Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-23 / 94. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN r BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1997. április 23., szerda Salgótarján vendége volt dr. Hans H. M. Sondaal, holland nagykövet Európának is fontos Magyarország A magas rangú diplomatának lapunk is tetszett Április 18-án, az Európa-na- pon Salgótarján egy kisebb­fajta diplomatacentrumnak számított, legalábbis nagy­ságrendjéhez, a lakosság számához viszonyítva. Az Európai Unió tagországainak képviselői ugyanis nagy számban jelentek meg a ren­dezvényen. Köztük volt dr. Hans H. M. Sondaal Őexcel­lenciája, a Holland Királyság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is, aki magyarul szólt a város polgáraihoz.- Szépen beszéli a nyelvün­ket - mondtam a vendégnek.-Köszönöm az elismerést, de már három és fél éve va­gyok itt, igyekeztem elsajátí­tani a magyart.- Hogy érezte magát Salgó­tarjánban?- Kitűnően. Annál is in­kább, mert nem először jártam itt, s többen - így a polgármes­ter úr is - ismerősként, merem' remélni, barátként fogadtak. Nagyszerű dolognak tartom, hogy egy ilyen nehéz gazda­sági helyzetben lévő észak­magyarországi város felvál­lalta az Európa-nap megren­dezését, mert ezzel sokat segít az országnak céljai elérésében.- Ön komolyan gondolja, hogy egy vidéki, viszonylag kis település rendezvénye hozzá­segítheti Magyarországot az Európai Unió-tagság elnyeré­séhez?- Abszolút mértékben. Bár a döntést az illetékes politiku­sok hozzák majd meg, de nem mindegy, hogy mi történik az úgynevezett előkészítő sza­kaszban. Ha tudomást szerez­nek egy-egy ilyen nap hangu­latáról, egész biztos, hogy kedvező hatást gyakorol rájuk.- Ón szerint milyen esélyei vannak Magyarországnak a felvételt illetően?- Nem udvariasságból mondom, de jók a kilátásai. Az országban jelentős, pozitív irányú változások mentek végbe, már azóta is, amióta én itt élek. Meg egyébként is, nemcsak Magyarországnak van szüksége, hogy integrá­lódjon ebbe a szervezetbe, ha­nem az uniónak is fontos, hogy Európa közép-keleti ré­giója méltóképpen legyen képviselve. S Magyarország a stabilitás letéteményese lehet. A Európa Uniótól persze nem lehet csodát várni, de mint ke­ret, nagymértékben segítheti Magyarország felemelkedését. — Szavaiból következtethe­tek arra,, hogy szurkol Ma­gyarországnak.-Jól látja, sőt a magam módján segítem is törekvésit. Nem tagadom, szeretem ezt az országot, szeretem a magya­rokat. Úgy érzem, hogy nem­csak történelmünkben vannak közös vonások, hanem gon­dolkodásmódunkban, élet- szemléletünkben is. Cs. B. 110 ezer kötet, 38 éves múlt, három szorgalmas könyvtáros Olvasott az „eszemté”-könyvtár Egy SZOT-határozat nyomán 1959-ben alakultak meg a szak- szervezeti könyvtárak Magyarország 19 megyéjében. A rend­szerváltás idején még krisztusi életkort sem megélt hálózatot majdnem „sikerült” keresztre feszíteni, de szerencsére a 19-ből 11-en elkerülték az utolsó ítéletet, mert a feltámadásra már nemigen lett volna lehetőségük.