?- A törvény a költségek szempontjából nem tesz különbséget. Egyformán kell fizetni a kis-, a közép-, illetve a nagy tulajdonosnak.-Nem tudunk arról, hogy valaki mezőgazdasági földművelésre alkalmas tulajdonát adta volna el. Aki nem képes megművelni, az bérbe adta a helybeli mezőgazdasági szövetkezetnek. Nálunk a magán- tulajdon nagysága változó. Szántónál egy hektártól tíz hektárig terjed. Van benne jó és kevésbé jó minőségű terület. Egy olyan gazdáról tudunk, aki a földből él meg, a többiek kiegészítő tevékenységként foglalkoznak vele. Földjeink értéke általában tíz aranykorona alatt van. A kötött, agyagos hegyoldalakat legelőnek használják - tájékoztatott bennünket Molnár Gábor, Mátramindszent polgár- mestere. Venesz Károly Feldolgozatlan hulladékhalmok és környezetünk Szemét ügy a szemétügy Magyarországon a lakossági szilárd hulladéknak mindösz- sze három százalékát hasznosítják, holott 40 százalékát lehetne újra feldolgozni. Sajnálatos módon a nemegyszer veszélyes hulladékok feldolgozása és „eltüntetése” számtalan visszaélésre ad lehetőséget, s vannak olyanok is, akik ezzel durván visszaélnek. A hulladékok 14 százalékának sorsa ismeretlen, 8 százalékát égetéssel semmisítik meg, 75 százaléka pedig 3200 lerakóhelyre kerül. Ezek közül azonban csak 400 felel meg a követelményeknek. Előbbi problémákkal foglalkozott a Friedrich Ebert Alapítvány közreműködésével a minap Budapesten rendezett fórum. Gondként merült fel, hogy szinte teljesíthetetlen a csomagolóanyagoknál előírt újrahasznosítási arány. Európában például az sem gyakorlat, hogy az állam szedi be a termékdíjat, majd elosztja a pénz: ez ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a termékdíj adóként „viselkedjen”. Pusztán a Duna- pack nevű óriáscégnél több százmillió forintos többletköltséget jelent az, hogy a kormány késlekedik az OECD országokban érvényes környezetvédelmi minősítési rendszer, az úgynevezett zöld listás rendelet kiadásával. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium jelenlévő szakmai vezetője elmondta: a rendeletet hamarosan kiadják. A Reflex Környezetvédelmi Egyesület képviselője elmondta: várható volt, hogy a multinacionális cégek az eldobható csomagolással kiszorítják a betétdíjas, többször felhasználható kiszereléseket. A szemétbe kerülő, nem hasznosított csomagolás rendkívüli pazarlás és a környezetet is károsítja. A különféle hulladékok feldolgozása Európa más részein bizonyos esetekben akár jelentős hasznot is hozhat és munkahelyeket teremt. Annyi biztos: van még mit termünk, hogy behozzuk lemaradásunkat! A tavalyi kis népszámlálás főbb eredményei Fogytán fogy a lélekszám Tudjuk már jó pár éve: Nóg- rád megye helyzete egyáltalán nem rózsás. A lélekszám fogy, az állástalanok száma azonban nem; az országos átlaghoz képest alacsonyabb a gyermekáldás, az összkomfortos lakások száma és az iskolázottság. Nagyobb azonban az elvándorlás mértéke, az ingázó dolgozók aránya és a halálozások száma... A Központi Statisztikai Hivatal 1996 áprilisában a népesség két százalékára kiterjedő összeírást hajtott végre. Célja az volt, hogy az adatokkal bemutassák az 1990. évi teljes kory népszámlálás óta bekövetkezett változásokat, hozzásegítsenek a rendszerváltás, az átmenet jellemzőinek feltárásához és hozzájáruljanak a társadalompolitikai döntések megalapozásához. Öregszik és vándorol Nógrád megye lakónépessége 1990 óta 2,2 százalékkal fogyott, 1996 áprilisában 222 ezer fő volt. Demográfiai helyzetünk az országostól is rosz- szabb. A születések száma mérséklődik, a halálozásoké nő és emellett több az elköltöző, mint az ideköltöző, így a vándorlási egyenleg is negatív. A népesség kormegoszlására az öregedési folyamat erősödése jellemző. Száz felnőttkorú személyre a megyében 29 gyermekkorú és 33 időskorú személy jut. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételére a megyében is a házasok arányának csökkenése jellemző. Több a diplomás Jávul a népesség iskolázottsági szintje, a 18 éven felüli népességből a legalább középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya az 1990. évi 23,2 százalékról 26,3-ra emelkedett, a 25 éven felüliekből pedig a diplomások hányada 6,7-ről 7,5 százalékra nőtt. Kevesebb a kereső Az 1990 óta lezajlott társadalmi és gazdasági folyamatok lényeges hatást gyakoroltak a népesség gazdasági aktivitására és az aktív keresők foglalkozási ösz- szetételére. Az 1990. évi 98 ezerről 68 ezerre csökkent az aktív keresők száma, az inaktíváké ugyanakkor 62 ezerről 77 ezerre nőtt, az eltartottaké pedig 64 ezerről 63 ezer főre változott. Az inaktív keresők zöme, 80 százaléka saját jogon nyugdíjas, járadékos, ami ösz- szefügg azzal is, hogy a munkanélküliségtől menekülve sokan éltek a korhatár előtt nyugdíjazás különböző formáinak lehetőségével. Munkanélküliséget már az 1990. évi nép- számlálás is kimutatott, ténylegesen azonban a következő években vált tömeges jelenséggé. Országosan 1996 áprilisában a népesség 4,7 százaléka, Nógrád megyében pedig 7,5 százaléka vallotta magát munkanélkülinek. A gazdasági struktúra átalakulásának velejárójaként az 1990. évi 14 százalékról közel 6 százalékra csökkent a mező- gazdaságban és erdőgazdálkodásban foglalkoztatottak részaránya, ugyanakkor jelentősen nőtt a szolgáltatás jellegű ágazatokban dolgozóké. Továbbra is az iparban dolgoznak a legtöbben Nógrádban, arányuk 30 százalék. Az aktív keresőknek országosan az egynegyed része, a megyében 38 százaléka tartozik a naponta ingázók csoportjába. Fogyóban a háztartások Az 1990-es években kissé mérséklődött a háztartások száma, 1996 áprilisában 83 ezer volt, ezen belül mintegy egynegyedük egyszemélyes. A gazdasági életben végbement folyamatokkal összefüggésben az 1990. évi 1,3 százalékról közel 9 százalékra nőtt azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyekben nincs aktív kereső, de van munkanélküli személy. Nógrád megye lakásainak száma a kis népszámlálás idején 88 ezer volt, az elmúlt hat év alatt csak 2240-nel nőtt. Ez a 2,6 százalékos gyarapodás időarányosan is elmarad az 1980. évi és 1990. évi népszámlálás közötti 8 százalékos emelkedéstől, mivel a lakásépítések száma folyamatosan csökkent. Szobaszám: kettő Ezzel függ össze az is, hogy a lakások szobaszám szerinti megoszlása alig változott, zömük, 1996-ban mintegy 43 százalékuk továbbra is kétszobás. A legnagyobb változás a lakásállomány tulajdonjelleg szerinti megoszlásában következett be, jelenleg csupán 4 százalékuk önkormányzati tulajdonú. A lakások egyharmada összkomfortos (országosan 46 százalék), a félkomfortos és komfort nélküliek - a jelentős csökkenés ellenére - az állomány 35 százalékát teszik ki, míg országosan 21 százalék. On elképzeli, mi napra pontosan teljesítjük. A Postabank Kamatnaptár olyan betéti szerződés, amelynél Ón határozza meg, hogy hány napra köti le a pénzét. A Kamatnaptár futamideje 30 és 365 nap között szabadon választható. A leköthető minimális összeg 10 000forint, amely 1000forintonként növelhető. Pénze a lejáratig napról napra kamatozik! Köthető a Postabank fiókjaiban és kijelölt kirendeltségein. Postabank és Takarékpénztár Rt. Ahogy parancsolja!
