Nógrád Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-12 / 60. szám

1997. március 12., szerda Gazdaság 7. oldal Családi gazdaságoké a jövő: kevesebb a teher Jelszavak ? Mit sem érnek ! A kormány tagjai elég gyakran hivatkoznak arra, hogy az égető-feszítő megoldásra váró társadalmi gondok valamelyikét majd szakemberrel megvizsgáltatják, s utána döntenek. Ezt a gyakorlatot csak helyeselni lehet. Arról viszont nem szabad el­feledkezni, hogy nemcsak a kormánynak, hanem a különböző szervezeteknek, érdekképviseleti csoportoknak is vannak leg­alább olyan felkészültségű, nagyszerű gyakorlati érzékkel bíró, különböző területeken otthonosan tevékenykedő magas képzett­ségű szakemberei, akiknek a tudása bizonyos esetekben meg is haladja - haladhatja - a kormány hivatalában dolgozók egyi- két-másikát. Bizonyára nem került volna sor a kiskőrösi demonstrációra, ha a kormányt kiszolgáló pénzügyi és egyéb szakemberek nem hiszik magukat csalhatatlannak, és hallgatnak a Földművelés­ügyi Minisztérium hozzáértő, mezőgazdaságot alaposan ismerő szakembereire, a különböző érdekvédelmi szervekben tevékeny­kedő, a tényeket józanul mérlegelő személyekre. Vajon mit hoztak össze a kormány szakemberei kiskőrösi tár­gyalásuk során? A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetségének képviselői a következőképpen fogalmazzák meg érveiket: Az őstermelői kedvezményekre jogosító árbevételi határ négymillió forintra történő emelése és a családi összevonási le­hetőség azt jelenti, hogy egy tipikusnak tekinthető négytagú családnál már tizenhatmillió forintos árbevétel is kedvez­ményre jogosít. Ez már aligha nevezhető kistermelésnek! Az előbbi „egyezség” azt az üzenetet hordozza, hogy az ag­rárvállalkozásokat célszerűbb megszüntetni, családi vállalko­zásokra bontani. Minél hosszabb távról van szó, annál súlyo­sabb következményei lesznek a költségvetési bevételekre. Az ag­rárágazat munkáltatói számára az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulás olyan többlet terhet jelent, ami elkerülhetetlenül a foglalkoztatottság további csökkenéséhez vezet. Nem tekinthető szektor- és versenysemleges helyzetnek az agrárvállalkozásokat sújtó helyi adófizetési kötelezettség, ami esetenként meghaladja a ténylegesen realizált jövedelmet. Az újabb konfliktusok megelőzése céljából a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetségének szakemberei arra kér­ték a kormányt, hogy döntés előtt tárgyalják meg az érdekvé­delmi képviseletekkel a Pénzügyminisztérium álláspontját, nem jelszavak, hanem konkrét elemzések alapján. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetségének szakemberei, akik nincsenek egyedül véleményükkel, ismételten hangsúlyozzák: nem alkalmi és szakmailag ismét át nem gon­dolt követelések hatására kell rögtönözni az ágazat problémá­ját, hanem törvényhozói szinten, partnerségi viszony alapján, az érdekelt vélemények figyelembevételével, folyamatos előké­szítő munkával. Ebben súlyának megfelelő mértékben figye­lemmel kell lenni a kistermelők érdekeire. Venesz Károly liMä tik Nagyoroszi cipő(felsörész)ben járnak a vikingek utódai - Biztató kilátások Megkapaszkodtak a lejtőn, s jönnek felfelé- Próbáljam megállítani a lefelé menő tendenciát, fordítsam el­lenkezőjére a kedvezőtlen folyamatot. Ugyanis a válságban lévő cipőipar piacvesztő hatása erősen érezhető volt a szövet­kezetben. Folyamatosan csökkent kapacitása, likviditási gon­dokkal küszködött, hitel segítségével tartotta fenn működését. Az előbbiek miatt 1993-tól nem volt nyereséges - foglalja össze megválasztásakor kapott ho­zományát Forró Imre, a volt Favorit szövetkezetből kivált és önállóvá lett Börzsöny Cipő­gyártó és Szolgáltató Szövetke­zet tavaly szeptemberben meg­választott elnöke. Korábban a Salgó Cipőipari Szövetkezet főmérnöke volt. Támogató a tagság- Rövid ittléte alatt mit sike­rült elérnie?-A kollektívával együtt az elmúlt évet várhatóan nullszal- dóval zárjuk, mert piaci, mű­szaki, szervezési intézkedése­ket, melyeket megválasztá­somkor ismertettem a közgyű­léssel sikerült megvalósítani, dolgozó társaim segítségével és támogatásával.- Mit takarnak az előbbiek?- Csak azokat az anyagokat, kellékeket stb. vettük meg, amelyek feltétlenül szüksége­sek voltak a folyamatos terme­léshez. Részben ennek is tulaj­donítom, hogy készletünk az előző évi szint 50 százalékára csökkent. Kapacitásunk felét a saját anyagos, hagyományos termelés tölti ki. Házi cipőink­ből három színben negyvennégyezret gyártottunk, melyet az ország különböző ré­szeibe szállítottunk. Február 1- jétől emeltük termékeink árát, ennek ellenére még mindig ol­csók vagyunk, s ezt a szintet a jövőben is tartani kívánjuk. A házi cipőnek a boka cipő válto­zatát is gyadjúJk ugyancsak há­rom színben és olcsó áron.-Az előbb említett változá­sok előnyét mennyiben érezték, érzik a szövetkezet dolgozói?-A munkaszervezési intéz­kedések is segítettek abban, hogy a teljesítményben dolgo­zók bérét tavaly novemberben 8,2 %-kal emeltük. Az idén ja­nuártól újabb teljes körű bér­emelést hajtottunk végre. Ez a teljesítménybéreseknél a no­vemberi emeléssel együtt meg­haladja a 26 %-ot. Az időbére­seknél ez 17,2 %-ot jelent. Saj­nos, ezek után is még elég ala­csony a kereset. Ennek kapcsán jegyzem meg: célunk, hogy a szövetkezet munkaerő megtartó képessége tovább javuljon. A kilépők helyét újak, köztük egy régebben itt dolgozó foglalta el. Bérmunka Dániába-Mivel biztat, merre mutat az idei esztendő útjelzője?- A korábbi évek kedvezőt­len tendenciáját a múlt évben sikerült megállítani. A megka­paszkodás után az idén a fejlő­dés jeleinek kell megmutat­kozni. Fő feladatunk a piacku­tatás, keresett, alacsony árfek­vésű széles körben eladható termékeink vevőkörének bőví­tése, árbevételünk növelése, új igények felkeltése. Hagyomá­nyos termékeink 50 százalékát itthon értékesítjük, bérmunká­ban cipőfelsőrészt készítünk és szállítunk Dániába. A piaci kapcsolatok erősítését szol­gálja, hogy raktárról vagy azonnali megrendelésre teljesít­jük kis- és nagykereskedőink '~‘k ■* ’ — ■***- ne Gönczöl Józsefné cipőfelsőrész-készítő munka közben kívánságát. A technikailag eléggé elavult eszközök meg­óvására törekszünk, újabb öt fővel növeljük a létszámot. Nem lesz könnyű, mert sokszor egy hónapra előre sem látjuk feladatainkat.- Az utóbbiak ellenére szava­iból opjipifirpj£s csendül ki...- Egyéniségem alapvető vo­nása az előrelátás, a rugalmas­ság. Vallom, hogy munkatársa­immal együtt, közös gondolko­dással, egyet akarással olyan eredményeket érünk el, mely előnyös lesz mind a szövetke­zetnek, mind a tagságnak, de megtalálják számításukat vevő­ink is. >(r* VP'Vft*) *t wr- - :Aöf, ' * Tárgyalni vagy tüntetni ? Ez itt a kérdés A múlt hét végén tartotta soros ülését a Nógrád Megyei Me­zőgazdasági Szövetkezők és Termelők Érdekvédelmi Szövet­sége. A tervezett napirendek megtárgyalása mellett szóba ke­rült, hogy a megye agrártermelőinek érdekében a mára kia­lakult helyzetben mit tehet - tegyen - az elnökség. A megol­dáshoz vezető út keresésében két alapvető lehetőség köré cso­portosultak a gondolatok: érdemben tárgyalni vagy de­monstrálni. Az elnökség az előbbi mellett döntött.- Állásfoglalásunkat eljuttat­tuk a Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Országos Szövetségéhez - kezdte tájé­koztatóját Deák Pál megyei titkár. Központunk, a Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­sége elnöksége rendkívüli ülé­sén áttekintette a mezőgazda- sági termelők demonstrációi nyomán kialakult helyzetet. Érzéketlen kormányzat- Milyen állásfoglalásra ju­tott a szövetség?