Nógrád Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-22-23 / 68. szám

1997. március 22., szombat Mozaik 5. oldal Üjabb Tragédia-bemutató - Ezúttal a Várszínház játssza Madách művét Illúziók és a valóság... A legfrissebb színlap Az 1883-as ősbemutató után 114 évvel 1997. március 14- én a Nemzeti Színház 15. al­kalommal állította szín­padra Madách Imre re­mekművét, Az ember tragé­diáját. A várszínházi kama­rapódiumra, a várszínházi kisarénába álmodott elő­adást Iglódi István rendezte. Ádámot Széles Tamás, Évát Söptei Andrea, Lucifert Ga­ras Dezső alakítja. Egyértelmű: ebben vállal­kozásban hiába keressük az ezredvég Jászai Mariját, Tő­kés Annáját, Lukács Margit- ját, vagy Odry Árpádját, Be­de gi Oszkárját, Básti Lajosát. Garas Dezső Lucifer oldalán a pálya küszöbén készülő fiata­lok kísérlik meg drámai él­ménnyé forrósítani Madách fi­lozofikus költészetét. Ha eh­hez a Várszínház ismert teré­ben olyan rendezői koncepció szervez színpadi mozgást, sta­tisztériát, látványt, effektus­rendszert, amely szélsősége­sen puritán, engedve, remélve, hogy a szegényes ha­tásmechanizmuson átütve is megszólal, sugárzik a drámai anyag, és a gondolatok sister­gése lesz az előadás vivő ereje: mindez bizony igen kérdéses végeredményt ígér. Sőt egyértelmű kudarcra van ítélve, hacsak Adám, Lucifer, Éva alakítója nem képes várat­lan és rendkívüli személyes többletet, sugárzást adni az előadáshoz. Nos, március 14- én este a Várszínházban ez nem történt meg. A néző csak meditált; hiszem, ha akarom, és jobb esetben várakozott, hogy majdcsak felforrósodik az ügy. Majdcsak átélhetővé, szerethetővé lesz, ami első hallásra lecke, tanítás az em­ber sok ezer éves történetéről. Ha az emberi létezést kísérő gondolkozás konzekvensen csak illúzió-buborékot fúj kö­rének, akkor Lucfier dolga ki­pukkasztani a szivárványszín buborékokat, igazzá, értel­messé tenni a valóságlátást. Zseniális elme, lenyűgöző személyiség kell egy-egy ilyen buborékpukkasztáshoz: Garas Dezső Luciferje csak a nagy ambíciókat képes illuszt­rálni. Elhitetni, felkavarni, el­ragadni nem tud ... A Várszínház előadásának sajnos sem elégséges költői ereje, katartikus élményszug- gesztiója nincs, de még afféle dramaturgiai (filozófiai) új­donsága sincs, amelynek vál­lalt kísérleti koncepciója miatt esetleg mentségeket találhat­nának az összhatás bizonyta­lanságára. Az illúziók, s a va­lóság örök dilemmája ügyében nem nyerünk megerősítést; hogy érdemes volna megma­radni a nemes célok mellett... A meglehetősen lapos (ismert) cinizmussal ágáló Lucifer hatezeréves konspirációja, a kamasz emberpár riadt jövő­keresése megmarad „tisztelt” irodalmi leckének. Ennyi volna Madách zseniális műve­inek üzenete az ezredvég kao­tikus viszonyaitól fulladozó embernek? Erdős István Jelenet az előadásból (balról Széles Tamás, jobbról Garas Dezső) A család volt a mindene - Csak adni tudott - Imádkozott, ha elfáradt / Évszázadnyi lét - megannyi bölcsesség Sokak hite szerint az ember addig él a földön, míg fela­data van, s mások meríthet­nek belőle. A salgótarjáni Csurda Kál- mánné több mint egy évszázad­nyi ideig engedte, hogy övéi, ismerősei ellessék tőle, hogyan kell tennie a dolgát az ember­nek úgy, hogy közben ne vegye túlontúl komolyan az életet. Hogyan kell bölcs humonal fű­szerezett öniróniával fogadni a bajokat, a fájdalmat, a sors fin­torait. Neki a család volt a mindene. Gyerekeket nevelt, s nem pa­naszkodott, ha a nyakába sza­kadt a háztartás minden gondja. Mikor férje a háború alatt fog­ságba esett, csendes kitartással várta, várta, s ha nagyon elfá­radt, pihent addig, míg elmon­dott egy imát. Aztán újra régi volt: a nehézségekkel dacoló, törékeny, de örökmozgó asz- szony, aki olyan fürge, hogy „kétszer megy el hazulról és háromszor jön haza.” Csak adni tudott, s nem kér­dezte, ki, miért szorul a szerény falatokra, melyek nála vala­hogy sohasem fogytak ki... Unokája meséli róla: ahogy idősödött, egyre többet és töb­bet viccelődött, s úgy, de úgy örült mindenkinek, aki „sajátos lakóhelyén”, a tarjáni szociális otthonban meglátogatta. Nagyon szerette a verseket. Egy alkalommal „megfagyott kisgyermekről” szavalt megyei versenyen, de már csak hang­szalagról. Századik születés­napján is versmondással köny- nyeztette meg őt ünneplő hall­gatóságát. A köztársasági elnök és má­sok üdvözletét még ma is gon­dosan őrizné, ha tehetné. Csurda Kálmánné kis híján százkét évesen pár napja hunyt el. „Veled éljük tovább közös álmainkat’’ — írta Ágnes, az unokája abban a versben, amellyel búcsút vett tőle M. J. Lapunk közvetítésével utazzon kül- és belföldre a Barátság Klubbal! Húsvéti kirándulás Prágába A húsvétra meghirdetett programok közül várják az érdeklődőket a március 28. és 31. közötti prágai, 4 na­pos, 3 éjszakás útra, félpan­zióval 17 900, reggelivel 14 950 forintos áron. Április első hétvégéjére ajánlják 2 ezer forintért a 4-ei ópusztaszeri utat, amelyen a Történelmi Emlékparkot és a Feszty-körképet tekintik meg, és az 5-ei ausztriai, puchbergi 2100 forintos utat, ahol a mar­cipánmúzeumban édességet kóstolhatnak és Sounleitenben a vízesésben gyönyörködhet­nek a résztvevők. Ugyanezen a napon HÉV-vei a gödöllői Grassalkovits-kas- télyt keresik fel. Egy nappal ké­sőbb, április 6-án Gyöngyösön, a Mátra Múzeumba, az egyházi gyűjteményhez, Egerben pedig a várban található csillagdába visz a Barátság Klub útja. Részvételi díj ebéddel együtt 2100 forint. A szeszélyes hónap második hétvégéjére, április 12-ére iro­dalmi kirándulásra invitálják az olvasókat: Iszkázra, Nagy László szülőházába, Sümegre, Kisfaludy Sándor emlékmúze­umába, Tapolcára, Batsányi JÁnos szülőházába, Tihanyba, Passuth László kedvenc tartóz­kodási helyére. Balatonfüreden pedig Jókai Mór villáját keresik fel. Egy nappal később, 13-án közkívánatra megismétlik a lil- lafüred-miskolctapolcai bar­langlátogatással, fürdéssel ösz- szekapcsolt kirándulást. Ugyanezen a napon kirándulást szerveznek Pécsre, a múzeu­mok városába is. Az utak ebéd­del 2100, illetve 2200 forintba kerülnek. A nyári programok közül már lehet jelentkezni a görögországi, olaszországi, szlovákiai üdülésünkre. A má­jus 6-án induló, 10 napos hellá- szi pihenés tavalyi áron, 14 ezer forintba kerül. A külföldi üdülésekre két részletben lehet befizetni. Az apartmanok, illetve szállodák közvetlen a tenger partján van­nak. A külföldi pihenő-, kirándu- lóutakra érdeklődni lehet a Nógrád Megyei Hírlap Szer­kesztőségében (Salgótarján, Erzsébet tér 6. Telefon: 32/416- 455) és a volt szakszervezeti székházban (Salgótarján, Fő tér 1.) a 417-244-es telefonszá­mon, vagy közvetlen a Nép­szava Barátság Klub irodájá­ban: Budapest, V., kerület, Fáik Miksa út 7. szám, a 06-1/332- 7332-es számú telefonon. Csökkenő élettér: a Salgó Vagyon Kft. kezelésébe kerül(het) a „Józsi” déli szárnya Elszalasztott „történelmi” pillanat ?-Megdöbbentő számomra, hogy míg az országban máshol helyreállni látszik a rend, azaz elfogadható helyi támogatásban részesülnek a közművelődési intézmények, Salgótarjánban a József Attila Művelődési Központ bizonytalan szakmai jövő elé néz- mondta Kerekes László, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közművelődési főosztályának helyettes vezetője.-Mire alapozza ön a vélemé­nyét?- A közelmúltban meghívtak egykori munkahelyemre egy koncepció vitájára, amely az in­tézmény jobb térkihasználását, tartalmi tevékenységének gaz­dagítását célozta. Nagyon sok okos - a reális körülményeket, feltételeket figyelembé vevő- javaslat hangzott el arra vonat­kozóan, hogy miként lehetne a közművelődés, a kultúra, végső soron a város lakossága szá­mára jobban hasznosítani a déli épületszámyat, amelyben pilla­natnyilag főként üzletek kap­nak helyet. Úgy tűnt, hogy most végre adódik egy olyan „történelmi” pillanat, amikor eredeti funkciója szerint mű­ködhet szinte az épület egésze, megvalósulhatnak, kiteljesed­hetnek azok az elképzelések, amelyek az intézmény műhe­lyében érlelődnek.- S miből gondolja, hogy nem lesz így?-Abból a tervezetből, ame­lyet a városi önkormányzat legközelebbi ülésén tárgyalnak. Ebben három alternatíva szere­pel, de a határozati javaslat amellett foglal állást, hogy a déli szárnyat az intézményi va­gyonból kiemelve át kell adni a Salgó Vagyon Kft. kezelésébe.- Ezt a megoldást ön miért tartja rossznak?- Leginkább azért, mert -legalábbis az én olvasatom­ban- csökken a közművelő­désre szánt terület, s ez a köz- művelődési gyakorlat, végső soron a lakosság kárára megy. Jó lenne, ha a szociális érzé­kenységűnek tartott testület a döntésénél figyelembe venné, hogy a pillanatnyi - elsőrendű közérdeldcént deklarált ­anyagi érdekek oltárán nem ál- dozhatók fel a kultúra hosszú távú érdekei. Szerintem egy ilyen lépést semmi nem indo­kolhat. Mondom ezt annak is­meretében is, hogy az idén eb fogadásra kerülő közművelő­dési törvény milyen intézmény­fenntartási kötelezettségeket ír elő. Ráadásul az ilyen döntés méltatlan lenne a megyeszék­hely kulturális funkcióihoz is. Mint ahogyan azt sem lehet megérteni, hogy Salgótarján­ban miért késztetik jóval na­gyobb arányú bevételre az in­tézményt, mint más városok­ban, ahol a bevételek csak mintegy húsz-harminc százalé­kát képezik a költségvetésnek. Összességében tehát kultúrael­lenes merényletnek tartanám, ha a fenntartó önkormányzat csökkentené a József Attila Művelődési Központ élette­rét. Cs. B. Elsőként Bobály Attila szobra került az angliai testvérmegye arborétumába Nógrádi legenda Angliában (Folytatás az 1. oldalról) A három nógrádi ajánlat kö­zül a Somoskőn élő és alkotó Bobály Attila Nógrádi legenda című szobra nyerte meg az an­golok tetszését, s az alkotás há­rom hónappal ezelőtt meg is érkezett Hampshire-be. Már­cius második felében a kiuta­zott nógrádiak ünnepélyesen átadták a szarvason lovagló sámánt ábrázoló alkotást, mely elsőként „foglalhatta el helyét” a botanikus kertben, (mj) A Kohász Kaszinó „vendégei”: Elvis Presley és sokan mások Szombat esti nosztalgiadallamok Az '50-es, '60-as években fel- cseperedettek számára bizo­nyára kellemes emlékeket éb­resztenek majd mai sztár­vendégeink, akik a salgótar­jáni Kohász Művelődési Köz­pont Kohász Kaszinójában lépnek fel. Elvis Presley, a rock királya is magnószalagos vendégünk lesz, akárcsak Don Everly és Phil Everly, azaz a hillbilly mű­faj koronázatlan királya, az Everly Brothers. Akinek mindez nem lenne elég, annak figyelmébe ajánlom a Menekü­lés című, máig elpusztíthatatlan sláger előadóját, Del Shannont. A büfé ma is nyitva lesz, de „Ma nincs tej” - pontosabban ez a közismert nóta is elhangzik Herman „remetéi”, a Herman's Hermits előadásában. A vokális zenét szerető hallgatókra gon­dolva idézzük a Tremeloes együttest és persze nem hiány­zik majd a még „dallamkorsza­kát” élt Bee Gees sem. Időnként majd Spencer Davis keményít be, a legendás hangvételt pedig a Dave Dee Dozy Beaky Mick And Tich biztosítja. Mindenki tudja meg - énekli a csodálatos slágert a Dave Clark Five. Szóval mindenki tudja meg, hogy - ez kény­szerű nosztalgia -, aki nem klubtag, annak számára újra lesz belépődíj. Ennek összegé­nél azonban odabent többet kap - kikapcsolódásban. Achilles Európai körkép Ki mit olvas? A brit diák olvas a legtöb­bet: az elmúlt tizenkét hó­napban ötvenhárom száza­lékuk legalább 10-14 köny­vet olvasott el. A második helyen a franciák állnak, ahol ötvenkettő, a harmadi­kon a németek, akiknél öt­ven százalék a sok könyvet „fogyasztók” aránya. A spanyol és az olasz diá­kok ennél kevesebbet olvas­nak ... Ezt mutatja a legújabb eu­rópai közvélemény-kutatás, amelynek tanúsága szerint or­szágonként eltérnek az olva­sói ízlések is. A klasszikuso­kat előszeretettel forgatják a franciák és az olaszok, a bri­tek viszont kevésbé olvassák őket. A franciák érdeklődnek leginkább a költészet és a drámairodalom remekei iránt. A másik véglet: e műfajoktól a britek kilencvenkét, a néme­tek nyolcvannégy és a spa­nyolok nyolcvanegy száza­léka idegenkedik. Vannak persze nevek, ame­lyek Európa-szerte kedveltek, alkotásaik mindenütt olvasot­tak. Jean-Paul Sartre-t főleg a németek és az angolok nevez­ték meg szeretett szerzőjük­ként. Az olaszoknál Umberto Eco a legismertebb, a britek­nél Shakespeare, aki után a második helyen már Agatha Christie következik. Hódit a kosztüm - Luciano Soprani-modellek a milá­nói divathéten . fotó: feb-reuters

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom