Nógrád Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-12 / 60. szám
2. oldal Bérczy Kárólyra emlékeztek Jobbágyiban Pesten élt, nógrádi maradt A jobbágyi temetőben Bérczy Károly sírjánál megemlékezést tartottak a jobbágyi önkormányzat, a helyi általános iskola, valamint az író nevét viselő balassagyarmati középiskola képviselői. Jancsó György bevezetőjét követően a jobbágyi iskola egyik kisdiákja szavalt, majd A költő és műfordító sírja dr. Szabó István balassagyarmati középiskolai tanár méltatta a kitűnő író és műfordító életútját, munkásságát. Bérczy Károly 176 évvel ezelőtt 1821-ben született Balassagyarmaton és 130 éve, 1867-ben, 46 évesen hunyt el Budapestien.' Bérdzy* K'áiriTjri nak megadta a sors, hogy olyan géniuszokkal éljen együtt és alkosson, mint Arany János, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Madách Imre, Irinyi János, hogy csak néhányat említsünk közülük. Hosszú utat tett meg, amíg 1886-ban oroszból magyarra fordította Puskin: Anyegin című verses regényét, - ez a legmaradandóbb irodalmi műve. Már kortársai, a kritikusok is jelentős alkotásnak minősítették, amely minden szigorú követelményt kielégít. Az Anyegin fordításán kívül nehéz lenne felsorolni azokat az irodalmi munkákat amelyekben úttörő szerepet vállalt: az angol irodalom nagyjainak magyarra fordításától a magyar sportújságírás megteremtéséig. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a XIX. századi magyar irodalom szervezőjeként is kiemelkedő munkát végzett. Az 1867-ben bekövetkezett halálakor Budapesten a Kerepesi temetőben helyezték nyugalomra, de felesége kérésére 1908-ban újratemették a jobbágyi temetőben, ahol az ünnepség keretében a megemlékezők elhelyezték a kegyelet koszorúit. esta BALASSAGYARMAT MEGYEI KÖRKÉP A Hírlap postájából A Pf. 96 ■ A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. Rendőr és pap nem ellenség többé ! A rendőr és a pap is nap mint nap ugyanazzal a feltérképezhetetlen nagy emberi nyomorúsággal találkozik, a bűnnel. Már maga ez a tény is arra kötelezi őket (minket papokat és rendőröket), hogy egymásra ne ellenségként, hanem barátként tekintsenek. A két egyenruha igencsak elidegenített bennünket egymástól a kommunista rendszerben. Most újra fel kell fedeznünk szolgálatunk rokonszálait: az emberért dolgozunk, az ember megmentéséért, a kicsinyek, védtelenek védelmezői szeretnénk lenni, a rend, a nyugalom és a békesség munkásai. Ha tudunk, és kell is tanulnunk egy Széchenyitől, egy Arany Jánostól, egy Bibó Istvántól, akkor magától értetődő, hogy tanulhatunk Jézus Krisztustól, az emberiség nagy tanítójától, hívőként és nem hívőként egyaránt. Ő egy kirakatper és egy igazságtalan ítélet áldozataként halt meg keresztre feszítve Poncius Pilátus helytartósága alatt Jeruzsálemtől nem messze, a Golgotán. Utolsó szavaival a jobb latornak (aki feléje fordult) megbocsátott, és kivégzőiért Istenhez, az Atyjához így imádkozott: - Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek! (Lk. 23,34).-Mit tanított Jézus az emberi bűnről és mi aZ aktualitás az Ő üzenetében?- Két lényeges dolgot emelnék ki: -a bűn gyökere az emberi szívben van - a bűn nem csupán gonosztevő, hanem beteg (és ezt a „betegséget” csak a szeretet gyógyítja). A szívből törnek elő a gonosz gondolatok, a gyilkosság, a házasságtörés, a kicsapongás, a lopás, a hamis tanúság, a káromlás. (Mt. 15,19). A szív a Bibliában az ember rejtett, benső világát, személyiségének mélyét jelenti. Amikor a rendőr találkozik a bűnnel, a maga nyers valóságában, érzi, tudja, hogy annak gyökerei mélységes mélybe nyúlnak. A termést látja, de sejti a gyökereket. A pap a gyóntatószékben és a lelkipásztori beszélgetésekben éppen azokba a félelmetes mélységekbe pillanthat bele, ahonnét a bűn forrásozik. Hiába saraboljuk a rossz termést, ha annak gyökerei erősödnek. Mit lehet itt tenni? Meg kell előzni a bűnt! Hogyan? Neveléssel. Össze kell fogni szülőknek, pedagógusoknak, lelkipásztoroknak és a rendőrségnek is. Nem elég üldözni a bűnt! Ez csupán a felszín. Itt gyökérkezelés kell! A felnövekvő nemzedék szívét (belső, személyes világát) kell nevelni! Hogyan nevelhető az ember szíve mélyén? Szeretettel! Az a kutya harap, amelyik fél. A nem szeretett gyenrfek, az elhanyagolt fiatal szíve elvadul. A bűjjll^ PÁSZTÓ nöző ifjúság a felnőtt társadalom hű képe. Egy szívében kultúrálatlan, elvadult ifjúság élő, kiáltó bizonyítéka az előző nemzedék mulasztásának. Természetesen az is előfordulhat, hogy jó családokból kikerülő fiatalok is bűnözővé válnak, mert találkoznak bűnözésre hajló körökkel és azok befogják eket. De ne ámítsuk magunkat! A gyökérkezelés az egyetlen hatásos bűn- megelőzés, vagyis amikor kiműveljük az ember szívét: megtanítjuk szeretni.,Jézus, Lévi házában asztalhoz ült. Sok vámos és bűnös is ott ült együtt Jézussal és tanítványaival az asztalnál. Mert sokan követték. A farizeusok közül való írástudók annak láttán, hogy bűnösökkel és vámosokkal eszik, megszólították tanítványait: - Miért iszik és eszik együtt a vámosokkal és a bűnösökkel? Jézus meghallotta, és így válaszolt: -Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket! (Mk. 2,15-17). Hosszú évek során szolgáló rendőr vagy pap igazat ad Jézusnak. Igen sokszor, vagy mindig a bűnös nem csupán gonosz, hanem beteg. A beteget viszont gyógyítani kell. Minden társadalom beteg, a miénk is. így volt ez az első ember bűne óta, és így lesz a világ végéig. Gyógymódokon kell tömünk a fejünket! Kevés a büntetés-kiszabás és a börtön. Sajnos, nem nélkülözhetők, de van-e terápiánk? Átolvashattam a Nógrád megyei rendőrség tervezetét a bűn- megelőzésre vonatkozóan. Gratulálok! Ehhez még valamit azért hozzá kell tennem. Az ember alapvető betegsége a szeretetben megtapasztalt kudarcok és sérülésekből adódik. Ha tehát egy bűnös ember keresztény hitre jut (de igazi, személyes hitre, nem szokásos vallásosságra), akkor tulajdonképpen azt látjá be, hogy Isten őt személyesen: szereti 1997, március 12., szerda öröktől fogva mindörökre. Ettől gyógyul! Még a nem hívő rendőrnek, pedagógusnak is nyereség, ha valaki ilyen hívővé válik, mert ez az ember alapvető gyógyulása. Újra hangsúlyoznom kell, nem a csak templomba járó, kétféle sán- tikáló keresztényről van szó! Természetesen hívőnek, nem hívőnek egyetlen kötelessége: környezetében a saját szeretetével gyógyítani a gyógyulásra rászorulókat. Aki szeret másokat, maga is gyógyul. Ki ne szorulna rá közülünk a gyógyulás valamilyen fokára? Fontos, hogy az iskolák, ifjúsági szervezetek az igazi barátság, hősies testvériség otthonaivá váljanak. Sürgősen találkoznia kellene a rendőrség dolgozóinak, a pedagógusoknak, a lelkipásztoroknak, a szülőknek, hogy ezekhez a gondolatokhoz hozzászólva, őszinte párbeszédben első lépésben legalább arra a meggyőződésre jussunk, hogy egy hivatás létezik: szolgálni az életet, az ember emberibbé váló életét. Rossz szájízzel fejezném be írásomat, ha nem tennék egy vallomást, és ha nem kérnék arra minden rendőrt, pedagógust és szülőt, hogy ugyanezt csendben, önmaguk előtt megtegyék. Nincs éles határvonal a bűnöző és a jó polgár között. Ha van kellő bátorságunk arra, hogy legalább saját magunknak kimondjuk az igazságot magunkra vonatkozóan, akkor a következőket kell mondanunk: én sem vagyok (lennék) különb egyetlen egy bűnözőnél sem, ha valami (valakik vagy valaki) meg nem óvott volna és még emberi történetem sem zárult le. Bennem van egy szentnek, de egy bűnözőnek is a lehetősége. Ez nem alázatosság, ez a valóság. Csak ez az őszinteség képesít arra, hogy szeretettel szolgálva a környezetemben élő embertársaimat - hozzájáruljak a szív kultúrájának kiépítéséhez, és egy békességesebb, szebb világ eljöveteléhez. fr. dr. Barsi Balázs OFM » * OB * kf . . .■ ,- '< ' r ; ?Ï9 ’ . 'Tî A nővére tojást risel, csipkét ver, gyermekei pedig vele ropják Ő Szabó Jani, a néptáncos Épp a salgótarjáni Gagarin iskola kisdiákjaival fejezett be egy táncórát, mikor megkerestem Szabó Jánost, a Nógrád néptáncosainak egykori alapító tagját, aki ma is űzi ezt a „mesterséget”, de valljuk meg, a tehetsége is megvan hozzá. Mert különben ezt csak így és szívvel-lélekkel lehet művelni. Ünnepség az idősek otthonában Emlékezetes nőnapot tartottak Rákóczitelepen, a Bállá Jó- zsefné által vezetett idősek otthonában. Március 6-ikán, csütörtökön délután megszólalt a zene, az asztalokon üdítő, pogácsa, a jókedvet és a táncos lábakat mindenki otthonról hozta magával. Ebben élen jártak a vendégként jelen lévő kistere- nyei idősek otthonának dolgozói és lakói. A férfiak - idősebbek és fiatalabbak - mindenkit megtáncoltattak. Aki valamilyen okból mégsem léphetett a táncparkettre, az a kitűnő zenét hallgatta, amit Berecz György és gyermekei szolgáltattak. Mindenki nagyon jól érezte magát: csak a késő este vetett véget a mulatságnak. Az intézmény vezetője, Bállá Jó- zsefné bizonyította, hogy jó szervezéssel, ötlettel, kevés anyagi ráfordítással is jó hangulatot lehet teremteni, - ráadásul egy aprócska település Együtt mulattak az idős emberek idős lakóinak megörvendezte- tésére! Az idősek otthonának lakói Rákóczitelep Időzített bombák a közutakon ! A múlt hét végén lezajlott az idei első országos közlekedési akció, amelyben pénteken és szombaton délelőtt csaknem ezer gépkocsit ellenőriztek rendőreink is a nógrádi utakon. A tapasztalatokról Balázs Sándor alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztályvezetője csak annyit mondott, hogy az akció szükségességét indokolták a tapasztalatok.- Mikor kezdődött ez a nagy néptáncszeretet?- Tizennégy esztendős lehettem, amikor nővérem, Piroska hívott a tánccsoportba. Ez a hetvenes évek elején volt, Mátraszele, Pásztó együtteseiben tanulgattam a lépéseket. Piroska is tanított, de aztán Taijánban a budapesti Gyapjas Pista vezette a csoportot. 1975-től lett a salgótarjáni együttes neve Nógrád, kezdetben Székely István, majd Braun Miklós volt a művészeti vezető. Engem hazafias kötelesség szólított el ’78-ban a Magyar Néphadsereget gyarapítani. Leszerelés után már nem fűlt a fogam annyira a néptánchoz, de néhány alapító tag ösztönzésére újra táncoltam, az akkor már Mli- nár Pál vezette Nógrádban.- Úgy tudom, ezekben az időkben már nem Neműben élt, ezért többet kellett utaznia. Hogy oldotta meg a plusz önként vállalt feladatot? Szabó János próbál- Valóban, a leszerelés után, 1980-ban megnősültem. Feleségem mátraderecskei, így oda kerültem, és azóta a heti három, vagy néha annál több próbát is onnan oda- vissza úttal tehettem meg. Ezért a három műszakos esztergályos munkám kezdetben cserélgetéssel oldódott meg, de amikor már kellemetlen volt a munkahelyi cserebere, otthon nyitottam egy maszek műhelyt. Szerényen, de megéltünk belőle. Feleségem megértése is sokat jelent a mai napig, és a szép család is boldogít. Minden vágyam, hogy a most tizenhárom és tizenkét éves lányaimmal, valamint a hétéves fiammal egykor egy tánc- együttesben léphessek fel! Félig ez már sikerült, hisz' most otthon is vezetek egy csoportot, ahová ők is hivatalosak. Időközben ugyanis „elment” a műhely, jött a munka- nélküliség, majd a tánc lett a kenyéradóm 1995-től. A salgótaijáni Táncház gagarinos kisiskolásai mellett tanítok a tarjám Arany János iskolában, de a Kazári Hagyományőrző Együttes művészeti vezetése is az én posztom - tavaly az MSZOSZ díját kapták teljesítményükért - az idén május első felében Hollandiában vendégszerepei az együttes, egy lakodalmi szokásból vett produkcióval, az „ágyvetéssel”. Beszélgetésünk közben a Táncházba érkezik Ho- leczné, a Rimóci Hagyományőrzők ismert tagja, aki Vásárhelyi László meghívására nemrég mint az egykori ,/épülj pávás” asszony táncolt a 90 esztendős Vincze Feri bácsival a tévé Leporellójában. A rimóciak egyébként Szentendrére készülnek, mint Holecz Ferencné mondja, pünkösdi mulatság lesz ott, és az nélkülük elképzelhetetlen. Nekik is van táncházi patrónusuk, Gyebnár László személyében. „Szabó János esztergályos, nem utolsó népi táncos” cseng a fülembe az egykori rigmus, melyet róla faragtak a táncos leányok. Szabó Jani elintéz néhány telefonhívást - míg Holeczné egy szuszra elmeséli a programjukat -, majd ismét rendelkezésemre áll.-Szabó Piroska neve ismerősen cseng nekem, legalábbis néprajzi körökből. Ő az, aki a kézügyességéről híres? Ez egy népművész család?-Valóban, a nővérem Pe- thőné Szabó Piroska igen sok kiállításon szerepelt már, a szövés, fonás, csipkeverés mesterségét nemcsak műveli, tanítja is, jelenleg Nagybátonyban. Egyébként csodálatos tojáshímzései - riselései - vannak. Ez nem kézihímzést jelent, hanem a kifújt tojás héjának apró lyukacsos mintázását.-Akkor hadd kérdezzem meg, hogy Piroska gyermekei közül Veronika most melyik népművészeti ágat képviseli? Mert tudtommal szépen zenélt, táncolt, énekelt kicsi korában.- A tehetsége most is meglenne mindháromhoz, de a tánc mellett döntött, talán egykor előveszi még a hegedűt is... A C-kategóriás néptáncoktatót, Szabó Janit szólítja a következő csoport, másodikos kisgyerekek gyülekeznek a táncterem előtt, hogy megtanulva az alapokat, egykor ők is a nagyokhoz nőjenek a Nógrád táncosai mellé és a fiúknak lehessen olyan „szabójanis” bajszuk, az a pödörni való fajta... Deák Ferenc Az akcióban a megye fő közlekedési útvonalait vizsgálták. A 21-es és a 22-es számú úton négy-négy ellenőrzési pontot állítottak fel. Az ellenőrzésnek az volt a célja, hogy a rendőrség a közlekedési felügyelet szakembereivel megvizsgálja, hogy a tavaszias időjárás milyen hatást gyakorol a vezetőkre, miként tették rendbe a járműveket gazdáik a tél elmúltával. Tehát vizsgálták a gépjárművezetés személyi és technikai feltételeit. Több esetben tapasztalták, hogy bizony nem mindenki felelt meg a vezetés szabályainak. Több vezetőnek nem volt jogosítványa vagy nem volt nála, illetve olyannak adta át a volánt, aki nem rendelkezik vezetői engedéllyel. Csak két pilótánál tapasztaltak alkoholfogyasztást. A közlekedési szabályok megsértése nagyobb mérvű volt. Továbbra is a sebesség túllépése a leggyakoribb, de sűrűn előfordult az előzési szabályok áthágása és a biztonsági öv mellőzése is. A gépjárművek technikai állapota esetenként kritikán aluli. A tapasztalatok szerint egyre növekszik azoknak a gépjárműveknek a száma, amelyek alkalmatlanok a forgalomban való részvételre. Több gépjárműnek érvénytelen volt a forgalmi engedélye, jó pár vezetőt figyelmeztetni kellett, hogy a „tükörradiál” gumikkal életveszélyes közlekedni, de olyan járgánnyal is találkoztak, ami a szétesés határán közlekedett. Ezek az elhanyagolt járművek időzített bombaként közlekednek közútjainkon ! Az ellenőrzés során egy gépkocsiban zárjegy nélküli italokat találtak a rendőrök, s összefutottak egy megrakott IFA-val, ami a hét végén nem közlekedhetett volna. Ezt azzal is megtoldotta, hogy a rajta lévő faanyag lopott volt. A nőnap alkalmából az ellenőrző rendőrök minden női vezetőt, akinél nem találtak kifogásolni valót, megajándékoztak egy csokor hóvirággal. A hölgyek ugyancsak kerekre nyitották szemüket a meglepetéstől, amelynél nagyobb csak a nógrádi ellenőrző pont rendőréé volt, aki a virág átadása után puszit kapott.
