Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-04 / 29. szám
1997. február 4., kedd Hazai Körkép 5. oldal Udvaros, Hofi, Rost is rajta van a listán Jelöltek a halhatatlanságra Immár második alkalommal hirdetett szavazást az örökös tagság kitüntető cím odaítélésére a Magyar Televízió Rt. Stúdió ’97 szerkesztősége és a Petőfi rádió. A művészekből, neves közéleti személyiségekből álló bírálóbizottság az idén is hat-hat színészt, színésznőt és operaénekest ajánl a közönség figyelmébe. Közülük - a nézők szavazata alapján - kategóriánként hárman kerülhetnek a színházi és operakultúra halhatatlanjainak képzeletbeli társulatába. Az idei jelöltek névsorát tegnap sajtótájékoztatón ismertették. Az örökös tagság várományosai 1997-ben, a színésznők kategóriájában: Almási Éva, Galambos Erzsi, Lukács Margit, Molnár Piroska, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, a férfi színészek közül: Bessenyei Ferenc, Garas Dezső, Haumann Péter, Hofi Géza, Sinkovits Imre és Tordy Géza. Az opera területéről a zsűri Gregor József, Ilosfalvy Róbert, Kincses Veronika, Marton Éva, Polgár László és Rost Andrea énekművészt jelölte. A közönség minden kategóriában három-három nevet tüntethet fel a napilapokban megjelenő szavazólapokon, amelyeket levelezőlapra ragasztva március 21-ig kell eljuttatni a Magyar Televízió Stúdió ’97 szerkesztősége címére (1810 Budapest, Szabadság tér 17. „Örökös tagság”). A halhatatlanok lábnyomát április 5-én örökítik meg a Fővárosi Operett Színház előtt, a pesti Broadway-n. Szűrővizsgálatra elő is vezettethetnek Mindnyájunknak el kell menni? Az állam csupán életvédelmi és járványügyi kötelezettségét teljesítené, ha ismét kötelezővé tenné hazánkban a tüdő- szűrést - vélekedett a szakember, amikor megkérdeztük: mit szól a készülő jogszabályhoz? Az új egészségügyi törvény ugyanis egyebek mellett kimondaná: a 35-70 év közötti állampolgároknak évente egyszer meg kellene jelenniük a szűrőállomásokon. Sokan máris megfogalmazták azt az ellenvetést, hogy mindenkinek személyi joga annak eldöntése, vigyáz-e a saját egészségére, életére, vagy sem. Halmai Gábor alkotmányjogász szerint ez igaz. De az államnak is érvényesítenie kell kötelezettségeit, köztük azt, hogy polgárait megvédi a járványoktól - márpedig a tbc veszélyes fertőző betegség. Az életvédelmi kötelezettség akkor is jogi alapot szolgáltatna a kötelező szűrés elrendelésére, ha az adott súlyos betegség másokra nem terjedne át, de az egyént életveszélybe sodorhatná. Ugyanilyen meggondolás alapján utasította el az Alkotmánybíróság annak idején a biztonsági öv használata ellen tiltakozók beadványát. A szankciókról Halmai elmondta: ha a parlament megszavazza az új törvényt, a szűrések elbliccelőit akár elővezetéssel is rászoríthatják a vizsgálatra. (takács) Nyomozati jogkört kapnak a határőrök Több az embercsempész A jelek szerint tovább tart az a migrációs folyamat, amelyben tevékenyen megjelennek az embercsempész szervezetek - ezt Babos Albert ezredes, a Szombathelyi Határőr Igazgatóság igazgatója jelentette ki hétfőn tartott sajtótájékoztatóján. Amint mondta: idén már öt embercsempészt fogtak el, az elmúlt hónapban pedig 92 külföldivel szemben kellett intézkedni tiltott határátlépés kísérlete miatt. Főleg a volt Jugoszlávia utódállamainak polgáraiból álló 10-15 fős csoportok vágnak neki a zöldhatárnak. A magyar határőrségnek a határsértők zömét sikerül megállítaniuk, kisebb részét pedig az osztrák hatóságok fordítják vissza. Babos Albert cáfolta azokat az osztrák sajtóban is megjelent statisztikákat, amelyek a magyar határőrizeti szervek "lazaságát" bizonygatják. Az említett 92 határsértőből csak 18-20-at adtak át az osztrákok, a többieket a magyar oldalon fogták el. A határőrségről szóló törvénytervezetről - mely várhatóan március hónapban kerül az Országgyűlés elé - Babos Albert kifejtette: bíznak abban, hogy a hetedik éve formálódó, már kiforrottnak nevezhető jogszabály tovább viszi a határőrség átalakulásának folyamatát és bizonyos bűncselekményfajtáknál nyomozati jogkört is biztosít a határőrségnek, kiegészíti már meglévő hatósági jogköreit. Az ellenzék szerint az ország legmélyebb belpolitikai válságát éli Újra mozgásban a törvényhozás gépezete Egy újabb ellenfél - beiktatták Bánk Attila kisgazda-képviselőt Megkezdődött az 1994-ben választott Országgyűlés utolsó teljes munkaéve. A nyári szünetig tartó tavaszi ülésszak bővelkedik tennivalókban. Döntenek a képviselők olyan törvény- tervezetekről, amelyeket már tavaly elkezdtek tárgyalni (az épített környezet alakításáról, a műemlékvédelemről, a csődtörvény módosításáról, a zsidó kárpótlásról stb.) és nekivágnak számos új jogalkotási feladatnak. Ez utóbbiak között olyan fajsúlyú témák vannak, mint a társadalombiztosítás, az egészség- biztosítás és a nyugdíjrendszer. Dönteniük kell a honatyáknak arról is, hogy a már elfogadott alapelvek szerint elkészített új alkotmányszövegnek mi legyen a sorsa: megszülessék-e az új alkotmány vagy politikailag csendesebb időszakra halasszák ezt a munkát? Elkészült az összesítés a parlament tavalyi teljesítményéről is. 98 ülésnapon 783 óra telt tárgyalással, ebből 90 órát vettek el a napirenden kívüli felszólalások. Elfogadtak 75 új törvényt, 57 törvénymódosítást és 120 országgyűlési határozatot. Tegnap napirend előtt Pe- thö Iván (SZDSZ) méltatta a napokban elhunyt Solt Ottilia szerepét a demokratikus ellenzék küzdelmeiben. Raskó György (MDNP) és Dávid Ibolya (MDF) és sokan mások a Budapest Bank privatizációjával foglalkozott. Szóvá tették: hogyan fordulhatott elő, hogy egy privatizációs jogügylet kapcsán állami garancia van arra, hogy magánszemélyek milliárdokhoz juthassanak. Akar László pénzügyi FOTÓ: FEB/DiÓSI államtitkár kitartott amellett, hogy a bank eladása szükséges és hasznos volt. A napirend előtti felszólalások másik fő témája a vállalkozók tb-terheinek növekedése volt. Szájer József (Fidesz) egyenesen úgy fogalmazott, hogy az ország legmélyebb belpolitikai válságát éli meg, s ennek egyik eleme a másodállású kisvállalkozókat érintő tb-járulék emelése. Akar László az észrevételekre válaszolva elismerte, hogy van néhány pont, amit valóban felül kell vizsgálni, elsősorban a minimumjáradékkal kapcsolatban, de hangsúlyozta: ha egyes vállalkozók most négyszer annyi tb-t fizetnek, mint eddig, az csak annyit jelent, hogy most már ők is ugyanannyit fizetnek, mint a bérből élők. (simonffy) Zavarok az ápolási díjak körül, a járandóságot meg lehet fejelni Rosszul fognak a ceruzák I Sokan kényszerülnek arra, hogy tartósan beteg vagy fogyatékos családtagjaikat otthonukban ápolják. A hozzátartozó ellátása az esetek nagy részében olyan igénybevételt jelent, hogy fel kell adnia az illetőnek az állását. A kieső jövedelem pótlására - szociális támogatásként - ápolási díjért lehet folyamodni a helyi önkormányzatokhoz. Forgó Györgynétől, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetőjétől megtudtuk: gyakori probléma, hogy az önkormányzatoknál rosszul fognak a ceruzák, amikor kiszámolják ezt a járandóságot. Két tényezőnek van ugyanis fontos szerepe e támogatás összegének meghatározásában. Az egyik a beteg életkora, a másik pedig az, hogy tartós betegségről vagy súlyos fogyatékosságról van-e szó. Az állapot súlyosságát a háziorvos szakvéleménye igazolja. Ha a gondozásra szoruló 2 évesnél idősebb (felső korhatár nincs!) és súlyosan fogyatékos, illetve 2—18 éves korú tartósan beteg személy, akkor a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 100 százaléka - tehát jelenleg havi 11 500 forint - ápolási díj illeti meg a gondozó hozzátartozót. A 18 évesnél idősebb, tartósan betegek esetében az öregségi nyugdíjminimum 60 százaléka jár. Természetesen a nyugdíjminimum változásával összhangban emelkedik a szociális juttatás összege is. Mivel az ápolási díjat az állami támogatásként járó normatívából és az adott önkormányzat költségvetéséből fedezik, a helyi képviselő-testület a járandóságnál magasabb összeget is megállapíthat. Az ápolási díjból 6 százalékos nyugdíjjárulékot vonnak le, ezért a beteg mellett töltött idő később, a nyugdíj megállapításakor szolgálati időnek minősül. (-met) MSZP-munkabizottság. A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja öttagú munkabizottságot állított fel a frakcióban végrehajtandó személyi és szervezeti változtatások előkészítésére. A csoportnak február végéig kell kimunkálnia javaslatait. tlj bírói egyesület. Megalakult tegnap a Munkaügyi Bírák Országos Egyesülete, melynek elnöke Radnay József, a Legfelsőbb Bíróság Kollégiumának vezetője lett. Az egyesület egyebek közt a munkaügyi bíróságok szervezeti elkülönülését szorgalmazza. FKGP: nincs ellentét. A kisgazdafrakció tegnapi ülésén kiderült, hogy semmilyen ellentét nincs Torgyán József és G. Nagyné Maczó Ágnes között - közölte a tanácskozást követően Lányi Zsolt szóvivő. Az SZDSZ a Tocsik-ügyről. Az SZDSZ-frakció tegnapi ülése után Horn Gábor országgyűlési képviselő, a párt ügyvivői testületének tagja úgy nyilatkozott, hogy a Tocsik-üggyel kapcsolatos hétvégi kiszivárogtatás megnehezíti a bizottság munkáját. Véleménye szerint az ügy hátterében politikai játszmák állnak, és egyesek minél nagyobb politikai botrány kialakítására törekednek. Fegyvertolvaj tiszt. A hét végén őrizetbe vettek Budapesten egy határőrtisztet lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűncselekményének alapos gyanúja miatt. Több olyan géppisztolyt és pisztolyt találtak nála, amelyek a budapesti Ady- ligeti laktanyából tűntek el. Bertha Bulcsu temetése február 5-én, szerdán 13 órakor lesz a Farkasréti temetőben. A József Attila-díjas író hosszan tartó súlyos betegség után január 19-én hunyt el. Fizet az IFOR. Remélhetően felgyorsul az amerikai hadsereg által okozott károk kifizetése, ugyanis a Honvédelmi Minisztériumban ezentúl többen fo- galkoznak az ügyek intézésével. A jelzések alapján várhatóan kéthetenként harmincnegyven károsult ügyében küldik el a jegyzéket és utalják át a kártalanítási összeget a hivatalhoz. A károsultak február első hetétől a Közigazgatási Hivatalban vehetik fel az amerikai hadsereg és a Honvédelmi Minisztérium által közösen megállapított összeget. Eddig hatszázötvenen igényelték költségeik megtérítését az amerikai hadsereg gépjárművei által közvetve okozott épülétkárok helyreállításához. Aki elégedetlen a kártérítés megítélt összegével, panaszával bírósághoz fordulhat. Lucerna, amely „kiszívja” a talajból a szennyező nehézfémeket Keresik a környezet zöld doktorait Lehet, hogy hamarosan bizonyos növényfajták lesznek a legerősebb ütőkártyáink a környezeti ártalmak elleni küzdelemben. A tudomány műhelyeiben ugyanis világszerte intenzíven kutatják a tudósok a fák, virágok és a növényvilág más tagjainak sajátos képességeit, amelyekkel csökkenteni vagy éppen semlegesíteni tudják az ártalmas és káros külső hatásokat. Hazánkban a Budapesti Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem és az MTA Szegedi Biológiai Központja közösen dolgozik ilyen jellegű kísérleteken. Ezek eredményéről dr. Horváth Gábort, a budapesti intézmény növényélettani tanszékének vezetőjét kérdeztük.- A természet e csodálatos alkotásai olyan fejlett védekező mechanizmussal rendelkeznek, hogy a növényi élet a sarkkörön túl ugyanúgy megtalálható, mint a legforróbb sivatagok centrumában. A hazai kutatások lényege éppen az, hogy biotechnológiai módszerekkel igyekszünk tovább fokozni e képességüket. Oly módon, hogy az emberekben és az állatokban egyaránt meglévő, védelmi funkciót ellátó fehérjék örökítő anyagát génsebészeti eljárással juttatjuk be a növényi szervezetbe. A tapasztalatok biztatóak. Ma már léteznek például olyan lucemafélék, amelyeknek gyökere - a génsebészeti beavatkozás nyomán - képes magába szívni és megkötni a talajban lévő szennyező nehézfémeket, így föld feletti része minden további nélkül hasznosítható állati takarmányként, gyökerei pedig a kiszántás után, a felvett szennyező anyagokkal együtt elégethetők. A további kutatások már a fás növények védekezőképességének növelését célozzák. Ha ugyanis ezen a téren sikerül eredményt elérni, az új erdőtelepítések révén sok szennyezett ipari terület újra hasznosítha- tóvá válik, ráadásul a környezet zöld doktorai csökkentik a légkör kén-dioxid-, nitrogén- dioxid- és ózonszennyeződését is. Németh Zsuzsa Fiatalodik a kert. Rendezési terv van rá, hogy újra az ország büszkesége legyen a Fővárosi Állat- és Növénykert. A több száz növényritkaságnak otthont adó pálmaház felújítása két éve kezdődött meg, és a félmilliárdos munka hamarosan befejeződik, fotó: feb/diósi imre
