Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-12 / 36. szám
6. oldal Gazdaság - Riport 1997. február 12., szerda Nem működik a magyar vállalkozások egyharmada - Statisztikai végeken kullog Nógrád megye Tőkeszegénységben szenvednek a hazai kisvállalkozások NOGRAD MEGYEI REGIONÁLIS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY VÁLLALKOZÓI KÖZPONT Cím: Salgótarján, Rákóczi ú. 36. (megyeháza fsz. 5-6-7.) Telefon/fax: 32-314-641 Telefon: 32-410-022/181,281 Olyannyira sokszor hallunk mostanság az Európai Unióhoz való csatlakozásunkról, hogy már-már elhisszük: az egész csak egy adminisztrációs művelet. Nem több, mint a gyereket beíratni az iskolába. Kevesen gondolnák, hogy felvételünk annak az akrobatának a mutatványához hasonlít, aki egy személyvonatról próbál átugrani egy robogó gyorsvonatra. Ha jól előkészíti, sikerülhet, de előtte keményen meg kell fizetnie a tanulópénzt. Most induló sorozatunk - közösen a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal - azt a célt szolgálja, hogy a lehető legkevesebb legyen a felesleges kiadás ... Első információs blokkunkban sok tényadattal találkozik az olvasó. A statisztika megismerése alapvetően fontos a tendenciák megértéséhez - vallja Géczy Gyula, az NMRVA igazgatója. A későbbiekben szó lesz az EU követelményrendszeréről: a minőségbiztosításról, a jogharmonizációról, a környezetvédelmi előírásokról, a különböző támogatási rendszerekről stb. Működik, ha adózik Hazánkban a vállalkozások számának 1989-től tapasztalt dinamikus emelkedése 1995 közepétől megtorpant, a regisztrált társas vállalkozások növekedési üteme mérséklődött. A regisztrált vállalkozások jelentős része azonban nem működik, csak az tekinthető élő vállalkozásnak, amely teljesítette adófizetési kötelezettségét. Sok esetben nem jelentik a vállalkozás megszűnését, ezernyi a fantomcég, esetleg több éve húzódó felszámolás miatt tevékenységet egyáltalán nem folytatnak. A gazdaságpolitika számára elsősorban a működő vállalkozások figyelemmel kísérése a meghatározó. A múlt év közepén 663 ezer vállalkozást tartottak nyilván hazánkban, ám ennek csak mindössze 64 százaléka tekinthető működő gazdálkodónak, bár a statisztika év végéig némiképp javult. A vállalkozások számbeli növekedése valamennyi nemzetgazdasági ágban megfigyelhető, de legkiemelkedőbb mértékben az ingatlanügyletek, a kereskedelem és a javító szolgáltatás terén. Az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma hazánkban átlagosan 64. A vállalkozások számát létszámkategóriánként vizsgálva megállapítható, hogy az összes vállalkozás 96 százaléka 11 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, ún. mikro- vállalkozás. a 11-50 főt foglalkoztató kisvállalkozások aránya 2,7 százalék, míg az 51- 300 fő feletti alkalmazottal működő középvállalkozás 0,7 százalékot képvisel, s csak 0,1 százalékuk alkalmaz 300-nál több dolgozót. Az EU-országokban működő mintegy 17 millió vállalkozás hasonló struktúrát mutat, ám ott az ezer lakosra jutó vállalkozások száma mindössze 45. Ebből 93 százalékot képviselnek a mikrovállalkozások, 6 százalékot a kisvállalkozások és 1 százalékot a középvállalkozások. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma az átlag feletti Budapesten (99), Csong- rádban (69) és Győr-Mo- son-Sopronban (67), míg legalacsonyabb Borsodban (42) és Nógrádban (43). További értékes információt ad a statisztika, ha figyelembe vesszük a vállalkozói szektor ipari termelésének tendenciáit. Mind 1995-ben, mind 1996-ban a közepes vállalkozások fejlődtek a legdinamikusabban, termelésnövekedésük tavaly elérte a 6,5 százalékot. A mikrovállalkozások teljesítménye gyakorlatilag stagnált. Hasonló arányok jelennek meg az ipari export összehasonlításában is. Mitől rossz a mikro? Az Európai Unióban a kis- és közepes vállalkozások biztosítják a munkahelyek 70 százalékát és az árbevétel (forgalom) 2/3-át. Nálunk e téren már jelentős eltérés mutatkozik az európai normákhoz képest. Ennek oka az, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások döntő része nem új tőkebefektetés révén jött létre, hanem széthulló állami és szövetkezeti vagyonrészekből, illetve kényszerből. A hazai kis- és közepes vállalkozások egyik legnagyobb gondja a tőkeszegénység, amely gátolja a fejlődést. Az említett szektor tagjai számára kialakítandó támogatási programok között egyre inkább szükségessé válik a hitel- és garancia- rendszerek hatékonyabbá tétele. Biztosítani kell számukra azt a fejlődési lehetőséget, amely megalapozza a nemzetközi piacon elvárt versenyképességet - vonja le a tanulságokat Géczy Gyula. A versenyképesség szempontjából igen fontos a konkrét kereskedelmi fejlesztési programok ösztönzése. Növelni kell a kereslet orientált technológiai transzfer-szolgáltatások körét, ahol a vállalkozó konkrét megoldási javaslatokat kaphat, például a minőségbiztosítás, vagy a környezetvédelem területén. Támogatásra szorulnak az alvállalkozói és beszállítói tevékenységekben rejlő lehetőségek. Erre jó példa egy külföldi érdekeltségű autógyár hazai beszállítói arányának fokozatos növelése, a „magyar hányad”. Ugyancsak fontos az ehhez kapcsolódó oktatási programok, piaci információs szolgáltatások hatékonyságának, színvonalának javítása, az EU normarendszerének, előírásainak megismertetése az ország teljes közvéleményével. A NMRVA az egyik ilyen munkaszervezet, amely erre törekszik - mondja az igazgató. A kis- és közepes vállalkozások felkarolása a kormányzatnak is kiemelt feladatokat ad. Tévedés azt hinni, hogy a vállalkozót pénzzel kell segíteni. Olyan környezetet kell számára teremteni - lehetőleg kiszámítható törvények által -, amelyben a fejlődése biztosított, de legalábbis csak rajta múlik. A töke szerepe A monetáris (bank) szektor működése akkor segíti a folyamatot. ha a hitel révén a vállalkozó versenyképessé válik, vagy fokozni tudja termelését. Stagnáló vállalkozói teljesítmény esetén a pénz kihelyezése nem segíti új érték előállítását. A tőke biztosítása hazánkban azon bukik el, hogy a vállalkozónak nincs kellő fedezete. E nélkül pedig egyetlen bank sem hitelez. Versenyképességünk romlását tehát jól jelzi az a statisztika, amely szerint a kisvállalkozók hitelállománya az 1995. év elején elérte a 93 milliárd forintot, négy hónap múlva már 83 milliárdra csökkent, s tavaly áprilisban 67 milliárd körül stabilizálódott. Ugyanebben az időszakban a teljes vállalkozói kör hitelállománya 932 milliárd- ról 1002 milliárdra növekedett. Ezekből az adatokból két dolog azonnal leszűrhető. Az egyik, hogy tőkeszegény vállalkozás talpon maradására, esetleges fejlődésére az esély gyakorlatilag nulla. A másik, hogy a fejlődő közepes vállalkozások újabb tőkeinjekciók hatására jelentősen javíthatják termelékenységüket. Géczy Gyula szerint Nógrádban egyszerre kell megoldani a vállalkozók pályára állítását (oktatását, piaci ismeretekkel való ellátását stb.) és a tőkehiány felszámolását. E folyamatban óriási jelentőséggel bírnának az inkubátorházak, de sajnos Nógrád a kevés megyék egyike, ahol ilyen intézmény még nem működik. Hiányát a statisztikai adatok is visszaigazolják. Valamelyest pótolják az inkubátorházak szerepét a NMRVA városi fiókjai és központja, de hosszú távon ez lehet az az intézményhálózat, amely valódi európai normák szerint készíti fel a vállalkozókat az EU-csat- lakozás utáni időkre. T. Németh László Géczy Gyula ügyvezető igazgató Őstermelők kötelezettségei Képviselői kérdésre válaszolva Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter ismertette a parlamentben a mezőgazdasági őstermelők társadalombiztosítási, fizetési kötelezettségeit. A miniszter szerint az őstermelők kötelezettségei két részből állnak. Egyrészt az adóköteles jövedelmük, de legalább a mindenkori minimális bér 11,5 százalékának megfelelő összegű egészség- biztosítási járulékot kell befizetniük a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig a lakóhely szerint illetékes megyei egészségügyi pénztár számlájára. Másrészt minden mező- gazdasági őstermelő köteles havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást fizetni. Eljött a bankkártyák kora Gyorsan kézre kerültek a jómadarak - Álarcban a nógrádszakáli éjszakában Vasárnap este 22 óra után két ismeretlen elkövető behatolt a nógrádszakáli özvegy P. Lászlóné lakásába. A harisnyaálarcos személyek a nyolcvanhat éves asszony fejéhez fekete színű, fegyvernek látszó tárgyat nyomtak, őt magát pedig arccal az ágyra szorították. Az ismeretlenek pénzt követeltek, ámde az asszony közölte velük, hogy nem tart otthon pénzt. Erre törtek zúztak, kutattak. A két rabló végül elvitt egy öreg ébresztőórát, vallásos műanyag szobrocskákat és keretes szentképeket. Felsültek a játékpísztolyos rablók A rendszerváltó kelet-közép- európai országok közül Magyarország bankrendszere a legfejlettebb, ami az oly sokat bírált bankkonszolidációnak is köszönhető. Ez nemcsak a bankrendszer, hanem a gazdaság egészének konszolidációja is volt.-A kereskedelmi bankok ma már nem csak a nagyvállalatokért versenyeznek, egyre inkább fordulnak a kisvállalkozások és a lakosság felé - hangsúlyozta Bodnár Zoltán, a jegybank alelnöke a Banktech ’97 Nemzetközi Banktechnikai Szakkiállítás tegnapi megnyitóján. Felcsuti Péter, a Bankszövetség alelnöke szerint a kétszintű bankrendszer tíz éve alatt a kereskedelmi bankok színvonala elérte, sőt meghaladta a gazdaság átlagos színvonalát. Ennek konkrét példájaként a Giro-rendszert említette, majd arról szólt, hogy a következő években a kereskedelmi bankok ugrásszerű fejlődést élhetnek át. A szakember úgy vélte, hogy a középvállalkozásoknak nyújtott banki szolgáltatások megfelelőek, csupán a kis- és kezdő vállalkozásokkal van probléma. Általában a kereskedelmi bankok tartanak az ilyen típusú vállalkozások finanszírozásától a magas kockázat miatt, ám a verseny egyre inkább kikényszeríti, hogy nagyobb részt vállaljanak ezen a területen. Az idős asszony félelmében mezítláb ment segítséget kérni a szomszédba, ahonnan értesítették a rendőrséget. A Szécsé- nyi Rendőrkapitányság együttesen a megyei főkapitányság bűnügyi osztályával azonnal munkához látott, s a rablókat órákon belül elfogták. Zsaruk és gyanúsítottak Hétfő este 19 óra, a Szécsényi Rendőrkapitányságon még folyik az elfogott nógrádszakáli D. Gy. és O. A. kihallgatása. Itt találkozunk Ponyi Béla őmagy- gyal, a nyomozás vezetőjével és munkatársaival, valamint Mizser Istvánnal, a szécsényi kapitányság megbízott bűnügyi osztályvezetőjével és munkatársaival. A rablással alaposan gyanúsított két kreol személy a hozzájárulását adja a beszélgetéshez és nevük kezdőbetűjének használatához.-Hogyan kezdődött? - kérdezem a göndör hajú D. Gy-t.-Együtt italoztunk mi, ketten. Nekem is kellett a pénz, meg neki is - válaszolja.-Miért az idős asszonyhoz mentek?-Gondoltuk, hogy neki van pénze, mert egyedül van, kap nyugdíjat, s biztos megspórolja.- Melyiküknek jutott az eszébe?- Mind a kettőnknek - vágja rá élénken.- Hogy jutottak be hozzá?-Hát, átugrottuk a kerítést. Kutya nem volt. Lehetett úgy negyed tíz, amikor bementünk. A néni még fenn volt, a villany nem világított, az ágyon ült.- Azután mi történt?- Jöttünk volna ki, de O. A. felvette a szobrokat, meg a szentképeket, hogy ha már nincs pénz, legalább visz valamit. De egyre csak azt hajtogatta, hogy hol a pénz. Már jöttünk volna el, de ő megfogta az asszony nyakát. Én meg mondtam neki, hogy hagyja. Volt egy játékpisztoly is.- Azt meg honnan szerezték?- Hát, az én gyerekemé volt, de elkérte tőlem, hogy majd azzal megijeszti az asszonyt. Én meg odaadtam neki. De mivel nem volt pénz, én csak mondtam neki, hogy menjünk, mire elmentünk.-Igaz-e az, hogy azt hajtogatták: milliomosok lesznek?- Igaz, mondogattuk is mind a ketten. Arra számítottunk, hogy az idős asszonynak bőven lesz megtakarított pénze.- Mire kellett volna a pénz?- Hát, mire, kosztra. Én is munkanélküli vagyok. Nem kapok semmiféle jövedelmet. Azért sem, mert volt velem egy kis baj, garázdaságért ültem a börtönakadémián. S kellett volna a pénz. Van négy gyerekem, kellett volna a pénz.-Most mi lesz, megint börtönakadémia?- Biztos. Megbántam már, amit tettem. A D. Gy.-vel folytatott beszélgetés után O. A.-t kérdeztem meg, hogy vállalja-e a beszélgetést, mire ő csak kimérten bólintott.- Valójában mi, és hogyan történt? - kérdeztem a vékony, alacsony és rettenetesen ápolatlan férfitól.- Ő hitt engem is, és nekem az volt a határozásom, ha hí, akkor megyek, mert ha nem, akkor lehet, hogy velem is talán kezdte volna az illető ezt a témát - válaszolta szó szerint az előbbi zagyvaságot.- Melyik illető?- Akár D. Gy., akár a sógorai. Én még jobban örültem volna, ha mind a hármukat sikerült volna bevinni a csapdába. De nem sikerült, csak az egyiket, mert ez egy csapda volt. Alkohol a tettestárs- Ittak az eset előtt?- Hát, nem tagadom, volt egy-két pohárral. De engem nem sikerült annyira lenyomatni a piával, hogy elvegye az eszemet.-Hogyan jutottak az idős asszony házához?- Mindenféleképpen a főút- ról közelítettük meg, s ahogyan ő behatolt, én is utánoztam. Több, mint valószínű, hogy ő ment be először.- Ki feszítette be az ajtót?-Nekem is szólt, nem tagadom, hogy segítsek, mert egyedül nem bírja. Rávitte a kényszer, a muszáj. Azért kellett bemenni az öregasszonyhoz, mert ez az illető pénzt akart.- Maga nem akart?- Én nem, mert én annyit kapok, de ha kevés, szólok a faluban, akkor nekem adnak kölcsön. S a következő nyugdíjból meg tudom adni. Van nekem olyan ismerős emberem.- Akkor miért ment vele?- Muszáj volt, mert ő engem megfenyegetett, hogyha nem teszem meg, akkor megnézhetem magam. Akkor kinyírnak.- Mi történt odabent?- Ő mindjárt kirántotta a zsebéből a játékszerű pisztolyt, akkor pillantottam meg, és odaszegezte szegény öregasszonykának a fejéhez, majd utána letiporta.- Magának volt már dolga a törvénnyel?- Volt már, de akkor is olyan volt csak, hogy hála istennek, hogy tudtam az államnak segíteni. Hasonló volt, mint ez. Nem csuktak be, de egy kis pénzbüntetést kaptam. Előtte kisgyerek koromban volt velük dolgom. Akkor egy alapos fenyítés kaptam, de abból tanultam, nem is tagadom.- A megtámadott asszony azt mondta, hogy álarcot viseltek.-Igen, az is volt, s ő rám szólt, hogy ne húzzam fel az arcomon. Az álarcot mindjárt feltettük, amikor elindultunk. Ráadásnak erőszak-Az idős asszonyhoz nem is nyúlt hozzá?- Én nem, hála istennek. Minek bántsam, ha még engem meg se sértett? Ez a szent igazság. De azt mondtam az asz- szonynak, hogy „engedelmeskedjen neki, mami, úgysem sokáig folytatják már ezek”. Nem is gondoltam, hogy a szomszéd ennyire pimasz lesz, s erre képes. S engem is belerángatott. Én már vártam a rendőröket, be is vallottam a dolgot. A szembesítés után őrizetbe vették a két jómadarat. Pádár András ^gy százalék a személyi jövedelemadóból A nők védelmében Örömmel vennénk, ha támogatná a szövettani daganat diagnosztikáját, a nőgyógyászati rákszűrést. KÉRJÜK AJÁNLJA FEL A SZJA 1 %-ÁT A DR. KO RILL FERENC ALAPÍTVÁNY JAVÁRA. (Bővebb felvilágosítás a 06-32/312-991-es telefonon.) Adószám: 19161835-1-12