-Tevan Andortól keresem A könyv évezredes útját - mondja Kővári Józsefné könyvtárosnak egy fiatal főiskolai hallgató. Két percbe sem telik és a ke­resett kötetet már át is veheti Salgótarjánban, a Strand Hotel alagsorában működő egykori Szakszervezetek Nógrád Me­gyei Könyvtárában (közismert nevén az „eszemté”-könyvtár- ban). A napokban nem csak a könyvespolcok között szorgos­kodott a három könyvtáros, Kőváriné, valamint Répásné Szabó Katalin és a vezető, Pá­dár Lászlóné.- Egy darabka helyiséggel kisebb lett az intézmény - mu­tat az átalakítást „rögzítő” falra Pádámé -, ami némi átalakítás­sal is járt, de szolgáltatásainkat nem kurtította meg senki.-Ezek szerint nem néznek vészhelyzet elébe?- Szerencsére csak a televí­zióban nézzük a „Vészhelyze­tet”, bár egy-két vészterhes so­rozatot már mi is végigcsinál­tunk, úgymond, élőben. A rendszerváltás évében fenntartó nélkül maradtak a SZOT- könyvtárak, így kénytelenek voltunk az elengedett kezünket egymás felé nyújtani, azaz or­szágosan létrehoztuk a Szak- szervezeti és Művelődési In­tézmények Egyesületét.-Gondolom, ez önmagában nem volt elég az életben mara­dáshoz . ..- Miután az állami támoga­tás egyszerűen függőben ma­radt, az egyesületen belül egy külön szakmai szervezetet is kialakítottunk jogi és érdek- képviseletre. Központi költség­vetés-támogatást azóta évente kapunk, de persze ehhez is pá­lyázni kell.- Mennyiből él a könyvtár?- Az éves költségvetésünk hétmillió forint. Ennek körülbe­lül 40 százalékát saját erőből kell megteremteni. Ezt a letéti könyvtáraink és az önkormány­zatokkal kötött szerződések út­ján gyűjtjük össze. Beszélgetésünket egy tele­fonhívás szakítja félbe, majd Pádár Lászlóné valami utánfu- tós könyvakcióról vált szót kol­léganőivel.- Egy lelkes olvasónk értesí­tett, hogy a letéti könyvtárak anyagának cseréjéhez kölcsön tudja adni az utánfutóját - mondja a könyvtárvezető mo­solyogva, miután látja arco­mon, hogy nem tudom sehová sem „kartonozni” az utánfutót. Hamarosan egyéb kulissza- titkokra is fény derül. A 110 ezer kötetes könyvtári állo­mány több mint fele a letéti könyvtárakban található, s az intézet műszaki kincse, a vihar­vert Wartburg nem mindig ele­gendő a szállításokhoz.-Az egész könyvtári háló­zatnak 5 ezer olvasója van, s hogy van miből válogatniuk, arról én is meggyőződhettem, amikor könyvmolyként besza­badulhattam a könyvtár raktá­rába. A hajók kormánykereké­hez hasonlatos, azzal ellátott, úgynevezett tömör raktári pol­cok irányítása bizony fenséges élvezet. Mondjuk, nem olyan, mint egy nílúsi hajóút, viszont itt nemcsak az egyiptomi kul­túra, hanem az egész világ te­kint vissza a mohó felfedezőre.- Mennyi pénzt tudnak fordí­tani új könyvek vásárlására? - kérdezem újból Pádámét.-Tavaly 1 millió 200 ezer forintot sikerült, természetesen minden kedvezményes lehető­séget nyomon kell követni a tematikában is gondos váloga­tás során. A meglévő korlátokat pályázatokkal is távolabbra he­lyezzük, ennek köszönhetően fejleszteni kívánjuk gépi háló­zatunkat, és bizony épp' ideje volna már egy telefaxot is be­szerezni. Pádár Lászlóné 21 éve dol­gozik az „eszemté”-könyvtár- ban, abban az intézményben melynek jövőjét - a kultúrában betöltött pótolhatatlan szerep- vállalása miatt - nemhogy illik, hanem kötelessége minden in­telligens embernek biztosí­tani. Benkő Mihály Vadász, vadtenyésztő szakképzés indul Szécsényben Képesítés is kell a hivatáshoz Negyedik országos versmondó-találkozó: Pásztó, április 25-26. „Gyöngy a csillag” A Tehetséges Pásztói Gyer­mekekért Alapítvány; Pásztó Város Önkormányzata és a Magyar Versmondók Egyesü­lete „Gyöngy a csillag” cím­mel e hét végén immár ne­gyedik alkalommal rendez országos versmondó-találko- zót a Dózsa György Általános Iskolában. A rendezvény fővédnöke dr. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter, védnö­kök: dr. Dobrovoczky István polgármester, dr. Smitnya Sán­dor, Nógrád Megye Közgyűlé­sének elnöke, Becsó Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlésének alelnöke és Tóth Sándor, József Attila-díjas költő. Program Április 25. péntek: 13.30 óra - 13.55 óra: kö­szöntő: László Pálné, a Tehet­séges Pásztói Gyermekekért Alapítvány kuratóriumának el­nöke. Megnyitó: dr. Dobro­voczky István, Pásztó város polgármestere. Zenemű - Char­les Dancia: G-dúr trió op. 117; előadják: a pásztói Rajeczky Benjamin Zeneiskola tanárai (Oraveczné Orsó Erzsébet - hegedű, Pénzes József - gor­donka, Juhász Flórián - zon­gora). 14 - 17.30 óra: versmondó­verseny csaknem ötven részt­vevővel az ország minden ré­széből, s határainkon túlról is. Az öttagú zsűri elnöke: Hege­dűs D. Gáza, érdemes művész, a Színház és Filmművészeti Fő­iskola tanára. 19 - 19.30 óra: ered­ményhirdetés, a díjak átadása. Április 26., szombat: a gyermekek programja: 8 -12 óra: kirándulás Ipoly- tamócra az ősmaradványok megtekintésére. A felnőttek programja: 9-13 óra: szakmai tanács­kozás a Dózsa György Általá­nos Iskola aulájában. Téma: a folyamatközpontú irodalmi ne­velés módszerei. Előadó: Deb- reczeni Tibor főiskolai tanár, előadóművész. A rendezvény nyitott, várják a kérdés iránt ér­deklődő tanárokat, szakembe­reket, a közönséget. Március elsejével lépett ér­vénybe a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény.-A dokumentum az állami tulajdonú vad védelmét és a vadgazdálkodás elsőbbségét hangsúlyozza a vadászattal szemben. Ennek pedig előírt, komoly személyi, tárgyi és anyagi feltételei vannak - utal a hivatásos vadászok kötelező alkalmazására Andrási László, az Földművelésügyi Miniszté­rium Nógrád Megyei Hivatala vadászati tanácsosa. -Hivatá­sos vadász pedig csak megfe­lelő képesítéssel rendelkező személy lehet, akinek az eskü és a szolgálati szabályzat szel­lemében kell dolgoznia. Andrási László azt is el­mondta, hogy a vadőr munkál­tatójának is számos törvény és FM-rendelet szerinti kötelezett­sége van. Nem elég a lelkiisme­retes, szakszerű vadőri munkát elismerni, szolgálati eszközök­kel, felszerelési tárgyakkal, va­dászegyenruhával kell ellátni.-Mindezek a kötelezettsé­gek több százezer, vagy millió forint fedezetet feltételeznek az új „társulatoktól”. Az is gond­ként jelentkezik, hogy kellő számban nincsenek szakképzett vadőrök, csakhogy hivatásos vadász nélkül nem működhet egy vadásztársaság sem a me­gyében. Petrás László, a még létező Nógrád Megyei Vadászszövet­ség elnökségének oktatási fele­lőse az érdekvédelmi szövetség döntésének megfelelően ke­reste és találta meg a mai átál­lási időszak megoldását, de ez a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ megértő támogatásán is múlik. A vadőrképzés előtt akkor válhat szabaddá az út, ha a szécsényi Lipthay Béla Me­zőgazdasági Szakképző Iskola benyújtott pályázatát az idei szakirányú képzési formáinak a sorába helyezi és támogatja.- Középfokú tanintézetünk tevékenységi köre a vadász, vadtenyésztő szakképzést adó tanfolyamok szervezésére és végrehajtására lehetőséget ad. Előnye, hogy a már nélkülözhe­tetlen mezőgazdaságivontató­vezetői és motorfűrész-kezelői szakmai vizsgát is letehetik a jövő vadőrei, sőt ez előfeltétele a szakvizsgának. A vadásztár­saságok pedig előzetesen meg­kötött munkáltatói szerződés alapján is beiskolázhatják a megfelelő képesítéssel még nem rendelkező vadőreiket. Természetesen ezt a megyei vadászati felügyelettel is egyez­tetni kell - utal a mérnök-tanár a lehetőségekre. Az elméleti és a gyakorlati feladatok egy részét a szécsényi tanintézet oldaná meg. A szak­képzés hallgatói a hajdúbö­szörményi szakképző iskola speciális vadgazdálkodási okta­tásán is részt vennének - tudtuk meg a szakképzés szervezőitől. Bővebb felvilágosítást dr. Ka- nyó Józsefné igazgatóhelyettes ad. R. A. Hagyományteremtéssel segíti a nemzetiségi kultúrát a Nézsai Általános Iskola Ének, próza, vers - szlovákul A nézsai általános iskola a közelmúltban rendezte meg a szlovák nemzetiségi ének-, vers- és prózamon­dóversenyt. Bár több isko­lát meghívtak, a rendezvé­nyen az alábbi községek tanulói vettek részt: Alsó- petény, Felsöpetény, Nóg- rádkövesd, Nógrádsáp, Galgaguta és Nézsa. Az elképzelés az volt. hogy a nemzetiségi nyelvet tanuló gyermekek minél többször mérjék össze tudá­sukat helyi, illetve regionális keretek között is. Hiszen gazdagabb tapasztalat birto­kában nagyobb eséllyel ve­hetnek részt a felmenő rend­szerű versenyek magasabb szintjein is. A versenyt a Nógrád Me­gyei Közgyűlés támogatásá­val sikerült megrendezni, de természetesen a felkészítők, tanárok segítsége nélkül nem lett volna ilyen színvonalas. A rendező Nézsai Általá­nos Iskola ebből a kulturális programból a jövőben sze­retne hagyományt teremteni. Ugyanis célul tűzték ki a szlovák nyelv megszerette­tését azokkal is, akik nem nagyon szívesen tanulták eddig. Az énekverseny győztesei kategóriánként: Veres Aliz (Alsópetény), Laczkovszki Boglárka (Felsöpetény), Koncz Edina (Nézsa), Szabó Andrea (Nézsa). Vers és próza kategórián­ként: Fogarasy Judit (Felsőpe- tény), Alföldi Anett (Alsópe­tény), Varga Boglárka (Né­zsa), Koplányi Viktória (Nóg- rádkövesd), Martinyi Adrienn (Nógrádkövesd). A Nézsai Szlovák Önkor­mányzat különdíját kapta Ur- bán Erzsébet. Ezen kívül maga a rendező intézmény szintén kapott ajándékot. Második alkalommal rendezik meg a Salgótarján Kupáért Társastáncversenyt Táncolják a latint a fiatalok Az elmúlt évi sikeres bemutat­kozás után a Főnix Sporttánc­klub és az SVT Ady Endre Mű­velődési Otthon április 26-án, szombaton 10 órakor a nógrádi megyeszékhely sportcsarnoká­ban ismételten megrendezi a Salgótarján Kupáért Társas­táncversenyt (E) junior I. II. és D junior II. korcsoportban latin és standard kategóriában. A második alkalommal kiírt versenyt Bállá Árpád, a megyei sportági szakszövetségek képviselője nyitja meg. A látványos program nyilván sokak érdeklődésére tart szá­mot, a 10 főnél nagyobb lét­számú csoportok 50 %-os ked­vezményben részesülnek. Növekszik az ifjúság körében a társastánc népszerűsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom