Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-04 / 29. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Diákköszöntő Megyénk iskoláiban ezekben a napokban tűzték fel tanáraik és az alsóbb évfolyam tanulói, hallgatói a szülők, családtagok, barátok jelenlétében a végzős diákok szalagjait. léggömbjei nem biztos, hogy mindig és egyfolytában épek maradnak. Sőt szétpukkadhatnak. De nekünk már nem is ez jelenti a világot. Azok a dolgok, amelyek eddig jelen„... és egyszer véget ér a lázas ifjúság” - énekelték a napokban Máté Péter „örökzöld” dalát, a Salgótarjáni Madách Imre Gimnázium negyedikes diákjai. fotó: g. sz. l. Köszöntsük együtt megyénk valamennyi általános iskolai, közép- és felsőfokú tanulmányait befejező diákját egy szalagavatón elhangzott köszöntő gondolataival. Szalagavatóra Most mi vagyunk azok, akikre mindenki figyel, akik mellére feltüzik a zöld szalagot. A szalagot, amely jelzi, s mindenki számára láthatóvá teszi, hogy tanulmányaink végéhez közeledünk. Fordulópont ez az életünkben - egy új fejezet. Úgy gondolom, hogy azt, amit most érzünk, legszebben talán Agai Agnes verse fejezi ki: „Múltkor azt álmodtam, hogy léggömbök nyílnak a fűben. Leszakítottam őket és elpukkadtak. Sírtam. De színes könnyeket.” Ez hát a dolog lényege. Mármint a felnőttségé. A költő sajátos nyelvén így mondja ki azt a szót, hogy: „felnőttem”. Felnőttem - azt az állapotot jelöli, amikor az álmaim tősek voltak, ezután jelentéktelenekké válnak és fontosabb - s mindenesetre más - dolgok veszik át a helyüket. Már tudom, hogy felnőttem, de azért érzem, hogy belül ugyanaz maradtam: attól én bárhol és bármikor sírhatok színes könnyeket! Ez a lehetőség ezután is mindig az enyém marad. Mert mássá vált a világ körülöttem, de nekem nem kell a világhoz teljesen igazodnom. S neked sem kell a világhoz igazodnod! Amíg így élhetünk, addig nem lesz semmi baj. Ezért vigyázz magadra! Vigyázz magunkra! Vigyázz arra, amit megtanultál! Mindez kellett, s kell ahhoz, hogy most, a szalagavatódon kimondhasd a szót: felnőttem! S erre ismét nincsen találóbb gondolat, mint Ágai Ágnes verse: „Ha nagy leszek, állatiskolákat nyitok. Megtanítom őket mindenre: írni, olvasni, számolni. És arra, hogy ne egyék meg egymást. Még ha megnőnek, akkor sem!" Szűcs Dóra Közalapítvány az értelmiségi réteg utánpótlásáért Ösztöndíj fiataloknak Tehetségek támogatására, az értelmiség utánpótlására, tanulmányi eredmények elismerésére és nehéz körülmények között élő gyermekek támogatására hozta létre Salgótarján a „Salgótarján Jövőjéért Közalapítványt”. Az alapítvány most ösztöndíjpályázatot hirdet felsőfokú tanulmányaikat folytató fiatalok számára. A féléves ösztöndíj legkisebb összege havonta 5000 forint. A pályázatot adatlapon (melyet a városháza humánpolitikai irodáján lehet beszerezni) lehet benyújtani zárt borítékban február 15-éig az alábbi címre: Bihary Lajos, Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Humánpolitikai Irodája. Meghurcolt emberek - Kifosztott kolostorok - Elveszett műkincsek Feloszlatott szerzetesrendek Nem én beszélek, hanem a dokumentumok - mondja Galcsik Zsolt, aki a Szerzetesrendek feloszlatása Nógrád megyében című könyvével a katolikus egyház szétzúzására tett kísérletek, a szerzetesek elhurcolásának, a működési engedélyek megvonásának, a rendházak kifosztásának stációit tárja az olvasó elé. A szécsényi Galcsik Zsolt hely- történeti kutató és levéltáros. Még harmincéves sincs, de a Szécsényi Hírmondó éveken át történő életben tartásával, szerkesztésével, az egyesült államokbeli publikációival, a Páli Szent Vincéről elnevezett szécsényi irgalmasnővérek hármas intézményéről írt könyvével, egyházi vonatkozású művek reprint kiadásával lassan önmaga is a helytörténeti kutatás tárgyát képezheti. Legújabb műve olyan titkos dokumentumokat hoz nyilvánosságra, melyekhez korábban kutatók is alig férhettek hozzá.-Galcsik műve elsősorban az igen gondos anyaggyűjtés miatt az egyik legértékesebb alkotása a magyar szerzetes- rendek feloszlatásával foglalkozó irodalomnak. Roppant érdekes és nagyra becsülendő könyv, mivel a Nógrád megyében lévő és feloszlatásra kerülő rendek és kolostoraik tekintetében nemcsak a megszüntetéssel kapcsolatos intézkedéseket és azok végrehajtását közli, hanem közzéteszi az elvett rendházakban talált anyagi javak, így a bútorok, személyi használati tárgyak, élelmiszerek, állatállomány, gazdasági eszközök és egyéb ingóságok mellett az egyházi felszerelések és kultúrkincsek (festmények, szobrok stb.) leltárát is. Ugyanakkor röviden ismerteti az illető rendház történetét. A leltárak közlése által még alaposabb képet nyerhetünk arról a társadalmilag is kimondhatatlanul hasznos munkáról, amelyet az utcára dobott szerzetesek végeztek. Megtudjuk továbbá, hogy a feloszlatás és a lefoglalt javak kezelése során mennyi - főleg kultúrérték - kallódott el, vagy ment tönkre - értékeli a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség kiadásában a közelmúltban megjelent könyvet a téma jó ismerője, P. Dr. Szántó Konrád OFM, ferences egyháztörténész.- Mi történt valójában a szerzetesrendekkel a címben is jelzett 1950-es esztendőben? - kérdem a szerzőt, aki évek hosszú sorát szentelte ennek a műnek.- Ebben az évben indult meg a dunántúli, elsősorban a jugoszláv határ közelében élő szerzetesek internálása. Lu- dányhalásziba például 150 apácát költöztettek, s néhány hónappal később a megyénkbeli szerzeteseket internálták. A balassagyarmati kórházi nővérek például Budapestre kerültek, ugyanígy a fővárosi szerzetesek a pásztói ciszterciekhez kerültek. A cél világos volt: megfélemlítés, bizonytalanságban tartás. Ez a folyamat valójában már 1948-ban, Mindszenty bíboros bebörtönzésével elkezdődött.- Milyen indokkal történtek a kitelepítések?- A mondvacsinált okok olyanok voltak, mint a nemzet- biztonság veszélyeztetése, vagy a valutával való üzérkedés. Olyan légkört teremtett az akkori hatalom, melyben a püspöki kar vezetésére Rákosi-Ká- dár-Darvas rákényszeríthette a politikáját. Arra való hivatkozással, hogy a szociális ügyeket az állam irányítja, s az oktatás is állami feladat, gyakorlatilag deklarálni tudták, hogy nincs szükség a szerzetesrendekre. 1950 szeptemberében a püspöki kar a hatalommal csúfos egyezséget kötött, melynek révén 1951-ben létrejöhetett az Állami Egyházügyi Hivatal. Ez pedig az összes felekezetet az irányítása alá vonta. Létrejöttek a békepapi bizottságok, s szolgálatba álltak azok a papok, akik már a hatalmat voltak kénytelenek képviselni.- Megyénkben hol, és milyen rendek estek áldozatul ezen intézkedéseknek?- Balassagyarmaton a sza- lézi rendház, a ferences szegénygondozó nővérek, a Páli Szent Vincéről elnevezett irgalmasnővérek (ők teljesítettek szolgálatot a kórházban). Továbbá a szintén Páli Szent Vincéről elnevezett szatmári irgalmasnővérek, mely tanítói rend volt. Ludányhalásziban a ferences szegénygondozó nővérek, kiknek tartományi- és novícius- háza volt itt. Mátraverebély- Szentkúton a ferences kolostor és lakói, Pásztón a ciszterci rend és a szent keresztről nevezett kórházi irgalmasnővérek. Salgótarjánban a ferences kolostor és a ferences szegénygondozó nővérek, Szécsényben pedig a ferences kolostor szerzetesei, a ferences szegénygondozó nővérek, valamint a Páli Szent Vince irgalmasnővérek tanítói rendje.- Milyen értékek vesztek el akkoriban? Tisztában lévén azzal, hogy az erkölcsi veszteséget, egy társadalmi rend szétzúzását nem lehet számszerűsíteni.-Akkoriban napvilágot láttak olyan újságcikkek, hogy: Páter Ammand házfőnök és a kulákok hiába kötöttek szövetséget Szécsényben! Ezek az írások azt sugallták, hogy itt műkincseket vittek el a szerzetesek. A leltárakból azonban kiderül, a rendek valójában szegények voltak. Az arany többnyire csak aranyozott szentségi tárgyakat jelentett, a nagy értékű festmények mind szentképek vagy vallásos témájú képek voltak. Az állam előszeretettel kutatta a muzeális értékű könyveket is. Szécsény szerzetesi közössége ebből értékes darabokkal rendelkezett.-Mi lett -a sorsa a műkincseknek, s a nagy értékű könyveknek?- A nyolcezer kötetes könyvtárat, s az itt őrzött levéltári anyagot lefoglalták. Egy részét a Palóc Múzeum vette át, ezeket ’89-ben visszaadták az időközben visszatelepült szerzeteseknek. A festmények felkutatása még ma is tart. A kolostor könyvtárát 1951-ben a debreceni tájraktárba vitték. Az északi régió feloszlatott szerzetesi rendjeinek, egyleteknek, főúri könyvtárainak anyagát itt őrizték meglehetősen mostoha körülmények közt. Egészen 1968-ig, amikor az Országos Széchenyi Könyvtár szétosztotta azokat - mint fölös példányokat - országszerte. Szécsény esetében egy XV. századból való Ciceró-kódex, 1485-ből származó ősnyomtatvány, egy herbárium is így került el. À századelőn még 63 minervát tartottak itt nyilván. Ma a muzeális értékű, nemzeti kincsnek számító ősnyomtatványokból mindössze négy van a kolostor gyűjteményében. A nyolcezer kötetből pedig 3-400 könyvet kapott vissza a szécsényi rend.- Mi lesz a könyvének folytatása?- Mikor elkészültem ezzel a gyűjtéssel, akkor láttam, mi mindent kellene még felkutatni. Eltűnt dokumentumokat, eltűnt embereket ebből a sötét korból. Ha sikerül az ország minden megyéjében elkészíteni ezt a leltárt, akkor talán segítséget adhatunk ahhoz, hogy helyükre kerülhessenek az értékek. Tarnóczi László Programok Salgótarján várossá nyilvánítása 75. évfordulójának tiszteletére Tűzijáték nélküli „születésnap” 1997 jeles évforduló Salgótarján történetében, hiszen a település első, oklevélben történő említésének 750. és várossá nyilvánításának 75. évfordulója kapcsolódik hozzá. A nógrádi megyeszékhely ennek szellemében ünnepel. A szándékban részt vállalnak a városban működő kulturális, közművelődési és oktatási intézmények, kutatók, szakmai műhelyek, civil szervezetek, s természetesen a lakosság. Az évfordulóra három olyan történelmi kiadvány jelent meg, amely régi adóssága a városnak saját történelmi múltja felé. Elkészült a nógrádi megye- székhelyet bemutató városfilm is, melynek Salgótarján jól felkészült filmese, Kovács Bodor Sándor az alkotója. Az év hátralévő ünnepi eseményei közül februárban rendezik a Bóna Kovács Károly műveiből készült kiállítás a Balassi Bálint Könyvtárban. Márciusban a Domyay Béla Általános Iskola és a Bátki József Általános Iskola névadója, áprilisban pedig a tavaszi tárlat és a tavaszi fesztivál sokszínű programjai szerepelnek az ünnepi naptárban. Októberben regionális várostörténeti konferencia színhelye lesz a Nógrádi Történeti Múzeum, Salgótarjánból elszármazott művészek kiállítását rendezik meg a József Attila Művelődési Központban, ünnepi hangversenyt tartanak a város zeneiskolájában, és vendégkiállításon vesz részt a város Besztercebányán, „Mikszáth szlovákiai kapcsolatai” címmel. Érdekesnek ígérkezik, novemberben, a kárpát-medencei mesemondóverseny, amelynek az Illyés Gyuláné Általános Iskola, valamint a József Attila Művelődési Központ lesz a színhelye. B. M. Eddig háromszázan kértek őstermelői igazolványt - Még tízszer ennyit várnak Bosszantó agrárkérdések Megyénk mezőgazdasági termelőit, őstermelőit élénken foglalkoztatja az adózással kapcsolatos új követelmény, szeretnének tisztán látni, tudni, hogy a felkínált lehetőségek közül számukra melyik a legelőnyösebb. Az őstermelői igazolvány kiváltásával kapcsolatos feladatokat a Nógrád Megyei Agrárkamara bonyolítja le gazdajegyzői hálózatán keresztül. A kezdeti időszakról, az őstermelőket érintő kérdésekről, gondokról, a kamara segítéséről kérdeztük dr. Radván Mihályt, az agrárkamara vezető gazdajegyzőjét.- Milyen az érdeklődés az igazolványok iránt?-Az eltelt egy hónap alatt csaknem háromszáz őstermelői igazolványt adtak ki gazdajegyző kollégáim, elsősorban azoknak, akik mindennap a piacon árulnak, folyamatosan értékesítenek. Többek között tejtermelőknek, méhészeknek. Májusban, júniusban jelentkeznek majd a növénytermesztők és a kertészek. A törvényben előírt június 30-ai kiváltási határidőig háromezer őstermelőre számítunk, bár nagyon nehéz megbecsülni, hogy a családon belül hányán váltanak ki igazolványt.-Melyek azok a kérdések, amelyek legjobban foglalkoztatják az őstermelőket?- Hogy az adózás szempontjából melyik lehetőséget válasszak. Minden gazdaságnál, társaságnál más és más szempontokat kell figyelembe venni. Például, hogy milyen a termelés nagysága. 250 ezer forintig ugyanis a bevétel adómentes! Erről még adóbevallást sem kell adni, csak a bizonylatokat kell megszerezni. 3 millió forint bevételig kétféle adózási módszer között lehet választani: - az egyik a tételes, a másik az átalány.- Ön gazdálkodóként melyiket választaná?- Számomra az idén, mivel a választás egy évre szól, a tételes költségelszámolás lenne az előnyös. A döntés előtt érdemes alaposan kikérdezni a gazdajegyzőket, vagy más hozzáértő szakembereket, a hasonló cipőben járó gazdatársakat.-Mi bosszantja, bizonytalanba a gazdákat?- A társadalombiztosítási járulékfizetéssel kapcsolatos ellentmondó megnyilvánulások, nyilatkozatok, főleg a különböző beosztásokban dolgozó politikusok részéről. A valóság, hogy akinek eddig is volt betegkártyája, vagyis biztosított, annak ezután sem kell tb-járu- lékot fizetni. Az új rendelkezés a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozókat érinti, nem vonatkozik az őstermelőkre.- Mikorra szűnnek meg a jogos kételyek, aggályok?- Reméljük, a közeljövőben az illetékesek tisztázzák a félreértéseket.-A gazdajegyzői hálózaton Dr. Radván Mihály keresztül nyújtott konkrét segítség, támogatás, mennyiben növeli az agrárkamara tekintélyét?- Ezt elsősorban a termelőktől lenne érdemes megkérdezni. Úgy gondolom, hogy az eddig nyújtott szaktanácsadás előbb- utóbb elismerést vált ki az agrártermelőkből, tagságunkból, ha jól elvégezzük állandó feladatainkat.- Kapcsolódva előbbi gondolatának befejező részéhez, kérdem: mit tesznek elismertségük növelése érdekében?- A Magyar Agrárkamara és megyei szervezetei közérthető szakmai ismereteket, írásos tájékoztatókat juttatnak a termelőkhöz. Az elmúlt évek kedvező gyakorlatának megfelelően, ez évben is 5 körzetben (Salgótarján, Balassagyarmat, Rétság, Szécsény, Pásztó) megtartjuk az agrártermelők tanácskozását, ahol számot adunk eddigi munkánkról, elképzeléseinkről, az adózásról, a szakhatóságok által előírt követelményekről, termeltetési, termelési, piaci információkról, szak- tanácsadásról. V. K.