Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-24 / 95. szám

2. oldal Rétság és Környéke 1997. április 24., csütörtök Röviden Berényi siker Borsosberény - Április 25- én Salgótarjánban rendezik meg az általános iskolák el­sősegélynyújtó megyei ver­senyét. Rétság és vonzás- körzete területi versenyén első helyet az ötfős Borsos- berényi Általános Iskola felső tagozatosai szerezték meg. Ők képviselik iskolá­jukat a megyei találkozón. Ifjúsági tábor Bánk - Ifjúsági tábor nyitja meg kapuit májusban. Áz első csoport május 5-6-7-én veszi birtokába a pihenést, üdülést szolgáló faházakat, amelyek a budapesti XI. ke­rületi önkormányzat tulaj­donában vannak. A faházak 96 gyermeket fogadnak be. Az üdültetések ideje egy hét. A gyerekekkel a szülők is jöhetnek. Üzemlátogatás Rétság - Kedden a képvi­selő-testület a polgármester­rel és a jegyzővel egyetem­ben meglátogatta a japán tu­lajdonú TDK-t. Dr. Kovács László üzemvezető tájékoz­tatója után a képviselők megtekintették a gyártási fo­lyamatokat, megismerked­tek a munkakörülmények­kel. Ruhaakció Szátok - A Vöröskereszt rétsági területi szervezete a tolmácsi önkormányzat szervezésében ruhaakciót rendezett. A felajánlott, jó állapotban lévő ruhákat az ősagárdi Vöröskereszt alap­szervezete gyűjtötte össze. A holmikat Szátokon, a rá­szorulók között osztják szét. Véradókat várnak Berkenye - Április 27-én az általános iskolában 8-12 óráig várják a véradókat. Erejük, lehetőségeik végső pontjára értek a kisfiú nagyszülei, de folytatják a küzdelmet Győri Bálintka hősként él, és élni akar ! Él egy kisfiú Diósjenön, aki kortársaival ellentétben beszedi a gyógyszert és hősként viseli el a fárasztó, néha gyötrelmes kezeléseket is. Az ötéves Győri Bálint 18 hónapos korától leukémiában szenved. Heroikus küzdelem eredményeként, állapota javult, majd stabilizálódott. A remény és bizakodás boldog évei következtek a család számára, majd újra a gyötrelem és kétségbeesésé: 1997 januárjában egy kontroli- vizsgálat újra felfedezte a betegséget Bálintka szervezeté­ben. Erről már a könnyeivel küzdő nagymama Györiné Szarvas Éva édesanyja beszél. Szarvas nagymama reménykedik- Óriási csalódás és csapás ez a lányunknak, hogy újra vissza­esett a kisgyermek. Kezdheti ismét a küzdelmet, pedig ereje végső pontjára jutott, vagy in­kább jutottunk, hiszen eddig is, ezután is mindent megteszünk a férjemmel, hogy segítsük. De arra adjon valaki nekem vá­laszt: mit ér ma Magyarorszá­gon két nyugdíjasszelvény?- A lányom két éve adta el a jászberényi lakását és a jó le­vegő miatt ideköltözött, Diós- jenőre. Mondhatni, befogadták őket, jól érzik magukat a falu­ban. Már arra gondolt, hogy diplomás óvónőként megpróbál elhelyezkedni, némi pénzt ke­resni, s én maradok mellette, amikor csapásként ért bennün­ket a hír - mondja sírástól el- csukló hangon. * * * A régi parasztház tágas és tiszta. Létfontosságú ez, hiszen a kis beteg szervezete végtele­nül érzékeny. A tisztaság leg­főbb őre Szarvas nagymama. * * *- Segítünk mindenben, amiben csak tudunk. Én itt lakom, idős férjem hetente utazik Jászbe­rényből, s teszi, amit kell a ház körül. S ami nagyon fontos: tartja a lelket a kislányomban, miközben ő maga is vigaszta­lásra szorulna. Egyetlen gondo­latunk van, hogy meggyógyul­jon Bálintka, ezért küzdünk, és arra kérem az Istent, segítsen.- Van remény?- Az országos orvosi bizott­ság engedélyezi, támogatja a csontvelő-átültetést, de addig még sok kezelésen, vizsgálaton kell átesnie a kisfiúnak - mondja Szarvas nagymama. Bálintka beszélgetésünk ide­jén nem volt otthon. Aznap vitte őt a mentő a Tűzoltó utcai gyermekklinikára. Már sokad­szor teszi meg az utat. Már nem néz ki az ablakon. Kedvenc maciját öleli, s végig édesanyja kezét fogja ... A nagymama jóvoltából » Györiné Szabó Évával telefo­non beszélhettünk. Úgy érzem, elszánt, bátor és magabiztos édesanyja van Bálintkának.- Amint lehet, megyünk haza. Az orvosok biztatnak bennünket, s a kisfiam is min­dent megtesz. Nincs olyan ke­zelés, amit ne viselne el, nem tudnak adni olyan gyógyszert, amit ne venne be. Mindig mondja: anyuci, én meg akarok gyógyulni! Ez az akarat éltet, s hiszem, hogy van értelme a küzdelmünknek. Nem csak az orvosok, az édesanya is folytatja a küzdel­mét. Mesélt arról, hogyan kere­sett meg több céget is az or­szágban, s kért anyagi támoga­tást. Volt, ahol megértőek vol­tak, legtöbb helyen csak széttár­ták a karjukat. A Vöröskeresz­tet is megkereste, képviselőjük családlátogatást is végzett, úgynevezett „perselyes” pénz­gyűjtést ígért. Györiné Szarvas Éva megköszönte a jó szándé­kot, de nem kér a könyörado- mány okból. Tapintatosan, szándékosan óvatosan fogal­maz, amikor az önkor­mányzatról beszél.-A gáztársulás első díjösszegét még sike­rült befizetnünk, de a most esedékes 35 ezer forintot már nem va­gyunk képesek egy összegben rendezni, s ennek beláthatatlan kö­vetkezményei lehetnek ... Szüleim mindent megpróbáltak, hogy pénzt szerezzenek, de két nyugdíjas ma már nem „hitelképes” Ma­gyarországon. Ezért kértem az önkormány­zatot, hogy előlegezze meg számomra ezt a pénzt, melyet aztán havi részletekben tör- lesztenénk. A szüleim a házu­kat ajánlották fel biztosítéknak. Nem fogadták el, elutasították a benyújtott kérelmet. Nem tu­dom, mi lesz velünk, fáj a rész­vétlenség, de még bízom, hogy jóra fordulnak a dolgok - mondta a telefonba a fiatalasz- szony. Diósjenő jegyzője, dr. Zom- bori Erzsébet szerint sem ak­kora összegről van szó, hogy ne lehetne megoldást találni. Mel­lékes dolog, de tény, a szociális bizottság támogatta Györiné kérelmét, melyet az önkor­mányzati testület viszont eluta­sított. Csak egyet tehetünk: re­ménykedünk, hogy megpróbál­nak segíteni a nehéz helyzetben küzdő családnak. Szabó Gy. Sándor A nagyszülők lakásában mindenhol ott vannak az unokák • / Jól gazdálkodik az önkormányzat, teljes lesz a közműhálózat - Épül, szépül, fejlődik Nógrád „Sikertörténet” a Börzsöny lábánál- Keresett hely községünk, csábítja, vonzza a megyén kívülie­ket, főleg a budapestieket. Nógrád nyugodt, rendezett település, a várból letekintve pedig messzire ellátni, lehet gyönyörködni a panorámában. Üzlethálózatunk megfelelő, többen jelezték, hogy vendéglátással szeretnének bekapcsolódni a község életébe- foglalja össze a múltjáról, jelenéről méltán érdeklődésre szá­mot tartó település lényeges vonzerejét, néhány, másoktól eltérő jellegzetességét Dudás György, a község jegyzője. Kilátás a várból, előtérben a tavaly felszentelt millecentená- riumi emlékmű A jó ivóvíz, a telefon beveze­tése után most folyik a gázbe­ruházás, melynek befejezését a nyár derekára ígérik a kivitele­zők.-Telekeladási akciót hirde­tünk. Almáskertünkben jelen­leg 245 hétvégi üdülőtelek ta­lálható, a tulajdonosok zöme budapesti. Újabb 20 önkor­mányzati telket kívánunk itt ér­tékesíteni - mondja ajánlás­képpen az idekívánkozóknak a jegyző. À község határában magáno­soktól megvásárolt földeken, a klimatikus viszonyokat figye­lembe véve az Agro Buda Kft. 65 ezer csemetéből álló almás­kertet hozott, hoz létre. Éj málnások A kárpótlást lebonyolító föld­kiadó bizottság befejezte mun­káját. Jelenleg az új földterület­tel kapcsolatos határozatok ki­adása folyik. Ezt a munkát 1998 áprilisáig kell befejezni. A tulajdonosok 80 százaléka vissza-, illetve művelésre bérbe adta a helybeli szövetkezetnek. Ennek fejében évente aranyko­ronánként nyolc kilogramm gabonát kapnak. Húsz százalé­kuk kérte gyümölcsösének, kertjének kimérését.-Tavaly 16-17 jövedelem- pótlósból álló, közhasznú csa­pat végezte a település tisztán tartásával-és az egyéb tenniva­lókkal kapcsolatos feladatokat. Az idén hat személy alkalma­zására van lehetőségünk. A helybeli mezőgazdasági szövetkezet közreműködésével a múlt évben Farkasvölgyben tovább folytatták a község arcu­latát jól tükröző bogyósgyü­mölcs-telepítést. Újabb nyolc hektáron került a földbe a mál­navesszők sokasága, melyek jövőre fordulnak termőre. Pá­lyázati pénzből oldják meg a külföldön is keresett, ízes gyü­mölcs öntözését, az Agro Buda Kft. víztározójából. Szennyvízcsatorna épül- Megrendeltük a szennyvíz- csatorna építését szolgáló ta­nulmánytervet. A kivitelezést Diósjenővel közösen kívánjuk megvalósítani. A szükséges pénz előteremtése érdekében megragadjuk az összes pályá­zati lehetőségeket. Községünk képviselő-testülete most méri fel az előzetes igényeket. Szá­mítások szerint ingatlanonként 65 ezer forintra taksálható a la­kossági hozzájárulás. Amçny- nyiben magunk mögött tudjuk a feladatot, akkor teljes lesz a közműhálózat községünkben. V. K. Gyuricza József és neje a málnásban az oldal fotóit gyurián tibor készítette ,Négy fal között csak elhervad az ember, jó uram” Nógrádi föld, bugaci szorgalom A Nógrád és Berkenye közötti málnásokat kegyetlenül végigpász­tázza a Börzsöny felől havat hozó hideg szél. Csak két elszánt ember hajladozik a sorok között. A föld végében kimustrált oldalkocsis Pannóniájuk árválkodik, kormá­nyára tűzve két ütött-kopott bukó­sisak himbálódzik. Gyuricza József nyugdíjas és a fel­sége 13 hektárnyi föld és erdő „föl­desurai” - derül ki a hajdani pék, le­százalékolt vasutas szavaiból. — Már tavaly ősszel kiástuk a göd­röket, s tavasszal oszlopoztunk - bök a fehérlő akácfák felé Gyuricza Jó­zsef, miközben látszik a tekintetén, hogy büszke keze munkájára, az új málnásra. Új málnás, új kapálógép - mondja, miközben magyarázza: van három is a masinákból, kímélendő az egyre fogyó emberi erőt. Közben a feleség is megérkezik a sor túlsó végéről. Gyuricza úron lát­szik, ha „nyilatkozni” kell, akkor csak az asszony ... Valamikor a bu­gaci homok kegyetlen, dolgos vilá­gából került Nógrádba. Szavaiban el­szántság, szókimondás:- Mit mondjak, gürcölünk. Az uramnak a lába volt eltörve, nekem a kezem, a lányom beteg. A málnás ta­vasszal egyéves, hogy mit hálál meg a gondoskodásból, azt csak az Isten tudja. A sorok között termelünk még babot, krumplit, borsót hűtőládába, eladásra, vöröshagymát, fokhagymát, oszlopokra babot futtatok, répát, tököt, paprikát, uborkát - sorolja egyvégté- ben Gyuriczáné.- Mi hajtja?- Mi, jó uram? Az akaraterőm! Élni akarok, nem éhen elpusztulni, meg ágyba párnák közt meghalni! Dolgozni kell, mert másként a négy fal között elhervad az ember, jó uram.- Bízik a jó termésben?- Olyan nagyon nem bízom benne. A tavalyelőtti málnánkat kifizették, de kamataival még mindig adós a hűtő­ház. A tavalyi pénz egy részét szintén nem kaptuk meg, pedig a tavalyi 100 forint ma már csak 70 forintot jó, ha ér. Betegség, munka, rengeteg kiadás, kevés, nagyon kevés bevétel - ilyen a mi életünk, uram. Bár én nagyon remé­lem, hogy nem leszünk mindig a „béka feneke alatt”, lesz felemelkedés is eb­ben az életben. Miért vonulgatnak annyira? Men­nék én is a kiskőrösiekkel, de ezzel a helikopterrel, megrokkant motorral hová induljunk? Majd csak halad előre az ország szekere, addig is: nekünk csak a munka marad, jó uram.- szgys-

Next

/
Oldalképek
Tartalom