Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-14 / 86. szám

1997. április 14., hétfő Ország - Világ 5. oldal A Fidesz szívéhez közel áll az oktatás Osztozni a „tudástőkéből” Az oktatás az, ami a társada­lompolitikai kérdések közül a Fidesz „szívéhez” megalaku­lása óta a legközelebb áll. Ezt Orbán Viktor hangsúlyozta „A polgári Magyarországért” címmel, a Hotel Gellértben szombaton rendezett oktatás- és tudománypolitikai konferen­cián. Minderre bizonyság volt a tanácskozás is. Mint a pártelnök kifejtette, véleményük szerint a kádári rendszerből a jelenlegi kor­mányzó pártok mindent vissza­hoztak, ami rossz volt, ellenben semmi olyat nem tartottak meg, ami az elmúlt évtizedek javára lett volna írható. Ilyen az okta­tási rendszer, amivel ugyan sok gond adódott, de sok értéket is tartalmazott. Míg korábban sokak számára elsősorban ideológiai és politi­kai korlátok akadályozták az oktatás révén a kiemelkedést a környezetükből, ma e mögött szociális és a kormányzat tár­sadalompolitikájában rejlő okok állnak - fejtette ki a párt­elnök. A Fidesz 1998 után azt várja az oktatáspolitikától, hogy az egyik lehetséges esz­köze lesz „a tudástőke” mainál méltányosabb és igazságosabb szétosztásának. Ez azt jelenti: az iskolát mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Pokorni Zoltán, a Fidesz szakértője szerint ma az okta­tásban is megmutatkozik, hogy drámai módon kettészakadt a magyar társadalom, majd éles szavakkal bírálta a Nemzeti alaptantervet. Hetventagú felsőházat javasolnak a kisgazdák Növekedés Az általános válság jelei mu­tatkoznak Magyarországon az élet minden területén - így vélekedett napjaink valósá­gáról a Független Kisgazda- párt elnöke egyik hétvégi sajtótájékoztatóján. Torgyán József kijelentette: a kisgazdák nem észlelnek sem­mit abból a gazdasági növeke­désből, amelyre a Hom-kor- mány újabban hivatkozni szo­kott. Növekedésről ugyanis csak akkor lehet beszélni, ha az olyan szintű, hogy a társadalom többsége is észleli. Ezért a Független Kisgazda- párt gyökeres változtatást tart szükségesnek, és a tüneti keze­lés helyett a növekedést előse­kételyekkel gítő, azt ösztönző gazdaságpoli­tikát akar. Az FKGP elnöke szólt arról is, hogy hiába van Magyarországon olyan társa­dalmi rendszer, amelyet több­párti parlamenti demokráciának neveznek, gyakorlatilag az ál­lampárti szerkezet él tovább. Az FKGP ezért a kétkamarás parlament megvalósításának a híve. Ebben nem lenne több képviselő 250-nél, és ebből a felsőház 70 tagja a civil szerve­zetek, az egyházak, az önkor­mányzatok, a kisebbségek, a háziasszonyok, a fiatalok, az ipari munkásság, a parasztság, a kistelepülések, a pedagógu­sok, az orvosok, a művészek, a munkanélküliek képviselőiből kerülne ki - mondta az elnök. Fejlődő törvénykezés, lemaradt képzés Kapósak a szakértők Az Országgyűlés elé terjesz­tette az igazságügyi szakértői kamarákról és a könyvvizsgá­lókról szóló törvényt a kor­mány, és több intézkedést ho­zott a hatósági szakember- képzésre is. Nagy szükség volt minderre, mert egyre nehezebb a gazda­sági bűnözés, a feketegazdaság elleni hatékony fellépés. Bencze József, a Miniszter- elnöki Hivatalhoz tartozó Gaz­daságvédelmi Koordinációs Bizottság elnöke egy hétvégén tett nyilatkozatában úgy fogal­mazott: ha nem sikerül gyorsan előrelépni a gazdasági bűncse­lekmények felderítésében, il­letve a nyomozásban részt vevő hatósági szakemberek tovább­képzésében, aligha szorul visz- sza a kívánt mértékben a fe­kete- és az árnyékgazdaság. A gazdasági törvényalkotás volt az utóbbi évek legdinamiku­sabban fejlődő területe a ma­gyar törvényhozásban. Azt is látni kell azonban, hogy a szakértői és hatósági szakemberek továbbképzése ezzel nem tartott lépést - hang­súlyozta Bencze József. A GKB vezetője felhívta a figyelmet, hogy az igazságügyi szakértők átlagos életkora 55 év, utánpótlásuk nem megol­dott, anyagi megbecsülésük pe­dig alacsony, ezért inkább a versenyszférában tevékeny­kednek. A helyzet a jövő évtől még nehezebb lesz, hiszen 1998-tól a kft.-k is kötelesek lesznek könyvvizsgálót alkal­mazni. A szakértők többsége így vélhetően nem a hatósá­goknak fog dolgozni. A Szentatya bosnyák földön is a hívek közelébe ment FOTÖ: FEB/REUTER II. János Pál Szarajevóban Négy török merénylőt a pápa ellen tervezett akcióval gyanúsítanak II. János Pál pápa a szemben álló felek megbékélésére és őszinte párbeszédre szólított fel a harmincadik hónapja több­ször is elhalasztott szarajevói látogatása alkalmával. A Szent­atya megérkezése előtt a boszniai biztonsági szolgálat harcko­csiaknákra lelt, és arra a következtetésre jutott, hogy ismeret­len tettesek merényletre készülnek. Valószínűleg merényletet sike­rült meghiúsítani Szarajevóban II. János Pál pápa ellen. A Bos- nyák-Horvát Föderáció bel­ügyminisztériumának szóvi­vője szombaton Szarajevóban rövid nyilatkozatban jelentette be, hogy a pápalátogatás terve­zett útvonalán talált - mintegy 20 - harckocsiaknát valószínű­leg szombatra virradóra helyez­ték el a tettesek egy híd alatt. A belügyminisztérium kü­lönleges alakulata pénteken át­vizsgálta a hidat, amely akkor még nem volt aláaknázva, és semmiféle robbanószer sem volt ott. A boszniai rendőrség 4 török állampolgárt keres, akikről feltételezik, hogy me­rényletre készültek. A zágrábi bejelentés szerint a törökök minden valószínűség szerint a Szürke Farkasok terrorszerve­zethez tartoznak, amelynek tagja volt Ali Agca is, aki 1981. május 13-án pisztollyal megsebesítette a pápát Rómá­ban. Szombaton II. János Pál pá­pát Szarajevóban Alija Izetbe­govic boszniai elnök és Kresi­mir Zubak, Bosznia-Hercego­vina elnökségének horvát tagja köszöntötte. Momcilo Krajisnik, az elnökség szerb tagja „biztonsági okokból” lemondta a pápa repülőtéri fo­gadásán való részvételt. Beszédében II. János Pál kiemelte, hogy a délszláv há­ború sok olyan értéket pusztí­tott el, amelyet a civilizált vi­lág tiszteletben tart. A Szentatya a szarajevói Jézus Szent Szíve székesegy­házban arra kérte a boszniai közösségeket: „Ne csak bűne­iket vegyék számba, hanem azt is mérjék fel, mekkora ál­dozatot képesek hozni a béke érdekében.” A pápa vasárnap mintegy 50 000 hívő előtt mi­sét pontifikáit a szarajevói Kosevo stadionban. Histórlás játszóház. Történelmi múltunkat idéző játékokkal ismerkedhetnek meg ha­vonta egy-egy vasárnap a gyerekek a Magyar Nemzeti Múzeumban. Tegnap a törökökkel vív­tak kiszorítóst, s volt kötélhúzás, kopjahajítás. Győztek - a magyarok, fotó: feb/kallus györgy A szándékos gyújtogatás sem zárható ki annak a hatal­mas tűzvésznek az okaként, amely szombatra virradóan tört ki a torinói Szent János Székes- egyházban. Itt őrzik a torinói leplet: azt a gyolcsot, amelyet sokan Jézus halotti lepleként tartanak számon. Az ereklyé­nek nem esett bántódása. Románia CEFTA-tag, ezzel hatra bővült a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás tagsága: Csehország, Lengyel- ország, Magyarország, Szlo­vákia és Szlovénia, illetve Románia illetékes miniszterei szombaton aláírták a megálla­podást az új tagország csatla­kozásáról. Újra albán földön I. Leka trónörökös, aki dél-afrikai száműzetéséből csaknem 60 év után szombaton első ízben tér­hetett haza immár hivatalosan is. Ugyancsak Albániába, Vlora városába utazott Romano Prodi olasz miniszterelnök, akinek kabinetje az olasz képviselő­házban szombaton 321 igen szavazattal 266 nem ellenében, egy tartózkodás mellett bizal­mat kapott. * Lakiteleki diplomák. Okle­velek ünnepélyes átadásával ért véget szombaton a Lakite­lek Alapítvány, valamint a Haza és Haladás Alapítvány által szervezett Deák Ferenc Politikai Kollégium egyéves kurzusa. A képzésben össze­sen hetvenhét hazai és határon túli hallgató vett részt. Az ősz­szel egyetemet végzetteknek politológusképzés indul Laki­teleken. Alkotmánybírósági ülés. Az Alkotmánybíróság mai ülésén megkezdi a többi között az or­szággyűlési képviselők gazda­sági összeférhetetlenségét sza­bályozó rendelkezések alkot- •iMriyöáSágf vizsgálatát. Fórom a biztonságról. A Társadalmi Érdekegyeztető Tanács hétvégi nyilvános fó­rumán Fodor Lajos altábor­nagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnökének első he­lyettese kifejtette: olyan kor­szerű és hatékony hadsereg ki­alakításához láttak hozzá, amely képes az ország szuve­renitásának megvédésére. Erre akkor is szükség van, ha eset­leg az ország nem csatlakozna a NATO-hoz. Emlékezés Adalbertre. Az ezer éve vértanúhalált szenve­dett Adalbert, Prága püspöke tiszteletére rendezett hazai eseménysorozat tegnap kezdő­dött meg az esztergomi Szent István Főszékesegyházban. Az ünnepi szentmisét Paskai László bíboros, prímás, az Esz- tergom-budapesti Főegyház­megye érseke mutatta be. A választópolgárok fele bizonytalan a pártválasztásban Élen az FKGP és a Fidesz Or(kán)kán Szó szerint viharos volt a hétvége. Mint Bánfai Er­zsébet meteorológustól meg­tudtuk, az országon végig­söpört orkán Veszprémben és Siófokon elérte a 120 ki­lométeres - már a hurriká­nokat jellemző - sebességet, másutt „csak” 70-90 kilo­méteres tempóban zúgott végig. A roppant erejű széllöké­sek vezetékeket szaggattak, fákat téptek ki, háztetőket rongáltak meg, s fennakadá­sokat okoztak a vasúti köz­lekedésben - sok helyütt hózáporok kíséretében. A vihar ugyan egyelőre kiadta dühét, de a következő napokban újra megsokasod­nak a felhők, záporok, hó­záporok lesznek, s a szél ismét megerősödik. (cs) A Szonda Ipsos legutóbbi közvélemény-kutatása szerint pártszimpátiák tekintetében a március hónap nem hozott alapvető fordulatokat. Kelet- Magyarországon állandósulni látszik a két kormányzó párt gyenge szereplése, a tőlük el­fordulok pedig részben a két vezető ellenzéki párt, a kis­gazdák és a fiataldemokraták szimpatizánsi körét, részben a töprengők táborát gyara­pítják. A keleti régió két legnépsze­rűbb pártja márciusban is a Független Kisgazdapárt, illetve a Fidesz volt 17-17 százalékkal, az MSZP pedig 11 százalékkal a harmadik. A Fidesz megítélése annyi­val kedvezőbb, hogy sokan vá­lasztanák második pártként (12 százalék), és alig vannak olya­nok, akik semmiképpen nem szavaznának rá (2 százalék). Az országos helyzet alig tér el a keleti régióétól: a Fidesz itt is 17 százalékot ért el, az FKGP eredménye 15 százalékos. A kelet-magyarországi vá­lasztópolgárok 50 százaléka biztos jelenleg abban, hogy részt venne egy most tartandó választáson. Túlnyomó többsé­gük (82 százalékuk) azt is el­döntötte már, kire szavazna. Az ő körükből a Független Kis­gazdapárt 31 százalékot kapna, mögötte szorosabb verseny alakulna ki a Fidesz-MPP (23 százalék) és az MSZP (22 szá­zalék) között. A keresztény- demokraták és a szabaddemok­raták erősen lemaradnának, a Magyar Demokrata Fórum va­lószínűleg még a parlamentből is kiszorulna. Az ellenszenvlistát a Magyar Szocialista Párt vezeti 25 száza­lékkal, mögötte áll a Független Kisgazdapárt 19 százalékkal. Ferenczy Europress A kérdezés ideje: 1997. már­cius 14-24. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állandó kelet­magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampol­gár. A minta: 496 fő. A minta és az alapsokaság az életkor, a nem és a lakóhely típusa szerint azonosnak tekinthető. Ha most vasárnaD tartanák a Darlamenti választásokat, ön melvik Dártra szavazna? országos adatok: a keleti országrész adatai: nem szavazna, bizonytalan

Next

/
Oldalképek
Tartalom