Nógrád Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-06 / 55. szám

1997. március 6., csütörtök Látóhatár 7. oldal Nógrádi Kovács György: Végzetes nászút a kastélyban- A parkettások is befuccsol­tak - tette hozzá Vince Alfonz.- Dugig megteltek a raktárak. Már kívül, az ereszek aljába rakják, lassan az is megtelik.-Néhány karbantartó és az őrök kivételével valamennyi­ünket szélnek eresztenek - fagyott a mosoly Vígh József szájára.- Százhúsz ember, majdnem ugyanannyi család marad kenyér nélkül - komolyodott el Vince Alfonz is.- Te! - intett a fejével felé Pap Endre. - Ad­dig festettük az ördögöt a falra, amíg megjelent. A kastélyban égnek a villanyok. Megérkezett a tulaj és a brancsa.- Vagy valamelyik rövid szoknyás, kilógó csécsii kurvája. A múltkor is ...- Nászutasok - állította le Vince Alfonz. - A főnök lánya és a második legnagyobb részvé­nyes fia. Mert, ugye, pénzt a pénzzel házasítot­ták össze, hogy még többet fialjon nekik.- A kutya is odacsinál, ahol nagyobb a rakás.- Azért mozog az egész ház, mert nászutasok lakják - kajánkodott vaskos röhej kíséretében Vígh József.- Ne hülyéskedj! Nincs földrengés.- Te - röhögött fel Vígh József, Pap Endrére lesve -, ez nem érti! - Közelebb hajolt Vince Alfonzhoz, könnyen megtehette, ugyanis már kikecmeregtek a bozótosból. A bokrok erősen megritkultak. A hold ezüstösre fényezte az egész tájat. - Nyikorog az ágyuk. Szavait illetlenül ujjainak pajzán mozdulata­ival egészítette ki, amelyből a társa azonnal megértette, hogy mire célzott.-Látszik, hogy fiatal vagy - mentegette előbbi értetlenségét Vince Alfonz. - Állandóan azon jár az eszed. Nem folytathatták, mert a kastélytól leg­messzebbre eső hatalmas virágágyás mellett el­vezető, még karbantartott úton, amelyet gyö­nyörű dús díszbokrok - törpe, naspolya, szilfa, lepényfa - bársonyfák szegélyeztek, előbb fur­csa neszt, utána lépéseket hallottak. Ha az utat nem szórják le apróra zúzott murvakővel, egé­szen biztosan nem hallják meg. Vince Alfonz hátrafelé tárta a két kezét, hogy megállásra kényszerítse a társait. Mindhárman megálltak. Szemüket az egyre (8.) növekvő árnyak miatt messzire kimeresztették, a fakó alakot kutatták.- Ki lehet az? - fakadt ki mind a hármuk he­lyett Vígh József.- Szerintem ... - húzta a szót Pap Endre.-Ki? - türelmetlenkedett Vincze Alfonz, miközben sürgetőn, idegességétől remegőn, meglökte a társa kezét.- Nyers Ferkó.- Az a tohonya? Mi a fenét keres erre?- Hi-hi - gúnyolta Vígh József, olykor ugrott egyet, a félbolond öreget utánozva.- Hallgass! - intette csendre Vince Alfonz. - Teljesen ártatlan az öreg, én mégis félek tőle. Marha erős, s ha egyszer elkapja a roham?- Az ilyenfélék nem kapnak rohamot. Csen­des őrültek.-Egy biztos, ha nő lennék, én nem enged­ném taperolni magam - borzongott össze Vígh József.- Mármint neki - kajánkodott valaki.- S ha egyszer összeroppant valakit, vagy szétmorzsolja a cicijét? Mert nagyon erős ám! - érvelt Vince Alfonz.- Együgyű, visszamaradott, mint a gyerek - vitatkozott velük Pap Endre. - A légynek sem ártana. Tedd ide, tedd oda! Ő a főnök minde­nese, a kisasszony liblingje. Rózsi néni szerint, mert ki ismémé a kisasszonyt, ha nem ő? Állí­tólag eddig Angliában élt.- Tanult.-Nem régen települt haza, Szóval, Ferkó a légynek sem ártana. Viszont neki is kijár egy kis élvezet, öröm. Te azt, ő ezt élvezi. Egyéb­ként sohasem ér a nők cicijéhez. - Saját felesé­gét védte, akit köztudottan, a társai pajzán vi- háncolása közepette, gyakran megsimogatott. Te! - fogta meg a hozzá legközelebb eső társa mellén az inget. Valamit visz.- Igen - helyeselt Pap Endre is. - Régen fi­gyelem, mert nem most vettem észre, a vállán.- A két vége lelóg - egészítette ki valaki.- Akár egy hízott disznót is elvinne az öreg. Gnóm alkat, tohonya, trottyos járás, miegymás, de erő az van. Vince Alfonz nem folytatta, mert Pap Endre riadtan a saját szájára csapott.- Mi az? - kaptak feléje ketten is.- Egy.. .egy kéz lóg ki. Akármi legyek, ha nem emberi kéz! (Folytatjuk) Első a munkatársak felkészültsége és jó közérzete - Jutalom a dolgozóknak Szép munka volt, irány Egyiptom ! „Kemény, tisztességes munka áll mögöttünk. Tudjátok jól, ha módomban áll, adok!” - ezekkel a szavakkal vezette be pár héttel ezelőtt a cég kollektív egyiptomi utazását Abuczki János, a Geofor Kft. tulajdonos ügyvezető igazgatója.- Nem először utazunk így együtt - meséli a cégvezető. - Azelőtt Törökországban jár­tunk. Ez a mostani kirándulás tanulmányútnak indult, de az­tán letettem róla. Annyi sok szép látnivaló van arrafelé, va­lamennyi munkatársam megér­demli a pihenést. A salgótarjáni székhelyű Geofor Kft. félszáz dolgozója örült a bejelentésnek. Március 18-án indulnak repülővel Kai­róba, majd vonattal utaznak Asszuánba. Ott hajóra szállnak, s irány a Nílus gyöngye, Luxor. A végállomás ismét Kairó.- Mozgalmas évet hagytunk magunk mögött, hiszen tavaly vettem meg ezt az irodaházat, amit persze fel is kellett sze­relni. Úgy volt, hogy lecseré­lem lassan 8 éves gépkocsimat, de erre már nem futotta. A cég­nek kell négy haszonjármű. Abuczki János elismeri: neki nagy öröm, ha a munkahelyen mindig jobb és jobb feltételeket képes biztosítani. Nagyon fon­tos emellett a továbbképzés is. Egy hónapja naponta 12 em­bere vesz részt számítógépes továbbképzésen, melyet saját munkatársai tartanak. Még azt is vállalták, hogy szombaton­ként bejárnak.- Egyre nagyobb a kihívás - sopánkodik a cégvezető -, én magam is alig tudom követni a technika fejlődését. De nincs más út, a munkatársaimnak mindig a szakma csúcsán kell lenniük, ellenkező esetben el­fogy a megbízásunk. Legna­gyobb partnereink tavaly is az olaj- és gázipar szolgáltató cé­gei voltak, különösen a MÓL Rt. De kisebb feladataink is adódnak, mint a holnap kez­dődő tiszaújvárosi tartályde- formáció vizsgálata. A Geofor híre hét határon túl is ismert. A külföldi megrende­lőkkel szemben azonban óvato­sak. Mint Abuczki úr mondja: csak a cég méretéhez szabott feladatok csábítják, s nem nagy pénzzel kecsegtető, de alvállal­kozókat igénylő munkák. Ma­napság az ember csak önmagá­ban bízhat! T. N. L. Sürgősen le kell(ene) cserélni a nógrádgárdonyi röntgenparkot Telt ház a tüdőgyógyintézetben A levonulóban lévő influenzajárvány hetek, sőt hónapok óta „telt házat” hozott a megyei tüdőgyógyintézetben. Ezekben az időszakokban még inkább látszik, hogy mi mindenre lenne itt szükség a sikeres gyógyító munkához. Évről évre csökken a dologi ki­adásra szánt keretünk, miköz­ben folyamatosan emelkednek az árak. Több tízmillió forintos fejlesztési keretet igényelne a műszerpark felújítása, melyből legsürgetőbb a röntgenpark cseréje - mondta Nógrádgár- donyban tett látogatásunkkor dr. Bajkai Anna főorvos asz- szony, a megyei tüdőgyógyin­tézet megbízott igazgatója. A főorvos asszony úgy véli, hogy erre vonaikozó pályázatuk a Vi­lágbanknál eredményes lehet. Az intézmény átalakítási és fejlesztési igényével, s az alul­finanszírozottsággal kapcsola­tos dolgokról egyetértőén szól Ferenczy főorvos úr is, aki nyugdíjba vonulását követően is megyei szakfőorvosként végzi tovább a munkáját az in­tézetben. Együttes véleményük, hogy át kell alakítani a gárdo­nyi tüdőgyógyintézet épületeit is. Az aktív ágyaknál a kom­fortfokozatokkal kapcsolatos munkálatok azok, melyek nem tűrnek halasztást, s az emeleti, úgynevezett nagy osztályt ketté kell választani, ami nővérlét­számban is fejlesztést igényel. Ami azonban már biztos: májusban áttérhetnek a gázfű­tésre. Az intézet vezetése olyan konstrukciót dolgozott ki, hogy az átalakítást végzők nem be­ruházási költségként kezelik majd a munkálatokat, hanem négyéves fizetési konstrukció­ban a szolgáltatás árába építik majd be a költségeket. Nógrád megye egyetlen ilyen speciális területtel foglalkozó kórházá­ban jelenleg mind a 160 ágy foglalt. Érthető, mikor a látoga­tók kérdik: mire költsön a köz- gyűlés,, ha erre nem? T. L. Judaisztikai gyűjteményt és irodát alapítottak Balassagyarmaton Emlék a város zsidóságának Kettős céllal alapítottak Balassagyarmaton Judaisztikai Gyűj­teményt és Irodát. Emlékeznek ezzel a városból mára eltűnt közösségre, és a város kereszténydemokrata vezetése jelezni kívánja, hogy kész a zsidó kultúra értékeinek a befogadására. éppúgy, mint az alapítványunk tevékenységéről. Esetenként még Balassagyarmat jelenéről is. Mindezek alapján döntött Majdán Béla titkár, háttérben a gyűjtemény otthona fotó: rigó tibor A közelmúltban született dön­tés arról, hogy Balassagyarma­ton Judaisztikai Gyűjteményt és Irodát létesítenek. Ä gondo­lat felvetője a több éve eredmé­nyesen működő Kertész István Alapítvány volt, mely a megva­lósításban is szerepet vállalt. Majdán Bélát, az alapítvány titkárát terveiről faggattuk.- Több évtizedes hallgatás után ma már közismert tény­ként kezelendő, hogy valaha Balassagyarmat egyik legjelen­tősebb zsidó közösségét mond­hatta magáénak. Ez azonban a múlt. Mára csak néhány sze­mély, az országosan védett mű­emlék temető és a Hunyadi ut­cai - évek óta üresen álló -, egykori Chevra Kadisa (Szent Egylet) épülete maradt hírmon­dónak.- Önt várostörténészként évek óta foglalkoztatja a zsi­dóság tárgyi és szellemi emlé­kének felkutatása. Miként tudja ennek fontosságára rá­irányítani a figyelmet?- Alapítványunk tevékeny­ségének is köszönhető, hogy a temető műemlékké nyilvánítása óta városunk zsidó emlékei iránt érezhetően megnőtt a he­lyi és idegenforgalmi érdeklő­dés. Itt tartom szükségesnek megemlíteni, hogy ma már — nem csupán a zsidóság köréből - ifjúsági és nyugdíjas turista csoportok is látogatják az orto­dox temetőt, ismerkedve a helyi és az egyetemes zsidó kultúra sajátos értékeivel. Legutóbb éppen szombaton kalauzoltam egy ilyen csoportot. A figyelem felkeltése szempontjából fon­tosnak tartom, hogy számos publikáció jelent meg az elmúlt esztendőben a gyarmati zsidó­ságról.- A judaisztikai gyűjte­ménynek melyek a legbecse­sebb darabjai?-Egyre nagyobb érdeklődés kíséri gyűjtemény-gyarapító munkánkat: fotókkal, köny­vekkel, visszaemlékezésekkel és kisebb-nagyobb adomá­nyokkal segítik a Kertész Ist­ván Alapítvány szellemi bázi­sát. Ma már Kanadától Izraelen át Ausztráliáig tartunk fenn kapcsolatokat, továbbá infor­mációt szolgáltatunk az érdek­lődőknek. Az egykori elődökről úgy a kuratórium - melynek el­nöke Bakos Lajos, a Zsidó Vi­lágkongresszus Kelet-európai Irodájának igazgatója, hogy Ba­lassagyarmaton irodát hoz létre.- Milyen célt tűztek maguk elé?- Alapvetően a megmaradt emlékeket szeretnénk gyarapí­tani, s bemutatni az érdeklő­dőknek. A hitközség tulajdoná­ban lévő, Hunyadi utca 24. szám alatti épületben szolgál­tató irodakénti működést terve­zünk. Szeretném hangsúlyozni, hogy ennek a kis irodának a ki­alakításával még nem tettünk többet annál, mint hogy egy kis magot elültettünk Balassa­gyarmaton. Annak tükrében csekély lé­pés ez, amit valaha a zsidóság jelenléte a város és a térség gazdasági és kulturális életére hatott.- Az országosan is unikumnak számító iroda ki­alakításával hol tartanak jelenleg?-Hamarosan be­fejeződnek a mun­kálatok. A napok­ban elkészült a fű­tésszerelés, s végez­tek az elektromos­ság kiépítésével is. A Judaisztikai Gyűj­temény és Iroda ün­nepélyes átadását júniusban, a holoca­ust-emléknapra ter­vezzük. Itt szeret­ném elmondani, hogy mind Nógrád Megye Közgyűlése, mind Balassagyar­mat város önkor­mányzata jelentős támogatást adott a munkálatok elvég­zéséhez.-Az alapítvány igazi mun­kája most kezdi megmutatni a benne rejlő igazi lehetőségeket. A gyűjtemény, s az iroda fölött bábáskodók szeretnének egy olyan széles információs bázist megteremteni, hogy a hozzájuk fordulók segítséget kapjanak a családfakutatásban. Emellett azonban az iroda szálláshelyek címeivel, s — igény szerint - a térségre vonatkozó befektetési ajánlatokkal is szolgál majd. Az értékőrzés és az üzlet összekapcsolása a város mene­dzselésének minden bizonnyal csak első hallásra szokatlan formája. Tarnóczi László Svájci diplomát kaptak a tanuló vállalkozók Sikeres az ingyenes képzés Egy szépen fejlődő kapcso­lat újabb jelentős állomásá­hoz érkezett a bátonytere- nyei szakmunkásképző és egy svájci alapítvány. A Svájci Magyar Vállalko­zói Alapítvány és a bátonyte- renyei 209. Számú Fáy And­rás Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet között már két éve folyamatos a kapcsolat. Az együttműkö­dés keretében a svájci alapít­vány képviselője, dr. Szép Sándor rendszeresen ellátja az iskolát szakirodalommal. Ennek is köszönhető a si­ker, hogy a kétéves vállalko­zói képzés után 27 fő készí­tette el üzleti tervét, és kapta meg a az alapítvány neuchä- teli egyetemének diplomáját. Az érettségiző fiatalok a képzés során olyan témakö­rökkel ismerkedtek meg, mint például a vállalkozások gaz­dasági környezete, vezetése; ízelítőt kaptak a stratégiai marketingtervezésből, finan­szírozási, számviteli, jogi és informatikai ismereteket sajá­títottak el. Ezeket az ismere­teket egyaránt hasznosíthatják vállalkozóként vagy alkalma­zottként is. Az oktatásban résztvevő diákok számára a képzés in­gyenes volt. A vállalkozói képzés sikerét mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy az idén újabb 30 diák kezdte meg ilyen irányú tanulmá­nyait. A vizsgát sikerrel teljesítők számára az ünnepélyes dip­lomaátadásra későbbi idő­pontban kerül majd sor. (zso) l/.IHMnrn-hlrl (1KMÜ Vpl.'V LLULlLLTlitrl UÍJ/iU □ 1 hónapra 575 Ft /6 lapszám ingyen/ □ 2 hónapra 1150 Ft /12 lapszám ingyen/ □ 3 hónapra 1660 Ft /21 lapszám ingyen/ □ 4 hónapra 2300 Ft /24 lapszám ingyen/ □ 5 hónapra 2875 Ft /30 lapszám ingyen/ □ 6 hónapra 3450 Ft /36 lapszám ingyen/ Megrendelem a Nógrád Megyei Hírlapot. példányban hóra. Megrendelő neve:.................................................................... ...................... C íme:................................................................................................. A megrendelőlapot zárt borítékban az Egri Nyomda Kft. Nógrád Megyei Irodája címre kérjük feladni. 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6. Pf.: 96. L_ — ____________

Next

/
Oldalképek
Tartalom