Nógrád Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-26 / 71. szám

6. oldal Hirdetés - Mozaik 1997. március 26., szerda NV4RAUQN UmN0ttL GÖRÖGORSZÁGBAN | Előfizetésével egy kétszemélyes, egzotikus görög tengerparti nyaralást nyerhet! Jövő hónapban indul útjára lapunk újabb - 3 hónapon át tartó - NYEREMÉNYESŐ-akciója, melyben hűséges előfizetőink értékes ajándékokat nyerhetnek. A sorsolásokon minden érvényes elő­fizetéssel rendelkező olvasónk részt vesz. Hagyományainkhoz híven, régi heti játékaink megtartása (Magazinunk felnőtteknek és gyer­mekeknek szóló fejtörői, Hat szám - egy nyeremény, Ha nyerünk, felezünk, Találgató) mellett most, április és június között havonta sorsolunk sok-sok értékes nyereményt több százezer forint értékben. ~1 Amennyiben mindhárom hónapban rendelkezik előfizetéssel, júniusi I különsorsolásunkon az értékes ajándéktárgyakon túl megnyerhet egy kétszemélyes külföldi nyaralást is! Adjon esélyt szerencséjének, legyen előfizetőnk, játsszon és i nyerje meg Ön a fődíjat! Lapunk előfizethető személyesen, levélben, telefonon, szerkesztőségeinkben, (Salgótarján, Erzsébet tér 6. Tel: 32/416-455, 2660 Balassagyarmat, Rákóczi út 13. Tel:35/301-660), valamint ügynökségvezetőinknél és a kézbesítőknél. Nógrádi Kovács György: Végzetes nászút a kastélyban (23.) Mi lehet az? - ült fel, megme­nekülésének lázában égve. Nagyon marta a torkát a furcsa szag, megújuló köhögési inger kínozta... Felugrott, és mintha mi sem történt volna vele az előbb, a kastélyba sie­tett. Valami leégett, vagy ég még most is - állapí­totta meg útközben elképedve. Csak nem a fate­lep? Nem nézett körbe, mert valójában semmi sem érdekelte ezekben a.pillanat okban. Sokkos állapotba kerülve pánikszerűen tá- molygott be a kastélyba, ahol két nyomozó várta a folyosón: egy őrnagy és egy főhadnagy. Nemrégen érkeztek, sorban bekopogtattak a szobákba, mintha keresnének valakit. Az igen sokat látott, tapasztalt rendőrök is alaposan elképedtek az eléjük toppanó látvány­tól, amelyet Tamás nyújtott. Borzalmasan né­zett ki. Összevissza tépett nadrágfoszlányai vé­resen tapadtak a lábára. Csupasz felsőteste több helyen íehorzsolódott, a vérrel keveredett por­tól bemocskolódott. Kezén piszkos és ugyan­csak vérrel átitatott, összegyűrődött kötés csú- foskodott, férfias vonásait a kosz és a vér keve­réke a felismerhetetlenségig eltorzította. Pókhá­lóval, száraz fűvel belepett haja csapzottan le- lógolt a homlokára.- Mi történt magával? Egyáltalán ... ki­csoda maga, és hogyan került ide? - kapták el a zsaruk az összeesés előtt álló, végtelenségig kimerült férfit. - Jöjjön! - Bevezették a szobá­jába, ahol Tamás úgy, amint volt, az ágyára ro­gyott. - Hívjál orvost! - szólt az őrnagy a fő­hadnagyra. - Nem ... Hívd ki a mentőket! Tamás nem csak a kezével, mindenével, tör­zsével, eltorzult arának csúf mimikájával tilta­kozott, noha a szavai csak később álltak össze­függő, érthető hangsorrá.- Csupa felszíni sérülés. Lefürdöm. Jód, né­hány tapasz. ..- Az egész teste merő seb. Magát, tetőtől tal­pig be kell pólyázni - mondta az őrnagy. Mi történt magával? Neve, lakcíme?- Moldovány Tamás vagyok.- Moldoványné Ledniczky Réka férje?-Igen. Helyezzék nyugalomba magukat ­nyögte Tamás zavarát levezetőn.- Köszönjük. Nem ülünk le.- Vallomást. . . Nem, inkább bejelentést te­szek. Sokáig tart. Azok csak hosszabb töprengés után foglaltak helyet, miközben iszonyodva és kíváncsian, enyhe lelkiismeret-furdalással néztek Tamásra, amiért sem orvost, sem mentőt nem hívtak a sú­lyosnak látszó sebesülthöz. Moldovány Tamás nehézkesen felült. Eleinte kapkodva, hebegve, később értelmesen, részle­tesen elmesélt mindent. A telefonkagyló mai el­tűnését sem felejtette ki.- Megrázó - állt fel a végén az őrnagy, a társa követte. - A feleségét keressük, kerestük előbb is a kastélyban. Nincs. Mit tud róla?- A tegnapot... - habozott. - Nem tudom, milyen nap van. Szóval, mielőtt bezártak a pin­cébe, az összes időmet Rékával töltöttem el. Azzal vált el tőlem, hogy Pestre megy a fodrá­szához és a kozmetikusához. - Tényleg, meny­nyi időt töltöttem el abban a borzalmas üreg­ben? Rövid latolgatás után megtudta, hogy egy tel­jes napot, egy éjjelt és egy jó fél napot. Réka nem érkezett meg. A fatelepet és a fűrészmal­mot felgyújtották. Nyers Ferenc a tettes. Letar­tóztatták, ám nem sokra mennek vele, mert őrült: szüntelenül egyvalamit emleget. De hogy mit, azt nem közölték Tamással. A tűzoltók munkájuk közben két összeégett, de már azo­nosított holttestre bukkantak. A nő: Rozsos Ta­mara Virág manöken és fotómodell, a férfi: dr. Gyöngyössy Simon orvos, Réka volt vőlegénye, akit a nő a szomszédok egybehangzó vallomása alapján, szakításuk után is többször felkeresett. Legutóbb két hete járt nála ... Tehát a nászútjuk előtt, amikor már hónapok óta udvaroltam neki - gondolta magában Ta­más. A főhadnagy nejlonzacskóba csomagolva két vékony arany karkötőt húzott elő a táskájából és a férfi elé rakta. Tamás az első pillantásra felismerte:- A feleségemé. Öt volt, kettőt elvesztett. A maradék hármat a szobájában, a tükör előtti kis asztalka fiókjában tartja. De miért mutatják ne­kem ezeket? - mintegy kikérve magának.- Tanúként hallgatnánk ki a feleségét, de hát ő nincs itthon. (Folytatjuk) húsvétLtaírfa- kejíyÉzmé ny- nek köszön­hetően az ünnepi hétvégén minden beszélgetése* olyan lehet mint a Nyuszi füle: hosszúúúúúú­úúúú. Most azokkal is együtt lehet, akiknek társaságát másképp nem élvezné. 00.00 nemzetk MATAV

Next

/
Oldalképek
Tartalom