Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-05 / 30. szám

6. oldal Gazdaság 1997. február 5., szerda Tartós, bizalmi kapcsolat Újabban gyakran találkozhatunk egy új, idegen nyelvű szópáros­sal: private banking. Vajon mi szükség van egy angol kifejezésre akkor, amikor a hazai közönséget, s nyilván nem csak a „külföl­diül" tudókat óhajtják ügyfélként megnyerni? Nem is csak ügyfél­ként - partnerként. Van ugyanis olyan bank, ahol szentségtörés az „ügyfél" kifejezést használni. Nekik csak partnereik vannak. Mint a teniszpartiban vagy a tulajdonosok közgyűlésén. Azt, hogy a bank az ügyfelet partnerként kezeli-e, a partnernek - kell megítélnie a bank szolgáltatásainak ismeretében. Mert igaz, ami igaz, sokszor inkább érzi magát gyanúsítottnak az ember egyik- másik pénzintézet pultja előtt, mint ügyfélnek. Álljunk meg egy szóra! Grétsy László nyelvész már többször megmutatta a tükörfordítás csapdáját. A szó szerinti fordítás ugyanis egészen más fogalmat fejez ki. A magánbankári vagy pri­vát bankári tevékenység nálunk, legalábbis a legális gazdaságban, még nem is létezik. Hamburgban, Zürichben, Londonban annál in­kább előfordul. Családi vagy pontosabban nem társasági formában működő bankokról van szó, ahol a tulajdonos maga a bankár, aki az intézmény tartozásaiért egész vagyonával felel, s nem csak a be­fektetett tőke erejéig, mint a részvényesek a részvénytársaságok esetében. Az az értelmezés sem felel meg a valóságnak, hogy olyan bankokról lenne szó, amelyek a lakossággal foglalkoznak, szemben a jórészt vállalati ügyfeleket kiszolgáló bankokkal. A private banking olyan szemlélet és eljárás, amely az ügyfelet testre szabott, egyedi szolgáltatásokkal várja, s nem a „polcról le­emelt tömegáruval" óhajtja kielégíteni. Talán az lenne a jó magyar kifejezés erre: mértékutáni bankárkodás. Mert akár a mérték utáni szabó, az ilyen bank is bizalmas kapcsolatban áll azokkal a szemé­lyekkel, akik ezt a - tanácsadással is együtt járó de, - nem olcsó szolgáltatást igénybe veszik. Ha a szolgáltatás jó, akkor az ára lehet magas, de az ügyfél még­sem fogja sokallni. S ha a partnerek kölcsönösen meg vannak elé­gedve a szolgáltatással, akkor nem röpke flört, hanem tartós bi­zalmi kapcsolat alakulhat ki a két fél között. Bácskai Tamás ggy százalék a személyi jövedelemadóból TÁMOGASSA A MIHÁLYGERGÉÉRT ALAPÍTVÁNYT! Örömmel és köszönettel vennénk, ha úgy döntene, hogy felajánlásával Mihálygerge kultúráját, sportját és iskolai oktatását támogatja. MIHÁLYGERGÉÉRT ALAPÍTVÁNY adószáma: 19163174-1-12 Támogató segítségét köszönjük! ggy százalék a személyi jövedelemadóból Sportolj az egészségedért! Tisztelt adózó! Kérjük, hogy adója 1 %-ával támogassa a Petőfi Diáksport Egyesület "Sportolj az egészségedért" Alapítványát! Az alapítvány célja a szabadidő- és versenysport támogatása (sí - atlétika - labdarúgás). Adószám: 19159968-112 I [így százalék a személyi jövedelemadóból "Iskola új utakon" Tisztelt adózó! Kérjük, hogy adójuk 1 %-ával támogassák "Iskola új utakon" Alapítványunkat, amelyiknek célja az iskolai alkotó- tevékenység, a tehetségek, s a rászorulók támogatása. Adószám: 19160896-112 Petőfi Sándor Iskola, Salgótaiján, Acélgyári út 24. ggy százalék a személyi jövedelemadóból Támogassa Nógrád művelődését! Nógrád megye művelődési élete súlyos veszteségeket szenvedett el az utóbbi hat évben. E folyamat feltartóztatására hozta létre Nógrád Megye Közgyűlése 1991-ben a Nógrádi Mecénás Alapítványt. Az alapítvány eddigi fennállása alatt 417 pályázónak 21 millió forint támogatást osztott szét, nyilvános pályázat útján. A megyei önkormányzat jelenleg nem tudja feltölteni az alapítványt, ezért az Ön támogatására szorul. Ha Ön SZJA-t fizető, kultúrát szerető polgár, az APEH által kiküldött Rendelkező Nyilatkozat kitöltésével juttassa alapítványunknak a személyi jövedelemadója 1 %-át! Adószámunk: 19160652112 (Amennyiben további információt igényel, telefonon hívható Medvácz Lajos elnök a 35/300-622 vagy Brunda Gusztáv titkár 32/311-760-as számon.) ) Minden, amit a mezőgazdasági őstermelői tevékenységről tudni kell ! Válaszok kistermelők nagy kérdéseire A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. módosí­tására megjelent 1996. évi LXXXIII. tv. új kategóriát, a „me­zőgazdasági őstermelő” fogalmát vezette be. A mezőgazdasági őstermelői tevékenység folytatásához az őstermelői igazolványt határozza meg feltételként.- Kiknek célszerű kiváltani az igazolványt?-Mindenkinek, aki eladásra is termel élelmezési célra szol­gáló növényi és állati terméke­ket, és szeretné élvezni azokat a kedvezményeket, amelyek e termékek előállításához kap­csolódnak. A mezőgazdasági őstermelői tevékenység fogalomkörét a törvény melléklete az alábbiak szerint szabályozza,- Növénytermesztés, kerté­szeti termékek előállítása (ki­véve: a virág és dísznövény, a hínár, az alga, a virágként és dísznövényként értékesített gyógynövényeket);-élő állatok tenyésztése és állati termékek előállítása (ki­véve: a sport- és versenyló, az élő és lőtt vad, a kutya, macska, vírus és szérumállatok, szérum­tojások, dísz- és állatkerti álla­tok);- erdei és mezei mellékter­mékek gyűjtése.- Mi a feltétele az ősterme­lői igazolvány kiváltásának?-Az előző kérdéshez felso­rolt tevékenységek végzése, ha azt nem vállalkozóként végzik;- 16. életév betöltése;- nyilatkozat a saját gazda­ságáról: saját tulajdonában lévő, vagy bérelt, vagy haszná­latra átengedett termőföldről, állattartásra alkalmas épületek­ről.-Hol lehet az igazolványt kiváltani? Az őstermelői igazolványt az állandó lakóhely szerinti illeté­kes gazdajegyző adja ki.- Meddig kell kiváltani az igazolványt? Az első évben 1997. június 30-áig igazolvány nélküli érté­kesítés esetén sem kell adóelő­leget levonni az őstermelőtől a termékértékesítések ellenérté­kéből. Június 30-a után csak az iga­zolvánnyal tanúsítható az ős­termelői tevékenység.- Meddig érvényes az iga­zolvány? Az igazolvány 3 évre szól, de minden év március 20-áig ér­vényesíteni kell azt a gazda­jegyzővel.- Kell-e fizetni az igazol­vány kiváltásáért? Az igazolvány kiváltásának díja ezer forint, de ezt az össze­get az 1997-1999. években nem kell megfizetni.- Ki és mit írhat be az ős­termelői igazolványba?-Az őstermelői igazolványt a gazdajegyző állítja ki. Az iga­zolvány értékesítési betétlap­jára az őstermelői terméket fel­vásárló írja be az adásvétel ada­tait, emellett vételi jegyet is ki­állít és átad az őstermelő ma­gánszemélynek.-Az olyan értékesítés ese­tén, amelynek az ellenértékét a vásárló bármely ok miatt nem írta be (pld.: azért, mert az el­számolás később történik és a pénzt postán vagy átutalással küldik el, vagy a vásárló ma­gánszemély volt), a mezőgaz­dasági őstermelőnek külön ve­zetett bevételi nyilvántartásba kell beírnia ezen értékesítések ellenértékét, és azok negyedé­ves összesített adatait kell az ér­tékesítési betétlapra bejegyez­nie.-A mezőgazdasági őster­melő milyen személyi jövede­lemadózási módok között vá­laszthat?-Az adózási módok egész évre választhatók. A választást az előző évről szóló adóbeval­lásában is jelezni kell, illetőleg az igazolvány érvényesítésekor a gazdajegyzőnél is nyilatkozni kell.- Tételes költségelszámolás alkalmazása esetén az éves bevétellel szemben a felmerült költségeket számlákkal kell igazolni. Ennél az adózási módnál lehetőség van a kelet­kezett veszteség 5 évre történő elhatárolására, és az érték- csökkenés elszámolására is. További lehetőség ez esetben a 3 millió forintnál kisebb bevé­telt realizáló mezőgazdasági őstermelőnél (kistermelő) átál­lási költséghányad címén az éves bevétel 40 százalékának bizonylat nélküli elszámolása, de ez esetben a veszteséget nem lehet elhatárolni.-Tíz százalékos költséghá­nyad alkalmazása esetén az az éves bevétel 90 százaléka mi­nősül jövedelemnek. Ez eset­ben a 10 százalék költséghá­nyadot nem kell bizonylattal igazolni.- A mezőgazdasági kister­melői átalányadózás (3 millió Ft bevétel alatt) esetén a bevé­tel 8 százaléka számít jövede­lemnek (állat, vagy állati ter­mék értékesítése esetén) 20 százalék számít jövedelemnek növényi termék értékesítése esetén. Ennélfogva az adózási módnál nem lehet igénybe venni a 100 ezer forintig ter­jedő adókedvezményt, ami egy-két esetben megilleti az adózót.- Kell-e az őstermelőnek adóbevallást adnia?-Fő szabályként azt mond­hatjuk, hogy igen, ez alól kivé­tel az az eset, ha az őstermelő éves bevétele nem haladta meg a 250 ezer forintot. Természe­tesen ez esetben is nyújthat be bevallást, például azért, mert bevételei azért nem érték el az értékhatárt, mert ültetvényei még nem fordultak termőre, vagy állatai nevelés alatt van­nak - az értékesítés később tör­ténik, költségei pedig megha­ladták a bevételt -, veszteségét csak bevallás benyújtásával ha­tárolhatja el.- Kell-e adószámot kérnie az őstermelőnek?- Adószámot csak annak kell kérnie, aki a költségszámláiban szereplő általános forgalmi adót vissza akarja igényelni, de ennek érdekében vállalnia kell az ezzel együtt járó számla- és nyugtaadási kötelezettség telje­sítését és ezzel összefüggésben a részletes pénztárkönyv veze­tését. Tehát azok, akik áfa-vissza- igénylési, levonási jogokkal nem kívánnak élni, magyarán az áfa-kompenzációs eljárást alkalmazzák, azoknak nem szükséges adószámot kérni.-Hogyan és milyen adó­kulcsok szerint kell adózni a mezőgazdasági őstermelő­nek?- A mezőgazdasági ősterme­lőnek, ha a jövedelem megálla­pítására a tételes költségelszá­molást, vagy a 10 százalékos költséghányad szerinti adózást választotta, akkor jövedelmét az egyéb jövedelmével össze kell vonnia, és adóját az adó­tábla szerint kell megállapíta­nia. Az így megállapított adó­ból 100 ezer forint adókedvez­mény (de maximum az őster­melői tevékenységből szár­mazó jövedelem adója) vehető igénybe. Akik pedig az átalányadózást választották, a jövedelmük után elkülönítve adóznak, jövedel­mük nem kerül összevonásra az egyéb jövedelmeikkel. Az átalányadózás szabályai szerint megállapított jövedel­mük után: 200 eFt jövedelemig 12,5% 200 eFt - 600 eFt-ig 25 %-os adómértékkel adóznak. Ismé­telten hangsúlyozva azt, hogy átalányadózás csak 3 millió Ft bevételi határig alkalmazható!- Kell-e az őstermelőktől adóelőleget levonni, illetve kell-e önként adóelőleget fi­zetniük?- Az őstermelői terméket ér­tékesítőktől az átmeneti idő­szakban (1997. június 30-áig) nem kell adóelőleget levonni! Június 30-a után azoktól az őstermelőktől, akik rendelkez­nek őstermelői igazolvánnyal, a kifizetőknek nem kell adóelő­leget levonni! A kérdés másik része, hogy az őstermelőnek kell-e adóelő­leget fizetni? - Abban az eset­ben, ha az őstermelésből szár­mazó jövedelem már megha­ladta a 100 ezer forintot, akkor az adótábla szerinti adóelőleget a 100 eFt-ot meghaladó sáv után meg kell fizetni. Az elő­legfizetés határideje a negyedévet követő hó 12. napja. Sándor Pál osztályvezető APEH megyei igazgatóság Élénkíteni kellene a piacot A gazdaság élénkítése nagyobb lehetőségeket rejt magában a munkanélküliség csökkentésére, mint amennyit ebből Ma­gyarország kihasznál. Többek között ezt állapítja meg a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) regionális irodájának a foglalkoztatás javítása érdekében készített tanulmánya. A dokumentum, amelyet az ENSZ megbízása alapján készí­tett az ILO budapesti irodája, többek között megállapítja: na­gyobb szerepet kaphatnának hazánkban a kis- és középvál­lalkozások a belföldi piac élén­kítésében. Ez a megrendelői kör a mainál lényegesen fonto­sabb helyet érdemelne a gazda­sági növekedés elérésében. Mivel a kis- és középvállal­kozásoknak nincs pénzük a mi­nőség és a termelékenység javí­tásához nélkülözhetetlen kuta­tás-fejlesztéshez, a kormány­nak ebben is szerepet kellene vállalnia. Javítani kellene to­vábbá a vállalkozások infra­strukturális feltételeit, csökken­teni az adó- és járulékterheket. Bár a tanulmány tekintettel van a magyarországi stabilizá­ciós intézkedések hatására, az utóbbi évek gazdasági növeke­dését ehhez mérten is túl ala­csonynak tartja. Igaz, a többi közép-európai országban na­gyobb volt a GDP visszaesése a rendszerváltás során, de az utóbbi években már mindenhol jobb eredményeket regisztrál­tak, mint nálunk. A tmúlt évben a környező országokban a ma­gyarországi egyszázalékos GDP-növekedés ötszörösét vagy még nagyobb mértéket ér­tek el. Hazánkban a foglalkoztatot­tak száma az utóbbi hat évben több mint egynegyedével csök­kent. A nagy munkanélkülisé­gen kívül a reálbérek több mint 20 százalékos visszaesése is komoly gondot jelent. A tanul­mány szerint a lakosság egy- harmada a szegénységi küszö­bön vagy az alatt él, és amíg a gazdasági növekedés ilyen ala­csony, a munkanélküliség alig csökkenthető. Az ILO javaslatokat tesz a gazdaság élénkítésére, a szak­képzésre, a versenyképesség javítására, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi kirekesz­tődésének megakadályozására. Viták a nyugdíjrefonnról A munkahelyeken az üzemi tanácsok is kezdeményezzék a nyugdíjreformtervek vitá­ját-javasolta a nyugdíjbizto­sítási önkormányzat elnöke az üzemi tanácsok tisztségvi­selőinek. Vágó János szerint az önkor­mányzat képviselői szívesen részt vesznek a munkahelyi vi­tákon, elmagyarázva javasla­taik lényegét. Tanácsolta: a vi­tákra hívják meg a szaktárcák reformtervének képviselőjét is. Az egyik üzemi tanács tiszt­ségviselője felvetette: mivel az MSZP a szakminisztériumok reformtervezetét támogatja, parlamenti többségével keresz­tül viheti annak elfogadását is. Ezzel kapcsolatban Vágó János megjegyezte: szükségesnek tar­taná, hogy az országgyűlési képviselők érdemben és részle­tesen ismerjék meg az önkor­mányzati javaslatot. Azokat az országgyűlési képviselőket, akik részt vettek a munkahelyi, települési vitákon már nemegy­szer sikerült meggyőzni a helyi javaslatok előnyeiről. A szaktárcák reformtervét az eddigi viták során a munkavál­lalói, a munkaadói, a nyugdíjas és az ifjúsági érdekképviseletek egyaránt elutasították. Óriás kötés. Rekordok dől­tek meg e hét hétfőjén a Bu­dapesti Értéktőzsdén. A Mól 3500 forinton érte el eddigi legmagasabb árfolyamát. Záráskor már 30 forinttal kevesebbet adtak érte. A Richter-részvényekből egy 100 ezer darabos óriás cso­mag cserélt gazdát 1,1 mil­liárd forintért. A kárpótlási jegyek ezen a napon 620 fo­rintot értek. Részvénycsere. Új Mező­bank Rt.-részvényekre cse­rélhetik március 28-ig a régi mezőbankos és az agroban- kos papírjaikat a tulajdono­sok. A pénzintézet 1996. ja­nuár 3-án megtartott köz­gyűlésének döntése alapján a régi Mezőbank-részvé­nyeket 18 százalékon, míg az Agrobank-papírokat 1 százalékon váltja át vagy vásárolja vissza a bank. A március 28-ig be nem nyúj­tott részvényeket viszont a határidő letelte után érvény­telennek tekintik. Égi forgalom. A világ má­sodik legnagyobb légiszál­lítmányozója, az MSAS Cargo International buda­pesti leányvállalata forgal­mának megduplázását re­méli az 1997-es évtől. Jelen­leg 700, többnyire multina­cionális üzleti partnerük van a magyar piacon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom