Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-30-05-01 / 100. szám

1997. április 30., szerda Majális ’97 5. oldal Május 1-jei helyzetkép - Leharcolt parkok éppen úgy vannak, mint éjjel is őrzött terek Ünnepelni kell, de hol ? Hiba lenne azt gondolni, hogy a majális a szocializmusból itt maradt utolsó ünnep, amire nyugodtan rálegyinthetünk. A több mint száz éve létező munkásünnep a tavaszköszöntővel együtt épült be hagyományainkba. Igaz, az ünneplés helyszínei egy-két évtizeddel ezelőtt gondozottabbak voltak. Salgótarján Dolinkája is lá­tott már lénye­gesen szebb napokat. Mikor még Kemerovo megyéből hoz­tak az itteni ál­latkertbe bar­namedvét, vol­tak lakói a mó­kusketrecek­nek, a hajóhin­táktól nem messze madár­ház állt, akkor a terület gondno­kától még fát és szalonnát is le­hetett szerezni azoknak a ki­rándulóknak, akik a kiépített szalonnasütő­helyeknél nyár- salással akarták múlatni az időt. Az utóbbi években szinte csak vandaliz­musról tudósíthattunk: betört, kifosztott büféről, tönkretett padokról, derék tájt kivágott fákról. És ami éppen ilyen szomorú, arról a sikertelen kí­sérletről is, mikor Czine Béla hiába próbálta alapítványi se­gítséggel életre kelteni a salgó­tarjáni állatkertet. Szécsénynek, ha lehet még nagyobb oka van a szégyenke­zésre. A Kossuth ligeti majáli­sokat olyan szomorú környe­zetben rendezik, hogy a kör­szet jótékonyan elfedi a hiá­nyosságokat. Tavaszodik, de erről persze senki nem tehet. Alapos felújítást igényelne a Nyírjes és a Palóc liget is. Hoz­záértő kertészt, mely a botani­Évről évre ezreket vonz a majális a salgótarjáni Dolinkába nyék lakói attól féltek az idén, az időjárásnak itt már nem is lesz kedve kitavaszodni. Épít­kezési törmelékek mindenfelé, szétesett betonkerítések, hasz­nálatlanságában és kezeletlen- ségében tönkrement tekepálya, elhanyagolt lőtér, háttámla vagy ülőke nélküli padok min­denütt ... Berozsdásodott pá­lyahengerek, festetlen kapuk, kiszáradt akácfák éktelenked­nek szerteszét. Balassagyarmaton a termé­kai érdekességeket rejtő terüle­teket - melyek egyben a város „tüdejét” jelentik - szakszerűen gondozná. Rétság az idén már nem a sportpályán ünnepel, mint a ko­rábbi években. A haderőreform ugyanis nemcsak terhek rak az önkormányzatra, hanem új le­hetőségeket is kínál. A honvéd­ség sportkombinátjában a leg- civilebb majálisra, a legjobb feltételek közt nyílik majd tér. Pásztó majálisait mindaddig a Kastélykertben rendezték, míg annak jelentős része beépí­tésre nem került (Mechanika Kft. stb.). Ezt követően a vá­rosvezetés hidat építtetett a Kövicses-patakon, hogy alkal­massá tegye a Szabadidőpar­kot a majális megrendezé­sére. A kopár területet azon­ban hiába fásí­tották 1992 őszén, az őrzés nélküli területet vandál kezek letarolták. Ter­vezik ugyan a további parko­sítást, de addig is — mint ez év­ben - a kolostor mögötti barokk udvarba várják a polgárokat. Bátonytere- nye ez évben is a kisterenyei Kastélykertben rendezi majáli­sát. Csakhogy egészen kivéte­les módon itt fotó: gyurián Tibor nem a szocia­lista brigádok kommunista szombatjain ren­dezték utoljára a majális terüle­tét. Pár éve felújították a par­kot, s tavaly az önkormányzat biztosította a Kastélykert ki­szolgáló épületeinek védelmét. Az idén is teherautószám vitték innen a szemetet, sőt egy őrző­védő szolgálatot megbízva fo­lyamatos éjjel-nappali szolgá­lattal biztosítják a környék nyugalmát. S nem csak május elsején. T. L. Sport, kabaré, szórakozás falun, városon Piros betűs csütörtök Zsúfolt programsorokkal, kicsiknek, nagyoknak egya­ránt szórakoztatást ígérő rendezvényekkel ünnepe­lünk. Ez jellemzi az idei ma­jálisra szóló ajánlatokat, melyekhez „csupán” még két adalék: kikapcsolódásra vágyó nagyközönség, nem utolsósorban csapadékmen­tes időjárás szükségeltetik. Salgótarjánban a hagyo­mányos dolinkai, a szakszer­vezetek, az önkormányzat és a helyi baloldali pártok közös rendezvényére várják az ün­neplőket. Kilenc óra har­minckor térzenével indul az eseménysor, a Bányász-Ko­hász Dalárda műsora után Nagy Sándor, az MSZP or­szággyűlési képviselője mond köszöntőt. Fél tizenegykor kezdődik a Nógrád tánce­gyüttes és a Dűvő zenekar előadása, fél tizenkettőtől pe­dig Maksa Zoltán humorista lép pódiumra. Kora délután a Family Manökenstúdió bemu­tatóját tekinthetik meg, s vé­gül amatőr beat-zenekarok adnak koncertet. A forgáchtelepi sportpálya az SVT-Wamsler Rt. szabad­idős rendezvényének ad he­lyet. Az ide látogatók játékos versenyeken vehetnek részt, hideg-meleg ételt, frissítőt fo­gyaszthatnak. Balassagyarmaton déle­lőtt tíztől a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ udvarán kispályás labdarúgó-bajnok­ságot rendeznek. Fél négytől Miénk a színpad címmel gyermekpódium, majd római kori játszóház lesz. Ezután Harsányi Gábor és Schütz lia Kell egy kis hacacáré című zenés kabaré-előadása követ­kezik. Pénteken országos rejtvényfejtő Balassa Kupa­bajnokságon izgulhatnak né­zők és versenyzők. Szombaton délelőtt tíztől tartják a hatodik Weöres Sán­dor Gyermekszínjátszó Talál­kozó megyei döntőjét, tizen­hat csoport részvételével. A szécsényi Kossuth liget­ben, az MSZP majálisán dr. Serföző András országgyűlési képviselő lesz a szónok. A színpadi összeállításban nép­zenei együttesek, zeneiskolá­sok szerepelnek. A pásztói május elsején családi délelőtt kínál sok lát­nivalót. A kastélykertben Ju­hász Gábor országgyűlési képviselő beszéde után Csep- regi Éva, Boncz Géza és Ná­das György lép fel. Karancsalján az általános iskola, a szülők és az önkor­mányzat szervezésében a Ta- vasi Stadionban ügyességi versenyekkel nyit a majális, melynek bevételét az iskola javára fordítják. Ebéd után kabaré-előadás szórakoztatja a vendégeket. Délután az is­kolások köszöntőjét szabad­téri bál követi, a tombolasor­soláson értékes nyeremények találnak gazdára. A megyei Fidesz-MPP- szervezet Deutsch Tamást, a párt alelnökét várja május el­sején, programjában szécsé­nyi, magyargéci és hollókői látogatás is szerepel. Bátonyterenyén kilenc órakor a Május 1. Kupával veszi kezdetét a kastélykerti rendezvény. A helyi óvodák, iskolák rendkívül színes be­mutatója, népszerű musical, rockopera utcabál tarkítja a majálist. Fehér holló - jó kapcsolat A konföderációban lévő hat szakszervezet közül taglét­számunk alapján országosan harmadikok vagyunk - kezdi „bemutatkozásukat” Tolnai Lászlóné az autonóm szak- szervezetek megyei koordiná­tora, a Vendéglátó és Idegen- forgalmi Szakszervezet me­gyei titkára. - Főleg a szol­gáltató ágazatban tevékeny­kedünk. Kilencven százalék­ban vagyunk jelen a Nógrád Volánnál, jó a szervezettsé­günk az ÉMÁSZ Rt.-ben, a salgótarjáni Vízmű Kft.-ben, az IPC-SVG Kft.-ben, a gyógyszertári központban, a Karancs Trade Center Kft.