Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-19-20 / 91. szám

2. oldal 1 SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ Palócország vendége volt az utolsó magyar király unokája - Szent István országának esélylatolgatója Fejedelmi kilátások főhercegi szemmel- Nem először vagyok Nógrádban. Szívesen megyek vidékre. Ismerem a gondjaikat, de optimista emberként látom a jó le­hetőségeket is - nyilatkozta lapunknak a Palócország '97 kiál­lításon Habsburg György, Magyarország EU-csatlakozását előkészítő rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, aki egyébként az utolsó magyar király, IV. Károly unokája. Dr. Habsburg Ottó és Regina von Sachssen-Mainingen her­cegnő fiát, 32. születésnapján, tavaly december 16-án nevezte ki nagykövetté Horn Gyula miniszterelnök. A politikai életben jártasak számára is váratlan bevetést Habsburg György úgy értékelte, hogy a pártok­tól elhatárolódva vállalta a csatlakozást segítő dip­lomáciai feladatot. Róla egyébként tudni kell, hogy bár német anya­nyelvű, de már tökélete­sen beszél magyarul. Budapesten él, abban a városban, ahol először 1989-ben járt, mikor nagyanyja, Zita királyné emlékének adózva tartot­tak gyászmisét a Má­tyás-templomban. 1984- ben érettségizett a felső- bajorországi Tutzing Gimnáziumban. Ezt kö­vetően joghallgató volt az innsbrucki egyete­men, megkapta a madridi Euro-Centerben Sociedad Cervantina diplomáját, majd történelem—politika-tudomá­nyi szakos hallgatója volt a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemnek. A tanulmányai később újra Madridba vitték, ahol a spanyol és az iszlám tör­ténelemmel ismerkedett. Köz­ben dolgozott a német ZDF te­levízió kortárs történelem és európai politika részlegénél, s három hónapot töltött az ománi Szultánság televíziójá­nak hírrészlegénél. A főherceg számára nem ismeretlen világ a média. Számos európai lap aki jelenleg a lillei katolikus egyetemen tanul Europa-ma- nagemant szakot és persze magyar nyelvet. Diplomaszer­zés után, ez év októberétől Bu­dapestre tervezik közös jövő­jüket. Habsburg Györgyöt mind több alkalommal láthattuk az utóbbi időben Nógrád megyé­ben. Báró Lipthay Antal invitá­lásának eleget téve fát ültetett Szécsényben, a Lipthay Béla Habsburg György (balra) a szerzővel beszélget számára készített tudósításokat a világ négy égtájáról, s két éve Közép-Európa legnagyobb filmgyártó és filmforgalmazó cégének, az MTM Kommuni­kációs Irodának az igazgatója. Beszél angolul, franciául, spa­nyolul, magyarul, s ha az eti­kett úgy kívánja, olasz nyelven is megszólal. Két hónapja eljegyezte Eti­ka von Oldenburg hercegnőt, Mezőgazdasági Szakképző Is­kola névadó ünnepségén, ko­szorúzott Felsőpetényben és Rétságon, a Mindszenti bíbo­ros-emlékhelyeken. Vendég­ként járt Benczúrfalván, s most legutóbb Salgótarjánra, s a Pa­lócország '97 kiállításra volt kíváncsi. — Szeretem a vidéket és szívesen mozdulok ki Buda­pestről. Örömmel fogadtam el a salgótarjáni meghívást. Tu­dom, hogy Miskolchoz ha­sonló problémákkal küzd a város, de ez a vásár azzal, hogy az energiagazdálkodást, környezetkultúrát, környezet­védelmet, szabványosítást és egyéb, a világot foglalkoztató problémát tűzött napirendjére, számomra üzenetet hordoz. Érzem azt a kreativitást, mely a régió felemelkedését jelent­heti.- Jó érzésű ember önérzetét sérti, ha európai csatlakozá­sunkról beszélünk, hisz valljuk, ez is Európa. Mint az EU- csatlakozást segítő nagykövet, milyen feladatot kapott ön a minisztertől?