Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-22 / 93. szám
4. oldal Gazdaság 1997. április 22., kedd Sérült szekrény, piszkos ülőgarnitúra - Becsapottnak érzi magát a vásárló Penészes bútorok utazása Gombamódra szaporodtak az utóbbi években a különböző üzletek, vállalkozások. Választék most már bőven kínálkozik, vásárló azonban alig-alig akad. Az eladni kívánók választhatnak: vagy szépen, csendben tönkremennek, vagy különböző akciókkal megkísérlik becsalogatni a vevőket. így tett a budapesti 3E+B Kft. Bútordiszkont Aruház is, melynek Salgótarjánban is van egy vidéki lerakata. Tavaly ősszel kedvezményes áron kínálta szekrénysorait, ülőgarnitúráit. A nagybátonyi Dénes Tiborné tavaly, november 9-én meg is rendelt a salgótarjáni üzletben egy ülőgarnitúrát és egy szekrénysort. Az ülő-alkalmatosságot még november 20-án, a szekrényeket pedig december 18-án szállították maconkai lakására. Az egyik szekrény azonban sérült volt. Dénesné nem is vette át, az eladó is egyetértett vele. A sérült részt visszaküldték, azzal a számlán aláírt és lepecsételt kiegészítéssel, hogy a vevő a vételárat teljes összegben kifizeti, de a sérült darab helyett másikat kér.-Itt kezdődött az én kálváriám - mondja keserűen Dénes Tiborné. - Az ígéret úgy szólt, hogy legkésőbb január második felében leszállítják a hiányzó bútordarabot. Időközben azonban újabb bosszúság ért, mert kiderült az is, hogy az ülőgarnitúra ágyneműtartó része teljesen bepenészedett. Telefonon jeleztem újabb gondomat a salgótarjáni üzlet eladójának, aki január 13-án el is szállíttatta a problémás ülőrészt. Február végén felhívtam a budapesti telephelyet és egy Peseki Zoltán nevű úrral beszéltem, aki újra csak ígérettel traktált. Március 13-án végre újra megjelent a bútorszállító autó, rajta a két bútordarab, már kezdtem örülni. Aztán megláttam a cserébe küldött darabokat: még rosszabb állapotban voltak, mint amit elszállítottak tőlem. A szekrény nemcsak sérült volt, hanem piszkos, az ülőgarnitúra teteje pedig „retkes”, és hatalmas folt éktelenkedett rajta. Újra csak visszaküldtem. Már nem tudtam, kihez forduljak, írtam egy levelet a kft. ügyveze- , tőjének. De még csak választ sem kaptam. Az újsághoz már végső elkeseredésemben fordultam. Három gyermeket nevelek egyedül, két éve elváltam. Azért is kellett a bútor, mert a volt férjemé lett a szoba berendezése. Kifizettem érte több mint hetvenezer forintot, és nem tudom használni a bútoromat. Most mit tegyek, hová forduljak, mondja?!- Nagyon sajnálom a történteket - mondja Peseki Zoltán, aki a budapesti telephelyen a garanciális problémákkal foglalkozik. - Az ország elég nagy területén vannak érdekeltségeink. A felmerült problémákat minden esetben megpróbáljuk minél gyorsabban orvosolni, sajnos, ebben az esetben nem ez történt. Elég nagy darabszámmal dolgozunk, hibák előfordulhatnak, de meg fogjuk keresni a felelőst a történtekért. Azt viszont megígérhetem, hogy egy héten belül személyesen fogok Salgótarjánba utazni, és megtaláljuk a megoldást a problémára. (Hegedűs) Ludányhalászi, Litke és Nagylóc után Szécsényben lesz a „nagy” küldöttgyűlés Tagok és kívülállók tanácskoznak A Szécsényi Egyesült Áfész alapszabályának megfelelően ezekben a napokban tartják a térségi részközgyűléseket. Tegnap Ipolytarnócon és Egyházasgergén volt, ma 18 órakor Szécsényben lesz közgyűlés a művelődési házban. A rendezvényen Halmosi György, az áfész igazgatóságának elnöke számol be az elmúlt négy év tevékenységéről, valamint tájékoztatást ad az ez évi célkitűzésekről. A helyi intézőbizottság választási ciklus alatt végzett tevékenységét Galcsik Gyula összegzi. Ma lesz a helyi részközgyűlés Ludányhalásziban is, és a héten tartják Litkén és Nagyló- con. Szerdán a litkei könyvtárba, Nagylócon vasárnap a polgármesteri hivatalba várják az áfész-tagokat és a kívülálló üzletrész-tulajdonosokat. A részközgyűléseken megválasztott küldöttek részvételével május végén kerül sorra a szécsényi áfész-küldöttgyűlés. R.A. Söröskorsót, fagylaltoskelyhet, vizespoharat gyártanak az új gépek Újra izzik a kemence Tavaly október 17-én oltották ki a tüzet a salgótarjáni St. Glass Öblösüveggyártó és Forgalmazó Rt. H-kemencé- jében. 1997. április 20-án az újjáépített kemence „teleol- vasztása” után a legkorábban elkészült P. 10-es, 10 állomásos gépen hétfőn beindult a folyamatos termelés. beindítását, amelyen belföldi szükségletre söröskorsókat állítanak elő, napi 12-14 ezer darabot. Mindegyik gépnek egyéni arculata van: csak meghatározott termékeket lehet vele gyártani. A 10 és 6 állomásos gépeken viszont egyik-másik termék gyártását cserélhetik. került a részvénytársaságnak. Ezzel azonban még nem fejeződött be a H-kemence újjáépítése. A negyedik gép beállításával - mely jelentős meny- nyiségi többletet jelent - kapcsolatos építkezési, műszaki, felújítási munkák folyamatban vannak, illetve bizonyos területen most kezdenek hozzá. A Naponta 20-22 ezer ilyen pohár kerül le Sisák József gépész „masinájáról” fotó: gyurián Ha minden jól megy, akkor az innen lekerülő Salgó vizespoharakból egy nap alatt 20- 22 ezer darabot gyártanak belföldi piacra. Legkésőbb ma, a hatállomásos Walter présgépen is beindítják a termelést. Felfutása után naponta 10-12 ezer darab fagylaltkehely kerül a raktárakba, amit exportálnak. Ugyancsak mára tervezik a négyállomásos IS-gép Az üveggel kapcsolatos folyamatokat egy számítógépes rendszer irányítja. Amennyiben a betáplált értékektől eltérést tapasztal, akkor automatikusan megváltoztatja, korrigálja a munkafázisokat. Ezenkívül minden gépsornak külön szabályozó rendszere van. A kemence újjáépítése és a szükséges gépek felújítása eddig csaknem 200 millió forintjába gép beállítását június elejére tervezik. Annyiban tér el előző „társaitól”, hogy 20 állomásos és pohárfúvó. Teljesítménye megegyezik korábbi társáéval, csak fiatalabb annál. A H-kemence rekonstrukciója a negyedik gép termelésbe való szerepeltetésével fejeződik majd be. Addigra 240-250 milliót fordítanak a beruházásra. Befektetőket várnak. Háromszáz nyugat-európai befektetőt invitált meg a Zala megyei közgyűlés a megye termál- és gyógyvízkincsét az EU-tagországoknak bemutató kiállításra, amely ma nyílt meg Brüsz- szelben. A cél az, hogy turisztikai és energetikai befektetőket nyerjenek meg a 170 kútból álló meleg-, illetve gyógyvízbázis kihasználásához, a fürdőhelyek fejlesztéséhez. Richter-részvények. Májusban kerül sor a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. második, alaptőke-emeléssel összekötött részvény- értékesítésére. Az ÁPV Rt. meglévő részvényeiből 1,8 milliót értékesít, a gyógyszergyár pedig 1 millió új részvényt bocsát ki. Gyufagyártás. Az egyetlen hazai gyufagyárban, a Swedish Match Hungária szegedi gyáregységében új automata gépsort állítottak munkába, így naponta több mint 2 millió kis dobozt töltenek meg. A hagyományos tűzcsiholó kelendő külföldön: a cég idei exportja várhatóan 30 százalékkal haladja meg a tavalyit. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 293,51 Francia frank 31,27 Japán jen (100) 143,28 Német márka 105,48 Olasz líra (1000) 106,35 Osztrák schilling 14,98 Svájci frank 123,85 USA-dollár 179,65 ECU 205,56 Megújuló kapcsolat a hagyományos partnerekkel Ezerötszáz Ikarus Oroszországnak Hat éve, amióta hazánkban piacgazdaság épül, mélypontra süllyedtek a magyar-orosz külkereskedelmi kapcsolatok. Jellemző erre, hogy 1991 óta első ízben tegnap került sor magas szintű üzleti találkozóra. Az eszmecserén többek között ott voltak a Mol Rt., a Trans- elektro, a Bábolna Rt., az Ajkai Alumínium Rt. vezetői, orosz részről pedig kőolajexportőrök és energetikusok, továbbá a Moszkvics és a Kamaz autógyár képviselői. A magyar külkereskedelmi deficit tavaly meghaladta az 1 milliárd dollárt, ami tovább növekedhet, ha semmi nem változik a jövőben - mondta megnyitójában Gilyán György ipari államtitkár, s hozzátette: feltétlenül célszerű ezért a korábbi partnerekkel tartós kapcsolatot kiépíteni. Az orosz Külgazdasági Kapcsolatok Minisztériumának osztályvezetője, D. Szuhoparov egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy import fogyasztási cikkek már valósággal elárasztották az orosz piacot: mintegy ötvenszázalékos a túlkínálat. Megjegyezte, hogy ugyanakkor a magyar termékek közül a gyümölcslevek, a kon- zervek, a mirelitáruk változatlanul kelendőek.- Milyen termékeink iránt van érdeklődés Oroszországban? - kérdeztük a budapesti kereskedelmi képviselet helyettes vezetőjét, V. Volkovot.- Szerintünk a kukoricatermesztési technológiában Magyarország a világ legjobbjai között jön számításba. Számos régióban akarjuk meghonosítani ezt az eljárást, s erről előrehaladott tárgyalásokat folytatunk magyar partnereinkkel. Az önök borai szintén jó hí- rűek, de az utóbbi időben eléggé megcsappant a kereslet - föltehetően azért, mert a fiatalabb generációk nemigen ismerik őket. Egyébként - az elmúlt időszak nehézségei ellenére - az Ikarus autóbuszok teszik ki az áruforgalom jelentős részét. Az államközi szerződések 900 buszról szólnak. Ezt azonban szeretnénk az év végére 1500- ra növelni. (csernyánszki) __________________Ipari n er - közvetlen vonal__________________ T urizmusfejlesztési támogatások A gazdaság dinamikusan fejlődő ágazata, az idegenforgalom korántsem használta még ki lehetőségeit. Ezért a kormányzat többféle módon támogatja azokat, akik saját erőből is bővíteni kívánják a hazai vendéglátás és turisztika kínálatát. Az ipari tárca közvetlen telefonszolgálatától legutóbb ezekről a támogatásokról kaphattak információt az érdeklődők. Eszerint jelenleg a Turisztikai Célelőirányzatból két program készítéséhez lehet vissza nem térítendő támogatásra pályázni. Mértéke az igazolt, áfa nélküli költségeknek legfeljebb a fele, amelyet utólag térítenek meg. Az egyik támogatott cél a kistérségek és régiók turizmusfejlesztési programja. Pályázhatnak a térség turisztikai szövetségei, egyesületei, non-profit szervezetei, az önkormányzatok, azok szövetségei, a vállalkozók és a kamarák. A másik az alább kiemelt termékcsoportok és terméktípusok fejlesztési programjainak elkészítése:- Vízparti üdülés,- aktív üdülés: gyógy-, termál-, fitness-, lovas, kerékpáros, falusi és ökoturizmus valamint természetjárás,-speciális érdeklődést szolgáló, kulturális, kastély-műemlék-, gasztronómia-turizmus és bortúrák,- üzleti, kongresszusi és szakmai turizmus. E témakörökben a vállalkozókat összefogó országos, regionális szervezetek, kamarák, önkormányzatok, és ezek szövetségei pályázhatnak. E héten az alábbi témákban várják a kérdéseket: Ápr. 22.: Hogyan kereskedjünk Ukrajnával? Ápr. 23.: Milyen beruházási kamattámogatást kaphatnak a vállalkozók ipari, építőipari tevékenységhez? Ápr. 24.: Milyen szolgáltatást nyújtanak a Befektetési és Kereskedelmi Rt. vidéki irodái? A hívásokat 14—16 óra között a (06-1 )-269- 3703, 111-9669, 131-4375-ös telefonon fogadják. (koós) Végre optimisták lehetünk? Az inflációs csapda még nem zárult be Idestova egy évtizede állandóan azt sugallják a hazai és külföldi felmérések, hogy „a magyarok pesszimisták”. Lehet, hogy a különböző vélemények, megnyilatkozások ilyen benyomást keltenek, csak válasz nélkül hagyják a kérdést: miből ered a nyilvánvaló cselekvőkészség, amely a régió legvonzóbb országának minősíti hazánkat a befektető tőke számára? A választások közeledtével szaporodnak a gazdasági elemzések. Az nyilvánvaló, hogy az idén az infláció csökkentését illetően nem számolhatunk nagy ugrással, s csupán a kis lépések taktikája követhető. Ugyanakkor megnyugtató, hogy - az energiaárak durva emelkedése ellenére - nincs inflációs félelem, árfelfutást gerjesztő hisztéria vagy várakozás. Jó esélye van tehát annak, hogy a pénzromlás mértéke 20 százalék alatt marad. Javulnak viszont a reálbérek, akár 3-5 százalékkal is. Persze, „van mihez képest”, hiszen az elmúlt években szégyenteljesen, mintegy 20 százalékkal csökkentek, mert a megszorításoknak a lakosság volt a fő áldozata. Napjainkban szakmai és kormányzati berkekben két kérdésről folyik vita. Egyrészt, hogy nem sodor-e mégis nagyobb infláció felé a béremelés, a választási ígéretek sora? A beruházások, a hazai kereslet remélt növelése nem serkenti-e az inflációt? Másrészt, hogy miként alakul a fizetési mérleg s főleg az importnövekedés, illetve ez utóbbi nem rontja-e nagyon az előbbit? E téren már van ok némi nyugtalanságra. Tapasztalható, hogy a hazai piac és termelés egyre védtelenebb. Csökken a vámpótlék és -illeték, vagyis javul az import esélye. Több száz millió dollárral is nagyobb lehet a külkereskedelmi hiány a tavalyinál, és így a fizetési mérleg deficitje meghaladhatja a 1,5- 2 milliárd dollárt. A beruházási kedv növekedése is erősíti az importigényt. A lakosság szempontjából jó, hogy az infláció üteme várhatóan alatta marad a bér- növekedésnek. Pozitívum az is, hogy a gazdaság lassú fejlődésnek indul (2-2,5 százalék); sajnos, ez aligha lesz jellemző a mezőgazdaságra. Nagy kérdés az infláció és az export szempontjából is tehát, hogy milyen lesz a nyár, milyen lesz a termés. Jó jel az MNB szigorú kamatpolitikája: láthatóan arra törekszik, hogy pozitív legyen a reálkamat, magasabb mint az infláció. Aki tehát állami értékpapírt vásárol, átlagosan 20-21 százalékos kamatlábakon, az nem csupán megőrzi, hanem valamelyest növeli is pénze vásárlóértékét. Visszatérve a kiinduláshoz: ha a felmérések szerint a magyarokat lehangolta anyagi helyzetük romlása, az nem sajátos magyaros pesszimizmus, hanem színtiszta realizmus. Idestova másfél évtizede azt halljuk, hogy „két-három év múlva másképp lesz”. Most először végre hihető is. Gubcsi Lajos