- ben, a Gastroláncnál. A ma­gánvendéglősök közül is töb­ben a tagjaink. Kimondottan nagyon jó a kapcsolat a Nóg­rád Volán Rt. gazdasági veze­tésével. Alapszervezeteink önállóan képviselik tagjaikat, 90 %-uknál van kollektív szerződés. Hiányzó érdemi párbeszéd A Szakszervezetek Együtt­működési Fóruma (SZÉF) meghatározó szakszervezeti tömörülés megyénkben. A költségvetésből élőket fog­lalja magába.-Nem tartom sikeresnek az eltelt időszakot, mert ez a kormányzati ciklus nem fordí­tott nagyobb figyelmet az ér­demi párbeszédre, holott ezt ígérte. Bennünket két dolog érdekel. A dolgozók munka- körülményeinek alakulása, és életkörülményeik. Az előbbi­hez a törvényes szabályozási feltételek hiányoznak, az utóbbinál - közalkalmazot­takról és köztisztviselőkről lévén szó- béremelkedésük mindig alatta maradt az inflá­ciónak. Az idei emelés - me­lyet kevés kivétellel végrehaj­tottak - nagyobb a tavalyinál, de nem biztos, hogy azonos mértékű lesz az inflációval - mondta Horváth Antalné, a SZÉF megyei koordinációs vezetője, a Pedagógus Szak- szervezet megyei titkára. Keresztényi értékrend- Tevékenységünk az egész megyére kiterjed, folyamato­san szervezkedünk - mondja bevezetésképpen Plantek Lászlóné, a Nógrád Megyei Munkástanács Szövetség el­nöke - Úgy értékeljük, hogy az olyan vállalkozók, akik nem a gyors meggazdagodás reményében tevékenykednek, partnernek tekintenek ben­nünket. Jelen vagyunk a tb- önkormányzatban, a munka­ügyi tanácsban, a városi ön­kormányzatokban. Felvéte­lünket kérjük a Nógrád Me­gyei Területfejlesztési Ta­nácsba. Vannak olyan témák, például a nyugdíjreform áta­lakítása, amelyben közös az álláspontunk a többi megyei szakszervezettel. Vélemé­nyünk, hogy a privatizációs bevételeket munkahelyek lé­tesítésére kell fordítani me­gyénkben is. Keresztényi ér­tékrenddel képviseljük a munkavállalókat. Mozgalom a föld alatt - Illegalitásba vonult a megye munkássága ? Lapátra tett szakszervezet Elöljáróban megegyeztünk Ágner Gyulával, a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetsége Nógrád megyei képviseleté­nek vezetőjével, hogy mellőzzük a témával kapcsolatos udva­rias kérdéseket. Beszélgetésünk időszerűségét május 1-je, a munkásosztály nemzetközi ünnepe indokolta.-Rendszerváltás előtt úgy is­merték megyénket, mint nagy tradíciókkal rendelkező mun­kásbázist. Mi maradt mára eb­ből a jelzőből? Egyes vélemé­nyek szerint illegalitásba vonult a nógrádi munkásosztály!- Ami megmaradt, az a ha­gyomány, a nosztalgia, ugyanis van mire emlékezni. Az az örökség, ami jellemezte a me­gyét, már a múlté. A rendszer- váltás előtt és utána a szerke­zetváltás eredményeként ma már csak foltokban lehet mun­kásbázisról beszélni. Felszámo­lás során jelképesen megmaradt egy 50-60 fős külszíni bánya­üzem abból a Nógrádi Szénbá­nyákból, amely hosszú idők óta - a múlt század végétől - meg­határozó, gazdasági szereplője volt a megyének. Szabadtéri, muzeális érték, amit az iskolá­soknak meg lehet mutatni, hogy ezen a tájon valaha szenet bá­nyásztak. Összezsugorodtak, egyik napról a másikra való élés állapotában vannak, illetve megszűntek a korábban megha­tározó gyárak, üzemek, vállala­tok. Emellett néhány, a piachoz jobban alkalmazkodó, vagy a szerencsés privatizáció ered­ményeként megerősödő gazda­sági egység fejlődése nem esett vissza, sőt erősödött.-A privatizáció során meg­jelent új külföldi tőkés tulajdo­nosok milyen változást hoztak a munkások, a szakszervezetek életében?- Ahol sikeres volt a privati­záció és elsősorban szakmai be­fektetők jelentek meg, bekö­szöntött a fellendülés időszaka (Kábelgyár, SVT-Wamsler Rt.). „Bejöttek” olyan külföldi csoportok, vállalkozók, akik egyes térségekben munkahelyet teremtettek, elsődleges céljuk azonban a minél nagyobb profit megszerzése volt.- Kik vették tudomásul, hogy a munkásoknak van szakszerve­zetük, és hogy a szervezettel tárgyalniuk kell?- A már meglévő, működő gazdasági egységekben megje­lent új tulajdonosok biztosítot­ták az ottani szakszervezetek működésének feltételeit, tudo­másul vették tevékenységi jo­gosítványaikat. A teljes kül­földi tulajdonba kerülteknél lé­nyegében megszűnt a szakszer­vezet. A próbálkozókat lapátra tették, ezzel félemlítve meg az ott dolgozókat.- Van-e olyan törvény, amely kötelezővé teszi a dolgozók ér­dekvédelmét felvállaló, ellátó szakszervezetek létrehozását, a többségi, vagy száz százalékban külföldi tulajdonban 'lévő cé­geknél?-Nincs. Szervezkedési jog viszont van. A dolgozók cso­portjai (legalább tíz fő) létre­hozhat szakszervezetet, amit a munkáltató nem akadályozhat meg. Ha megalakultak, akkor a munkáltatónak partnerként kell bennünket elfogadni. Arra va­gyunk kényszerítve, hogy válla­laton kívül, néha a lakótelepe­ken hozzuk létre szervezetün­ket, melyet cégbírósági bejegy­zés után partnerként kell tudo­másul vennie a cégeknek.-Miből fakad a létrehozás elleni félelmük?- Megjelenésünkkel bizo­nyos keretek közé szorul ha­talmi vágyuk. Nem túlóráztat- hatnak korlátlanul, érvényesül­het, sőt akár meghatározó lehet a munkaszerződésekben, a bé­rezésben, a szociális juttatásban a szakszervezet szerepe. Amennyiben erejük lehetővé teszi, elérhetik a fő célt, a kol­lektív szerződések megkötését. Ágner Gyula-Mai állapotában mire ké­pes megyénk munkássága?- A kiszolgáltatottság, a munkahely elvesztésétől való félelem, a munkanélküliség réme más megyékhez képest itt erőteljesebben jelenik meg. A versenyszférába tartozó szak- szervezetek munkáltatói, part­nerei igen széles skálán mo­zognak. Az állami tulajdonostól kezdve a hazai, külföldi cége­ken át az egyéni vállalkozókig terjed. E szétaprózódottság mi­att nehéz azt a közös gondot megtalálni, ami egységesen érinti a munkavállalókat. Egyébként közös gond a sze­génység elleni küzdelem, a re­álbércsökkenés megakadályo­zása, a munkanélküliség rémé­nek mérséklése, a szociális fe­szültségek csökkentése. Ezek munkahelyeken túlmutató igé­nyek, amiket csak közös erőfe­szítéssel tudunk megoldani.- Van-e erre valamiféle cso­darecept?- A mára kialakult helyzeten segített volna, ha az országgyű­lési választások után a megala­kult kormánnyal létrejött volna az a társadalmi-gazdasági megállapodás a szakszerveze­tekkel, mely ellenőrizhető, s számon kérhető megoldást adott volna.-Nem akarom egzisztenciá­lis érdekét bármilyen formában veszélyeztetni, ezért vagy vála­szol, vagy nem, de megkérdem: mi a véleménye az MSZOSZ szakszervezeteket védő tevé­kenységéről?- Az 1994. évi országgyűlési választások során igen sok szakszervezeti vezető került a parlamentbe. Abban remény­kedtünk, hogy érdekvédelmi tö­rekvéseinket erőteljesen megje­lenítik, ezzel nagyobb eredmé­nyeket érünk el. Azonban az új helyzetben nem találták fel ma­gukat: mikor legyenek ország- gyűlési képviselők, mikor szak- szervezeti vezetők. Ez a kettős­ség tudathasadásos állapotot hozott létre. A szakszerveze­teknek - függetlenül attól, hogy a választások alatt kit támogat­nak, ki kerül hatalomra - a mindenkori kormánnyal szem­ben szakszervezetként kellene viselkedniük. V. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom