Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-10 / 34. szám

1997. február 10., hétfő Gazdaság 7. oldal Űj szolgáltatásokkal a versenyesélyek érdekében Mobil önkormányzatok Helyi kezdeményezésekre válaszolva kedvezményes mobil készülékeket ajánl fel az önkormányzatoknak a Westel Rádiótelefon Kft. Elképzelésük szerint a szolgáltatás igénybevétele akkor kifizetődő, ha a pol­gármesteri hivatalok egy­szerre több telefonra fizetnek elő, mert csak a „kifelé” menő beszélgetéseket kell majd tel­jes tarifa alapján fizetni, a hi­vatal munkatársainak egymás közti kapcsolattartása szinte ingyenes lesz. Színi István vezérigazgató lapunknak el­mondta, hogy ez évi akcióik között még az úgynevezett kismamaprogram számíthat fokozott érdeklődésre; az or­vos és a hozzátartozók száma­ival beprogramozott készülé­kek a gyermekáldásra váró családok biztonságát hivatot­tak növelni. A Westel 450, amely a múlt esztendőt 2,1 milliárdos tiszta bevétellel zárta, 1997- ben a gazdaságosságra és szolgáltatási színvonalának további javítására helyezi a fő hangsúlyt, így kíván helyt­állni az éles piaci versenyben. Tekintve, hogy ügyfeleik többsége öt esztendeje előfi­zető, akik főleg vidéki vállal­kozók, ez évi kedvezményeik egyik formája lesz az úgyne­vezett „hűségprogram”. Egészségtelen költségvetés Nem látszik biztosítva sem a béralkuban kötött egészség- ügyi béremelés, sem a vár­ható infláció ellensúlyozása, mert az egészségbiztosítási költségvetés kisebb az ehhez szükségesnél. Ezt Gógl Árpád, a Magyar Orvosi Kamara elnöke jelen­tette ki a testület képviselőinek és a parlamenti pártok egész­ségpolitikai szakértőinek pén­teki budapesti tanácskozásán. Az ellenzéki szakembereken kívül Szolnoki Andrea, az SZDSZ országgyűlési képvise­lője is úgy vélte, hogy a tb költ­ségvetéséből nem lehet kifi­zetni az ígért 18 százalékos béremelést. Brunner Péter (MSZP) ugyancsak kételyeit hangoz­tatva kifejtette: ha úgy adódik, hogy pótköltségvetés válik szükségessé ezen a területen, akkor arról nem az év végén, hanem előbb kellene dönteni. Kulin Sándor (MDNP) sze­rint nincs tisztázva, hogy mi is az az egészségügyi reform. Utalt arra, hogy az érintett terü­let költségvetését nem a népjó­léti, hanem a pénzügyi tárca ké­szíti elő, és gyakorlatilag az il­letékes miniszter ebbe vagy be­lenyugszik vagy lemond. Pusztai Erzsébet (MDNP) ar­ról szólt, hogy a február 1-jétől érvényes béremelésnek nincs meg a fedezete. Jelezte, hogy az egészségügyi intézmények a nem megfelelő jogi szabályo­zás miatt számos esetben tör­vénysértésre kényszerülnek. Csehák Judit (MSZP) meg­válaszolatlan kérdésnek ne­vezte, hogyan lehet úgy biztosí­tani a vidéki Magyarország számára az egészségügyi ellá­tást, hogy mintegy félmillió ember nem fizçt,. sçmmifélç hozzájárulást. i runtó A t~X ílof". Disznóságok sorozata - Németországból nem érkezhet hús - Nesze neked, EU-tilalom! Sertéspestis: nálunk nem fenyeget Németország után Hollandiában is felütötte fejét a sertéspestis. Az állat-egészségügyi hatóságok harmincezer sertést ítéltek kényszervágásra. A járvány sújtotta vidéken a holland sertés- állománynak mintegy 44 százaléka él. A fertőzött farmok köré 12 kilométeres sugarú egészségügyi kordont vontak, és megtil­tották azon keresztül az élőállat-szállítást. Hazánkat nem fenye­geti a járvány behur- colásának a veszélye - nyilatkozta lapunk­nak dr. Németh An­tal, a Földművelés- ügyi Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszer-ellen­őrzési osztályának vezetője. A szakem­ber elmondta: az Eu­rópai Unió állat­egészségügyi bizott­ságának csütörtöki döntése szerint ha­zánk is megtiltotta az élő sertés és sertéshús behozatalát a fertő­zött német tartomá­nyokból: Brémából, Mecklenburg-Elő- Pomerániából, Alsó- Szászországból, Észak-Rajna-Veszt- fáliából és Bajoror­szágból, illetve Brandenburg egy részéből. Magyarország egyetért az EU-nak azzal az álláspontjával, hogy a sertéspestis miatt nem az érintett ország egészére, ha­nem csak a betegség által súj­tott térségekre kell kiterjeszteni a behozatali tilalmat. A magyar határokon egyéb­ként az utóbbi időben megszi­gorították az ellenőrzéseket. Az állat-egészségügyi szervek a belépő néniéi szállítmányokról a küldeményen feltünte­tett bélyegző alapján ál­lapítják meg, hogy a fu­var melyik német tarto­mányból származik, a gyanús szállítmányokat azonnal le tudják fülelni. Németországból származó importunk egyébként minimális, élő állatot lényegében nem is vásárolunk tőlük. Az osztályvezetőtől megtudtuk: a hazánk ál­tal is alkalmazott EU-ti­lalom nem érinti a Né­metországba irányuló kivitelünket, hiszen a magyar áru egészség­ügyileg kifogástalan. Német részről egyéb­ként semmiféle ellenin­tézkedést nem helyeztek kilátásba az elrendelt embargó miatt. Tízezer sertést mészároltak le Németországban, hogy a járványt megállítsák Újvári Gizella Időskori járadék bevezetését tervezik Szolgálati időnek minősülnek a jövőben is a gyesen, gyeden, illetve a felsőoktatási intézményben töltött évek mindazoknál, akik ezt a jogosultságot a nyugdíjreform bevezetése, várha­tóan 1998. január 1-je előtt szerezték meg. A bejelentés a nyugdíjas ér­dekképviseletekkel folytatott kormányzati egyeztető tárgya­lás után tartott tájékoztatón hangzott el. Tartalma eltér az eredeti reformtervekétől. Dr. Majqr, MÚQQ,, a Népjóléti Minisztérium helyettes állam­titkára szerint az új nyugdíj- rendszer kidolgozói készek változtatni elképzeléseiken. A nyugdíjasok mindenek­előtt annak a kívánságuknak adtak hangot, hogy. a nyugdí­181!“ jak emelését a jövőben válto­zatlanul a dolgozók nettó bér- növekedéséhez igazítsák, és ne kombinálják azt az árak növe­kedésével. Dr. Major Mária elmondta: a reform eredmé­nyeképpen várhatóan jobb helyzetbe kerülnek majd az özvegyek, a termelőszövetke­zeti járadékosok és az 1973 előtt nyugdíjba mentek. Beje­lentette: megkezdték az idős­kori járadék rendszerének ki­dolgozását. A járadékban a 62 év feletti jövedelemnélküliek, illetve alacsony jövedelműek részesülnének, összege a min­denkori nyugdíjminimum leg­feljebb 8CÜ90 százaléka lenne. Az elképzelések szerint az idősek egy főre eső jövedel­mének kiszámításánál a házas­társ, illetve az élettárs jöve­delmét is figyelembe vennék. Kamatozó Kiadóm 1998/11. BIZTONSÁG FELSŐFOKON A havonta kibocsátott, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy az egyik legnépszerűbb befektetés az értékpapírpiacon. Nem is csoda, hiszen jól kamatozik és rendkívül biz­tonságos. • Az állami garancia azt jelenti, hogy az állam garantálja a befekte­tőnek a. névérték és a kamat kifizeté­sét a futamidő lejártával. • A Kamatozó Kincstárjegy évi 20%-ot kamatozik. • Biztonságát tovább növeli, hogy nem kell hazavinni - értékpapír- számlán is tartható, ahonnan sem el­lopni, sem elveszíteni nem lehet. • A Kamatozó Kincstárjegy a futam­idő alatt másodpiaci forgalomban az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitel­bank, a Magyar Hitel Bank kijelölt fiókjaiban és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában napi árfolyamon ad­ható és vehető. • A Kamatozó Kincstárjegy könnyen elérhető, hiszen - amint az az alábbi listából is látszik - igen sokan forgal­mazzák. A Kamatozó Kincstárjegy leg­újabb sorozata (1998/11.) 1997. február 3—14-ig jegyezhető. Jegyzési árfolyam: 1997. február 3- 10.: 99,70%, 1997. február 11 -14.: 100%. Az értékpapír jóváírásának napja (egyben a kamatozás kezdete): 1997. február 19. Évi kamata 20%. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: Magyar Hitel Bank Rt. 3100 Salgótarján, Rákóczi u 15., Pásztó • OTP Bank Rt. 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 22., Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Szécsény VALAMINT: Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Fiók 3100 Salgótarján, Rákóczi út 15. »OMlÁLf AMPAPÍii ; BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Nemcsak az emberi szer­vezet gyengül le a téli hóna­pokban, a szobanövények is kimerülnek. Leveleik elsárgul­nak, lehullanak, az érzéke­nyebbe pedig el is pusztul. A növényeknek ilyenkor fokozott ápolásra van szükségük. A fűtés, az utcai légszennye­ződés hatására por, füst és ko­rom rakódik a növények leve­lére, elzárja a légzőnyílásokat és megakadályozza a táplálko­zást, a hő- és a vízcserét. A le­velekről a szennyezőanyagot feltétlenül el kell távolítani. A kisebb növényeknél ez a leg­egyszerűbben úgy történhet, hogy beletesszük a fürdőkádba és kézmeleg vízzel lezuha­nyozzuk a lombozatot. A na­gyobb növények levelét célsze­rűbb vizes szivaccsal áttörölni. A gyakori öntözés hatására a cserépben lévő föld összetö- mődik, nehezen bocsátja át a vizet és a levegőt. Ilyenkor a ta­laj felső két-három centiméte­res rétegét valamilyen szer­számmal fel kell lazítani. A szakboltokban sokféle, erre al­kalmas eszközt lehet kapni. Vigyázzunk arra, hogy ne lo­csoljuk túl a szobanövényeket, mert fébruárban még rövidek a nappalok, a növények kevés vi­zet használnak és párologtatnak el. Ha a cserép talaja vízzel túl­telített, akkor a gyökerek nem jutnak elegendő oxigénhez és megfulladnak, elrothadnak. Ez gyakran fordul elő a jukkáknál. A szobanövények többsége igen érzékeny a hirtelen bekö­vetkező hőmérsékletváltozásra és a légmozgásra. Ezért lehető­leg ne nyissuk rájuk az ablakot és ne állítsuk őket huzatba. Kiváló téli, vitamindús fű­szernövény a kerti zsázsa. Ve­tőmagja könnyen beszerezhető. A magokat könnyű, tőzeges vagy homokos földdel megtöl­tött edénybe sűrűn egymás mellé vessük el, vékony ho­mokréteggel takarjuk be, alapo­san öntözzük meg és tegyük meleg, világos helyre. A mag­vak egy hét múlva kikelnek, s a következő héten már „aratható” a zsázsa. A kissé csípős ízű fű­szernövény vajas kenyérre szórva, körözöttbe keverve és díszítésként is kitűnő. Szerencsétlen dolog a szorgalmi idő gyakori megszakítása Síszünet, vagy amit akartok Sajátos új gyakorlat honosodott meg az iskolák egy részé­ben: még szinte be sem fejeződik a karácsonyi vakáció, máris meghirdetik a téli szünet új vállfáját, a síszünetet. És a félévi értesítőosztást követően a gyerekek tanári kísérettel, néhány napra el is vonulnak sítáborba - nem ritkán külföldre.- A „síszünet” fogalma hivata­losan ismeretlen a közoktatás­ban - mondja Juhász József, a művelődési tárca főtanácsosa.- A rendtartásokban ugyanis csak a téli, a tavaszi és a nyári szünet szerepel. Ettől persze még lehet, s mint a tapasztala­tok mutatják, van is síszünet. Az elnevezéstől függetle­nül: nem bizonyos, hogy sze­rencsés a téli pihenőnapok után újabbakkal megszakítani a szorgalmi időt, noha ezt az igazgatók indokolt esetben megtehetik. A tanév rendjét szabályozó utasítás szerint a nevelőtestület a tanítási na­pokból - meghatározott peda­gógiai célra - tízet tanítás nél­küli munkanapként használhat fel az év során. Ebbe belefér a rövidebb síszünet is. Pedagógiailag minden bi­zonnyal megindokolható a sí­kirándulás jótékony hatása. De ennél több kárt okozhat, ha megosztja a diákközösséget ­például utazókra és otthon ma­radókra. Mert minden iskolába jár­nak olyan gyerekek, akiknek szülei nehezen vagy egyálta­lán nem tudják előteremteni az ilyen túrák költségét. Persze, a rendhagyó téli va­káció hátterében több helyütt az áll, hogy az iskola pénztár­cája is lapos. A síszünet valójában szén­szünet, mert míg nem járnak be a gyerekek, nem kell az épületben világítani, fűteni. A főtanácsos szerint azonban az ésszerűen gazdálkodó iskolák a mai szűkös időkben sem kényszerülnek anyagi gond­jaik effajta megoldására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom