Nógrád Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-28 / 73. szám
8. oldal Sport - Regény 1997. március 28., péntek Tarjánból Taliga volt a mumusa Beszélgetés Buzánszky Jenővel, a magyar válogatott egykori hátvédjével Az SO-es évek nagy magyar labdarúgó-válogatottjának egyetlen vidéki,,törzstagja” a Dorogi Bányász focistája, Buzánszky Jenő volt. O volt a hátvédsor leggyorsabb tagja. Ám technikai és taktikai szinten is kitűnőt produkált. Megbízható szerelései mellett gyakran vállalkozott az előretörésekre és ezeket rendszerint jó beadással fejezte be. Az első válogatott mérkőzését leszámítva rendre kitűnő teljesítményt nyújtott, valószínűleg ezért fogadták be maguk közé a pesti vagányok. zudtolóan tudott cselezni. Amikor később edzősködtem a Dorogi Bányásznál, mindig két embert állítottam „Furikra”. Ennek ellenére ellenünk mindig nagyot produkált a fürge lábú balszélső. A válogatott csapat hosszú túráin mindig Szojka Feri volt a szobatársam. Az étSzojka (balról) és Buzánszky 1987-ben Dorogon- Dombóvárott gyerekesked- tem, ott ismerkedtem meg a labdarúgás alapvető elemeivel. Rövid pécsi kitérő után, a negyvenes évek második felében a dorogi együttes vezetői befejező csatárnak igazoltak le. Ment is a góllövés, de amikor megsérült a csapat jobb hátvédje, a védelembe tett az edzőm - mesélte a 49-szeres magyar válogatott. Balsikerű kezdés- Hogyan lett válogatott?- A csehektől elszenvedett súlyos vereség után Sebes Gusztáv szövetségi kapitány a fiatalokra alapozott. Szavai szerint lerakta az alapkövet, amelyre a későbbiekben biztosan építhetett. így lettem én is 1950-ben válogatott. A bolgárok elleni mérkőzésre tartalékként utaztam, ám a repülőgépen „megsúgták”, kezdő leszek. Alig indult útjára a labda, az őrzéssel rám bízott bolgár balszélső elviharzott mellettem, s akkora gólt lőtt Grosicsnak, hogy majd kiszakadt a háló. Szégyenemben a föld alá tudtam volna bújni. Rövid kihagyás után később jöttek a sikerek, s egy kézen meg tudnám számolni, hányszor hagytam el vesztesként a zöld gyepet. Olimpiai aranyérmet, vb-ezüst- érmet nyertem, részese voltam a londoni 6:3-nak, meg még sok-sok győzelemnek.-A háború urán bő'három évtizeden keresztül a Bányász csapatok vitték a prímet...- Valóban. Az első vonalban a Dorog, a Salgótaiján, a Komló, a Tatabánya. A másodikban a Nagybátony, a Várpalota, de sorolhatnám a bányászcsapatok nevét tovább.- Néha-néha „ kisegítették” egymást a bányászcsapatok?- Értem a célzást. De még a gondolata sem merült fel, hogy bundázzunk. Előfordult, hogy megvertük az SBTC-t, amely ennek következtében kiesett, de ugyanez fordítva is megtörtént. A bányászegyüttesek rivalizáltak egymással, a trösztvezetők presztízskérdést csináltak belőle, hogy az általuk támogatott csapat jól szerepeljen. Emlékszem, az 1962-es chilei vébére Szojkát is nevezték, a ruhapróba is megtörtént, mégis Menczel utazott a tengeren túlra. A Dorog együttese nemzetközi kupában indult, vendégjátékosként Szojka Feri és Cserháti Jóska is velünk tartott. Szojkával napokon át beszélgettünk, de a soron következő Dorog - SBTC mérkőzést már szóba sem hoztuk. Szojka a szobatárs-Milyen emlékeket őriz az SBTC-vel kapcsolatban?- Aktív játékoskoromban rengeteg galibát okozott nekem „Furik”, alias Taliga Ferenc. Világhírű klasszisokat megfékezéseknél, a kirándulásoknál is egymás mellett voltunk. Nagyszerű játékos volt. Az Aranycsapatban ketten képviseltük a vidéket. Csalódást okozott- Most milyen a kapcsolata a magyar labdarúgással?- Az utánpótlás-bizottságban tevékenykedem, és MLSZ elnökségének alelnöke vagyok. *** A Buzánszky Jenövei történt beszélgetésünk óta eldőlt, hogy a következő bajnoki szezontól egycsoportos lesz a magyar NB II. Mélységesen csalódnom kellett Buzánszkyban, hogy a vidéket képviselő MLSZ-alelnök- ként ezt a törekvést támogatta. Aztán a rádióban bizonygatni próbálta, hogy a költségek nem is annyira növekednek, mint ahogyan azt az egyes vidéki klubok, többek közt Salgótarján vezetői hangoztatják. Jenő focistaként, majd edzőként remekül produkált, ám az egycsoportos NB II támogatásával megbukott. K. M. Kimaradt a csapatból, megverte a kapitányt Ricardo Sa Pinto, a portugál első osztályú Sporting Lisboa csatára - dühében, amiért kimaradt a válogatottból - megütötte Artur Jorge szövetségi kapitányt. Carlos Moya, a Benfica egyik vezetője elmondta:-Sa Pinto autón érkezett a lisszaboni Nemzeti Stadionba, ahol a válogatott az Észak-íror- szág elleni vb-selejtezőre készült. Megkérdezte, hogy hol van Jorge. Majd odament hozzá és nekitámadt. Jorge elesett, de a játékos folytatta az ütlegelést. Az egyoldalú küzdelemnek a biztonságiak vetettek véget. A szemtanúk szerint Sa Pinto a segédedzőt, Rui Aguast is bántalmazta. A Portugál Labdarúgó Szövetség részéről szigorú büntetést ígértek a magáról megfeledkezett labdarúgónak. A szövetségi kapitány egyelőre nem akar beszélni az ügyről.-Ez egy olyan dolog, amit később is megtárgyalhatunk. Ebben a pillanatban sokkal fontosabb a vb-selejtező - mondta. A válogatott keret kihirdetése előtt Portugáliában mindenki biztosra vette, hogy Sa Pintót beválogatja a kapitány. Egy újság ugyanakkor - meg nem nevezett forrásra hivatkozva - fegyelmi gondokkal magyarázta a játékos „elfeledé- sét”. Állítások szerint Sa Pinto januárban nem ment el a Franciaország elleni barátságos mérkőzést megelőző edzésre. Teremlabdarúgó-torna a salgótarjáni Borbély Lajos Műszaki Középiskolában Kinek hoz szerencsét a Nyuszi? A közelgő húsvéti ünnepek alkalmából először szervezte meg a fennállásának 50. évfordulóját tavaly ünneplő Salgótarján és Vidéke Áfész a Nyuszi Kupa teremlabdarúgó-tornát. A ma délután fél 5-től kezdődő derbin a Zagyvaróna SE, az Eldorádó-Páldi Kér., a Renault-Szojka Sport és a tarjáni áfész csapata méri össze a focitudását. A mérkőzéseket a Borbély Lajos Műszaki Középiskola tornatermében tartják. Eredményt este fél 8-kor hirdetnek. Ézt követően, kilenc órától díjkiosztó ünnepséget rendeznek a Somosi Fogadóban. Két érdekes hír a fehér sport világából Az ügyészség nem nyomoz tovább adóügyben Steffi Graf ellen, mivel megegyezés született a világ első számú teniszezőnője és a mannheimi bíróság között. Ennek fejében Steffi Gráfot kötelezték arra, hogy jelentős mennyiségű pénzt fizessen be jótékonysági célokra. Az összeget nem hozták nyilvánosságra. A teniszezőnő édesapját, Peter Gráfot tavaly több mint öt év börtönbüntetésre ítélték, amiért az adóhatóság elől több millió márkát elhallgatott lánya bevételeiből. Steffi mindig tagadta, hogy köze lett volna