Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-21 / 44. szám

4. oldal Gazdaság 1997. február 21., péntek Életrevalóságát bizonyította a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. Segíts magadon, a kormány is megsegít A kormány február 13-ai ülésének utolsó napirendi pont­jaként a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. 430 millió forintos tartozását a kormány az ÁPV Rt. javaslata alapján adós­ság-konszolidációs támogatás formájában rendezte. Ezzel a döntéssel befejeződött egy vállalati vezetőkből, miniszté­riumi privatizációs és bankszakemberekből álló csoport, valamint egy parlamenti képviselő szoros összefogásával vívott küzdelem. Klárik Attila targoncás és Oláh Attila dobkezelő a horganyzóban Az esemény hátteréről, illetve az rt. jövőjéről Nógrád megye I. számú - Salgótarján és kör- * nyéke - választókerületének országgyűlési képviselőjét, Boldvai Lászlót kérdeztük.-Képviselő úr, az érintett acélgyáriak mondják, hogy ön rengeteget talpalt addig, amíg ez az eredmény megszületett.- Kétségtelen, hogy nem volt egyszerű dolog minden érdekelt, döntésképes sze­mélyt összehozni „az ügy ér­dekében”, de az eredmény ko­rántsem csak a saját érdemem. Úgy gondolom, csapat­munka volt a javából, s min­denki kivette belőle derekasan a részét. Ki kell viszont emelni közülük az üzem dolgozóit és vezetőit, mert mi ugyan intéz­hettünk volna bárhol bármit, ha ők nem úgy dolgoznak, ahogyan évek óta tették. Em­lékszem, éppen a Nógrád Me­gyei Hírlapnak nyilatkoztam a képviselővé választásomat kö­vetően, hogy én nagyon szíve­sen segítek bármikor bárkinek, de az „életrevalóságukat” ne­kik kell bizonyítaniuk.- Az acélgyár viszont így dolgozott.- Kezdjük az elején. A rendszerváltozás során a ma­gyar acélipar az alapjaiban rendült meg. Salgótarjánban - a Borsod-vidéki régió vasgyár­tási helyzetének függvényé­ben, 1989-től egyre csökkent a termelés és 1992-93 között a gyár már felszámolás- és csődközeli állapotba került. Fizetési kötelezettségei több mint egymilliárd forintot tettek ki. A társaság vezetése még időben érzékelte, hogy nagyon sürgősen változtatnia kell az eddigi gyakorlaton, de azt is tudta, hogy saját erőből nem képes talpra állni. Ugyanakkor jó esélyük volt erre, mivel si­került megőrizniük a fontos piacokat és továbbra is ver­senyképes termékeket gyártot­tak. A társaság még 1993 elején elkészítette reorganizációs programját, amelynek lényege az volt, hogy egyrészt a jelen­tős tartozásaikat radikálisan rendezni kell, másrészt pedig a működőképességüket minden­képpen biztosítani tudják. Az 1993-as mélyponthoz képest mostanára a mennyi­ségi termelésük 1,7-szeresére, a nettó árbevétel 2,5-szeresére emelkedett. A létszámgazdál­kodás területén 28 százalékos ésszerű csökkenést értek el, a termelékenység 3,4-szeresére nőtt, és az adózás előtti ered­ményük - hosszú évek óta elő­ször - várhatóan pozitív lesz. A Pénzügyminisztérium, il­letve a legnagyobb hitelező MHB Rt., valamint az ÁV Rt., majd az ÁPV Rt. együttműkö­dése révén, a Takarékbank be­vonásával részben átütemezési és kamatelengedési, másrészt pedig veszteségpótló, támoga­tási és jelentős forgóeszközhi­tel-nyújtási lépésre került sor. Ennek is betudható, hogy a társaság reorganizációja sike­resen halad előre. A jelenlegi négyszázharmincmillió forint adós-konszolidációs hiteltar­tozás rendezése pedig meg­szabadította a részvénytársa­ságot a versenyképességét meghatározóan befolyásoló „kölönctől”.-A kormány a költségvetés terhére rendezte ezt a közel félmilliárdnyi összeget?- Nem, hanem az ez évi pri­vatizációs bevétel terhére. El­készült ugyanis a társaság 2001-ig szóló hosszú távú üz­leti terve, amely részben igen kemény pénzügyi garanciákat tartalmaz, másrészt pedig olyan jelentős fejlesztést indít el még az idén, mint például az alakos profilok hideghenger­lése. Mindezek erősen valószínű­sítik azt a megállapítást, hogy az adósság-konszolidációs tar­tozásrendezés egy minden te­kintetben kiegyensúlyozott társaság értékesítésének kez­detét jelentheti majd, kedvező nagyságrendű privatizációs árbevétellel számolva. Tehát a most kiadott összeg többszö­röse térülhet meg rövid időn belül. A legjelentősebb dolog vi­szont, hogy egy tradicionális iparág Nógrádban talpon tu­dott maradni, sőt megújult. Az acélgyár ezután is termel, a dolgozók értelmes munkát tudnak végezni és fizetést tud­nak hazavinni a családjuknak. Nem növelik a munkanélkü­liek - szerencsére az utóbbi hónapokban csökkenő- szá­mát, s az acélgyári munkás ezután is létező fogalom ma­rad! S ez is nagyon fontos. G. Szűcs László Kártya lesz a munkakönyvből Öt év szünet után - ha nem is a régi formájában - visz- szatér a munkakönyv. A Munkaügyi Minisztérium szakembere óvatosan hoz­záteszi: az erről szóló kor­mány-előterjesztés még két hónapot várat magára. Ez idő alatt kell a megfelelő adatfeldolgozási módot és a legalkalmasabb formát megta­lálni. Szan’as Sándort, a tárca informatikai főosztályának ve­zetőjét kérdeztük.- Kik szorgalmazzák a mun­kakönyv visszaállítását?- A munkavállalók azért tart­ják fontosnak, mert a munkálta­tók nem regisztrálják őket munkahelyükön. Emiatt csök­ken a nyugdíjalapjuk. A mun­káltatók az egymás közti ver­seny tisztességesebbé tétele ér­dekében tartanák célszerűnek, ha a munkavállaló rendelkezne valamilyen igazolással. Amíg a feketemunkával olcsóbban le­het ugyanazt megtermeltetni, addig nem azonosak a piaci fel­tételek. A kormányzat helyzetét is megkönnyítené a nyilvántartás valamilyen formája, hiszen így könnyebb lenne az államnak el­látnia ellenőrző funkcióját. Ugyanakkor a munkakönyv közokiratként régen is csupán másodlagos volt.- Milyen lesz a jövő munka­könyvé?- Erről még nincs végleges döntés. Tavaly az ÉT-n szüle­tett egy írásos állásfoglalás, amelyben az érintettek kinyil­vánították azt, hogy szükség van valamilyen dokumentumra. Függőben maradt a formája és az előállításához szükséges költségek felkutatásának mód­ja­1996 nyarán a MŰM javasla­tot tett arra, hogy a végső forma kialakításáig tartó átmeneti időre vezessenek be egy ideig­lenes munkakönyvét. Ehhez azonban ki kell építeni azt a központi adatbázist, ahol nyil­vántartanák a dolgozók adatait.- Szóba került a személyiségi jogok sérelme is. Mit tartal­mazhat, s mit nem az önök által elképzelt munkakönyv?- Szerintünk ez egy TAJ-kár- tyához hasonló azonosító lenne, amelyen a munkavállaló mun­kahelye, születési helye, idő­pontja, lakcíme s az anyja neve szerepelhetne. A munkáltató adná ki a sor­számozott kártyát, amelyet a munkaviszony megszűntekor a munkavállalóknak le kellene adniuk. (szalóky) Az Érdekegyeztető Tanács a nyugdíjkoncepcióról Egyetértés az elutasításban Kidolgozatlan és számítások­kal nem kellően alátámasztott a kormány javaslata a nyug­díjrendszer reformjáról - ál­lították egybehangzóan a munkavállalók és a munkaa­dók képviselői az ÉT gazda­sági bizottságának ülésén. A munkavállalók és a mun­kaadók egyaránt kifogásolták, hogy a tőkefedezeti pillér létre­hozása nem biztosít friss tőkét a gazdaság számára, csak költsé­ges módon átcsoportosítja a megtakarításokat. À Pénzügy­minisztérium szakemberei vi­szont arra hívták fel a figyel­met, hogy hosszú távon a tőke- fedezeti pillér mindenképpen pozitív hozamokat biztosít. Ráfizet, aki sertést tart Az országban tavaly 6,5 mil­lió vágósertés volt, ebből a Vágóállat és Hústermékta­nácshoz tartozó feldolgozó vállalatok 3,3 milliót vásárol­tak fel. Ez a mennyiség kö­rülbelül fele-fele arányban került hazai értékesítésre il­letve exportra. A sertéshúsex­portból származó bevétel meghaladta a 300 millió dol­lárt - hangzott el a többi kö­zött a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetsége (MOSZ) ser­tésválasztmányának csütör­töki ülésén. A tenyésztők elégedetlen­ségüknek adtak hangot a ta­karmányár negyvenszázalé­kos emelkedése, valamint az alacsony, és erősen - 128 és 230 forint között - ingadozó felvásárlási árak miatt. Ez utóbbiakat befolyásolja a cé­gek regionális elhelyezkedése is: a dunántúli feldolgozó vál­lalatok például magasabb fel- vásárlási árat fizettek, mint az alföldiek. A termelők azt mondják, ha a közgazdasági szabályozók nem változnak, az idén is ráfizetnek a sertés- tartásra. Az országos választmány tárgyalt az 1997. évi irány­árakról is. Két tervezet is szü­letett. Az első változat 15 szá­zalékos takarmányár-emelke­déssel kalkulálva kilónként 267,5 forintot javasolt, a má­sik pedig 10 százalékos táp­drágulást feltételezve 258 fo­rintot tart reálisnak. (ri-gi) A Budapesti Árutőzsde hírei • A keddi tőzsdenapon az óbúza árai tovább estek, az új termés árai szilárdul­tak. Az ókukorica határidői, valamint az új termés és utáni hónapok szilárdultak. A takarmánybúza szintén szilárdul. Az árpa ó és új határidői markáns besszbe vannak. A márciusi napraforgóért csak 33 200 Ft/t-át ígérnek, az őszi határ­időkre nem volt vevő. • Élénk forgalom volt a sertés őszi nyitott határidőiben, megnyílt az EU vágó­sertés fi. augusztusi határideje 234,00 Ft/kg-on. Áru/Hó Elszámolóár Kukorica (Ft/t) Március 17 820 Október 17 800 Étkezési búza (FtA) Március 24 380 Július 19 000 Takarmánybúza (Ft/t) Március 23 600 Takarmányárpa (FtA) Március 26 560 Napraforgó (Ft/t) Október 42100 EU-vágósertés I. (Ft/kg) Március 216,00 EU-vágósertés II. (Ft/kg) Március 208,00 Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv 17 700-18 300 17 700-17 820 18 000-18 200 17 500-17 820 17 400 24 200-24 400 18 700-18 750 23 600 24 250-25 000 19 000-19 400 23 600-24 000 24 250-24 400 23 600 26 160 26 160-26 560 26 160-26 960 214.00- 216,00 216,00-222,00 216,00 200.00- 203,00 204,00-208,00 Ballai Pál BÁT-tözsdetag Törvényjavaslat a földtulajdonról Az agrártárca a földvásárlás korlátainak feloldását javasolja A hatályos törvényi szabályozás szerint ma Magyarországon csak belföldi természetes személy juthat termőföld-tulajdon­hoz. Az agrártárca kormányzati egyeztetés alatt álló törvény- javaslata azonban lehetővé tenné a hazai jogi személyiségű vál­lalkozások számára is a földszerzést. A javaslat belpolitikai vi­hart válthat ki és nemzetközi viták előidézője is lehet. A gazdasági átalakulás kezdeti időszakában - az azóta is sokat vitatott földtörvény megszüle­tése előtt - a magánszemélyek minden megkötés nélkül adhat­ták és vehették egymás között a termőföldeket. Azóta igen szi­gorúan szabályozza a törvény a földvásárlást. Programjának megfelelően ezen akar most változtatni a kormány, s egyúttal igyekszik hozzáigazítani a jogi előíráso­kat az európai gyakorlathoz is. A Földművelési Minisztérium törvényjavaslatának elfogadása esetén lehetővé tenné a ha­zánkban bejegyzett jogi szemé­lyiségű vállalatok termőföld- szerzését is. Bár a törvényjavaslat, amennyiben a parlament elé ke­rül, belpolitikai viharokat fog kavarni, az sem mellékes kér­dés, vajon az miként illeszthető be a nemzetközi jogi kötele­zettségeink rendszerébe. A szakértők felhívják a fi­gyelmet arra, hogy noha az Eu­rópai Unión belül a föld adás­vételének liberalizációja nem központi kérdés, a Magyaror­szág által is aláírt OECD-do- kumentum tiltja a kül- és bel­földi gazdasági szereplők kö­zötti megkülönböztetést. Ezzel nyilvánvalóan ütközne a terve­zet azon pontja, amely különb­séget kíván tenni a belföldön, illetve a többi OECD-tagállam- ban bejegyzett vállalkozások között. Ha viszont teljesen liberali­zálná a parlament a termőföl­dek forgalmát, könnyen előfor­dulhat, hogy hazánk a nemzet­közi földspekuláció központ­jává válik, tekintve, hogy Nyu- gat-Európában éppen a hazai árak tízszeresét kérik el egy- egy hektár jó minőségű termő­földért. (T. J.) Jövedelmező üzlet a sportszeretet Az I. Nemzetközi Sportmarketing Konferencia szervezői nagy feladatra vállalkoznak: egy asztalhoz ültetni a sport és az üzlet képviselőit. Ez nem könnyű, bár mindkét fél elismeri, hogy sok a közös érdek, nagy az egymásrautaltság. A konferenciára, amelyet már­cius 16-18-án a budapesti Hé- lia Szállóban rendeznek meg, neves előadókat hívtak meg. Felszólal többek között az IAÁF (Nemzetközi Atlétikai Szövetség), az FC Celtic, va­lamint az FC Barcelona egy- egy marketingszakembere, míg a hazai színeket többek között Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke képviseli.- Mennyi szponzori pénz van jelenleg a magyar sportban - kérdeztük dr. Takács Ildikót, a Reklám Világszövetség Ma­gyar Tagozatának elnökét, a rendezvény egyik házigazdáját.- Ezzel kapcsolatban most készítünk egy felmérést, mert mi is szeretnénk tudni. Megle­hetősen eltérőek ugyanis az erre vonatkozó számadatok, s megítélésünk szerint valahol félúton van az igazság.-Egyéneket vagy egyesüle­teket, esetleg szövetségeket vagy rendezvényeket támogat­nak szívesebben a vállalkozók?- A világszínvonalú sporto­lókkal egyéni szerződéseket kötnék, de egyre gyakoribb a rendezvényszponzorálás és a sportágak támogatása is. Ez a gazdasági szereplők részéről tisztán üzleti befektetés, tehát azt nézik, mi hoz nekik több hasznot, nagyobb ismertséget.- Mi a szokás külföldön?-A fejlett nyugati államok­ban a sportági szakszövetsége­ket, illetve a klubokat támogat­ják. A klubok a játékosneve­lésre kapják a legtöbb pénzt.- Mi a helyzet a vidéki egye­sületekkel?- A vidéki csapatok nincse­nek hátrányban szponzorálás szempontjából a fővárosiakkal szemben. Az ipari vállalatok ugyanis a helyi csapatokat tá­mogatták eddig is és ezt teszik ezután is. A külföldi cégek ma­gyarországi képviseletei pedig az eredményeket nézik, s ha az ország legjobbja egy vidéki ké­zilabdacsapat lesz, akkor majd azt támogatják. Szalóky Eszter Felmentések. Az Agrimill Rt. és a Viktória Rt. igazga­tósága azonnali hatállyal felmentette a társaságoknál betöltött tisztségéből Bacsa Vendel vezérigazgatót és két helyettesét, Fiáth Mik­lóst és Néveri Imrét, egyben rendkívüli felmondással megszüntették a munkavi­szonyukat. Az intézkedés hátterében olyan, most kide­rült szabálytalanságok van­nak, amelyek további részle­tes vizsgálatot igényelnek. Késnek a bevallások. Az APEH adatai szerint eddig a hivatalhoz mintegy 130 ezer olyan egyéni vállalkozó adóbevallása érkezett be, akik a személyi jövedelem- adó hatálya alá tartoznak. Ez a mennyiség alig ne­gyede a bevallásra kötele­zettek 600 ezer körüli cso­portjának. A hivatalnál va­lószínűsítik, hogy sok beval­lás még a postán van. Hiányos jelentés. Az ÉT Privatizációs Bizottságának munkavállalói oldala tar­talmi hiányosságok miatt nem fogadta el a testület csütörtöki ülésén az ÁPV Rt. jelentését a cég 1995-ös tevékenységéről, valamint a foglalkoztatási irányelvek 1996-os teljesítéséről. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 283,54 Görög drachma (100) 66,02 Német márka 103,51 Olasz líra (1000) 103,89 Osztrák schilling 14,71 Spanyol peseta (100)122,10 USA-dollár 175,24

Next

/
Oldalképek
Tartalom