- Az elnökség véleménye - mely tükrözi a mi állásfoglalá­sunkat is - szerint a kormány egész működése során bizo­nyította, hogy nem érzékeli az agrárágazat sajátosságát és problémáját. Ennek követ­kezménye, hogy az egyébként indokolt célokat szolgáló adó és társadalombiztosítási jog­szabályok ellenállást váltottak ki az érdekeltek körében. A kormány politikailag és szak­mailag hibásan ítélte meg a helyzetet, és a lehetséges kö­vetkezményeket. Ezáltal maga is hozzájárult a jelenlegi fe­szültségek kirobbanásához. Országos elnökségünk - bele­értve minket is - nem tudja el­fogadni, hogy még tárgyalásra sem méltatta a kormány a köz­terhekből háromszoros súlyt viselő társas gazdaságok igé­nyét, az azonos elbírálásra szóló felhívását.-Kérem, konkrétan bizo­nyítsa a háromszoros terhelés valóságát!- A száz főt meghaladó szövetkezetek, társas vállalko­zások havonta egy fő után személyi jövedelemadó címen 4050, társasági adó címen 3000, tb-járulék munkáltatói (39 százalék) 13 000, munka- vállalói (10+1,5 százalék) 3833 forint, az egészségügyi hozzájárulás 1800, a munkaa­dói járulék 1400, a szakkép­zési és rehabilitációs hozzájá­rulás 200-200, a helyi adók 3000 forintot jelentenek. Az előbbiek havonta egy főre 30 498 forint, állami befizetési kötelezettséget foglalnak ma­gukba. Egy évre vetítve 365 976 forintra rúg. Ezzel szemben az a kistermelő, aki a tételes elszámolást választja, havonta 7818, egy évben pedig 93 816 forintot fizet külön­böző adók címén. Amennyi­ben az általánydíjas elszámo­lás mellett voksol, akkor ha­vonta 16 151, illetve egy év­ben 19 3812 forintot fizet négymillió forint éves árbevé­tel esetén. Egyenlő elbánást kérnek- Mit követel a MOSZ?-Egyenlő elbánást a napi­renden lévő adó és tb-tör- vénymódosításokban, és a tör­vények által megkövetelt part­neri viszonyt az érdekképvise­letekkel.- Mi valósult meg a MOSZ- közgyűlésen elhangzott kor­mányígéretekből?- Két alapvető kérdésben. Az egyik, hogy a szövetkeze­tek az állami tulajdon privati­zációja során kaphatnak élel­miszer-feldolgozó üzemet, a másik, hogy földet vásárolhat­nak - az érdekképviselet, tilta­kozása ellenére elutasító dön­tést hozott, illetve provokált, lényegében felrúgta a tárgya­lásos rendezésre tett ígéretét. Egyelőre tárgyalnak- Hogyan tovább?- Az országos elnökség, amivel mi is egyetértünk, még egy kísérletet tesz, hogy tár­gyalásokkal fogadtassa el tag- szervezeteink jogos követelé­seit. Igényeljük, hogy a kor­mány zárja ki a tárgyalásokból azokat, akik politikai, szakmai hibákkal hozzájárultak a jelen­legi helyzet kialakulásához.- Ón szerint sor kerülhet demonstrációra ?- Amennyiben az érdemi tárgyalások nem kezdődnek meg, a szövetség tagszerveze­tei döntenek a továbbiakról. V. K. „Vállalkozásfejlesztő” segítséggel és támogatással a polgári létről Jövő-kísérlet a Bolyaiban Negyven éves a takarékszövetkezeti mozgalom Takaros és takarékos A Nógrád Megyei Regioná­lis Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, valamint a sal­gótarjáni önkormányzat között kialakult jó kapcso­latot példázza, hogy már­cius 14-én újabb, ezúttal a középiskolások javát szol­gáló ötletet vitatnak meg. Kísérleti jelleggel egy olyan szakmai programot kí­ván kipróbálni az alapítvány a Bolyai János Gimnáziumban, amely nem kimondottan a szakképzéshez, hanem sokkal inkább a mindennapi polgári léthez nyújtana hasznos segít­séget. A pénteki találkozó részt­vevői, Géczy Gyula, az alapít­vány igazgatója, Székyné Sztrémi Melinda, a Bolyai igazgatója, és Pelléné Czene Csilla, az önkormányzat hu­mánpolitikai irodájának veze­tője szeretnék, ha még ebben a félévben sikerülne elindítani a kísérleti programot. A program tekintélyes ré­szének anyagi fedezetét a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány biztosítja. Különösen fontos napjaink­ban a valós élet megismerte­tése, hiszen az iskola - valljuk be - nem elsősorban az életre nevel, hanem a tanterv sze­rinti tudnivalókat próbálja a nebulók fejébe gyömöszölni. Az iskolából kikerülőknek sem árt, ha tisztában vannak a gazdasági, vállalkozási alapfogalmakkal és azzal, hogy tudjanak mihez kezdeni, ha egyszer csak ott állnak a nagybetűs élet kapujában, minden támasz és szükséges ismeret nélkül. . . Az 1997-es év kitüntetett je­lentőségű a takarékszövetke­zetek életében. Az idő közben országos bankhálózattá fejlő­dött mozgalmat ugyanis ke­rek negyven esztendővel ez­előtt alapították. Nógrád me­gyében gyakorlatilag minden településen jelen vannak, s eredményeikből megállapít­ható: a palóc ember szegény, de takarékos.- Noha az utóbbi két eszten­dőben néhány bank megelőzte a takarékszövetkezeteket a pénzpiacon kialakult verseny­ben, ennek ellenére sikerült az 1800 üzlethálózattal rendelkező pénzintézetnek stabilizálódnia, s csúcsbankunk, a Takarékbank Rt. ez évre tervezett privatizá­ciója megmutatta, hogy komoly nyugati banki befektetői érdek­lődést váltottunk ki - mondta érdeklődésünkre Holes Imre, a Takarékszövetkezetek Nógrád Megyei Szövetségének elnöke. Jön a bankkártya Nógrádban kilenc központ és 53 kirendeltség működik, a ta­gok száma meghaladja az 50 ezret, s csak az elmúlt évben 60 millió forintot fordítottak Szügy, Bércéi, Balassagyarmat, Nézsa, Nagylóc, Patak, Ipoly- vece, Salgótarján és Pásztó ta­karékszövetkezetének épület­felújítására. Ezen túlmenően felújították a kirendeltségek számítógépparkját, a megnöve­kedett ügyfélforgalom nagyobb teljesítményű gépek üzembe helyezését tette szükségessé. Megyénk takarékszövetkezete­inél is folyamatban van a bank­kártyarendszerre való áttérés, melynek elterjedését egy-két évre teszi Holes Imre. Ugyan már tavaly áttértek a girorendszerre, fejlesztésre az idei évben is kalkulálnak: to­vább növelik a bankbiztonsági rendszerüket. Az elmúlt évi ta­karékoskodásunk, s a betett pénzek „forgatása” révén 60 millió forintos nyereséget könyvelhettek el. Idén szeré­nyebb eredményre számítanak: megváltoztak ugyanis a pénzin­tézetre vonatkozó törvények, s a kötelező tartalékalapot már nem tarthatják állampapírban. Ez nyilván bevételkiesést je­lent. Holes Imre szerint, ha a hi­telállományt sikerül növelniök, akkor négy-öt százalékkal ma­gasabb bevétel lehetséges. Vállalkozói hitelek S ami a legfontosabb, a vállal­kozói réteg - köztük a mező- gazdasági termelők is - kedve­zőbb kamatozású hitelhez jut­hatnak ezáltal. Az állam szá­mos hitel fölvételét kamattá­mogatással segíti, melyet a ta­karékszövetkezeteknél is igénybe lehet venni. Bizonyos esetekben ezekhez a pénzekhez 20 százalék alatti kölcsönka­mattal hozzá lehet jutni, s me­zőgazdasági vállalkozások ese­tében ez még kedvezőbb is le­het - hívta fel a figyelmünket Holes Imre. Megemlítve azt is, hogy szociálpolitikai kedvez­ményre alapozó építési vállal­kozók sem tudnak róla, hogy van olyan hitelkonstrukció, hogy ha egy esztendő alatt föl­építik a háza(ka)t, akkor 70 százalékos, ha két esztendő alatt, akkor 50 százalékos ka­mattámogatást igényelhetnek. A megyei szövetség elnöke úgy véli, hogy kevesen tájékozód­nak, mikor pénzük sorsáról van szó. Dicséretünkre legyen mondva, takarékoskodunk ab­ból a kevésből is ami van, ám kétségtelen nem mindegy, hogy mennyit fialnak azok a forin­tok. T. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom