Nógrád Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-04 / 53. szám
2. oldal Megyei Körkép 1997. március 4., kedd Lakossági fórum a polgármesterrel és az országgyűlési képviselővel Párbeszéd a város peremén Akár sikeresnek is mondható az az elmúlt két év Baglyasalján, amelyről Cserháti József alpolgármester, a városrész önkormányzati képviselője adott számot az estébe hajló, élénk érdeklődéssel kísért lakossági fórumon. Kiépült a közműhálózat, a lakásokban van a földgáz, nézhető a kábeltelevízió, s majd’ félúton tartanak a csatornaépítéssel is. Az 52 millió „pályázati” forintból úgy tűnik, jut a teljes csatornahálózat kiviteli tervére, később pedig magára a munkára is. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, bogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Békamentés az utakon Annak ellenére, hogy igen gyakori a pusztuló élővilágról és az egyre szennyezettebb környezetről szóló hír, figyelmeztetés, még mindig kevés azok száma, akik ezt komolyan veszik, sőt tesznek is ellene valamit. Pedig újra és újra hangsúlyozni kell, ez létünk alapja! így mindenképpen a legsürgősebben megoldandó problémák közé kellene tartoznia. Szerencsére vannak azért szépszámmal és egyre többen, akik pénzt - ha van -, időt és fáradságot nem kímélve minden tőlük telhetőt megtesznek élő és élettelen környezetük védelmi érdekében. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, hazánk legnagyobb ilyen társadalmi szervezete már több mint 20 éve igen aktívan és eredményesen tevékenykedik, nem csak a madárvilág, de számos más élőlénycsoport, valamint élőhelyük védelme érdekében. így például bekapcsolódtak a Schmidt Egon által „nem szeretem állatoknak” nevezett békák mentésébe is. Védelmük indokolt, hiszen számuk a vizes területek megszüntetésével, a vegyszerhasználattal és újabban a közlekedés növekedésével úgy lecsökkent, hogy az eredetinek legfeljebb az egytizede maradt. Pedig légy- és szúnyogirtásukkal jelentős közvetlen hasznot is hajtanak, az élőközösségben betöltött szerepükről nem is beszélve. Megyénkben először a Börzsöny erdeiből az Ipolyba igyekvő békák mentésére szerveződött az első akció, közel tíz éve. Tapasztalva a békák sokezres pusztulását a vízválasztói halastónál, főleg a tavaszi vonulás alkalmával, a MME megyei csoportja összefogva a zagyvarónai iskola természetvédő szakkörével itt is megkezdi a mentést. Fóliakerítéssel megakadályozzák, hogy az állatok az útra kijussanak, majd miután a beásott vödrökbe jó néhány összegyűlt, átszállítják őket a vízbe. Ez a munka sajnos szinte folyamatos, éjjel-nappali ügyeletet jelent, ezért szívesen veszünk minden segítséget akár iskoláktól, akár egyéni jelentkezőktől. A szervező: Langa József tanár, az MME tagja. Telefon napközben: 32/438-027, otthon: 32/420-306. Végül kérünk mindenkit, akik e talán kevésbé szép, de az élővilágban a többivel egyenértékű, érdekes állatcsoport tajga- ival találkozik, kímélje, védje őket a tőle telhető módon! Kérjük, jelezzék, hol veszélyezteti valami e védett állatokat, hogy segíthessünk! Hermann Ottó, egyik utolsó nagy polihisztorunk szavaival élve: - a természetben nincsen káros és hasznos, csak szükséges van! Langa József, Salgótarján Befejeződött a TDK-beruházás első üteme - Tolmácson nem erre számítottak Vállalkozás japán módra Emellett néhány nyaktörős, sáros utca szilárd burkolatot kapott. Kétmillió forintot és nem kevés társadalmi munkát fordítottak a sportpálya építésére, körülkerítésére, mert az öntevékenység mindig is jellemző volt a baglyasiakra. Talán