Nógrád Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-25 / 70. szám

1997. március 25., kedd Mozaik 7. oldal A gazdaság élénkülése nem érzékelhető, az ipari termelés növekedése az átlagnál alacsonyabb Szomorú nógrádi statisztika A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatósága nemrégiben tette közzé az 1996-os esztendő gazdasági és társa­dalmi mutatóit is tartalmazó tájékoztatóját. Ebből kiderül, hogy a gazdaság élénkülése nem igazán érzékelhető, az ipari termelés növekedése az országos átlagnál alacsonyabb és a mezőgazdaság sincs sokkal kedvezőbb helyzetben. Mérséklődött a foglalkozta­tottság és a reálkeresetek is elmaradtak az előző évitől. Rajzverseny iskolásoknak A Nograd Megyei Pedagó­giai Intézet megyei rajzver­senyt hirdet általános isko­lai tanulók részére. A megyei általános iskolai rajzverseny egyéni, kétfordu­lós. A versenyt két korcso­portban - 5-6. évfolyam, 7-8. évfolyam - hirdetjük meg, technikai kategorizálás nélkül (lehet grafika, krétarajz, toll- rajz, festmény stb.). /. forduló: pályázónként maximum 3 darab szabadon választott témájú alkotás be­küldése 50x70 cm-es paszpar- tuban. A műveket szakmai zsűri értékeli, s a legjobbak a Ko­dály Zoltán Általános Iskola iskolagalériájában kerülnek kiállításra, melynek megnyi­tóját a H. forduló napján tart­juk. II. forduló: a beküldött mű­vek alapján a zsűri korosztá­lyonként 20-20 tanulót meg­hív, akik május közepén a Kodály Zoltán Általános Is­kolában mérik össze rajzkész­ségüket. 5-6. évfolyam: szabadon választott vers, mese, novella illusztrációja. Technika: tet­szőleges. 7-8. évfolyam: adott kom­pozíció alapján grafika vagy festmény készítése. Technika: tetszőleges. A beküldött művek és a II. fordulóban készült alkotások alapján értékel a zsűri. A dí­jak átadására szintén a II. for­duló napján kerül sor. A zsűri elnöke: Romhányi Olga; tagjai: Varga István, Szabó Gézáné, Kele Szabó Agnes. A pályamunkákat Pintér László részére a Nógrád Me­gyei Pedagógiai Intézetbe kérjük beküldeni. (3101 Sal­gótarján, Mártírok út 1. Pf.: 175. Tel.: (32) 310-754, 314- 814.) A pályázat beküldési határideje: április 25. A pályamunkák hátoldalán kérjük feltüntetni a pályázó nevét, életkorát, osztályát, az iskola címét, a felkészítő ta­nár nevét! Sikeres felkészülést kívá­nunk! Gőzerővel épül az optikai kábel Cered-Bárna felé Kelet-Nógrád és a nagyvilág Az 50 főnél több dolgozót fog­lalkoztató ipari vállalkozások 1996-ban 35 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, összehasonlítható áron 2,4 %- kai többet, mint az előző évben. Az értékesítés mennyisége a termelést meghaladóan, mint­egy 3 %-kal bővült úgy, hogy belföldre 2,5, külföldre 4,5 %- kai többet szállítottak, mint 1995-ben. Növekvő ipari termelés, csökkenő értékesítés A feldolgozóiparon belül a ko­hászat és fémfeldolgozás ter­melésének növekedése átlag fe­letti, a belföldi értékesítés visz- szaesett, ezzel szemben a kivi­tel számottevően növekedett. Kedvező a nem fém ásványi termékek termelésének alaku­lása is, itt az előző ágazattal el­lentétben az értékesítésen belül a belföldi nőtt nagyobb mér­tékben, az export pedig az előző évi szinten maradt. Némi­leg elmaradt az 1995. évitől a gépipar termelése. Kedvezőtlen az értékesítés alakulásában, hogy a belföldi értékesítés-nö­vekedés mellett a kivitel vala­melyest visszaesett. Az elmúlt években az 51-300 fő közötti kategóriába tartozó vállalkozások dinamikusabban fejlődtek, mint a 300 fő felet­tiek. Ez a tendencia azonban az 1996. év I-III. negyedévében megfordult, de ez csak átmeneti megtorpanás volt. A IV. ne­gyedévben számottevően nö­velték termelésüket, így éves szinten összességében ezek 3,3, míg a 300 fő felettiek ennél ki­sebb mértékű, 1,4 %-os terme­lés-növekedést értek el. Az építőipari munkák iránti kereslet nagyon lecsökkent, mivel nagyobb beruházások csak elvétve indulnak a megyé­ben. Ezzel összefüggésben a tíz fő feletti vállalkozások 1996. évben 1,6 milliárd forint ösz- szegű építési-szerelési tevé­kenységet végeztek, amely ösz- szehasonlítható áron 9,7 %-kal volt kevesebb az egy évvel ko­rábbitól. Az országos tendenci­ához hasonlóan megyei szinten is a közepes és a nagyobb mé­retű szervezetek körében volt számottevőbb a volumencsök­kenés, mértéke egy év alatt megközelítette a 20 %-ot. Megnőtt hozamok, felhalmozott készletek Bár az ipar meghatározó szere­pet tölt be megyénk gazdaságá­ban, a kedvezőtlen termőhelyi adottságok ellenére a mezőgaz­daság, a mezőgazdasági terme­lés a lakosság életfeltételeinek alakulásában, javításában meg­különböztetett helyet foglal el. Az utóbbi években a mező- gazdasági tulajdonviszonyok átalakulása közben az egyik legsúlyosabb gondot a mező- gazdasági termelés szabályo­zatlansága jelentette. Az egyik évben hiányként jelentkező nö­vényféleségből - g megemel­kedő árak hatására - a követ­kező évben eladhatatlan vagy csak nagyon alacsony áron ér­tékesíthető mennyiségek hal­mozódtak fel. Ezt a problémát erősítette 1996-ban, hogy a bő­séges csapadék hatására kedve­zően megnőttek a hozamok. A fontosabb őszi betakarítású nö­vények többségében magasabb terméseredményt értek el, mint 1995-ben. Az állatállomány ál­latfajonként differenciáltan vál­tozott. A szarvasmarha-, a juh-, és a tyúkfélék állománya csök­kent, a sertéseké ugyanakkor gyarapodott. Átlag alatt a vállalkozások száma Nógrád megyében a tavalyi év végén 12 ezer szervezet műkö­dött, többségük vállalkozás­ként. Az 1000 lakosra jutó számuk az országos 70-nel szemben mindössze 45. Az or­szágos folyamatokat nyomon követve megyénkben is tovább nőtt a kis létszámú szervezetek súlya, miközben a közepes és nagyobb méretű egységeké mérséklődött. A működő vál­lalkozásokon belül a társas vál­lalkozások aránya meghaladja a 26 %-ot, az egyéni vállalkozá­soké pedig közelít a 74 %-hoz. Ez utóbbiak összetételében a vizsgált egy év alatt jelentős változások történtek: a kisipa­rosok és a magánkereskedők részesedésének csökkenésével egyidejűleg számottevően nőtt a szellemi szabadfoglalkozá­súak súlya, és kissé emelkedett a mezőgazdasági vállalkozók aránya is. Országosan 4088 új külföldi érdekeltségű vállalkozás alaku­lását regisztrálták 1996-ban, melyeknek mindössze 0,6 %-a, 23 vállalkozás talált befektetési lehetőséget Nógrád megyében. A megyében az 50 fő (mező- gazdaságban a 10 fő) feletti megyei székhelyű vállalkozá­soknál és a megfigyelt költség- vetési szerveknél 32 407 fő állt alkalmazásban, közel 4 %-kal kevesebb, mint 1995-ben. Ha­sonló mértékben csökkent a nyilvántartott munkanélküliek száma is, ennek ellenére a munkaerőpiac állapota nem ja­vult, a mintegy 16 ezer munka- nélküli több mint 80 %-a már legalább egy éve van állás nél­kül. A munkanélküliség relatív nagysága szerint változatlanul Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bor- sod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye van a legrosszabb hely­zetben. Nyílik az olló, lemarad a megye Az alkalmazásban állók átlagos havi bruttó keresete mintegy 36 ezer forint volt, 19 %-kal ha­ladta meg az 1995. évit. A kere­setnövekedés indexe országo­san is hasonló volt, összege azonban már meghaladta a 48 000 forintot. A jövedelmi vi­szonyokban tehát a megye le­maradása tovább nő, az olló nyílik. Tizennégy megyében 1996- ban több lakást vettek haszná­latba, mint egy évvel korábban és 17 megyében az építések száma meghaladta az 1994. évi szintet is. Legkedvezőtlenebb folyamat Nógrád megyében ment végbe, hiszen itt mind a kész lakások, mint pedig az újonnan kiadott építési engedé­lyek száma nagymértékű visz- szaesést mutat. Megyénkben 1996-ban 236 lakás épült fel, ami az egy évvel korábbinál 15 %-kal kevesebb, az új engedé­lyek száma pedig 42 %-kal apadt. Nagy a várakozás Cereden, Tótújfaluban: sokan várják, hogy saját telefonjukról hív­hassák rokonaikat, ismerőse­iket. Jelenleg ugyanis csak 40 kézi kapcsolású vonal ad lehe­tőséget a külvilággal történő kapcsolattartásra megyénk leg­keletibb településein. Kivételt képez Cered, ahol a fokozott igény miatt év elején tíz vonalat biztosított a Kelet- Nógrád COM Rt., hogy az ön­kormányzat, a jelentősebb vál­lalkozók a hívókörzethez csat­lakozhassanak. Napjainkban mintegy negyed száz várakozó előfizetőt tartanak számon Ce­reden, Zabarban, Szilaspo- gonyban és Tótújfaluban. A ki­vitelezők azonban bíznak benne, hogy mire kiépül a Bár- nán áthaladó optikai kábel, azaz április végére, az előfizetők száma megduplázódik, amit egy akció is segít. T. N. L. Hamarosan itt a nyár. Hogy könnyebi) legyen elvi­selni a hőséget, egy olyan koktélt állítottunk össze Önnek, amitől el fog hűlni: A neve: Carina E koktél. Beleadtunk mindent, hogy jól érezze magát. A rendkívül gazdag alapfelszereltséggel (elektromos ablakemelő, fényszóróállítás, központi zár, állítható magasságú szervokormány, dupla légzsák, bizlonsági övfeszítő, körkörös oldalsó ütközésvédelem, kiegé­szítő féklámpa, pollenszűrő, ülésmagasság-állítás) ellátott Carina E-hez ugyanis most légkondicionálót és egy rádiómagnót adunk ajándékba. És mindezt csupán 5 450 000 Ft-ért, sőt részletre is, rendkívül kedvező feltételekkel. A Carina E koktélt bármelyik Toyota-márkakeres- kedőnél felhajthatja. De siessen, mert ajánlatunk csak a készlet erejéig érvényes. 3 ÉV VAGY 100.000 KM GARANCIA ®a 3 450 000 Ft-mi •KAKUK JÓZSEF MAGYAR-OSZTRÁK KFT 3100 SALGÓTARJÁN, Tústrand Tel.: 06-32-430-646 Nógrádi Kovács György: Végzetes nászút a kastélyban^ Odakapott, ám az állatot csak ingének egy darabkájával együtt téphette le magáról. A földhöz vágta. Közelebbről és távolabbról furcsa hangok ri- asztgatták. Újra és újra megborzongott. Szeme közben teljesen alkalmazkodott a sö­tétséghez és úgy, amint a múltkor, szabad szemmel is felfedezte a boltozaton lévő, alig észlelhető beomlást. Arrafelé indult, de meg-megbotlott, olykor el is esett, nekiütközött valaminek. A beomlás alatt megállt, s újból és újból szemrevételezte: oda nem juthat fel, azon át nem menekülhet el - állapította meg letörtem Leült a nyirkos földre. Fázott. Macskasze- rűen összekuporodva védte legérzékenyebb testrészét: a mellét a lehűléstől. Ki tehette ezt vele? - ütött fejébe a fájda­lommal keveredett borzadály. - Ákárki legyen is, biztosan nem normális az illető! Visszamegy az ajtóig - határozta el. Nekiesik, dörömböl, ki­abál, segítséget kér. De merre van az ajtó? Felállt. Elindult. Addig botorkált, tapogató­zott - s most már nagyon vigyázott, nehogy be­leütközzön valamibe -, mígnem a falhoz ért. Riadtan kereste az ajtót, mint menekülésének jelenleg egyetlen lehetőségét. Pánikba esve rogyott a földre. Vérző homlo­kát, mit sem törődve sérüléseivel, két tenyerébe temette, s idegesen masszírozni kezdte. Fejében összekuszálódott múltja, gyermek­kora, ifjúsága . . . messzire eltávolodott össze- roppantan kuporgó, elnehezült énjétől. Kilátás­talannak tűnt jelene, jövője pedig a körülötte lévő koromsötétbe fulladt. Újra elaludt. Előbb a befújt altatótól, most a kimerültség tagiózta le. Fázósan borzongva ébredt fel álommentes, beteges szunyókálásából. Rájött: egyedül a bol­tozaton lévő beomláson, valójában vízmosáson mászhat ki ebből a szörnyűséges üregből. De hogyan - borult el újra az agya -, amikor a legügyesebb hegymászó sem kecmereghetne fel eszköz nélkül ezen a magason lévő és lega­lább húszmétemyi, keskeny, meredek, kürtő­szerű üregen? Addig gondolkozott, törte a fejét, mígnem rá­jött: gerendákat keres és pakol egymásra. Áll­ványrendszert készít, mely felér a „tetőig”. Egyetlen pillanatig sem törte többé a fejét, nekilátott terve kivitelezéséhez. Többórás megfeszített munka után, rengeteg, különféle hosszúságú, vastagságú bányafát si­került összehordania, egymásra raknia, s mind feljebb és feljebb jutott a boltozatig. Izzadt. Leült, pihent és megint nekilátott az állvány építésének. Megújult erővel dolgozott, újra és újra kiújuló, vérző sebei ellenére. A póznákat egymás mellé, a keskeny, kürtőszerű beomlás falának támasztotta. Azzal az elgondo­lással tette, hogy az egyiken felmászik, a végére áll, lábával lépcsőt váj a talajba. Minden az elgondolása szerint történt, csak a bepólyázott keze fájt egyre jobban mászás köz­ben, már-már kibírhatatlanul sajgott és égett, mígnem a második póznáról elrugaszkodva bele nem kapaszkodott az indákba: valójában hosszúra nőtt füvek, szabadon lógó gyökerek, lenyúló ágvégek voltak.- Jaj! - ordított fel, amikor azok egy része a súlya alatt kiszakadt a földből, a lefelé csúszott, magával sodorva a fellazult, köves talaj egy ré­szét is. Szerencséjére másfél méternyi zuhanása után az indák nem szakadtak ki a helyükről, nem nyúltak tovább, megfeszültek, bőven meg­tartva a súlyát. Elég messzire eltávolodott az aránylag biz­tonságot nyújtó cölöptől, amikor föntről... - lélegzete is elállt - száraz agyagtörmelék, kö­ves erdei föld zuhogott, több hullámban rá. Valaki kaparja rá, hogy lezuhanjon - rémült halálra. Később jött rá - s milyen nagyot léleg­zett -, a meglazult, a talajból ki-kiszakadó in­dák miatt hullott rá a földdel keveredő kő. Ajka kicserepesedett. Szája kiszáradt. Egyre jobban elgyengült. Alig kapott levegőt. Több­ször megállt, ilyenkor lábát, térdét hegymá­szókhoz hasonlón az agyagos falnak támasz­totta, mély levegőt vett, kifújta, majd mind föl­jebb és följebb tornászta magát. Végre kiért. Ereje teljesen elfogyott, izmai megbénultak, kapkodva, lihegve szedte a leve­gőt, tekintete elhomályosodott. A magas erdei csalánba vetette magát, cseppet sem törődve maró csípésükkel. Hosszú percekig pihent. Körülötte a levegőben a megszokott erdei il­lat és bűz keveréke helyett égett szag terjengett: leszálló korom, s pemyehalmaz röpdösött pille- szerűen. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom