Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-15 / 87. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN h BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1997. április 15., kedd Felújítják az acélvezetéket Salgótarján és Karancsalja között Helyben olcsóbb az éltető nedű Börtönben és szabadon: mindkettő nehéz - Jó szándék és eredménye Rácson innen, rácson túl Az elmúlt évben lezajlott átalakítás után a volt Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, mely az egész megyére kiterjesztette tevékenységét, több társaságra szakadt: új önkormányzati tulajdonosokból álló kft.-k jöttek létre. A víztermelés, - szállítás a megye kétharmad részében továbbra is az Észak- magyarországi Regionális Vízmüvek Rt. feladata. A megváltozott helyzettel kapcsolatban arra kértem Orbán Józsefet, az ÉRV Rt. vezérigazgatóját, hogy mutassuk be az új helyzetet. Érdekes találkozó volt nemrég a balassagyarmati börtönben. Résztvevőit Hrabecz Gyula rendőr őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának a vezetője hívta össze. Irányításával működik ugyanis az a titkárság, mely a Nógrád Megyei Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Igazgatóság munkáját segíti. Első az országban- Kérem, érzékeltesse, miként épült be az rt. a megye gazdasági életébe a rendszerváltozás előtt, milyen a jelenlegi pozíciója, élettere?- A megyét, közelebbről Salgótarjánt a második otthonomnak tekintem. Ugyanis 1972-78 között a mihálygergei üzem üzemvezetőjeként sok barátot, ismerőst szereztem, akikkel mind a mai napig szívesen találkozom. Rátérve az előzményekre: a Sajó- völgy iparosítása kapcsán a térség vízellátása érdekében hozták létre annak idején az ország első regionális vízmüvét, az ÉRV- t, mely azóta is folyamatosan bővül. Az akkori koncepció szerint hét ilyen vízmű létrehozása szerepelt a programban. Mivel Nógrád megyében a keleti rész. valamint a Mátra vízben a legszegényebb terület volt, az akkori Országos Vízügyi Hivatal (OVH) állami pénzből ezekre a területekre elkezdte kiépíteni a regionális főműveket az Ipolyra és a térségben fellelhető vízfolyásokra. A létrehozott műveket csak állami társaság működtethette, így-lettünk- a .létesítmény üzemeltetői. Balassagyarmat-Aszód vasútvonaltól keletre terjesztette ki tevékenységünket az akkori irányító, az OVH. így kerültünk Nógrádba. Milliók fejlesztésre 1986-ra a hasznosi vízmű építésével majdnem teljesen létrejött a mai hálózati rendszer. Mihálygerge, Hasznos, a Ménes-völgyi vezeték, Bercel- Pásztó, Szécsény-Homoktere- nye térsége megyei és az ÉRV közös beruházásában valósult meg. Ebből a rendszerből jelenleg hatvanhárom település részesül, részesülhet vízellátásban.- Mit jelent ez?- A saját vízbázisú kapacitásuk mellett 1996-ban 3 millió 577 ezer köbméter vizet szolgáltattunk a települések határáig. Innen az újonnan létrejött vízmű kft.-k továbbítják ivóvizünket a felhasználóknak.-Az egyetlen volt Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat átalakítása, egyesek szerint szétdarabolása, miként érintette a céget?- Az ezzel kapcsolatos törvény alapján a települések belterületi közvagyona, így a vízműhálózat is az önkormányzatok tulajdonába került, akik új üzemeltető szervezeteket alakítottak ki. Szécsény és Pásztó önkormányzatainak kérésére szakmai és anyagi segítséget adtunk az új üzemeltetők tevékenységének beindításához, folyamatosságának biztosításához. Pásztón negyvennyolc, Szécsényben csaknem huszonhat százalékban-vagyunk - tulajdonostársak az önkormányzatokkal, A. .korábbi egy .v ízmű- vállalattal szemben jelenleg néggyel tartunk szolgáltatási kapcsolatot.- Az új tulajdonosi felállásban milyennek ítéli meg az együttműködést ?-Az apró véleménykülönbségektől eltekintve, alkotónak minősíthetem, a felmerült problémákat kölcsönösségi alapon mindig sikerült rendezni. A megyei közgyűléssel kötött szerződés alapján anyagi és szakmai segítséget nyújtunk az általuk megvalósítandó vízközmű üzemeltetéséhez.- Korábban gyakrabban, mostanában kevesebbszer kifogásolják a fogyasztók a víz minőségét. Vannak, akik ezt a hálózat elöregedésével magyarázzák. Mi a helyzet, mi várható e téren a megyében?- Minisztériumunk árbevételünk három százalékában engedélyezi az elérhető nyereséget. Ezt a meglévő körülménvek miatt csupán néhány tized százalékban tudjuk érvényesíteni. Ez behatárolja azon szándékunkat, hogy az önkormányzatokat végleges pénzeszközök átadásával, közműfejlesztési bemházásaikat nagyobb ösz- szeggel támogassuk. Ilyen nekünk nincs. Társaságunk az általunk működtetett létesítményekre a keletkező amortizáció birtokában évenként negyven- negyvenkét millió forintot fordít. Ez vonatkozik 1997-re is. Ebből az összegből megoldjuk a Karancsalja-Salgótarján közötti acélvezeték rekonstrukcióját, a hasznosi vízmű technológiai berendezését, a gátszivár- górendszereket, átemelő szivattyúk felújítását, csőhálózatok, vízmedencék, valamint az információs rendszer kialakítását. Állami beruházásból befejezzük a mihálygergei vízmű technológiai berendezésének korszerűsítését, minek következtében nő a tisztítás hatásfoka, megszűnnek a fogyasztók által korábban kifogásolt vas- mangántalanítási gondok. A mi és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) mérései szerint az általunk szolgáltatott víznél kilencvennyolc százalékban minőségi kifogás nem merült fel. Ki fizessen?- A hálózati veszteség irritálja a lakosságot, mert úgy vélik: az elfolyt vizet nekik kell megfizetniük.- A vízdíj magában foglalja az előállítás, szállítás és-ogyéb • szolgáltatási feladatok költségeit.. Ezt,vetítjük.egy köbméter eladott ivóvízre. Valóban, a termelés és az értékesítés között különbség van, mely egyrészt a hálózaton elfolyt víz mennyiségéből, az ismeretlen vízhasználás miatti veszteségéből, a hálózat üzemeltetésében felhasznált vízből, a hálózat meghibásodásából, a vízmérő pontatlanságából adódik. Mindezek visszatükröződnek az önköltségben. A tervezett felújítások, rekonstrukciók a vízfolyások csökkentésére irányulnak. A szakemberek országosan tizenöt-harminc százalék közötti értékesítési különbséget (hálózati veszteség) tartanak elfogadhatónak. Társaságunknál ez 19,5 százalék, Nógrádban ennél kevesebb. A termelt víz köbméterenkénti értékesítési ára társaságunknál százhuszonhat forint, ezzel szemben Nógrád megyében 106 és 108 forint között alakul. Venesz Károly Tanácskozási joggal része a megyei bíróság, a főügyészség, a helyi országgyűlési képviselők, a Vám- és Pénzügyőrség, a határőrség, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön és mások. Programját, mely a „Közösen Nógrád biztonságáért” címet viseli, még Bánfi Ferenc dandártábornok, az ORFK jelenlegi közbiztonsági vezetője (korábban Nógrád rendőrfőkapitánya. A szerk.) - dolgozta ki. Palotás Iván börtönparancsnok és helyettese, Hézsely János ezúttal a kisebbségvédelmi és etnikai munkacsoportot látta vendégül. Az asztal mellett Berki Judit elnök, Jónás Gábor, a balassagyarmati cigány ön- kormányzat vezetője, Altsach Ignác, Szendehely polgármestere foglaltak helyet. Palotás Iván tájékoztatója jó alapnak bizonyult a vitához. Mint köztudott, a börtönlakosság zöme (deklaráltan 38, egyébként 60- 70 százaléka) cigány. Közmegegyezés szerint az „iskola” a kulcsa mindennek. Amíg a roma fogva tartottak döntő többsége még általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik, aligha várható olyan változás, amely helyzetüket megoldaná. A párbeszédet előkelő vendégek figyelték. Jim Isenberg személyében a Partners for Democratic Change (Partnerok a Demokratikus Változásokért) Alapítvány alelnöke és Marilyn Zehn regionális igazgató, dr. Göncz Kinga személyében a Partners Hungary Alapítvány, az előbbi hazai leágazódásának az igazgatója volt jelen. Orbán Károly a Börtönújság munkatársa Toyota Corolla 1 990 000 Ft-ért? Lehet, hogy első pillanatban ugratásnak tűnik, pedig nem az: a kategóriájában több ízben legmegbízhatóbbnak bizonyult modell most tényleg csak ennyibe kerül. Ugorjon be bármelyik Toyota-márkakereske- dó'höz, és használja ki erszénykímélő ajánlatunkat. Toyota Corolla most csak 1 990 000 Ft-ért. föiA ADAC COROLLA KAKUK JÓZSEF MAGYAR-OSZTRÁK KFT 3100 SALGÓTARJÁN, Tóstrand Tel.: 06-32-430-646 3 ÉV VAGY 100.000 KM GARANCIA TOYOTA Bízhat a jelben Romló viszonyok között szerények a lehetőségek- Csökkentek a szociális juttatások. Ami korábban természetes volt, arra most azt mondják: a cég nem szociális intézmény. Ennek ellenére 1994-ben vásárlási utalványt és hatezer forintot kaptak a dolgozók, mert ennek megvolt a fedezete - foglalja össze a szociális juttatások körét Juhász József, a BRG Rádiótechnikai Gyár Rt. szakszervezeti titkára. Egyébként fő foglalkozása rendészeti, tűzvédelmi vezető, munkásellátási előadó.- Vezérigazgatónk nem zárkózik el a különböző juttatásoktól, ha van rá fedezet. Többet nem tud adni, mert jelenleg egy hónapra sem lehet előre látni a biztos a termelési feladatokat.- Önnek a kollektív szerződéssel kapcsolatban nem nehéz a vezérigazgatóval tárgyalni?- így van, de a piaci helyzet miatt nehezen mond konkrétumot. A cég menedzsmentje sokat jár a munka után. A vezérigazgató piaci lehetőségekről szóló tájékoztatóját elfogadjuk. A szakszervezet nem tud munkát szerezni a kollektívának - hangsúlyozza Juhász József.- Tekintettel a szerény lehetőségekre, mit tudnak tenni?- Irreális dolgokat nem kérhetünk. Például az inflációnak megfelelő béremelésnek nincs realitása. Nálunk a minimálbérektől magasabbak az úgynevezett alapbérek. A múlt évben a korábbi harminchat munkakategóriát hatra csökkentettük. A legalacsonyabb teljesítménybér óránként 110, a legmagasabb 180. Kollektív szerződésünk kedvezőbb, mint amit a munka törvénykönyve előír. Kevesen tudják, hogy nálunk a végkielégítés egy hónappal több, mint a törvény- könyvben. Akik közös megegyezéssel szüntetik meg munkaviszonyukat, azoknak a törvény alapján nem jár végkielégítés, de a legtöbb esetben, figyelembe véve az rt.-nél eltöltött időt, anyagiakban is részesülnek. A munkaviszony ilyen módon történő megszüntetésének „előnye”, hogy másnaptól jogosultságot szerez munkanélküli segélyre. Nem élnek vissza ezzel. Az a dolgozónk, aki hat hónapig kényszerből volt távol, és az előbbi időn belül visszajön dolgozni, a cég vezetése beszámítja a 15- 20-25-30 év után járó jutalomba. Mivel a mostani hétszáz gyári dolgozóból csak száz tagja a szakszervezetnek, tagdíjbevételünk igen kevés. Működési feltételeinkhez a mindenkori havi tagdíjbevétel harmincöt százalékát kapjuk támogatásként a vezetéstől.- Miért kevés a tag?-A régiek az 1991. évi megrendeléshiány miatti leépítésnél a kapun kívülre kerültek. Az újak nem igazán érzik, mit jelenthet számukra a kollektív szerződés, az ezzel kapcsolatos szakszervezeti érdekvédelem. Tájékozatlanok, emiatt roppant nehéz beszervezni őket. Pedig munkaügyi vitában, jogsegélyszolgálatunk tudna segíteni!-Igaz-e, hogy aki sürgős munka esetén kijelenti: szombat-vasárnap nem jön be dolgozni, azt megfenyegetik?-Erről szó sincs. A túlórát is megkapják. Jobban érzékelném gondjaikat, eredményesebb lenne szakszervezetünk munkája, ha, mondjuk, 350- 400 főre emelkedne tagságunk. Több lenne tagdíjbevételünk, több jutna a rászorulók segélyezésére, üdültetésre, ugyanakkor jobban megismernénk gondjaikat, amit a többség érdekében a kollektív szerződés tárgyalásánál képviselnem kell.- A gyár fennállása óta minden évben, minden időszakban, beleértve a rendszerváltást követő éveket is, alapvető dokumentumnak tartottam a kollektív szerződést. Az idén is megkötjük. Mivel az évek folyamán sok változáson ment át, egységes szerkezetbe foglaljuk. Cégünk tagja az Elektronikai és Informatikai Szövetségnek, s mint szakmai szervezet, ajánlásokkal vettünk részt az ágazati középszintű kollektív szerződés kialakításában, amelyből átvesszük a minket érintő javaslatokat. A kollektív szerződést ugyanolyan fontosnak tartom, mint a munkaszerződést. A lényeges szociális ellátások megmaradtak. 1996- ban az átlagos keresetszínvonal huszonnyolc százalékkal emelkedett - fejti ki véleményét Klug Nándor, a cég vezér- igazgatója. Venesz K.