-Szent István or­szágában valóban badarság lenne arról beszélni, hogyan jus­sunk Európába, mi­kor Magyarország évszázadokon át volt az európai kultúra képviselője és vé­delmezője. Nekem most a kétoldali kap­csolatokat kell építe­nem az Európai Unió tagországa és Magyaror­15 szág közt. Kulcskérdésnek tekintem a biztonságot, hisz nem tudhatjuk, milyen jövője lesz Oroszországnak, vagy éppen Boszniának, Szerbiá­nak. Nagyon fontosak lesz­nek a januártól kezdődő tár­gyalások azokkal az orszá­gokkal, akik be akarnak ke­rülni az Európai Unióba. Ez pozícióharc, amit mind a 15 tagországnál a javunkra erő­síteni kell.- Ki jöhet szóba mint biz­tos támogató?- Anglia, Németország, Franciaország, Spanyolország és Olaszország biztos segítő partner, ám a dán parlamenttel . még gondjaink vannak.- Milyen eszközei vannak önnek a lobbyzáshoz? Az Európát behálózó családi szálak, vagy a média adta le­hetőségek?- Is-is. Sőt nem szabad elfe­lejteni, hogy édesapám, dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke már 1979 óta dol­gozik az Európa Parlamentben. Munkatársai meghatározó személyiségek az EU összes tagállamának nemzeti politiká­jában. Velük gyakorta talál­koztam magam is, mikor elkí­sértem édesapámat az összejö­vetelekre.- Mivel tudunk mi rokon- szenvet ébreszteni ezekben az országokban? Túl a gaz­dasági racionalitásokon.- A gazdaság nagyon fontos tényező, ezt pontosan érzik az érintett országok. Ezen túlmu­tatnak azonban a biztonsági kérdések, Európa biztonságá­nak kérdése, amire már koráb­ban utaltam. Számunkra lét­kérdés, hogy egy nagyobb csa­lád tagja legyünk. Habsburg György úgy érzi, salgótarjáni látogatásából, a vásárban látottakból sokat ta­nult. Tanulta Nógrádot, mely - mint megtudtunk - számára kedves és nem ismeretlen fo­galom. Hely, ahol élünk, s hely, aminek becsülete van. Tarnóczi László 1997. április 19., szombat Európai pillanatok: fotókiállítás Az Európa-napon a Kiváló művészeti együttes címmel ki­tüntetett Nógrád Megyei Fotó­klub tagjainak alkotásaiból rendezték „Európa képekben" címmel fotókiállítást. Ez a Kiváló művészeti együttes címmel kétszer, nívódíjjal három alkalommal és aranydiplomával kitüntetett alkotóműhely Ho- moga József, Madách-díjas fo­tóművész vezetésével egyre eredményesebben dolgozik. A 33 éve alakult alkotóközösség tevé­kenységét Nógrád megye egé­szére kiterjesztette. Tagjai közt a salgótarjániakon kívül a megye számos településen élő alkotó fo­tóst találhatunk. A klub nemzet­közi pályázatokon, kiállításokon tucatnyi országban, Argentínától Uj-Zélandig szerepelt. Önálló ki­állításait Szibériában, Németor­szágban, Szlovákiában, Ausztriá­ban is megismerhették. Ezek a képek, kiállítások hírt vittek a vi­lágba szőkébb pátriánkról, Palóc- földről. Az Európa-napon bemu­tatott kollekció 75 fotója a fotó­művészet eszköztárának változa­tosságával villantja fel az alkotók impresszióit Európáról, Nógrád- ról és nem utolsósorban Salgótar­jánról. A színes és monokróm ké­pek többsége már sikeresen sze­repelt különböző hazai és nem­zetközi pályázaton. A művek egyaránt tükrözik az élet derűs és borús oldalait. Lényegre törő fo­tók ábrázolják Salgótarjánt és a Palócföld tájait, lakóit. A klub tag­jai utazásaik során mindig a lé­nyeglátásra törekedtek. A velen­cei karneváltól Berlinig, Debre­centől a Magas-Tátráig villantják fel Európa szépségeit Sajnos a kiállítás rövid ideig tekinthető meg, hiszen át kell adni a kiállítási felületet az április 21-én nyíló olasz testvérváros, Vigaráno fótó- klubja kollekciójának. V. M. Április 19.: az „Ipoly napja” - Ma: környezetvédelmi; fásítási akció a völgyben Ásót, kapát, gereblyét a kézbe! Az elmúlt évben a Horgászegyesületek Nógrád Megyei Szövet­sége kezdeményezésére sikerült egy asztal mellé ültetni minda­zon szervezeteket, melyek valamilyen módon érdekeltek ked­venc folyónk, az Ipoly védelmében. A cél a szétforgácsolt, megosztott erők egyesítése, az Ipoly völgyére szóló komplex program készítése, megvalósítása volL Csaknem egy év elmúltá­val létrejött e szervezet. Az Ipoly, mint hazánk egyik legrapszodikusabb, egyben legvadregényesebb határfo­lyója, az 1970-es években esett a „természet-átalakítók” áldozatául. Az Ipoly völgye, ártere, holtágai számtalan vi­zes élőhelyet biztosítottak gazdag növény- és állatvilá­gának. Szabályozásáig és zsi­lipekkel való földarabolásáig a környék halban leggazdagabb vizeként tartották számon. Kü­lönleges madárvilága, jelleg­zetes ártéri ligetei ugyanúgy az emlékek képei, mint valaha működő varázslatos vízimal­mai is. Az évek során számtalan természeti érték ment tönkre annak ellenére, hogy néhány megszállott természetszerető „Ipoly-szerelmes” próbált tenni a megmentés érdekében. Hol kisebb, hol nagyobb mér­tékben, de ma is fellelhetők az értékek töredékei. Ez keltette fel azok figyelmét is, akik a Duna - Ipoly Nemzeti Park gondolatát egészen parlamenti szintig vitték. Ez azt jelenti, hogy az Ipoly Szobtól Balas­sagyarmatig védettséget élvez. Az Ipoly felső szakaszára - Ipolytamóc - Balassagyarmat között, amely legalább olyan értékes, mint a leendő nemzeti parkhoz tartozó - nem igazán fordítottak figyelmet. Március idusán gazdára lelt az Ipoly völgyének felső szakasza! Szécsényben 21 alapító taggal megalakult az Ipoly-vidéki Tájvédelmi Egyesület (IVITE). Elnöke: dr. Serfőző András, titkára Orosz László, gazdasági vezetője: Zsíros La- josné, elnökségi tagjai: Borik Albert és Ivitz Zoltán. Alapvető célja: az Ipoly völ­gye - Balassagyarmat és Ipoly­tamóc közötti szakasza a víz­gyűjtő területekkel együtt - természeti értékeinek feltárása, területeinek védelme, fejlesz­tése, helyi természetvédelmi vé­dettségre való előkészítése. Feladata meglehetősen széles körű: az Ipoly-völgy jelenlegi ' állapotának felmérése, veszé­lyeztetett növény- és állatfajok, valamint társulások védelme, védelmét szolgáló fejlesztések megvalósítása;- a vizes élőhelyek, holtágak, morotvák hélyreállítása, az árte­reken vízvisszatartó létesítmé­nyek készítése;-a vízgyűjtő területen talál­ható földtani értékek feltárása, megőrzése, bemutatása. A víz­hez kapcsolódó hagyományos termelési módok felkutatása, dokumentálása, lehetőség sze­rinti visszahonosítása;- környezetkímélő idegen- forgalmi hasznosítás (kerékpá­ros, gyalogos, lovas, horgász-, vadász-, madárfigyelő turizmus elősegítése). Jelentős célt, nem kevés fela­datot tűzött ki maga elé az egye­sület, de tagjai során végigte­kintve biztosítva látjuk ezek megvalósulását. A horgászok, vadászok, madarászok, termé­szetvédők, muzeológusok, me­zőgazdászok, pedagógusok és műszaki szakemberek képvise­letével összeállt csapat minden erejével igyekszik elképzeléseit mielőbb formába önteni. Ter­mészetesen munkájuk elképzel­hetetlen az Ipoly menti települé­sek önkormányzatainak, lakói­nak támogatása nélkül. Úgy vél­jük, saját környezetük kelleme­sebbé tétele érdekében részesei lesznek e tevékenységnek. Az első nagy akcióra ma kerül sor, amikor az Ipoly árterének fák­kal, cserjékkel való ültetését vé­gezzük. Bízunk benne, hogy e nap ,az „Ipoly napjává” válik, amelyet majd sikereink megün­neplésével is emlékezetessé te­hetünk. Ivitz Zoltán * Az Ipoly Unió, a Nógrád Megyei Horgászok Szövetsége, Nógrád Megyei Vadászszövetség, Ipoly- táj Társulás, ÉMIX Kft., Szé- csény, Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, Magyar Madár­tani és Természetvédelmi Egye­sület Nógrád Megyei Csoportja, Balassagyarmat, Őrhalom, Hu- gyag, Szécsény, Ludányhalászi, Nógrádszakál, Rárósi Üdülőte­lep, Litke, Ipolytamóc önkor­mányzata, dr. Serfőző András és Urbán Árpád országgyűlési képviselő, Ipoly-vidéki Tájvé­delmi Egyesület ma 9 órától környezetvédelmi és fásítási na­pot rendez az Ipoly völgyében. Gyülekező 9 órakor a fenti tele­pülések polgármesteri hivatalai előtt. Facsemetéket biztosíta­nak, kéziszerszámot a résztve­vőknek kell hozniuk. Istállógalériát, akolműtermet, szoborpark-játszóteret és haranglábat építenek „Csodatevők” Terényben A Cserhát hegységben megbúvó kis faluban, Terényben mindig kitalálnak valamit Újabban azt ötlötték ki, hogy a régi település- részen, a Szőlősoron istállógalériát, akolműtermet, szoborpark­játszóteret és haranglábat építenek. Az istállógaléria már áll, előtte Csemniczky Zoltán szobrászművész hét alkotása látható. Mucsina Gyula polgármester hat és fél éve van hivatalában. Azóta soha nem tapasztalt mér­tékben épül, szépül, gazdago­dik a község. Legújabb „csoda- tevésükről” beszélgettünk.- A kezdeményezés Lencsés Zsolt budapesti festőművésztől ered, akinek idevalósi az élet­társa. Nekik van egy régi pa­rasztházuk a Szőlősoron. Zsolt­nak annyira megtetszett a ma­gából csendet, nyugalmat árasztó vidék, hogy fejébe vette: megmenti az enyészettől annak értékeit. Mi több, a kor­nak megfelelően továbbfej­leszti, felvirágoztatja. A világlátott művész ügy­buzgó segítőre lelt élete párjá­nak unokatestvérében, a balas­sagyarmati Karaba Tamás ötödéves egyetemi hallgatóban. Az építésznek készülő fia­talember olyan sikeresen ol­dotta meg feladatát, hogy a te- rényi kulturális centrum lesz a diplomamunkája. A palóc istállót mintázó istál­lógalériát önerőből építteti Len­csés Zsolt. Ám a további tervek olyan nagyok, hogy meghalad­ják egy ember erejét. Ezért is hozta létre tíz magánszemély az ARTTEKA Művészet Határok Nélkül Egyesületet, mely azt a határozott célt tűzte zászlajára, hogy megvalósítja Terényben a „A művészet nem ismer határo­kat” programját. Alapvető, hogy a terület megőrizze hagyományos for­máit, ezért táj- és faluvédelmi Csemniczky Zoltán szobrász- művész, akinek hét alkotása látható az istállógaléria előtt. - A szimpozionon magyar művé­szek, építészek, végzős épí­tészhallgatók mellett a szlovák A palóc istállót formázó galéria már áll FOTÓ: RIGÓ szempontok alapján védetté nyilvánítják a Szőlősort. Az is­tállógaléria mellé a későbbiek­ben felépítik az akolműtermet, amely képzőművészeti és kéz­művestáboroknak. szabadegye­temeknek, konferenciáknak, ke- rekasztal-beszélgetéseknek, tré­ningeknek, zenei programok­nak, színházi előadásoknak, ve­télkedőknek, egyéb közösségi rendezvényeknek egyaránt he­lyet adhat A középpontban lévő terecskét úgynevezett csapongó kerítéssel veszik körül. To­vábbá: szoborpark-játszóteret lé­tesítenek, haranglábat építenek.- Utóbbi munkálatokat a jú­nius 24-étől július 13-áig tartó nemzetközi szobrász szimpo- zion keretében végezzük — mondta az egyesület alapítóinak egyike, a balassagyarmati Rozeta alkotócsoport tagjai vesznek részt, s német vendé­get is várunk. A szoborpark­játszótér és a harangláb ünne­pélyes átadása július 13-án, a nemzetiségi nap keretében tör­ténik. A szoborpark-játszótéren ját­szásra is alkalmas szobrokat he­lyeznek el, a gyerekek tehát be- játszhatják majd magukat a mű­vészetbe. A haranglábépítés Apatújfaiuban, Terény testvér­községében megismétlődik, s mindkét helyen azonos, latin feliratú harangot szentelnek fel. A határokat nem ismerő harang­szó jelképes, azt a törekvést fe­jezi ki, hogy a történelmileg kia­lakult, nemzetek közötti együtt­élés békés, harmonikus, együtt munkálkodó legyen. Kolaj László

Next

/
Oldalképek
Tartalom