Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-03 / 77. szám
1997. április 3., csütörtök Ország - Világ 5. oldal Göncz Árpád Rio de Janeiró- ban megkezdte kéthetes latinamerikai látogatását. A köztársasági elnök Brazílián kívül Argentínát, Paraguayt és Mexikót is felkeresi. Kovács László kairói tárgyalásain szorgalmazta, hogy magyar vállalatok is bekapcsolódhassanak az egyiptomi fejlesztési programokba: a vasúti és közúti közlekedés, a szállítás, a villamosenergia-termelés és a mezőgazdaság korszerűsítésébe. Dél-Egyiptomban második Nílus-völgyet létesítenek, amely több millió embernek biztosít majd megélhetést. Gyökeresen megváltoztak a Romániában élő kisebbségek életlehetőségei - jelentette ki a Bukarestben tartózkodó Max van der Stoel. Az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa kijelentette: most következhet az az időszak, amikor a megoldásokat is érvényesíteni kell a jogi keretek megváltoztatásával. Havel ellenzi a népszavazást a NATO-belépésről. A cseh elnök a referendumot egyenesen ostobaságnak tartja. A közvélemény-kutatások - eltérően Lengyelországtól és Magyarországtól - inkább NATO-ellenes hangulatot tükröznek. * Felszólítás lemondásra. Az SZDSZ javasolja, hogy a Ház- bizottság szólítsa fel G. Nagy né Maczó Ágnest, az Országgyűlés kisgazdapárti alelnökét, mondjon le közjogi méltóságáról - olvasható abban a levélben, amelyet Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke küldött Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének. A Kisgazdapárt elnöksége tegnap közzétett állásfoglalásában kategoriküsan vísszáúíasí- totta Pető Iván kezdeményezését. Nem titkosak az adatok. Cser Ágnes, az Országos Egészség- biztosítási Pénztár főigazgatója helytelenül értelmezte az érvényes jogszabályokat, amikor egy sajtótájékoztatón elzárkózott a kórházi ágyszámcsökken- tésekről szóló első fokú határozatok ismertetésétől. Már csak egy hónap. Befejező szakaszába érkezett az Országos Diákparlament szervezése. Az általános és középiskoláknak elküldött meghívásokat az intézmények fele elfogadta. Májusban előreláthatóan mintegy k^t és fél ezer fiatal lesz Budapest vendége - közölte a diákparlament titkársága. EU-szótár Közös agrárpolitika Az Unió tizenöt tagállama a gazdaság minden egyes témakörében egyezteti, ösz- szehangolja politikáját. így van ez a mezőgazdaságban is: a Közös Agrár- politika (angol ‘ rövidítése: CAP) célja a termelékenység növelése, az agrárpiacok védelme, továbbá a mező- gazdaságban dolgozók méltányos jövedelmi viszonyainak garantálása. Az exporttámogatási rendszer keretében az EU- tagállamok mezőgazdasági termelői számára Brüsszel kiegyenlíti a közösségi és a világpiaci ár közötti külön- bözetet. A legnagyobb tétel az Unió költségvetésében az agrárágazat támogatása: általában meghaladja a büdzsé negyven százalékát. A támogatás mértéke természetesen függ a termék rendeltetésétől és előállításának időszakától is. Katonáink nem mennek Albániába Mind a hét parlamenti párt egyetért a Horn-kabinet döntésével Ezúttal Horn és Torgyán is azonos véleményen volt FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Nem vesznek részt magyar katonák az albániai hadműveletekben - jelentette be a hét parlamenti párt vezetőjével folytatott tegnap délutáni konzultáció után Horn Gyula miniszterelnök. Mint mondta, bízik abban, hogy a döntés nem árthat az akciót szervező olasz kormány és a hazánk között régóta fennálló jó kapcsolatnak, s nem befolyásolja az Albániába induló humanitárius küldemények célba érkezését sem. A kormányfő elmondta, hogy az olasz fél már kedden szerette volna megtudni, számíthat-e 250 katonánk Albániába vezénylésére, de arról nem tájékoztatták a magyar felet, hogy béketeremtés, vagy béke- fenntartás lenne-e a feladatuk. Horn - több ország, valamint Brüsszel véleményének kikérése után - a köztársasági elnökkel, a kormánytagokkal és a Koalíciós Egyeztető Tanács tagjaival is konzultált. Ennek alapján úgy vélte: helyesebb, ha nem veszünk részt a tervezett akcióban. A tegnapi