Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-28 / 50. szám
1997. február 28., péntek Hazai Körkép 5. oldal Kezdeményezés az útdíjak csökkentésére A kormány tegnapi ülésén a mezőgazdasági kistermelőkkel folytatott tárgyalások szolgáltatták a fő témát. Emellett a testület számos más fontos előterjesztéssel is foglalkozott - köztük az M5-ÖS autópályadíjjal, a természetgyógyászattal és egyházi események megrendezésének támogatásával. Felhatalmazta a kabinet Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert, hogy a díjcsökkentés érdekében folytasson tárgyalásokat az M5-ös autópálya üzemeltetőivel. A feltételezések szerint ugyanis a díjcsökkentés nem okozna veszteséget, sőt a forgalomnövekedés révén pluszbevétel keletkezne. Ebből - az elgondolások szerint - egyformán részesülhetne a társaság, illetve az államkassza. Természetesen hasonlóképp feleznék az esetleges veszteséget is. Elfogadta a kormány a pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatásáról szóló rendelet módosítását. A munkáltatók egy évig központi keretből támogatásként megkaphatják a pályakezdők munkabérének legalább 50 százalékát (a felső határ 100 százalék) s emellett mentesülnek a személyenként fizetendő 1800 forintos egészségügyi hozzájárulás alól. Kormányrendeletet alkottak a természetgyógyászatról, amely a jövőben egészségügyi tevékenységnek minősül. Művelői az állami népegészségügyi szolgálat engedélyével immár hivatalosan elismert szakmaként gyakorolhatják hivatásukat - feltétel azonban a közép- vagy felsőfokú végzettség és megfelelő szaktanfolyam elvégzése. A közalkalmazottak bérezésével kapcsolatban a kormány megállapította, hogy néhány településen az egészségügyi intézményeknek gondot okoz az emelt összegű fizetések folyósítása. A nehézségek áthidalása érdekében az Egészségbiztosítási Pénztár hajlandó az előfinanszírozásra. A kabinet tájékoztatót hallgatott meg az energiatakarékossági hitelprogramról. A jegybanki alapkamat 50 százalékának megfelelő, összesen 800 milliós kamattámogatást az önkormányzati tulajdonú intézmények kaphatják. Az idén több fontos egyházi esemény lesz hazánkban - megrendezésük támogatására 150 millió forintot különítettek el a költségvetésben. A támogatott rendezvények között van a Református Világszövetség XXIII. nagygyűlése, a katolikus egyház Szent Adalbert tudományos ülése, s az evangélikus egyház és az Ökumenikus Tanács nemzetközi tanácskozása. (takács) Egyházi rendezvények támogatására 150 millió forint jut fotó: feb/diósi imre HÍREK RÖVIDEN Ragaszkodnak a béremeléshez Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) Országos Vezetősége ragaszkodik az egészségügyi közalkalmazottakra vonatkozó, éves szintű bérmegállapodás maradéktalan végrehajtásához. A béremelés fedezetének biztosításáért a kormányt tartják felelősnek. Mindezt az EDDSZ csütörtöki, testületi ülésén határozatban fogalmazta meg. Márciustól drágul a lottó A Szerencsejáték Rt. a jövő hét elejétől átlagosan 15,5 százalékos áremelést hajt végre - közölte pénteken Kürti István, a Szerencsejáték Rt. osztályvezetője. A jövő hét elejétől az ötöslottó, a hatoslottó, valamint a kenő ára 60 forintról 70 forintra emelkedik, a totó egy tipposzlopának ára pedig 20 forintról 25 forintra nő. Az egyetlen vigasztaló hír: az áremelésekkel egy időben nőnek az állami szerencsejátékok nyereményei is. Ivóvíz-támogatás Mintegy hárommilliárd forintot biztosít az állam a lakossági víz- és csatornaszolgáltatás árának mérséklésére. Az anyagi támogatást azok a települési önkormányzatok igényelhetik, ahol az ívóvíz fajlagos ráfordítása meghaladja a 117 forintot köbméterenként. A Fidesz a nyugdíjkoncepcióról A kabinet nyugdíjreform-koncepciójának csak vesztesei lesznek - mondta Selmeczi Gabriella, a Fidesz országgyűlési képviselője, miután tegnap megbeszéléseket folytatott a Nagycsaládosok Országos Egyesületének képviselőivel. A MÁV mint „házipénztár”? Az FKGP felszólítja a közlekedési minisztert, hogy számoljon el a MÁV Rt. veszteségeivel. - A párt szerint a részvénytársaság az SZDSZ „házipénztáraként” működik. Márciusban is A A hónap lakása: Ki érezze jól magát? A A hónap riportja: Rezidencia a kastélyban A A hónap tudósítása: Beszámoló a Párizsi Bútorszalonról A A hónap levele: Nyaralóbővítés A A hónap receptje: Currys-őszibarackos pulykafodor A A hónap házigazdája: Ütő Endre operaénekes A hónap lapja, változatlanul, a Lakáskultúra! Lakáskultúra! M6 G 5 £ 1 É N { K HAVONTA XXXII. ÍVfOlYA« * i 9 9 7 f i , N A « C I U t * 239 FT Lakáskultúra TUnÓSÍTA'. I Zöld út az előzetes egyezségnek Parlamenti pártok a tüntetésekről, az agrárágazat problémáiról Tegnap már csak néhány útszakaszon tűntek föl a forgalomlassító traktorok, mezőgazdasági munkagépek. A demonstrációk részvevői ugyanis várakozó álláspontra helyezkedtek, s a megkezdett tárgyalások kimenetelétől tették függővé a tüntetések folytatását vagy befejezését. A kormány tegnapi ülésén kialakította a gazdák követeléseivel kapcsolatos álláspontját: jóváhagyta a mezőgazdasági kistermelőkkel kötött előzetes megállapodást és felhatalmazta Medgyessy Péter pénzügyminisztert, hogy a részletekről levélben értesítse a másik felet. A kabinet úgy döntött: a tételes elszámolást választó kistermelőknek nem kell adóbevallást készíteniük, ha éves árbevételük nem haladja meg a másfél millió forintot (kistermelőnek az a gazda minősül, akinek éves bevétele alatta marad a négymillió forintnak), Valamennyi kistermelő választhatja az átalányadózási formát is. Őstermelői tevékenységnek számítana a szőlő és bor előállítása, valamint - évi 250 ezer forintos bevételig - a virág- és dísznövénytermesztés. A kabinet egyetért azzal, hogy a saját gazdaságban előállított elsődlegesen feldolgozott termékek szintén az őstermelői tevékenységi körbe kerüljenek vissza. Az őstermelői igazolványból kimaradhatnak a termelési feltételekről szóló adatok. Lehetőség lesz a tb-fizetési kötelezettség egyszeri, november 30-ig történő teljesítésre és arra is, hogy a mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatásával kapcsolatos adminisztráció jelentősen csökkenjen. Az állattenyésztés és a növénytermesztés feltételezett jövedelemhányada csak 6, illetve 15 százalék lehet. Arra nem lát módot a kormány, hogy a gázolaj fogyasztási adóját, illetve az útalap-hozzájárulás 70 százalékát visszatéA Ferenczy Europress megkérdezte a parlamenti pártok agrárszakértőit: szerintük milyen következtetések vonhatók le az agrárágazat számos gondját, problémáját felszínre hozó tiltakozó megmozdulásokból. Glattfelder Béla (Fidesz)t A kormány rossz intézkedéseket hozott. Kíváncsi volnék arra, mekkora pluszbevételt remélt a törvénymódosítástól, hisz semmilyen számítást nem láttam ezzel kapcsolatban. Attól tartok, olyan dugipénzről lett volna szó, amelyet a koalíció a választások előtt népszerűségjavító lépésekre fordított volna. Most viszont csak azt a tapasztalatot vághatja zsebre, hogy a társadalmi csoportok egymásnak ugrasztásával nem megy semmire, legfeljebb - miközben tartósítja a válságot- önnön lába alól is kihúzza a talajt. Gyimóthy Géza (FKGP): Kinn voltam a tűnte tők között, tudom, hogy addig nem hagyják abba a félpályás útlezárásokat, amíg a kormány - dokumentumokkal igazoltan - le nem veszi a gazdák válláról a most rárakott, elviselhetetlen tb-terheket, s amíg az elsődlegesen feldolgozott mezőgazdasági termékek vissza nem kerülnek az őstermelői körbe. A demonstráció rámutatott az ál-érdekképviseletek gyengeségére is. Nem csoda, hogy a parasztság új szervezet életre hívását kezdeményezi. Szakái Ferenc (KDIVP): Nem az adótörvények mindenek feletti végrehajtására, hanem az agrártámogatások egyértelműsítésére kellene törekednie a Hom-kabinetnek. Mert hiába érvel a hatalom azzal, hogy lám, az EU országaiban is adminisztrálnia kell a parasztnak a támogatások megszerzése érdekében, azok a gazdák világosan tudják, hogy pontosan mit, mennyit kaphatnak, míg nálunk egyelőre csak homályos hitegetésről van szó. A káoszt még csak növeli, hogy hiányzik a gazdák egészséges önszerveződése. Medgyasszay László (MDF): Sajnálom, hogy a spontán szerveződött megmozdulás nem használta ki összes lehetőségét. A tárgyalódelegáció például nem tudta - a kormány „oszd meg és uralkodj” elvet követő magatartása miatt- a hazai kistermelők véleményét igazán összeszedetten tolmácsolni. A most izmosodó országos gazdaköröket például meg sem hívták a tárgyalásokra. Meggyőződésem, hogy a megoldást csakis a múlt és a jelen korrekt elemzése alapján lehet megtalálni. Az bizonyos, hogy az ágazat nem bír el újabb politikai viharokat. Többször hangoztattuk a kormánypártok és az ellenzék konszenzusán alapuló, sokat emlegetett nemzeti minimum megkötésének szükségességét, de - a koalíció magatartását látva - pesszimista vagyok a sikert illetően. Farkas Gabriella (MDNP): Amikor Hóm Gyula beterjesztette a gazdák tiltakozását kiváltó ominózus törvényeket, azonnal jeleztük, hogy a termelőket aránytalanul terhelő előírásokat nem szabadna bevezetni. A miniszterelnök most mégis úgy tesz, mintha ő akarná rendbe hozni azt, amit mások elpuskáztak. Ami a jövőt illeti: az EU-csatlakozás érdekében komplex vidékfejlesztési programra volna szükség, amelynek azonban csupán egy része az agrárium. Nem lehet ugyanis fenntartani azt az állapotot, hogy a vidék lakossága pusztán a mezőgazdaságból származó jövedelemre legyen utalva. Orosz Sándor (MSZP): Az események rávilágítottak arra, hogy múlhatatlanul szükség van a Nemzeti Agrárprogramra. A konfliktust ugyanis nem a kistermelők, hanem az agrárágazat problémái gerjesztették. Kiderült az is, hogy kielégítő tájékoztatás híján sokan nem ismerik a kormány szándékait és a vonatkozó törvények lényegét. Nyilvánvaló, hogy a feszültségek csak engedmények árán oldhatók fel, de bizonyos határokon nem lehet túlmenni. Nem adható föl a közteherviselés elve, s nem kaphatnak teret a fekete- gazdaság különféle formái. Ugyanakkor be kell látni, hogy az új szabályokra való átálláshoz idő szükséges, az esetleges további feszültségeket pedig nem gerjeszteni, hanem kerülni kell. Kertész Zoltán (SZDSZ): Belátjuk, hogy sokkszerűen hatott az adminisztrációhoz nem szokott kistermelőkre az őstermelői igazolvány bevezetéséről szóló rendelkezés, amit tetézett az adó- és tb-szabá- lyok változása. A demonstrálok követelésének csak egy része jogos, az indokolt kompromisszumos lépéseket a kabinet már nagyrészt megtette, s nyilván rugalmas lesz a továbbiakban is. Az agrárkamaráknak és a terméktanácsoknak azonban bizonyos önmérsékletet kellene tanúsítaniuk, nem beszélve néhány ellenzéki pártról, amelynek politikusai hívatlanul jelentek meg az útlezárások helyszínén. Elvük a régi: minél rosszabb, annál jobb...