az ügyhöz. Arra hivatkozott, hogy pénzügyeinek intézésével már a kezdetek kezdetén édesapját és a család adótanácsadóját bízta meg. Elhitték neki... *** Tizenhat éves pályafutás után szögre akasztja a teniszütőt Anders Jarryd. A 35 éves svéd játékos egyesben 30 hónapon keresztül szerepelt a világranglista legjobb tíz helyezettje között, a legelőkelőbb pozícióban 1985 szeptemberében állt, amikor az ötödik helyen „tanyázott”. Párosban még több eredményt tudott felmutatni, hiszen első is volt az ATP rangsorában. Teniszkarrierje során egyesben nyolc, párosban 58 tornát nyert. A Grand Slam-bajnoksá- gokon egyesben 1995-ben Wimbledonban jutott a legtovább, amikor az elődöntőben szenvedett vereséget, párosban 8-szor nem talált legyőzőre. Jarryd nem szakad el a tenisztől, a svéd Davis-kupa-csapat edzőjeként dolgozik majd. Következik a Brazil Nagydíj Forma-l-es világbajnokság Sao Pauloban a „száguldó szivarok” Vasárnap rendezik meg az idei Forma-l-es gyorsasági autós világbajnokság második futamát. A Sao Pauló-i Brazil Nagydíjon az ausztráliai nyitánytól eltérően már csak huszonkét pilóta száll harcba az előkelőbb helyezésekért, ugyanis a brit Lola-Ford szerdán bejelentette: pénzügyi nehézségek miatt visszalép a világbajnoki sorozattól. Dél-Amerika idei első futamának Sao Paulo, pontosabban Interlagos ad otthont. A második felvonásra április 13-án, Buenos Airesben kerül sor, amikor is az Argentin Nagy díj lesz a tét. A Brazil Grand Prix-n hagyományosan nehezek a körülmények, a pálya nagy erőfeszítésre kényszeríti a pilótákat és a technikusokat, amellett Brazíliában ez időtájt gyakran tréfálja meg a versenyzőket az időjárás. Ráadásul a nagy meleghez olykor nem kívánatos csapadék, eső is társul. A melboume-i Williams-kudarc (sem a kanadai Jacques Villeneuve, sem a német Heinz- Harald Frentzen nem fejezte be a viadalt) ellenére ezúttal is a világbajnoki címet védő istálló a legesélyesebb a sikerre.-Több mint idegesítő volt, ahogyan kiestem az Ausztrál Nagydíjon, hiszen rengeteget dolgoztunk, míg sikerült olyan fölényt -MháMflif? az IdőnTétó* edzésen, hogy az élről vághattam neki a versenynek. Aztán az első kanyarban búcsúztam, önhibámon kívül - nyilatkozta Jacques Villeneuve, a vb-soro- zat nagy esélyese. A Williams-Renault azonban kemény ellenfelekre számíthat. Különösen a McLaren-Merce- des csapat étvágya nőtt meg. Az 1950-es években nagy sikereket aratott Mercedes autók emléke előtt tisztelegvén újfent „Ezüst nyílnak” elkeresztelt McLaren-Mercedesek is jó sansszal vágnak neki a brazíliai kirándulásnak. Az Ausztráliában győztes brit David Coulthard úgy fogalmazott: „Az egész csapat zsong, mindenki türelmetlenül várja a folytatást.” Coulthard egyébként ezüstszínűre festette li'aját. 'íh'étt aiTa 'fogadott, hogy nem nyernek Melboume-ben. Vesztett, mert nyert.. . Az interlagosi Brazil GP-n a résztvevőknek 71-szer kell körbeautózniuk a 4292 méter hosszú pályán. *x ; Ék SÓNAK Heinz-Harald. Frentzen Melbourne-ben nem ért célba. És Sao Pauloban? FOTÓ: TRACO Nógrádi Kovács György: Végzetes nászút a kastélyban Mindent lefényképeztünk. A legkisebb tévedés, félrelépés, baleset az életébe került volna. Az ajtót kívülről tényleg bereteszelték, mi nyitottuk ki, azon sohasem jutott volna ki. -Nézzék! Tudtam, hogy nem halok éhen, amíg rám találnak.- Nono!- Előbb-utóbb csak rám találtak volna.- Igen, igen, s ha későn? Főleg, ha leesik és eltörik a gerince? - erősködött az őrnagy.- Viszont az a környezet - mondta Tamás - hátborzongatón hatott rám.- Ne ragozzuk! Tovább nyomozunk. Van valakije? Mert ebben az állapotban nem hagyhatjuk itt.- Rózsi néni a bejárónőnk.- Ismerjük. Beszéltünk vele.- Ha esetleg még nincs itt, hamarosan megérkezik. Menjenek nyugodtan, és keressék meg Rékád (25.) A két tiszt azzal köszönt el, hogy hamarosan felkeresik, jegyzőkönyvbe veszik a vallomását és nagy erőkkel nyomoznak a környéken. Erősen pirkadt. Moldovány Tamás ajtónyikorgásra riadt fel, kulcszörgést észlelt. Hányszor szólt Rózsi néninek, hogy olajoz- tassa be - zsörtölődött magában az ébrenlét és az álom között lebegve. Felült. Erősen sajgó, bekötözött kezével a szeméhez kapott, hogy megdörzsölje, ám azonnal lemondott róla, mert mindene fájt, s erős izomláz kínozta. Álmosan pislogott az ajtóra. Kivették a kulcsot - állapította meg, amitől azonnal elszállt eddigi álmossága. Az ajtóhoz sietett. Ki akarta nyitni, de az nem engedett. Idegesen rángatta a kilincset.- Ki az? Miért zárta be? - kiabálta az ajtót rázva.- Réka vagyok - hallotta az ajtóhoz simuló felesége, sebesült madárhoz hasonlító hangját.- Miért csuktál be ide? S, te, egyáltalán miért állsz ott? Kérlek, gyere be hozzám!- Nem mehetek.- Mi történt veled? - ijedezett Tamás nagyon rosszat sejtve.- Cudarul nézek ki. Nem akarom, hogy ilyen állapotban, ennyire kiborultan láss!- Réka, én tudom, hogy beteg vagy. Elfogadtalak, mert szeretlek. Hiszem, hogy meggyógyulsz mellettem s boldogok leszünk.-Tamás! Legalább most legyél hozzám őszinte, amikor... - a férfi világosan hallotta milyen nagyokat nyelt, sóhajtott egyszerre. - Ez a betegség gyógyíthatatlan. Átmenetileg tünetmentesen élhetek, igaz, de végleg sohasem gyógyulhatok meg. Tamás felváltva rázogatta a vállát, a fejét, ráncolgatta a homlokán a bőrt.- Nem értelek. Miért zártál be? Nyisd ki az ajtót, légy szíves!- Elmondok valamit. Legszívesebben a nyakadba kapaszkodnék ezalatt és beletelepednék az öledbe, de nem tehetem. Ne láss, mialatt beszélek! Tamás megrettent. Paranoiás, tehát elmebeteg. A legkisebb megrázkódtatás is veszélybe sodorhatja az életét, egyéniségét. Mi történhetett szegénnyel? Csak nem áll valaki mögötte? Esetleg kényszerítik? Az ablakhoz rohant. Vastag vasrács védte. Előtte is tudta, de hátha kiférne a résen? Lehetetlenség - tapasztalta keserűen. Visszasietett az ajtóhoz és mit se törődve egynapos sebeivel, felsajgó fájdalmával, megpüffedt tenyerével, megrázta.- Itt vagy még, miért hallgatsz? Egyedül vagy? Ha veszélybe került az életed, ne válaszolj! - Az ajtóhoz szorította a száját. - Adj jelt! - súgta. - Rúgd meg az ajtót vagy találj ki valamit!- Tamás! Én öltem meg à lányt: Tamarát és a volt vőlegényemet: Simont.- Te! Tudod mit beszélsz? Újra az ajtónak esett. Feszegette, a kilincset verte.- Ne erőlködj! - figyelmeztette Réka. - Vastag. Te se bírsz vele. Maradj veszteg és hallgass meg!- Egyedül vagy? Nem áll mögötted senki?-Egyedül vagyok. Miután a vőlegényem, Simon elhagyott, több nővel is járt, végül ebbe a szép cafkába esett bele. Manöken volt és fotómodell. (Folytatjuk)
