Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-26 / 48. szám

4. oldal Világtükör 1997. február 26., szerda Magas beosztású fehér házi tisztségviselők teljesen alapta­lannak és érthetetlennek minő­sítették azokat az „értesülése­ket”, amelyek szerint romlottak volna Magyarország esélyei a NATO-hoz való csatlakozásra. Az amerikai kormányzat hétfőn közzétett tanulmánya ismét síkra száll az atlanti szövetség keleti kibővítése mellett. A bősi erőmű atyjaként ismert Július Binder az Új Szónak adott nyilatkozatában kijelen­tette: a pert egy héttel a hágai bírósági tárgyalás kezdete előtt sem késő leállítani. Binder arra számít, hogy Hágában Szlová­kia lesz a nyertes. Új görög katolikus egyház­megyét hozott létre Szlovákiá­ban II. János Pál pápa. A most felállított kassai apostoli exar­chátus területén hozzávetőleg 80 ezer görög katolikus él. Viktor Csemomlrgyln kor­mányfő kedden megerősítette, hogy átalakítják az orosz kor­mányt. A tervezett személyi változások hátterében a reform folytatásának szándéka áll. Szerbiában megkezdődött a polgári társadalom kialakulása, de továbbra sem kielégítő az emberi és kisebbségi jogok helyzete - állapították meg az Európa Parlament tényfeltáró küldöttségének tagjai kedden Belgrádban. Alberto Fujimori perui elnök megerősítette, hogy a limai tűszválság rendezése érdekében hajlandó tárgyalni a Túpac Amaru nevű szervezet bebör­tönzött tagjainak szabadon en­gedéséről is. Kétszáz palesztin vonult kedden Betlehemből Jeruzsá­lembe, hogy tiltakozzon az iz­raeli kormány tervezett kelet- jeruzsálemi lakásépítési prog­ramja ellen. A zsidóknak szánt lakótelep a tervek szerint Jeru­zsálem arabok által lakott keleti felében épül fel. Föllendnlőben van a bevá­sárlóközpont-építés Kelet-Eu- rópában - állapítja meg a RegioPlan bécsi tanácsadó cég tanulmánya. Az elemzés szerint a legsűrűbb ilyen üzlethálózat Magyarországon van, a nyugati befektetők ezért most Cseh- és Lengyelország felé fordulnak. Háromszáz éves emberi szívet találtak építőmunkások a dél­csehországi Nova Bystricében. A faládikába rejtett szervre a helyi templom falának egyik mélyedésében bukkantak rá. Magyarországon hamisított pezsgő csempészetét akadá­lyozták meg a moldovai ható­ságok. Az 105 ezer üveg italt oroszországi exportra szánták. Roman Herzog méltatta a magyar demokrácia érettségét és eredményeit A német elnök az európai egység híve Derűs pillanat a két elnök sajtótájékoztatóján FOTÓ: FEB/DIÓS1 IMRE Roman Herzog, a Németországi Szövetségi Köztársaság elnöke és felesége kedd délelőtt Budapestre érkezett. A német államfő Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására tesz háromna­pos hivatalos látogatást Magyarországon. Roman Herzogot ünnepélyes keretek között, katonai tiszte­letadással fogadta vendéglátója a Kossuth téren, majd a két el­nök tárgyaló asztalhoz ült. A megbeszélések után Göncz Ár­pád és Roman Herzog nemzet­közi sajtóértekezletet tartott. „Németországban minden fe­lelős politikai erő támogatja Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO- hoz. Teljes az egyetértés abban is, hogy segítenünk kell a tag­felvételt megcélzó kelet- és kö­zép-európai országokat a gaz­dasági átalakulás folyamatá­ban, ám a belső reformok fi­nanszírozását az Európai Unió nem vállalhatja magára” - je­lentette ki a német köztársa­sági elnök. Roman Herzog szerint Ma­gyarország jó úton halad. Hangsúlyozta: tisztelettel te­kint az átalakulást igazán megsínylő legszegényebb ré­tegekre, de hozzátette: áldoza­tok nélkül nem lehet a refor­mokat végrehajtani. Göncz Árpád leszögezte: Magyarország sikereket ért el az elmúlt másfél évben a mak­rogazdaság terén. A hadsereg átalakítása a NATO követel­ményeivel összhangban zajlik. A német köztársasági elnök a sajtótájékoztatón kijelen­tette: amennyiben Európa egy­két generáción belül nem válik egységessé, akkor futball- nyelven szólva lesüllyedhet a harmadik-negyedik ligába. „A szabadság, az egyén és a gon­dolat értékét fenyegeti ve­szély” - fogalmazott. Roman Herzog méltatta az új magyar demokrácia érettsé­gét és eredményeit a parla­ment plenáris ülésén elmon­dott beszédében. A német államfő egyebek közt hangsúlyozta: az 1989-es magyar határmegnyitás az NDK-menekültek számára nemcsak német történelmet csinált, hanem Európa törté­nelmére is meghatározó befo­lyást gyakorolt. Könyvet írt az amerikai szuperkém Moszkvában állítólag kétmillió dollár várja, ha kiszabadul Amikor a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) egyik munka­társát kinevezték a szovjeteket szemmel tartó elhárító osz­tály élére, Moszkvában tapsoltak az örömtől. Az újdonsült főnök ekkor már jó ideje a szovjet „partnerszervezet”, a KGB fizetett ügynöke volt. A két éve lebukott Aldrich Ames a börtönben írta meg most megjelent visszaemlékezéseit. A kettős ügynök az évek során dollármilliókat vett föl szovjet megbízóitól, viszonzásul el­árulta a CIA féltett titkait. Pél­dául huszonöt olyan szovjet hírszerzőt buktatott le, aki az amerikaiaknak is dolgozott. Ames most megjelent könyvéből egy meglehetősen szokványos történet bontako­zik ki. A tapasztalt hírszerző nyakig eladósodott, inni kez­dett, elhagyta a családját és összeállt egy nővel. Amikor a pénze végképp el­fogyott, először bankrablásra gondolt. Aztán mégis inkább besétált a washingtoni szovjet nagykövetségre, és fölaján­lotta szolgálatait. A szovjetek kapva kaptak az alkalmon: Ames néhány nap után már 50 000 dollárt tett zsebre a kiszolgáltatott fontos információkért. A férfi sokszor abba akarta hagyni a kettős életet, de nem tudott ellenállni a könnyű ke­reseti lehetőségnek. Az évek során fölfedte a Szovjetunió­ban dolgozó CIA-ügynökök nevét, s elárulta azt is, hogy egy berendezés segítségével Washingtonban értesülnek minden olyan információról, amely rádión érkezik a KGB moszkvai központjába. Ames utólag rájött: akkor követett el nagy hibát, amikor szórni kezdte a pénzt. A szuperkém most életfogy­tiglani büntetését tölti, szép élettársa 5 évet kapott közre­működéséért. Amennyiben Aldrich Ames egyszer kiszabadul, Moszkvá­ban az ott letétbe helyezett kétmillió dollár és egy pompás ingatlan várja. Állítólag. Szegeden lesz a főkonzulátus Romániába várják Göncz Árpádot A magyar és a román külügyi szakértői tárgyalásokon meg­egyezés született az alapszer­ződés végrehajtását ellenőrző kormányközi vegyes bizott­ság létrehozásáról. Döntöttek arról is, hogy Kolozsváron és Szegeden magyar, illetve ro­mán főkonzulátus nyílik. A vegyes bizottság megalakítá­sáról szóló jegyzőkönyvet vár­hatóan Victor Ciorbea román miniszterelnök március 12-13- ra tervezett budapesti látogatá­sán írják alá. Bagi Gábor külügyi államtit­kár-helyettes és Petru Cordos román külügyi főigazgató bu­dapesti tárgyalásai után beje­lentették, hogy megtörtént a jegyzékváltás a főkonzulátusok és a tiszteletbeli konzulátusok ügyében is. Magyarország a ko­rábban már létező kolozsvári főkonzulátusát nyitja meg újra, míg a román fél Szegeden kí­ván főkonzulátust nyitni. A tiszteletbeli konzulátusokat illetően nincs változás: Cons­tanta, illetve Győr a tervezett helyszín. À hivatalok várhatóan csak hónapok múlva kezdhetik meg a munkát, a tárgyi és személyi, valamint pénzügyi feltételeket ugyanis meg kell még terem­teni. Bejelentették, hogy az év első felében várhatóan Romá­niába látogat Göncz Árpád köz- társasági elnök. Kairói mufti az iszlám szélsőségesekről Nem a hit parancsára ölnek Kell-e félni az iszlámtól? - tudakolta a Der Spiegel című német lap Mohammed Szaj- jid Tantavitól, a kairói Azhar Egyetem nagy tudású pro­fesszorától. A hírmagazin riportere arról kérdezte a szunnita mohame­dánok tekintélyes tudósát, hogy miként vélekedik a muzulmán szélsőségesekről. Ismeretes, hogy Iránban megemelték a vérdíj összegét, amelyet Salman Rushdie, a Sá­táni versek szerzőjének meg­öléséért fizetne egy iszlám ala­pítvány. Algériában legutóbb vasárnap gyilkoltak a fanatiku­sok: 18 embert mészároltak le, többségük 25 éven aluli volt. Tantavi feleleteiből kitetszik: nem érti, hogyan lehetséges ennyi szörnyűséget elkövetni, amikor „az iszlám emberiessé­get és toleranciát jelent”. A tu­dós férfiú azzal sem ért egyet, hogy a saját egyetemén is van­nak fundamentalista tanárok, akik közös felhívásban követel­ték a szélsőségesek bírálójának likvidálását. A kairói mufti közönséges gyilkosságoknak tartja a történ­teket. Azt pedig, hogy az isz­lámra hivatkozva csonkítanak meg ezrével lánygyermekeket, olyan történelmi hagyomány­nak minősíti, amit „nem szabad összekapcsolni a hittel”. „Az erőszak meg fog szűnni, a szélsőségek el fognak csende­sedni” - állítja a mufti, aki sze­rint az afganisztáni tálibok té­vesen hivatkoznak a Koránra, amikor a nőt otthonába szám­űzik, s még azt a jogát is elvitat­ják, hogy dolgoznék. Orvosi javaslat: 75 év legyen a nyugdíjkorhatár • • Öregszik a japán társadalom Egy japán orvos azt javasolja, hogy az országban emeljék föl 75 évre a nyugdíjkorha­tárt. Indoklása szerint a het­venen felüliek mind testileg, mind szellemileg egyaránt munkaképesek. Ha a szigetország lakói csak a hetvenes éveik közepén vonul­nának teljes nyugalomba, akkor is maradna idejük pihenésre, hiszen a japán nők várható élet­tartama majdnem 83, a férfiaké pedig több mint 76 év. A javaslat hátterében az áll, hogy a japán társadalom két­ségtelenül elöregedett. Egy ki­mutatás szerint már az idén is több a 65 éven felüli, mint a 14 éven aluli állampolgár a felkelő nap országában. A múlt év vé­gén a 125 millió japán 15 száza­léka tartozott a 65 esztendősnél idősebb korosztályba. 2025-re ők a lakosság negyedét teszik majd ki. Áz idős japán népesség eltar­tása máris súlyos gondokat okoz a költségvetésnek. Előre­jelzések szerint egy negyedszá­zad múlva tíz nyugdíjast hu­szonnégy dolgozó fog eltartani. Tavaly a tokiói kormány 60-ról 65 évre emelte a nyugdíjkorha­tárt, és a munkáltatókat fölszó­lította a rendelet megtartására. Ezzel egyidejűleg hozzálát­tak a nyugdíjrendszer átalakítá­sához. Szó van arról is, hogy miután a családot sem alapító gyerekek nem gondoskodnak idős szüléikről, bevezetik a kö­telező időstartást. (kulcsár) Szeméthegyeket sodor a víz az Atlanti-óceán európai partjai mentén Pusztítja magát a vén kontinens Súlyos környezeti ártalmak fenyegetik Dél-Európát - mutat rá Simon Charbonneau, a bordeaux-i egyetem tanára, az európai környezetvédelmi jog professzora. A tudós a La Corunában bekövetkezett katasztrófára alapozza véleményét. Tavaly szeptember 10-én dél­előtt tízkor szabadult el a pokol a spanyolországi La Coruná­ban. A meredek tengerparton két évtizeden át fölhalmozott szemét tetemes része, mintegy 100 ezer tonna hulladék csú­szott bele a Vizcayai-öbölbe. Szem- és fültanúk szerint iszonyú robajjal indult meg az elképesztő bűzt árasztó szemét­lavina, három házat temetett maga alá, és egy férfit, akinek a holttestét máig sem találják. A hulladéktömeg mindent le­tarolt, mígnem egy kis halász­falunál a tengerbe csússzam a környéken élő 600 ezer ember és a térség iparának szennye. Ha a szerencsétlenség este tör­ténik, amikor az emberek már otthon meg az utcákon vannak, akár harminc áldozata is lehe­tett volna a katasztrófának. A szenny tízméteres dom­bokba halmozódva állt a part­közeli vízben. A hullámzás, az ár és az apály, no meg a szél azóta megtették a magukét: a hulladékhegyeket folyamatosan elsodorta a víz. A Vizcayai-öböl tengeráram­lata az északspanyol partok mentén rendületlenül hajtja a szemetet a nyugatfrancia Gas­cogne, a különösen kedvelt fö- venyes strandok - Biarritz, Bayonne, Capbreton - felé, egészen Bretagne-ig. A mély tengeráramlat valósággal szi­vattyúzza a koszos, fertőző trá­gyalevet a francia partok irá­nyába. Spanyolok, franciák egy­aránt hibáztathatok a környe­zeti ártalmakért. A folyók sza­kadatlanul hordják a szennyet és a piszkot a Vizcayai-öbölbe. Tengerkutató szakemberek szerint legalább 120 millió mű­anyag doboz, tartály, zacskó stb. nyugszik a tenger fenekén. Ezek évszázadok múltán sem semmisülnek meg, és tönkrete­szik az élővilágot. Ferenczy Europress Összecsaptak a rohamrendőrökkel. Az államfő leváltását követelték tüntető dél-koreai diákok, miután újabb pénzügyi botrány rázta meg az ázsiai országot. A gyanú sze­rint kormánypárti és ellenzéki politikusok egyengették az útját egy helyi konszern hitelfelvé­telének. Az elnök helyett hamarosan a kormány nyújtja be a lemondását. fotó: feb/reuter

Next

/
Oldalképek
Tartalom