nyu- godtabban alszanak az emberek azóta, hogy körzeti megbízott van a településrészen és önkéntesekből alakul a polgárőrség is. ígéret maradt Nem egészen egy esztendeje találkoztak és beszélgettek így a baglyasiak Salgótarján vezetőivel. Természetesen örültek minden beteljesült kérésnek, köszönték is a támogatást. Csak hát azt is sorolták, amire korábban ígéretet kaptak, s amiben azóta sem történt intézkedés. Sók pénzt kémek a szemétszállításért - fizetni sem tudja mindenki a 3-4 ezer forintot -, de a gyűjtőedények és az autó sem jut el mindenhová. Tisztításra vár a patak, a diszkont áruház építése megrekedt, az öregek otthonáról már szó sem esik; utak, gyalogjárók várnak még javításra, mindenekelőtt AndÉrdemes volt megvitatni, ki mit gondol a demokrácia fogalmáról, hogyan képzeli megtanulását és megtanítását, mi minden szükséges ahhoz, hogy a 10-18 éves gyermek, illetve ifjú, vagy a 20-25 éves fiatal felnőtt rendelkezzen olyan képességekA statisztikai hivatal a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal adatgyűjtést végez a tudományos fokozattal rendelkezők körében. Az adatfelvétel közel 13 ezer főt érint, többek között a kutatás és felsőoktatás területén rás- és Katalintelepen. Szóvá tették azt is, hogy intézkedni kellene az életveszélyes épületekben élő emberek dolgában, és jobban meg kellene nézni azt is, hová kerülnek a szociális segélyek. S jóllehet, elismerték a város vezetőinek, önkormányzati és parlamenti képviselőinek munkáját, felelősségét, de azt is hozzátették: ez a dolguk, ezért kapták a megbízatást. így aztán nagyobb önmérsékletet vártak tőlük bérük, tiszteletdíjuk rendezésénél. Hiszen a városban három és fél ezer - Baglyason is közel 200 - a munkanélküliek száma, és sok család él meglehetősen szerény jövedelemből. Hitel nélkül Puszta Béla, a város polgármestere és Boldvai László, Salgótarján országgyűlési képviselője érzékelték a gondokat. Az ígéretek helyett elgondolkodtató érveket, tényeket sorakoztattak. A város önkormányzata jelentős adósságot örökölt, és a múlt évben már nem volt szükség hitelre a városi feladatok ellátásához. Az adósság tetemes részét is visszafizették. Igaz kel, amelyek nélkülözhetetlenek a demokratikus életformához. Az önszerveződés, önkormányzás képességének kialakulása hosszadalmas, és nagy türelmet igényel. Ezt bizonyították azok a 15-20 perces referádolgozó kandidátusokat, az MTA doktorait és tagjait. Célja, hogy átfogó képet lehessen alkotni a tudományos fokozattal rendelkezők élet- és munkakörülményeiről, tudományos és szakmai karrierjükről, anyagi viszonyaikról, életmódjuk főbb ismerték el -, a beruházásokra nem sok pénz jutott. Reménykedni lehet azonban abban, hogy sikerül megállítani a város üzemeinek, vállalkozásainak mélyrepülését. Közülük a legnagyobbak - így az acélgyár és az öblösüveggyár - 3 milliárd forintot kaptak, hogy elkerüljék a felszámolást, és alkalmasak legyenek a privatizációra. Azt azonban kikötötték, aki megveszi, pénzt áldoz a fejlesztésükre és garantálja, nem növeli a munkanélküliek amúgy is népes seregét. Program a fejlesztésre Szó esett arról is, Salgótarjánt és környékét kiemelt vállalkozási övezetként tartja számon a kormány, 2,7 millió forint már az idén a város rendelkezésére áll a központi költségvetésből. De csak akkor, ha megfelelő programot dolgoznak ki a fejlesztésre. így lehet szó jelentősebb fejlesztésekről, egyebek mellett a baglyasiakat is érintő 21-es műútról, több mint 50 kilométernyi út rendbehozataláról, s arról, hogy emberibbé tegyék a polgárok életét a városban és a hozzá kapcsolódó településeken. Ebben Baglyasalján a közel egy éve alakult baráti kör is szerepet vállal. Olyan módon, hogy menti a meglévő értékeket, őrzi a hagyományokat, és összefogja, hasznos munkára készteti az itt élőket a település gyarapodásáért. V. G. tumok is, amelyek Domonkos Tamás ifjúsági tanácsnok bevezetője után hangzottak el. A találkozó Pelléné Czene Csilla, a humánpolitikai iroda vezetőjének zárszavával ért véget. Az összegzésből kitűnt, hogy az önszerveződés megiramodásokkal és megtorpanásokkal együtt járó folyamat, amelynek technikáját minden életkorban (így a gyermekkorban is) tanulni kell. jellemzőiről. A tudományos fokozattal rendelkezők közel kétharmada Budapesten él. Nóg- rád megyében kutatóintézet nem működik, önálló felsőfokú oktatási intézmény sem, így a felmérés mindössze nyolc személyt érint. (Folytatás az 1. oldalról) azt azonban elmondta, hogy cége a világ ferritpiacának mintegy felét birtokolja, s a rétsági üzemüket stratégiai fontosságúnak ítéli. Erős verseny van ezen a területen, s a konszern európai elnöke komoly eredményeket vár a „belső tartalékok” kiaknázásától. Állítása szerint a TDK tempója az ittenitől lényegesen nagyobb. Unatkozó, fecsegő asszonyokat, a csarnokok területén lébecoló munkásokat mi magunk nem láttunk, bízunk benne, hogy Yoko úr sem ilyesmire célzott. Megtudtuk azonban, hogy a világcég más gyáraiban 30-40 százalékkal nagyobb a termelékenység, s ezt a rétságiakból is ki akarják aknázni. Miniszteri kérés Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter - aki az általa képviselt területfejlesztési alapból több mint 200 millió forintot juttatott ezen beruházáshoz - egy kéréssel fordult a japán vezetőkhöz. Ennek lényege az volt, hogy vizsgálják felül azt a gyakorlatukat, hogy csak a 35 év alattiakat alkalmazzák. A miniszter meggyőződése, hogy egy 40-45 év körüli hölgy ereje teljében van, s ugyanolyan jó munkaerőt jelent, mint fiatalabb munkatársai. A miniszter hozzátette azt is, hogy az alkalmazás ilyenfajta megkülönböztetésre alapuló szemlélete visszatetszést kelt a környező településeken. Tolmács! panasz-Pénteken, 13-án küldtek el a cégtől. Indoklás nem volt - panaszolja gyárlátogatásunkat követően Dudás Gergelyné.- Január hatodikán vettek fel próbaidőre. Ahogy hallottuk, akkorra a német szállítók sürgettek egy megrendelést, kellettek az emberek. Mi, tolmácsiak mindössze egy kilométerre lakunk, de eddig még nem sok ember volt a gyárban. Azt mondták, hogy mi később kerülünk majd sorra. Örültem, mikor megkaptam a munkát. Negyvennégy éves vagyok, s nem azért lettem munkanélküli, mert nem szeretek dolgozni, hanem azért, mert megszűnt az a vállalat, ahol eddig dolgoztam. Szakmunkás-bizonyítványom és gépírói végzettségem van, úgy gondolom, ügyesek az ujjaim, sokat és jól tudok dolgozni, egy holland cégnél már bizonyítottam.- Három héttel a TDK-ba kerülésem után már három műszakban is dolgozhattam, s átkerültem a tekercselőből a fer- ritüzembe. A próbaidő alatt megtehetik, hogy mindenféle indok nélkül elbocsátanak. így íratták velünk alá a papírt. De mihez fogjunk most, mikor 62 évre fölemelték a nyugdíjkorhatárt? Japán visszhang Shinji Yoko beszélgetésünk alkalmával azt kérte, segítsünk abban, hogy keressék őket a Rétság környékiek. Tudomásunk van arról is, hogy a TDK részére műanyag csévetesteket gyártó Sivabenka nevű japán cég is rétsági gyártást fontolgat. Lesz tehát munkahely elég, s meg kell hagyni, jó munkakörülmények közt dolgoznak itt az emberek. Kérdés persze, hogy kik kapnak lehetőséget a japán vállalkozóknál. S kérdés az is, hogy a cég vezetői mennyiben szívlelik meg a miniszter óhaját. Az újabb ütemhez ugyanis központi pénzeket szeretnének. Tarnóczi L. Diákönkormányzati munkát segítő pedagógusok tanácskozása Ötöst kaptak a tanárok • H». ji iNijfci&Ctílv X&iSití * JL ■ - ■lN..nr.nmú A salgótarjáni városházán 35 pedagógus gyűlt össze a közelmúltban, hogy tapasztalatot cseréljenek munkájukról a diákönkormányzati tevékenység segítésével kapcsolatban. Közös érdekük az ifjúság ügye és képviselete. Tudni akarnak mindent a tudományos fokozattal rendelkezőkről Hogy élnek a nógrádi tudósok ? „Ha nincs valakinek munkahelye, azért szorong, hogy legyen; ha van, azért, hogy megmaradjon' Agyunkban is rombol a szegénység Betegeink nagy részének nincs állása - mondta többi között dr. Csekey László, a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház I-es pszichiátriai osztályának főorvosa, amikor a neurózisos megbetegedésekről beszélgettünk. Dr. Csekey László (jobbra), mint az MDF megyei elnöke, munkatársaival egy 1993-as felvételen archív fotó- Úgy hallottam, hogy a főorvos úr több mint tíz éve tudományos kutatómunkájában a pszichiátriai megbetegedések és a szociális körülmények közötti összefüggésekre keresett és talált választ.- A pszichiátriai megbetegedések egy része gyakoribb a szegények soraiban. Ennek okaként említhetem a gyermekkori rossz családi helyzetet, a rossz életkörülményeket, a rendszeres konfliktusokat a munkahelyen és a családban egyaránt. Ezek az okok a hosz- szú évek, évtizedek során az agyban előnytelen változásokat idéznek elő. Ezzel magyarázhatjuk az utóbbi időben megszaporodott depressziós betegek előfordulását osztályunkon. Ennek alapján elmondhatom, hogy a pszichiátriai osztály visszatükrözi a társadalom állapotát. Az utóbbi tíz évben rendkívüli mértékben megnőtt munkanélküliség különösképpen a szegényebb rétegeket érinti. Kilátástalannak tűnik a 40-55 évesek helyzete. A munkanélküli ellátásban részesülők félnek, hogy ellátásuk megszűnik, és teljes anyagi ellehetetlenülés állapotába jutnak. Akinek viszont van munkahelye, az attól szorong, hogy elveszti. Ezért mindenekelőtt gyógyítani kell őket, melyet megfelelő módszerekkel, pszichoterápiával és gyógyszeres kezeléssel végzünk. A téma fontosságát mutatja, hogy a depressziós betegek száma csaknem megkétszereződött. Ezt többi között megyénk halmozottan hátrányos helyzete is magyarázza.-Mi az összefüggés a depresszió és a neurózis között?- Minden neurózis depresz- szióval jár, de időközönként erős szorongás, másutt kényszeres, vagy egyéb tünetek járnak vele. Például: fóbiák, lelki zavarok által okozott belszervi tünetek. Ezek a betegek általában későn kerülnek osztályunkra, amikor betegségük már hosszú ideje tart, emiatt a tünetek sokkal nehezebben leküzdhetők.- A közvéleményben találkozni olyan felfogással, mely szerint, aki ide kerül, az elmebeteg.- Az ország egyik legmodernebb osztálya a miénk, két évvel ezelőtt vettük teljesen felújítva, korszerűsítve birtokunkba. Gyógyszeres és pszichoterápiával gyógyítunk, melyet kiegészítünk fizikoterápiával, gyógytornával és foglalkoztatás-terápiával. Valóban gyakran találkozunk az ön által említett véleménnyel, mondván: csak oda ne menjél be! Ha valaki lelki beteg és rászánja magát a kórházi gyógyításra, akkor a falu, a város lakói egy részének megvetését tapasztalja. Megdöbbentő , hogy az osztályunkra felvettek között a felsőfokú végzettségűek csak egy százalékot képviselnek, holott az átlagnépességben ettől többen vannak. V. K.