Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-04 / 78. szám

1997. április 4., péntek Interjú 7. oldal NOGRAD MEGYEI REGIONÁLIS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY VÁLLALKOZÓI KÖZPONT Cím: Salgótaiján, Rákóczi ú. 36. (megyeháza fsz. 5-6-7.) Telefon/fax: 32-314-641 Telefon: 32-410-022/181,281 Nógrád megyében is megteremtődtek a külföldi befektetések feltételei Ipari parkok mint a gazdasági fejlődés motorai Mindössze pár éve honoso­dott meg nyelvünk szakkife­jezései között az ipari park fogalma. Persze sokan azt gondolják, hogy az ipari park azonos az ipari területtel. Vagy mégsem? Erre és még számos, a témával kapcsola­tos kérdésre kerestük a vá­laszt Géczy Gyulával, a Nóg­rád Megyei Regionális Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatójával. Az elmúlt évtizedekben az iparfejlesztés számos módszere alakult ki a világban, s köztük igen hatékonynak bizonyultak az ipari parkok. Nyugat-Euró- pában elsősorban a válságöve­zetek gazdasági fellendítése céljából hoztak létre ipari par­kokat, kormányzati és regioná­lis önkormányzati támogatás­sal. Nógrád megyében egyes felmérések szerint négy ipari park megvalósítására van re­mény: Balassagyarmaton, Rét- ságon, Szécsényben és Salgó- tarján-Bátonyterenye között. Többről van szó- Mi is az az ipari park, a szak­ember számára, s a valóságos megjelenési formáját tekintve?-Az ipari park infrastruktú­rával ellátott, jogszabályban meghatározott feltételekkel ipari vállalkozási célra kialakí­tott, behatárolt terület, amely pályázati úton „ipari park” mi­nősítést kap. A valóságban en­nél sokkal többről van szó. Ipari park lehet egy pár száz négyzetméteres inkubátorház is, amelyben kezdő vállalkozók indulását segíthetik, de a tudo­mányos és műszaki park is, amely fejlett technológiájú vál­lalkozások letelepedését támo­gatja, egészen a több száz hek­táros területig. Ezeket nem kezdő vállalkozók részére hoz­zák létre, hanem az esetek többségében jól működő, di­namikusan fejlődő és biztos pi­accal rendelkező, leginkább külföldi vállalkozások részére. Tókekezelés-Milyen egyéb ismérvei van­nak még az ipari parknak?- A legtöbb válságövezetben képzett, de ugyanakkor ala­csony bérű munkaerő áll ren­delkezésre. Ez jelenti a legfőbb vonzerőt. Sok esetben kor­mányzati és önkormányzati kedvezményeket élvez a letele­pülő vállalkozó, például adó- kedvezményt. A terület jogilag rendezett, a külföldinek nem kell attól tartani, hogy becsap­ták. Az ipari park rendelkezik mindazon infrastruktúrával, amely a vállalkozások megindí­tásához elengedhetetlen. Ezek kézzelfogható ismérvek, de lé­teznek egyéb szempontok is. Az ipari parkban résztvevők hosszú távon nyereséges vál­lalkozást szeretnének fenntar­tani, a létrehozói a foglalkozta­tási gondok enyhítését, a térség gazdasági fellendülését várják. Az ipari parkok mindemellett környezetvédelmi, kulturális, szakképzési és civilizációs cé­lokat is szolgálnak.-Mitől kezd működni egy ipari park?- Természetesen elsősorban a befektetett tőkétől, a rendel­kezésre álló szellemi kapacitás­tól, vagy ahogy ma árnyaltab­ban fogalmazzák: a humán inf­rastruktúrától. Én most elsősor­ban a tőkekezelés néhány fon­tos momentumára szeretnék rá­világítani. Nem véletlen, hogy Közép-Kelet-Európa államai között hazánk az első helyen áll a beáramló működő tőke tekin­tetében. Nálunk jutott legto­vább a bankrendszer átalakí­tása, immár megvalósulni lát­szik a forint teljes konvertibili­tása, s nálunk igazodott legin­kább az európai elváráshoz a jogrendszer. A befektetők szempontjából fontos, hogy az ország megfékezte az inflációt, s egyre kevésbé érvényesül az állam központi elosztó szerep­köre. Hogy mégis mitől kezd működni egy ipari park? Nos, a mi esetünkben attól a kényszer­től, amiben a gazdaságunk van, amit az ország eladósodása sú­lyosbított, s ami elkerülhetet­lenné teszi tőke bevonását a fej­lődés megteremtéséhez. Illúziók nélkül-S mi az, ami esetleg riasztó egy befektető számára?-A magyar bérszínvonal a nyugat-európaihoz képest 30 százalékos, a bérekből átlago­san 40 százalék szja-t fizetünk. A bruttó bérre 50 százalék tb- kötelezettség rakódik. A ma­gyarországi befektetések tőke- megtérülése szempontjából fontos amortizációs szabályo­zás egészében nem tartott lé­pést a viszonylag magasra szö­kött inflációval. Ezért napiren­den van a gyorsított amortizá­ció lehetőségének szélesebb körű alkalmazása. Ezek mellett ma nálunk igen magas az álta­lános forgalmi adó. — S mitől vonzó, mondjuk Szlovákiához képest?- Vonzó a már említett banki sajátosságok miatt: jó a lefe­dettségünk bankfiókokkal, mű­ködik a biztosítási intézmény­rendszer, s már működik - bár szerény forgalommal - a buda­pesti értéktőzsde. Tágabb érte­lemben gazdaságunk liberali­zált, igen sok szempontból már eurokonform. A befektetési alapok intézményét kedvező adózási feltételekkel szabá­lyozzuk, úgy az értékpapírok, mint az ingatlan befektetési alapok esetében. Nagyon fon­tos, hogy az érintett régiók ön- kormányzatai akarják az ipari parkokat, saját anyagi áldozat- vállalás mel­lett is. Mind­emellett ha­zánk kedvező földrajzi fek­vése ugyan­csak pozitív tényező. A sort még hosszan le­hetne sorolni.- Nem je­lenti az ipari park egyben azt is, hogy hosszú időre konzerváljuk a jelenlegi bérszínvona­lat Magyar- országon?- Ezt ma igen nehéz lenne meg­ítélni. Egy biztos, hogy az ipari park létre­hozása hosszú távon egyfajta magasabb szintű ipari kultúra meghonosítását kell, hogy elői­dézze. Sajnos, nagyon sok esetben előfordul feloldhatatlan ellentét a külföldi befektető és a magyar eladó között. A bérek és az építési költségek, vagy a kereskedelmi bérleti díjak nyu­gat-európai átlaga mintegy há­romszorosan meghaladja a megfelelő magyar adatokat. A külföldi befektető - durván szólva- ezt az egyharmados összehasonlítást tekinti tárgya­lási alapnak. Mihelyst az ará­nyok elmozdulnak, a befektető újból átértékeli jelenlétét. Eb­ben a kérdésben nem kergethe­tünk illúziókat!- Milyen hasznot húz az ipari parkból az adott önkormány­zat?- Ha csupán a pénzmozgás oldaláról nézzük a dolgot, ak­kor sem csekély összeget, bár amíg megteremtette az ipari parkot - megterveztette, meg­vásárolta a földet, megfizette a művelési ágból való kivonását. kiépítette az infrastruktúrát, lét­rehozta és fizette a terület me­nedzselését végző szervezetet, vállalta a hitelkamatok terheit, szóval addig meglehetősen nagy költségekbe verte magát. Ezzel szemben azonban a föld eladásából jelentős bevétele származott. Ha jól sakkozott, akkor ez szép summa. Az igazi haszon abból keletkezik, hogy a letelepülő vállalkozó munkae­rőt foglalkoztat - akik adóznak —, helyben vesz igénybe szol­gáltatást - közműdíjak, utazta­tás stb. - beszállítókat alkal­maz. Az már csak hab a tortán, ha kormányzati pénzekhez is hozzájutott az ipari park meg­valósításához.- Mennyi idő alatt térül meg egy ipari park?-Erre nem lehet egységes kalkulációt adni, hiszen függ a költségektől, a nagyságrendtől stb. Egy kisebb ipari park - mint mondjuk a rétsági, vagy a szécsényi - tíz év alatt megté­rülhet. Salgótarján-Bátonyte- renye esetében ez hosszabb is lehet. Korrekt számok akkor állnak rendelkezésünkre, ha a tanulmányok végleges formá­ban elkészülnek. Összehangoló szerep- Milyen szerepet tölt be a Nógrád Megyei Regionális Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány e folyamatban?- Néhány évvel ezelőtt mi kezdeményeztük a kistérségi fejlesztési programok elindítá­sát. E munka kapcsán óhatatla­nul „beleszaladtunk” az ipari park programba, s már elmond­hatom, hogy az önkormányza­tokkal karöltve 3 város prog­ramját dolgoztuk ki: Rétságét, Balassagyarmatét és Szécsé- nyét. Jelenleg készítjük a salgó­tarjáni és bátonyterenyei ta­nulmánytervet. Ezekben a munkákban szakmai segítséget kapunk a székesfehérvári Siker Kft.-től, az ugyancsak fehérvári Álba Ipari Zóna Kft.-től, a HUDEFO-tól (Magyar Fejlesz­tési Alapítvány). A salgótarjáni és bátonytere­nyei munkáknál társfinanszíro­zóként működik közre a Kö­zép-magyarországi Regionális Fejlesztési Kft., emellett emlí­tésre méltó az önkormányzatok anyagi segítő szándéka is. Munkáink közül nem egy nyerte már el az Ipari, Kereske­delmi és Idegenforgalmi Mi­nisztérium támogatását. A mi szervezetünk ebben a folya­matban a koordináló szerepet vállalta. (X) Géczy Gyula ügyvezető igazgató Határokon áthatoló jövedelmező üzletág-Beszélgetés Ferencsik Pál ezredes határőr-igazgatóval az embercsempészetről­Ritka az olyan hét, amikor egyszer vagy több­ször ne próbálkoznának az embercsempészek, hogy közelebbről vagy messzebbről érkezett „emberszállítmányokat” átjuttassanak az ál­lamhatáron. A tapasztalatok szerint változó ten­denciát és formákat mutat az embercsempészet a Balassagyarmati Határőr Igazgatósághoz tar­tozó határszakaszon is. Az igazgatóság határőrei által őrzött terület illegális forgalma mind na­gyobb figyelmet és felkészültséget igényel az ál­lománytól. Ferencsik Pál ezredes határőr-igaz­gatótól érdeklődtünk a tapasztalatokról.- Ezredes úr, az igazgatóság­hoz tartozó határszakaszon az utóbbi időben milyen képet mu­tat a migráció, a lakosság átte- lepülése, s az ezzel kapcsolatos embercsempészet?- Az igazgatóság határőrizeti helyzetét 1990-től alapvetően a délkelet-északnyugat irányú migráció határozza meg, amely az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, de azért jelen­tős. Ehhez kapcsolódik egy szinte új iparággá fejlődött, rendkívüli módon szervezett, nemzetközivé váló ember­csempész-tevékenység. Amíg a kilencvenes éveket megelőzően a hozzánk tartozó ma­gyar-szlovák határszakaszon a befelé irányuló mozgás volt a jellemző, a rendszerváltást kö­vetően ez megváltozott és a ki­felé irányuló mozgás lett a meghatározó. A 90-es évek kezdetén alapvetően a török, a román, a marokkói állampolgá­rok hajtottak végre jogellenes áttelepülési, általában ritkábban és nagyobb csoportokban. Ámde 1993-1996 között rob­banás- szerű növekedés és for­mai változás következett be az embercsempészetben.- Mik a jellemző vonásai e robbanásszerű változásnak?- A korábbi években alapve­tően a zöldhatáron jelent meg az embercsempész-tevékeny­ség, amelynek során 50-100 fős csoportok mozogtak. A je­len időszakban 5-20 fős kis csoportok érkeznek s nagyon gyakori, hogy útlevéllel rendel­keznek, legálisan tartózkodnak a határ közelében. Az ellenőr­zésük során ezért is nehézsége­ket okoz a törvénytelenségek kiszűrése. Ámde nemcsak a zöldhatáron, hanem a határfor­galmi kirendeltségeken is gya­korta találkozunk ilyen szemé­lyekkel. A vasúti kocsik padlás­terében, vagonok al­jára felkötve, az ülé­sek alá „zárva” igyekeznek illegáli­san átjutni a határo­kon. A külföldi csempészek helyett egyre több a magyar nemzetiségű elkö­vető, s a tevékeny­ségre egyre inkább a szervezettség jel­lemző. A fő szerve­zők ugyan külföl­diek, ők azonban a konkrét tevékeny­ségben nem vesznek részt. Hazaiak vi­szont, s csak eseti megbízottak, a fel- hajtók, sétáltatók, útvonalellenőrök és kísérők. Ezek gyak­ran cserélődnek, ami miatt nehezen ellenőrizhetők.- Minek tulajdo­nítja az illegális ha­tárforgalom, az em­bercsempészet vál­tozásait és időnkénti megnövekedését?- Döntő fontosságú az a tény, hogy az államhatáron át­ható nemzetközi bűnözés jól fi­zető ágává fejlődött az ember­csempészet. A migráció okai között pedig az alapvető motí­vum a fegyveres konfliktusok­tól való menekülés, a megélhe­tési és munkavállalási érdek. Az utóbbi időben kis-jugoszlá- viai, törökországi, afganisztáni, romániai, palesztin és ukrajnai migránsokkal találkozunk. A délszláv térségben 1994-től zajló háborús események miatt jelentősen megnőtt a migráció. Főként bosnyák, koszovói al­bán, és kurd nemzetiségűek ér­keznek. Tavaly viszont a kis- ázsiai és az afrikai kontinensről és a Közel-Keletről induló mig- ránsok váltak jellemzővé.- Ezredes úr, tudomásunk szerint az Önök határszakasza fontos szerepet játszik az em­bercsempészetben. Mi bizo­nyítja ezt, s mi az oka ennek?-A határőrség által 1996- ban elfogott embercsempészek egyharmadát a mi igazgatósá­gunk járőrei „csípték el”, szám szerint 57 személyt. Ezek az il­letők 45 esetben jelentek meg a határon, és a 680 előállított személyből 281-et ők hoztak. Igazgatóságunk sajátos hely­zetben van - Dejtár-Bemeceba- ráti-Letkés-Szob - a főváros­hoz való közelsége miatt. A külföldiek fogadása, elhelye­zése, szállításuk előkészítése Budapesten történik, itt mű­ködnek a szervezett bandák. Innen az éjszakai órákban öt­ven perc alatt lehet eljutni az ál­lamhatárra. Ugyanakkor a ha­tárközeli Börzsöny hegység jó helyet nyújt a törvénysértők el­rejtőzésére.- Milyen eszközök állnak rendelkezésükre a migráció visszaszorítására, az ember- csempészek elleni küzdelem­ben, s milyen eredménnyel al­kalmazzák ezeket?- A migrációt elkövető em­berekkel szemben az 1993. évi idegenrendészeti törvény alap­ján járunk el. Akik rendelkez­nek útiokmányokkal és anyagi­akkal, azokat vissza utasítjuk a hazájukba, illetve azokba a szomszédos országba toloncol- juk, amelyekkel ilyen egyez­ményünk van. Akik viszont arc­talanul, „minden nélkül” érkez­nek a személyazonosításig, a szükséges iratok beszerzéséig, a kiutazási feltételek megterem­téséig kötelező tartózkodási he­lyet jelölünk ki számukra. Ők a balassagyarmati közösségi szál­lás lakói. Tavaly mintegy 560 külföldi, 31 ország állampol­gára fordult meg ezen a szállá­son. Vannak olyan lakóink is, akiknek nem tudjuk beszerezni az útiokmányokat, mert nem fogadja őket az az ország, amely állampolgárának vallják magukat. Ezek az emberek nem bűnözők, nálunk csak kötelező tartózkodási helyük van. Vi­szont az embercsempészeket a rendőrségnek adjuk át, ahol egyben feljelentést teszünk el­lenük a bűncselekmény elköve­tése miatt. Viszont a törvény­kezés humánuma miatt a kiuta­sított, elítélt embercsempé­szekkel gyakorta újra találko­zunk. Az idén eddig 161 jugo­szláv, palesztin, líbiai, iraki, tö­rök személlyel szemben jártunk el, s 13 embercsempészt fog­tunk el, akik 42 személyt szállítottak a határra. Közülük nyolc magyar és öt szlovák nemzetiségű - fejezte be sza­vait Ferencsik ezredes. Pádár András „A határőrség által 1996-ban elfogott embercsempészek egyharmadát a mi igazgatóságunk járőrei csípték el” x

Next

/
Oldalképek
Tartalom