parlamenti találkozó után, mint mondta, kifejezetten megnyugvással tölti el, hogy mind a hét párt vezetője osztotta véleményét. Indoklásában a miniszter- elnök kiemelte: az albániai válság súlyos belpolitikai hiba következménye, az ottani vezetés dolga tehát, hogy e konfliktust mielőbb feloldja. Bármilyen külső beavatkozás negatív előjelű példaként szolgálhat a kelet-közép-európai térségben, amitől nekünk, magyaroknak különösen tartózkodnunk kell. Takács Mariann FOTÓ: FEB/REUTER Újabb merényletek Egymást vádolják a szemben álló felek a kiújult terrorakciókért á Közel-Keleten. A palesztinok közül sokan úgy gondolják, hogy a merénylőket izraeli ügynökök bérelték fel. Jeruzsálem - úgymond - így akarja elterelni a figyelmet a zsidó településpolitikáról. A Palesztin Hatóság illetékese elmondta: szemtanúk szerint az egyik robbanást egy izraeli katonai dzsipből kidobott tárgy okozta. A palesztin rendőrség ugyanakkor a keddi öngyilkos merényletekkel kapcsolatban harminc Dzsi- hád-tagot őrizetbe vett. Az Arab Liga külügyminiszterei - kifejezve az izraeli településpolitika miatt érzett csalódásukat - Kairóban tartott ülésükön úgy döntöttek, hogy a kapcsolatok befagyasztását és a gazdasági bojkott újbóli bevezetését javasolják, mert így akarják ráirányítani a nemzetközi közvélemény figyelmét arra a „mérhetetlen kárra, amelyet magatartásával Izrael okozott a békefolyamatnak”. A szíriai külügyminiszter Madridban felszólította Európa államait, hogy segítsenek megmenteni a közel-keleti békefolyamatot. Egy elesett rendőr temetése Jelcin és Lukasenko aláírta az államszerződést Az orosz elnök visszakozott Oroszország és Belorusszia államfője szerdán a Kremlben aláírta a két ország államszövetségi szerződését. Az orosz államfő csak az államszerződés jóváhagyása előtti utolsó pillanatban jelentette be, hogy a rövidített változatot írják alá, a végső rendelkezések tervezetét pedig széles körű vitára bocsátják. A két ország ugyan nem egyesül egymással, de politikai, katonai és gazdasági téren a lehető legszorosabbra fűzi kapcsolatait. Elképzelések szerint a két volt szovjet tagköztársaság legfelsőbb tanácsot hozna létre, amelynek tagságát a két ország vezető politikusai alkotnák, és ők határoznák meg a közös politikai irányvonalat is. Ugyancsak egyeztetnék gazdasági és katonai tevékenységüket, közös energia- és szállítási rendszert alakítanának ki, s az sem elképzelhetetlen, hogy közös pénzt vezetnének be. Sajtótájékoztatóján azonban Borisz Jelcin kifejtette: „Nincs szándékunkban sietni a gazdasági és a pénzügyi területen. Az egységes pénz bevezetéshez még hosszú az út.” Megfigyelők szerint az orosz elnök azért visszakozott, mert Oroszországban főként a reformista politikusok ellenzik az államszövetséget. Ellenzéki vélemények az energiaprivatizációról Nemzeti érdekből - stop Az MDF, a KDNP és a Fidesz azt szeretné, ha a kormány az Országgyűlés elé terjesztené megvitatásra az energiaipar privatizációjával kapcsolatos elképzeléseit. A három ellenzéki párt azt is szeretné, ha a nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű, jelenleg még többségi állami tulajdonban lévő vállalatok továbbra is állami tulajdonban maradnának. Tegnapi budapesti, közös sajtótájékoztatójukon Demeter Ervin (MDF) az energiaszektor privatizációjának azonnali leállítását és a- privatizációs törvény módosítását sürgette. Felhívta a figyelmet arra, hogy az energiaprivatizáció évtizedekre kiható, visszafordíthatatlan folyamat, ezért annak széles körű parlamenti egyetértésen kell alapulnia. Latorcai János keresztény- demokrata honatya Nemzeti Energetikai Társaság létrehozását javasolta a még többségi állami tulajdonban lévő vállalatok, így például a Magyar Villamos Művek Rt. állami tulajdonban tartására. Kása Lajos fideszes képviselő biztonságpolitikai szempontokra hivatkozva is fontosnak tartotta, hogy Magyarországnak legyen a nemzeti érdekeket érvényesítő energiapolitikai stratégiája. Figyelmeztetett: elképzelhető, hogy a következő kormányzatnak korlátozásokat kell majd bevezetnie a gázfogyasztásban, amiért a mostani kormány a növekvő igények ellenére nem épít ki megfelelő tárolókapacitást. 531 százalékos árfolyamon kelt el a Takarékbank Színvonalas vidéki bank A privatizáció eddigi történetének rekordárfolyamán, 531 százalékon, 4,4 milliárd forintért kelt el a Takarékbank Rt. 61 százalékos tulajdonrésze. Az esemény mérföldkő lehet a vidéki. Magyarország életében, ahol a Takarékbank kétmilliós ügyfélköre él. A nyertes vevő a Deutsche Genossenschaft Bank (DG) 56, a magyar Hungária Biztosító öt- százalékos tulajdoni hányadhoz jutott. A pénzintézet elnöke elmondta: ilyen árat eddig nemhogy bankért, de nagyobb vállalatért sem fizettek. Ennek három oka van: a takarékszövetkezet jelentős vidéki lakossági ügyfélköre, a bank sikeres tevékenysége, valamint Magyarország gazdasági megítélésének javulása. A DG-vel egyébként a takarékszövetkezet kétmilliós vidéki ügyfélköre is jól jár: hamarosan európai szintű szolgáltatáshoz juthat. Kiss Endre, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke a vevőt megfelelőnek tartja, mert a bank Németországban is a takarékszövetkezeti mozgalom elismert, vezető pénzintézete. Remények és kételyek A nemzetállamok sok százéves szembenállása a harmadik évezred elején remélhetőleg már a múlté. Európa egyesül, s Magyarország is e félmilliárdos közösség előnyeit élvezi majd. „Bár csatlakozásunkat az Európai Unióhoz a lakosság több mint kétharmada támogatja, a felmérések szerint mintegy 53 százaléka csak minimális ismeretekkel rendelkezik az integrációról” - mondta Pataki István helyettes külügyi államtitkár Az Európai Unió - az állampolgárok közössége című nemzetközi konferencián. A magyarok 89 százaléka mindamellett úgy véli: áldozatokat kíván, hátrányokkal is jár az EU-tagság. A tájékozottak jól ismerik a rossz híreket az unióról, hiszen róluk bőven ír a sajtó. Habsburg Ottó, az Európai Parlament tagja nemrég egy sajtó- beszélgetésen kifejtette: „Nyugaton az emberek már megszokták a jót, ami rendben van, arról keveset írnak az újságok. Az ifjabb nemzedék nem is tud fogalmat alkotni háborúról, vagy diktatúráról. A Balkánon, Közép-Európában azonban ez még a jelen, de legalábbis a közelmúlt.” Az európai lelkesedés ezért is nagyobb a földrész keleti felében, ahol rendezett viszonyokat, jólétet, demokráciát, a határok átjárhatóságát várják a belépéstől. De vajon nem fizetünk-e túl nagy árat a beilleszkedésért? Nem csorbulnak-e a nemzeti érdekek? - kérdezik sokan. Való igaz, a brüsszeli EU-köz- pont olyan, merőben új feltételeket szab, amelyek teljesítése külön „befektetést” követel. A ragaszkodás a megszokotthoz viszont hosszabb távon nem szolgálná a nemzeti érdeket. Nálunk főként az agrárágazatban dolgozók fogalmazzák meg azt az aggályt, hogy a mezőgazdaság kilátásai siralmasak. Holott még most is, jól átgondolt agrárpolitika híján is hazánk az egyetlen volt szocialista ország, amelynek a mező- gazdasága aktívumot tud felmutatni az EU-val szemben - hangzott el az Euration Alapítvány egyik eszmecseréjén. Toronyi Attila EuroKrónika Európa-napok falun Április és május folyamán mintegy harminc magyar településen tartanak Európa-napokat vidéki fiataloknak. A rendezvénysorozat nyáron a zánkai agrárifjúsági fesztivállal fejeződik be. Kell-e privatizáció? Sok, csatlakozásra váró országban gondolják azt, hogy a privatizáció az uniós tagság egyik elengedhetetlen követelménye. Az Európai Dialógus című kiadvány következő száma arra mutat rá, hogy a liberalizálás nem azonos a magánosítással. Tolószékes turizmus Az EU „kormánya”, az Európai Bizottság kézikönyvben hívja fel az utazási irodák figyelmét arra, hogy nem törődnek eléggé a mozgáskorlátozottakkal, a gyengén látókkal és a hallássérültekkel. A kontinensen ezért ma még több mint 30 millióan kénytelenek lemondani az utazás örömeiről. Harc a savas esővel Az EU 15 tagországa közös stratégiát fogadott el az úgynevezett savas eső kárainak mérséklése végett: elsőként a hőerőművek kén-dioxid-kibocsátásának maximumát határozzák meg.
