Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-05 / 30. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép 1997. február 5., szerda Házizenével indult az Európa-szerte egyedülálló muzsikálás Hárfaduó ősbemutatója Jó dolog a házimuzsikálás. Pihentet, szórakoztat, de olyankor még a közéleti nyelvhasználat eleddig ismeretlen szókapcsola­tát, egyben Kelet-Közép-Európa legújabb kamaraegyüttesét is eredményezheti: a Magyar Hárfaduót. tizede tanít hárfát B. Gogoíyák Mária. Vidéki viszonylatban ez egyedülálló, ráadásul az is, hogy az idei tanévnek - nem szerencsétlen szám! - tizenhá­Anya, lánya és a két hárfa FOTÓ: GYURIÁN TIBOR- Az együttes vezetője Bélyei Adél, aki már korábban megis­merkedett ezzel a műfajjal müncheni tanulmányai során. Ott és az Újvilágban már több évtizede külön irodalma van ennek a zenének - mondja B. Gogoíyák Mária, aki a hárfa­duó másik tagja, egyben Adél édesanyja. Innen ered tehát a házimuzsika „hárfásított” volta. A mostani hangverseny előze­teseként reneszánsz, barokk, romantikus, XX. századi mű­vek és népszerű dallamok átira­tai szerepeltek a műsorban.- Tájékoztatásképpen né<- hány „hárfaduós” szerző nevét kérném, hiszen a bővebb lexi­konok is csak elvétve közölnek ilyet.-A régi reneszánsz spanyol táncmuzsika mellett felcsendül­tek Nardini, Purcell és Thomas melódiái, de direkt a Magyar Hárfaduónak írt darábot Tóth Armand, Három tengeri epizód címmel. Egy másik magyar ze­neszerző, Reményi Attila mű­vének ősbemutatójára pedig az idén július elsején, a Győri Ze­nei Fesztivál alkalmával kerül sor. Bélyei Adél ugyanis Győr­ben tevékenykedik, az ottani filharmonikusok zenekarában. Egyben a Győri Nemzeti Szín­ház első hárfása és a szakiskola pedagógusa. Ennyi-feladatot még-a felso­rolás alapján is sokall az ember, ám gyakorlatból tudja, aki ze­nész, ez az igazi muzsikusélet. A salgótarjáni Állami Zene­iskola tanáraként közel két év­rom hárfás növendéke van. Bő­ven van mivel büszkélkednie a tanárnőnek, az iskolának. És nem kevésbé arra, hogy ez a ná­lunk még unikumnak számító hárfaduó is valahol Salgótar­jánban gyökerezett. . .- Mik a távolabbi tervek?- A tarjáni - és egyben hazai - első bemutatkozást követően Budapesten két alkalommal, tavasszal pedig Grazban lépünk fel. Ezt követi az előbb már em­lített nyári ősbemutató Győr­ben. A zenerajongó ínyencek pe­dig -egy szép estével és még szebb muzsikával lehettek gaz­dagabbak: a -Vonósnégyesek, fúvósötösök, zongora négyke­zesek mellé desszertnek a hár­faduót kaphatták. Deák Ferenc Külön kérésre a mesefilmek „ellátogatnak” az óvodákba Remetelány a Kohász moziban Remek új sorozattal várja látogatóit a salgótarjáni Kohász Művelődési Központ mozija a már hagyományos nosztalgia­mozi műsorának keretében. Újítás, hogy a megkopott, fekete­fehér régi magyar filmek mellett a legújabb filmterméssel is várják a mozi szerelmeseit. A nagy sikerű, réges-régi, fe­kete-fehér magyar filmek után ezúttal a közelmúltban készült filmekből láthatnak válogatást a mozinézők. Február 8-án a Segítség, csaló című francia film, február 15-én a Hanta pa- linta (francia játékfilm), február 22-én a Szörnyeteg (olasz film­vígjáték), március 1-jén a Nell. a remetelány (amerikai játék­film), március 8-án a Négy es­küvő (angol játékfilm), március 15-én a Zongoralecke (ameri­kai játékfilm), március 22-én a Leon (francia krimi), április 5- én az Elvarázsolt április (angol játékfilm), április 12-én a Sült zöld paradicsom című amerikai játékfilm kerül bemutatásra. A filmek természetesen szí­nesek - és nagyon jók. A kilenc előadásból álló sorozatra bérle­tek is válthatók a művelődési központban. Ugyancsak a Kohászban, va­sárnap délelőttönként 10 órától a gyerekek matiné mozija mű­ködik. Februárban 9-én A far­kas és a kisgidák, 16-án A szélmolnár, 23-án a Csodabo­gyó című színes magyar mese­filmek kerülnek műsorra. Külön kérésre a mesemozi házhoz, azaz óvodához is megy! Gimnáziumigazgató osztályozta le Franciaország köztársasági elnökét Bizonyítvány a francia államfőnek Az eredeti elképzelés szerint a pásztói Mikszáth Kálmán Kéttannyelvű Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépis­kola francia nyelvet tanuló diákjai, az iskola vezetése budapesti látogatásakor kí­vánták átadni Jacques Chi- racnak az iskola ajándékát. Erre nem került sor a prog­ram csúszása miatt. Ezért az iskola vezetése a francia nagykövet segítségével jut­tatja el az ajándékcsomagot a francia államfőnek. Ebben a következő található: Réti Zol­tán festőművész munkái, ösz- szefoglaló könyv a Mikszáth- albumból, Pásztó mint iskola­város bemutatása, egy francia nyelvű kazetta, amely a nagy­követ idei ballagási beszédét, a végzős osztály nevében pe­dig Tóth Zsuzsa tanuló francia nyelvű búcsúszavait rögzíti. A nemrég megjelent Magyaror­szág városai című igényes könyv dr. Dobrovoczky István polgármester ajándéka. Köpeczi Béla, volt művelő­dési miniszter, a francia-ma­gyar kapcsolatokról szóló könyve mellett egy új „Fran­ciaországért” című kiadvány is megtalálható a csomagban. Kuriózumként mellékelik a francia nyelven kiállított érett­ségi bizonyítványt. Az osz­tályzatokat Bottyán Zoltán igazgató adta, a polgármester pedig aláírásával hitelesítette. V. K. Rimócon még mindig élő hagyomány a népviselet, hála Percze néninek Ötven éve készülnek a Édesszülejének és anyósának éppen ötven esztendeje készítette első fékötőjét Percze Istvánné, a 72 éves, ügyes kezű rimóci asszony. Munkáival a falu múzeumában, de nagyobb ünnepe­ken viseletben még ma is találkozhatunk. Emerencia néni családjában szép gyöngyös fékötők készül­tek, ám közülük a legügyesebb kezű asszony, az „öregnéne” nem szívesen osztotta meg má­sokkal a tudományát. Percze r Istvánné azonban fiatalasz- szonyként is élelmes volt, s amit lehetett, ellesett. A Rimóci Újság legfrissebb száma színes riportot közöl Emerencia néni­ről, aki mára már össze sem „fékötők” tudja számolni, hány asszony­nak, menyecskének is varrt már gyöngyökkel hímzett fejdíszt. Ma már sajnos kevesen értenek tudományához, türelme sincs már ehhez akárkinek. Percze néni fél évszázados fékötőké- szítő jubileumán sem használ még szemüveget, munkáiban a gyöngyök mégis mind helyükre kerülnek. Félmilliós bírság - hetven baleset egy év alatt Rétság körzetében Több sérült, nincs halálos baleset Rétság körzetében a kanyargós hegyi utak, a 2-es számú fő­útvonal, de leginkább a gondatlan sofőrök jelentenek ve­szélyforrást gyalogosnak és közlekedőnek. A városkörzeti baleset-meg­előzési bizottság napokban tartott tájékoztatóján Csor- báné Szabó Andrea közleke­dési előadó értékelte megyénk nyugati részének baleseti sta­tisztikáit. Mint megtudtuk, az 1995-ös adatokhoz képest 85-ről 70-re csökkent a balesetek száma, s a korábbi évektől eltérően most halálos baleset sem volt a kapitányság működési kör­zetében. Nőtt azonban a súlyos sérü­léssel járó balesetek aránya, az anyagi kárral járó esetek vi­szont csökkentek. Az anyagi káros baleseteknél továbbra is magas a személygépkocsik aránya, az okok közt pedig ve­zető helyen a járművezetők okozta hibák szerepelnek. A legtöbb baleset szombati és szerdai napokon történt, több­nyire a reggeli és a kora dél­utáni órákban. A szükségestől kisebb követési távolság, s a körültekintés hiánya előzés­nél, irányváltoztatásoknál. A körzetben Rétságon, Nagyorosziban és a diósjenői körzeti megbízott területén történt a legtöbb baleset az elmúlt évben. A statisztikai elemzésekből kiderül, hogy a területen átutazó magyar gép­kocsivezetők legalább annyi karambolt idéztek élő, mint a helyi lakosok. A járművezetők rutitltálam sága és egyéb hibái mellett sajnos jelen van az alkoholos állapot, ami balesetekhez ve­zetett. Rétság különösen ve­szélyeztetett a 2-es számú főút városon átvezető szakasza mi­att. Ezt a megállapítást sajnos a statisztikák is alátámasztják. A közlekedés biztonsága érdekében átépítették a tolmá- csi útelágazót, szélesítették az utat, illetve kanyarodó sávot építettek ki. A pusztaszántói bekötő átépítésénél már hol­land közlekedési rendőrök ta­pasztalataira is építettek. A TDK-üzem építésével a mul­tinacionális cég igényeit is fi­gyelembe vették, igaz, a vég­leges megoldás itt még várat magára. Ugyanígy lepne még mit tenni a diósjenői bekötőúton is. A már megvalósult átépíté­sek igazolják, hogy a veszé­lyeztetett szakaszok átépítésé­vel csökkenhet a balesetek száma. Kérdés persze, ki finanszí­rozza mindezt. A közlekedés- biztonsági szakemberek tavaly öt bejárást végeztek megyénk ezen vidékén. A rétsági MOL- kútnál, ugyanitt a Nyárfa ut­cában, a pusztaszántói elága­zónál, a Piac téren, és a közúti igazgatóság Szakembereivel a terület bekötőútjain tekintették át a forgalmi rendet. A rétsági közlekedési rend­őrök havonta közös szolgálat­ban járőröznek a Nógrád Me­gyei Közlekedési Felügyelet embereivel, s a balassagyar­mati traffipax is vigyázza az úton lévőket Rétság körzeté­ben. Mint azt Csorbáné Szabó Andrea zászlóstól, a városi kapitányság közlekedési elő­adójától megtudtuk, a balese­tek elkerüléséért igyekeznek mindent megtenni. Gyerme­keknek, családoknak szervez­nek közlekedésbiztonsági ve­télkedőket - innen került ki a megyei verseny győztese is Rottek Ferenc személyében. Az utak mentén pedig figye­lemfelkeltő, útbaigazító táblá­kat helyeznek el. T. L. Meghatározó szempont a végzettségi szint és a szakképesítés Nem be-, hanem átsorolják a pedagógusokat A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetési törvénye „szép csendben” több ponton is módosította a közalkalmazottakról szóló törvényt, amely számos vonatkozásban érinti a közoktatásban dolgozókat, a pedagógusok nagy tömegeit is. A változások lényegé­ről érdeklődtünk Kapás Józsefnél, a megyei közgyűlés hivatala közoktatási és művelődési osztálya vezetőjénél. — A törvénymódosítás jobban elismeri a közalkalmazottak - jelesül a közoktatási intézmé­nyekben dolgozók - végzett­ségi szintjét és szakképesítését. Az eddig érvényben lévő rend­szer a végzettségi szint mellett a diplomák számát preferálta, azaz azok kerültek kedvezőbb helyzetbe, akik több alkalom­mal, több intézményben is sze­reztek valamilyen felsőfokú végzettséget. A most bevezetendő rend­szerben nem a több diploma, hanem a több szakképesítés je­lent előnyöket.- Ez tehát azt jelenti, hogy az eddigi besorolási kategóriák megszűnnek és minden, közok­tatásban dolgozót át kell so­rolni a fentiek szerint?- Pontosan azt jelenti. Ezt a munkát valamennyi közoktatási intézményben el kell végezni február 16-áig. A pedagógus munkakörök­ben (óvodapedagógus, tanító, tanár, gyógypedagógus, kon­duktor, logopédus, kollégiumi nevelő, pszichológus, szociál- pedagógus, könyvtárostanár (tanító), szakoktató, gyakorlati oktató) tíz fizetési osztályba - A-tól J-ig - kell megtalálni minden dolgozó helyét. Az első feladat annak eldön­tése, hogy kinek mi a munka­köre, milyen munkára alkal­mazza az intézmény. A követ­kező lépcsőben azt kell meg­vizsgálni, hogy az illető rendel­kezik-e az adott munkakörhöz szükséges megfelelő szakkép­zettséggel. Az átsorolás egy - megfelelő szintű - szakképe­sítés alapján történik.- Mint már említettük, eddig a több diploma sokat nyomot a latban. Milyen pluszteljesít­ményt lehet figyelembe venni most az átsorolásnál?-Például a szakvizsgát és a doktori címet. A második, har­madik szakképesítésnek (má­sodik és harmadik szaknak) il­letménynövelő funkciója van (főiskolai végzettség esetén öt­nyolc százalék, egyetemi vég­zettség esetében hét-tíz száza­lék erejéig), ha a képesítés kö­tődik a munkakörhöz és a köte­lező óraszám legalább tíz szá­zalékában hasznosul. Ez utóbbit persze bizonyos esetekben nehéz eldönteni, ezért például bizonyos munka­köröknél (magasabb vezető, vezető), illetve bizonyos sza­koknál (pedagógia) nem kell figyelembe vermi. Különböző jogcímek alapján természetesen pótlékok is járnak, illetve adha­tók. Cs. B. Kísérleti képzési forma munkanélkülieknek Döntő a szakismeret A hátrányos élethelyzetben lévő munkanélküliek munka­helyekért, megélhetésért foly­tatott versenyében a szakké­pesítésnek, szakismeretnek döntő jelentősége van. Az Országos Foglalkoztatási Alap (OFA) finanszírozásával kísérleti képzési formában sze­rezhetnek szakképzettséget olyan cigány fiatalok, akinek általános iskolai végzettség nélkül eddig erre nem volt mód­juk. A TIT Nógrád Megyei Egyesülete által szervezett ok­tatásban a 6. befejezett osztál­lyal rendelkezők a képzés első szakaszában (6-8 hónap) pótol­ják hiányzó osztályaikat, bizo­nyítványt szereznek, majd szakmai tanfolyamon (6-8 hó­nap) tett vizsgával szakképesí­tést kapnak. A szakmai képzés március 1-jén indul lakástextil- varró-javító szakmában első­sorban lányok, asszonyok szá­mára, és fatömegcikk- és esz­közgyártó férfiak részére! A szakmunkás-bizonyítvánnyal az érintett foglalkozások köré­ben szerezhetnek munkakörö­ket. Jelentkezni február 20-áig lehet a TIT megyei egyesületé­nél (S.-tarján, Mérleg u.), a munkaügyi központokban (Sal­gótarján, Szécsény, Pásztó, Bá- tonyterenye) és a képzést támo­gató községek polgármesteri hivatalaiban (Jobbágyi, Tar, Mátraszőlős, Mátraverebély, Vizslás, Kazár, Karancsság, Litke, Egyházasgerge, Cered, Nógrádmegyer, Sóshartyán, Luciáivá, Nagybárkány).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom