Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-18 / 90. szám
1997. április 18., péntek Ország - Világ 5. oldal Hírháttér Ellentmondásos eredmény „Általában eredményesek" — e meglehetősen diplomatikus jelzővel jellemezte a nemzetközi megfigyelők zöme a hét elején zárult horvátországi választásokat. Az óvatos fenntartást is sugalló értékelést az magyarázza, hogy bár délnyugati szomszédunknál alapvetően rendben, incidens nélkül bonyolították le a helyhatósági, illetve parlamenti felsőházi választásokat, a legkritikusabb körzetekben bizony sok szabálytalanság és hiányosság mutatkozott. Pedig a legnagyobb figyelem épp ide, a Duna menti horvát területre irányult, hisz e Horvátországhoz tartozó régió hivatalosan még nem is került vissza Zágráb fennhatósága alá. A választás amúgy elég ellentmondásos eredményeket hozott. A horvát felsőházban és a megyei helyhatóságokban a kormánypárt, a Franjo Tudjman elnök vezette Horvát Demokratikus Közösség végzett az élen, a nagyvárosokban viszont - beleértve Zágrábot is - jórészt az ellenzéki erők arattak sikert. (A patthelyzet miatt lehet, hogy a fővárosban meg kell majd ismételni a voksolást.) Az igazi tét azonban valóban az, miként alakul a helyzet Kelet-Szlavóniában, ahol a jelenlegi ENSZ-felügyelet a tervek szerint csak júliusig tart, s utána várhatóan ismét visszaáll a horvát fennhatóság. Csakhogy tisztázatlan, mit tesznek az UNTAES-alakulatok távozása után Zágrábhoz visszakerülő körzetekben most élő, elszakadásukat 1991-ben kinyilvánított szerbek: maradnak, s megpróbálnak beilleszkedni a horvát társadalomba, vagy szedik a sátorfájukat, és áttelepülnek Szerbiába? Szondy Gábor Meghívó szingapúriaknak Tartsanak beruházási fórumot Budapesten Horn Gyula csütörtökön arra bátorította a szingapúri cégeket, hogy Magyarországon megtelepedve tegyenek szert európai pozíciókra. A magyar miniszterelnök vendéglátójával, Go Csők Tong kormányfővel megállapodott abban, hogy szaporítani fogják a kormánytagok kölcsönös látogatásait, a magas szintű érintkezéseket'. Horn megerősítette, hogy Budapest a közép-európai térségben Szingapúrhoz hasonló pénzügyi-kereskedelmi központtá szeretne válni. Go Csők Tong javasolta, hogy közvetlenül a Hom-látogatás után szervezzenek Budapesten beruházási fórumot, amelyre a szingapúriakon kívül a városállamban működő multinacionális cégek képviselőit is meghívnák. Csütörtökön számos gazdasági-jogi megállapodás született Magyarország és Szingapúr között. Vállalatközi egyezményeken kívül az együttműködésről írt alá megállapodást a két ország gyáriparosainak szövetsége. Este a miniszterelnökök jelenlétében írták alá a kettős adózást kiküszöbölő, illetve a beruházások védelmét szolgáló államközi egyezményeket. Készül a társasházi törvény Egymillió lakás ügyeit érinti A jövő év januárjától lépne hatályba az új társasházi törvény, amelyet a most zajló államigazgatási egyeztetés után várhatóan még az első fél évben elfogad a parlament. Az ország négymillió lakásából egymillió társasházi keretekben működik, de a jelenlegi szabályozás szinte alig alkalmazható a kilencvenes évek elején túlfeszített ütemű lakásprivatizáció nyomán létrejött társasházakra. Ha a társasházak helyett lakásszövetkezetek jöttek volna létre, talán jobb volna a helyzet, de nem így történt A társasházakkal kapcsolatos gondok jórészt a házkezeléssel, a felújítással, a törvényességi ellenőrzéssel, a határozatképességgel és az anyagi felelősséggel függnek össze. A tervezet az ötven lakásnál nagyobb társasházak esetén külön szabályokat vezetne be. így például ezekben csak szakképzett személy vállalhatná el a közös képviselő tisztségét. A társasházak törvényességi felügyeletét minden esetben köztestületre bíznák, és a jövőben szűkítenék azoknak a döntéseknek a körét is, amelyek a tulajdonosok egyhangú véleményét igénylik, például kétharmados szavazatarány is elegendő lenne az alapító okiratok megváltoztatásához. Módosultak a NAP alapelvei A kormány tartotta magát eredeti álláspontjához, amely szerint a Nemzeti Agrárprogram (NAP) alapelveit vitaanyagként, tárgyalási alapként kezeli. Ennek jeleként a parlamenti pártok és agrár-érdekképviseletek javaslatai alapján máris több helyen - például a kitűzendő célokban, a fejlesztések ütemezésében - módosította a programtervezetet. Az eddigi egyeztetések során a NAP 59 pontjából tizenhárom témakört ítéltek kiemelten fontosnak a résztvevők. Az agrárszektor képviselőinek álláspontja szerint az ágazat előrelépéséhez évente 3,5 százalékos növekedési ütemre van szükség. Ezen belül az élelmiszer-fogyasztást legalább évi 1,5 százalékkal kellene bővíteni. A kormány képviselői azonban csak 3 százalékos növekedést tartanak reálisnak. Az eredetihez képest módosult az agrárcélok fontossági sorrendje is. A kabinet szerint a jövedelemtermelő képesség megteremtésének kell az első helyen állnia, míg az érdek- képviseletek és a pártok úgy vélekednek: elsődleges célnak a hazai élelmiszer-fogyasztás - hazai termékekből történő - kielégítését kell tekinteni. Csak ezután következhet a jövedelemtermelő képesség, az exportorientáció, a vidék népességmegtartó erejének javítása és a környezetvédelmi szempontok. Mind a kormány, mind a pártok, érdekképviseletek szakemberei egyetértettek abban, hogy a nemzeti össztermék 2,5 százalékát kell évente agrártámogatásra fordítani. Abban sem volt vita, hogy a mezőgazdaság tőkehiányának enyhítésére 50 milliárd forint államilag preferált, középlejáratú hitelcsomagot kell kidolgozni. Egyeztek a vélemények abban is, hogy az agrárollót zárni kell, de hogy milyen mértékben, arról eltérőek az álláspontok. Az agrárszektor képviselői által javasolt évi 4-6 százalékos mérték a kormány szakemberei szerint szakmailag megalapozatlan. A pártok agrárszakértői felkérték a kormányt, hogy külön is fejtse ki a véleményét a birtokpolitika, a családi gazdaságok gazdaságpolitikai kezelése, az agrárintézmény-rend- szer, a támogatási rendszer fejlesztése, valamint az EU-csatlakozás stratégiájának ügyében. Újvári Gizella Személyivel jöhetnek az osztrákok Az illegális határátlépőket hazatoloncolja Magyarország Az osztrák és a magyar belügyminisztérium konkrét, gyakorlati együttműködést alakít ki - ebben állapodott meg Kuncze Gábor magyar, és Karl Schlögl osztrák belügyminiszter csütörtökön Bécsben. Kuncze és Schögl Bécsben megállapodást írt alá a tolonc- egyezmény módosításáról, és a vízumegyezmény kiterjesztéséről. A toloncegyezmény értelmében hazánk kötelezi magát arra, hogy a magyar-osztrák határon elfogott illegális határátlépőket nem engedi szabadon, hanem visszatolon- colja abba az országba, ahonnan Magyarországra beléptek. A két miniszter megállapodott abban, hogy szakértői bizottságot hoznak létre a közúti határforgalom megkönnyítésére. Kuncze javasolta: Hegy eshalom-Nickelsdorfnál a mostani 7-ről 14-re növeljék a kapuk számát. A vízumkényszert megszüntető egyezményt módosító dokumentum értelmében a két ország állampolgárai hamarosan 30 helyett 90 napig tartózkodhatnak egymás országában. Az egyezmény másik pontja értelmében az osztrák állampolgárok - a magyar előírások módosítása után - személyi igazolványukkal is beutazhatnak Magyarországra. Két dologtól is függ azonban, hogy ugyanezt mikor tehetik meg majd a magyarok. Kari Schlögl szerint még tisztázni kell, hogy ez a rendelkezés összeegyeztethető-e az Európai Unió előírásaival. A másik akadály az - mondta Kuncze Gábor -, hogy a most érvényes magyar személyi igazolványok könnyen hamisíthatok, s így nem felelnek meg az EU-ban érvényes normáknak. Gazdaságpolitikai irányváltást tartalmaz a Klaus-csomag Felhők a cseh sikertörténet egén Két éve Václav Klaus cseh miniszterelnök bejelentette: hazájában sikeresen befejeződött a gazdaság átalakítása. A szerdán meghirdetett gazdaságpolitikai intézkedések arról tanúskodnak, hogy kénytelen volt módosítani a véleményét. A Klaus-csomag - ha úgy tetszik - a Bokros-csomag enyhített változata. Bevezetése azért lepte meg a világot, mert eddig azt hallotta: a cseh átalakulás az 1989 utáni Kelet-Eu- rópa egyik sikertörténete. A gazdasági növekedés tartósan 4-5 százalék körül volt, az inflációs ráta pedig a régióban párját ritkítóan alacsony: mindössze 7 százalék. Ám a tavaly májusi választásokat követően lassan napvilágra kerültek a cseh piacgazdaság problémái. Pénzügyi botrányok rázták meg a bank- rendszert: tucatnyi kis pénzintézet ment csődbe, aztán augusztusban a legnagyobb, a Kreditni Banka is összeomlott. Kiderült, hogy a piacgazdaság törvényi szabályozása is súlyos kívánnivalókat hagy maga után. A „Klaus-csomag” értelmében az idei költségvetési kiadásokat 25,5 milliárd koronával kell csökkenteni. Ez egyebek között azt jelenti, hogy a közalkalmazottak bére az eredetileg tervezett 12 százalék helyett csak 7,3 százalékkal emelkedhet. Mivel a kormány nyomást gyakorol a magánvállalatokra is, hogy szorítsák le a bérnövekedést, esetleg elbocsátásokra is számítani lehet. A csomag néhány azonnali teendőt is megfogalmazott. Péntektől életbe lépnek az élelmiszerek és a fogyasztási cikkek importját korlátozó intézkedések, ezek célja az, hogy csökkentsék a kereskedelmi deficitet. A program szerint heteken belül el kell kezdeni az állami cégek privatizációját. Megalapozatlannak nevezte az orosz külügyi szóvivő azt a Kovács Lászlónak tulajdonított szerdai brüsszeli nyilatkozatot, miszerint eldöntött kérdés Magyarország NATO-tagsága. Va- lerij Nyesztyeruskin szerint erről még korai beszélni. A NATO-bővítésről és a világháború végén Németországból elhurcolt műkincsek sorsáról folytatott megbeszélést csütörtökön Baden-Badenban Helmut Kohl német kancellár és Borisz Jelcin orosz elnök. Az albániai nemzeti egységkormány pártjai egyetértésre jutottak abban, hogy június 29-én megtarthatók az előrehozott választások - közölte Franz Vranitzky, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megbízottja tegnap Tiranában. A Kubai Kommunista Párt októberben tartja ötödik kongresszusát, amelyen ismételten megerősítik, hogy az ország kitart az egypártrendszer mellett. Szívműtétet hajtottak végre szerdán Arnold Schwarzeneg- geren. Az osztrák származású, amerikai filmsztár egyik szív- billentyűjét cserélték ki. * Felháborodás. Az MSZP parlamenti frakciójának elnöksége felháborítónak tartja, hogy a sajtó megalapozatlanul vádol szocialista politikusokat - mondta a testület csütörtöki ülése után Burány Sándor frakcióvezető-helyettes. A képviselőcsoport azokon az állításokon ütközött meg, hogy az Információs Hivatal Nyírfa akciójában Kiss Gábor országgyűlési képviselő informátorként szerepelt, és vezető szocialista politikusok tudtak a megfigyelésekről. Panasz a miniszterre. A szolgálati törvényhez kapcsolódó rendeletek nem születtek meg az előírt hat hónapon belül, ezért mulasztásos törvény- sértéssel vádolja a honvédelmi minisztert a Honvédszakszervezet. Keleti György közölte, hogy a késés okairól időben szólt; a szakszervezet érdek- egyeztetés helyett üzenget és a kohfliktusokat keresi. Pannon mecénás. A Magyar Nemzeti Galéria és a Pannon GSM Távközlési Rt. tegnap írta alá az együttműködésük harmadik évéről szóló megállapodást, amelyben rögzítették a Nemzeti Galéria tevékenységéhez való hozzájárulás formáit. Drog. Drogprobléma a középiskolában címmel háromnapos konferencia kezdődik szombaton a budapesti Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnáziumban, harminc középiskola tanárainak részvételével. Ma van a műemlékvédelmi világnap Vár állott, most kőhalom Nem tartozunk a műemlékekben gazdag országok közé. Ám még erre a kevésre sem vigyázunk igazán. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMVH) tízezer műemléket tart nyilván. A műemlékek közé várakat (104), kastélyokat, kúriákat (707), templomokat, kolostorokat (kb. 3000), építészetileg értékes középületeket (455), lakóépületeket (4500), agrártörténeti emlékeket (300), malmokat, présházakat, pincéket és egyéb romokat sorolnak. A négy évvel ezelőtt indult privatizáció hatására a műemléki épületek alatt megingott a talaj. A tulajdonviszonyok a várttal ellentétben nem rendeződtek. Hiányzik a műemléki törvény - az 1881-ben megalkotott jogszabály folyamatos toldozgatása mindmáig tart -, de május közepén remélhetőleg . újat alkot a parlament. Annyi bizonyos, hogy 250 épületnek kötelezően állami tulajdonban kell maradnia. Vízy László, az OMVH munkatársa a legszebbek között említette a budai várat, a hollókői települést, a pécsi városközpontot a püspöki várral, Pannonhalmát és a Diósgyőri várat. Az egykori tanácsi, illetve állami gazdaságok, téeszek tulajdonában lévő épületek átkerültek az önkormányzatok tulajdonába. Ezzel gyakorlatilag mostoha sorsra is jutottak, merthogy az önkormányzatokat csekély költségvetési támogatás illeti, önálló fedezetük nincs a restaurálására. A lakóházak részleges, leggyakrabban homlokzati felújítására még csak jut pénz, csakúgy mint az olyan épületek rendbehozatalára, ahol hivatalok, egészségügyi intézmények, szociális otthonok működnek. A műemlékek egy- harmada egyházi tulajdonba, s a jelek szerint ezzel együtt biztos kezekbe is került - esetükben folyamatos a karbantartás. A millenniumi évfordulóra hozták helyre a gödöllői Gras- salkovich-kastélyt, a pannonhalmi apátságot, a visegrádi várat. Az államalapítás ezredik évfordulója talán újabb lendületet ad a műemlékvédelemnek 2000-ben. csernyánszky Minden nemzetközi joggal ellentétes a duma műkincstörvénye Hatvanezer magyar műtárgy a tét Teljesen megalapozottan minősíti a nemzetközi jogi normákkal ellentétesnek a duma mükincstörvényét Jelcin elnök - hangsúlyozzák a téma hazai szakértői. Ellentmond ugyanis minden civilizált szabályozásnak és szokásnak a második világháború idején elhurcolt műtárgyak orosz tulajdonná nyilvánítása. A moszkvai törvényhozási huzavona esetleges kedvezőtlen végkifejlete nemcsak hazánkat érinti hátrányosan, hanem például - nálunk jóval nagyobb mértékben - Németországot is.- Mindez persze nem vigasz számunkra - mondta lapunknak nyilatkozva Rónai Iván, a művelődési tárca kulturális örökség főosztályának vezetője. - A Magyar Nemzeti Galériában évek óta vezetett lista ugyanis jelenleg mintegy 60 ezer elhurcolt festményt, szobrot, grafikát, ősnyomtatványt s más műtárgyat sorol fel. Értékük 40 milliárd forintra becsülhető.- A nemzetközi jog kimondja: kulturális javakat nem lehet háborús jóvátételnek tekinteni, mert azok a népek tulajdonai. Az oroszok a mi értékeinket végül is nem háborús jóvátételként vitték el és tartják maguknál, hanem - mint állítják - „a háborúban elpusztult saját műtárgyaik jogos ellentételeiként”. A törvénytervezet kivételként említi a többi között a fasizmus üldözöttéinek, áldozatainak birtokában volt műtárgyakat, a háborúban mellettük harcolt magánszemélyek, például partizánok, kommunisták egykori értékeit. Szintén a kivételek közé sorolja a volt egyházi javakat. Ha tehát mégiscsak életbe lép a műkincstörvény, e „kivételes” passzusokban lehet reményünk. Még akkor is, ha a törvénytervezet a tulajdonjoggal kapcsolatban a másik fél, azaz a mi bizonyítási kötelezettségünket írja elő. Deregán Gábor
