Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-19 / 42. szám

2. oldal Megyei Körkép 1997. február 19., szerda Tulajdonos diktál önmagának - Pásztói kérdőjelek: miért apadtak el a kutak, miért fizet a város olyan sokat? Olcsó a dunai, drága a helybeli ivóvíz (Folytatás az 1. oldalról) A 48 százalékos részarány­nyal rendelkező tulajdonostárs­hoz, az ÉRV Rt.-hez tartozik a hasznosi víztározó mint regio­nális vízmű. Ma is vitatott, hogy ennek milyen jogszabályi alapja van. Ugyanis a tározó vize a megyében termelődik és fogy el. A fentebb említett tu­lajdonosi hányaddal rendelkező ÉRV (Észak-magyarországi Regionális Vízmű) Rt. diktálja a feltételeket. Ha az elmúlt év­ben a Pásztó-Bercel távvezeté­ket, amely összeköti a Duna vi­zét a regionális rendszerrel, és annak szolgáltatását a megye közgyűlése nem az ÉRV-nek adja át, akkor a helyi kft. szá­mára lehetővé vált volna, hogy nem az előbbi tulajdonos által diktált 128 forint köbméteren­kénti áron vásároljunk vizet a szomszédos hasznosi víztáro­zóból, hanem a sokkal kisebb költséget jelentő - 80 forint köbméterenként - Duna-vizet. Ez ügyben az általunk kezde­ményezett tárgyalásokra az rt. vezetősége a következőket üzente: - ő a víz szolgáltatója, ezt kell megvásárolnunk, nem az olcsóbb Duna-vizet. Csökken a kutak hozama A másik problémakörhöz tarto­zik a pásztói saját kutak évi vízhozamának jelentős csökke­nése, melynek oka a hasznosi víztározó megépítése. A koráb­ban bőséges vizet biztosító Kö- vicses patak a tározót táplálja, jelentősen korlátozva saját kút- jaink vízgyűjtő területének ka­pacitását. A hasznosi vízbázis mindenkori védelme érdekében az önkormányzat további jelen­tős - 238 millió forint — beru­házással indította el a mátrake- resztesi szennyvízhálózat kiépí­tését. E jelentős beruházáshoz számos pályázati lehetőségen is túl még közel 40 milliós fede­zet előteremtése szükséges ah­hoz, hogy 1998-ban a rendszer üzembe lépjen. Ehhez képest a hasznosi tározó vizét eladó ÉRV hárommillió forintos ígérvénye sem tudja feledtetni sajátos helyzetünket, azt, hogy mint a kft. legnagyobb vízfo­gyasztójának, kedvezőbb elbí­rálást kell kapnunk a társaságon belül, ellenkező esetben mérle­gelnünk kell a házasság felbon­tásának lehetőségét. Egyébként a tározótól Pásztóig a 300 min­es átmérőjű távvezeték a városi önkormányzat tulajdona. - Megtehetnénk, hogy elzárjuk a tolózárat. Ez esetben az rt.-nek nincs mit szolgáltatni - hangsú­lyozza a polgármester -, hacsak nem a Duna-vizet. — Az állampolgári kérdés után miként foglalt állást a pásztói képviselő-testület?-A január 16-ai rendkívüli ülésen felkérte a Dél-nógrádi Vízmű Kft. ügyvezető igazga­tóját, hogy a város sajátos kö­rülményeire való tekintettel (az évi 700 ezer köbméter vízfo­gyasztásból 350 ezret Pásztó saját kútjaiból tud fedezni) vé­gezzen tényfeltárást. Mint a kft.-tulajdonosok egyike, arra kértük az rt. vezetőjét, hogy té­nyekkel bizonyítsa önköltség­számításuk, ráfordításaik reali­tását. Ez elől eddig elzárkózott. Ez nem lehet tabu téma még akkor sem, ha a víznek manap­ság két ára és fajtája van: az úgynevezett termelői vízár, mely a 128 forintos víz vásár­lása esetén 213 forint köbméte­renként, illetve a lakossági vízár, melyet a termelői ár alap­ján az állam állapít meg. Utóbbi a tavalyi 102 forint/köbméterrel szemben 117 forint/köbméterre prognosztizálható. Az írást megküldtük Orbán Jó­zsefnek, az ÉRV Rt. vezérigaz­gatójának, akitől az alábbi vá­laszt kaptuk.- Az ivóvíz szolgáltatási díja az elmúlt néhány év alatt két­ségkívül többszörösére emel­kedett. A probléma gyökere va­lóban több irányú, csak éppen az okai másban keresendők. A gazdasági átalakulást megelő­zően az állami költségvetés nyolcmilliárd forinttal támo­gatta a víztermelést, csökkentve ezzel a lakossági terheket. A fogyasztók tehát a termelési költségnél lényegesen olcsób­ban jutottak ivóvízhez. Ma az állami támogatás mértéke csak hárommilliárd forint. A támo­gatás csökkentése, az energia- hordozók, a bérköltség növeke­dése miatt nőtt a vízdíj a jelen­legi mértékre. Ami állami, és ami nem A vízellátás biztonsága érdeké­ben az állam 1970-1996 között a Dobroda völgyében Litke, Mihálygergén az Ipoly, Hasz­nos település fölött a Kövicses patak vízkészletére kiépítette a regionális vízellátórendszer alaplétesítményeit, melynek ivóvízhálózata a megyei köz­gyűlés beruházásában létesült vízhálózattal együtt ma már egész Kelet-Nógrádot átszövi. Ebből a vízellátórendszerből 63 településre juttatható el az ivó­víz. A regionális vízellátórend­szer állami beruházásban való­sult meg, így a vonatkozó ren­deletek értelmében üzemelte­tője az állami tulajdonban lévő Észak-magyarországi Regioná­lis Vízművek Részvénytársaság (ÉRV Rt.), önkormányzati tu­lajdonba nem adható. Ezt tör­vény szabályozza - mondta a vezérigazgató. - Társaságunk arra törekszik, hogy valameny- nyi település azonos feltételek és költségek mellett jusson a szükséges mennyiségű ivóvíz­hez. Egyetlen településnek sincs joga a tőle független ter­mészeti adottságot mások ká­rára kisajátíttatni. A villamos energia sem olcsóbb az erőmű közelében. Pénzt csak a díjból látnak A költségek megtérülésének egyedüli forrása a vízdíj. Ezt társaságunk esetében a tárca­közi bizottság, a BM., a PM., a Népjóléti Minisztérium, a KHVM képviselőiből álló bi­zottság szigorú költségellenőr­zése mellett a KHVM hagyja jóvá. Ez nem valótlan, diktált ár, hanem a fentebb említett bi­zottság által ellenőrzött, az inf­láció és egyéb gazdasági kö­rülmény figyelembevételével kialakított ár. A vízdíjba csak a létesítmé­nyek visszapótlásával és az üzemeltetésével összefüggő költségek építhetők be. Fejlesz­tésre pénzügyi keret a vízdíjban nem érvényesíthető. Ez korlá­tozza társaságunk azon szándé­kát, hogy az önkormányzatokat pénzeszközök végleges átadá­sával segítsük. A Duna vizére vonatkozó 80 forint köbméte­renkénti ár számunkra nem ér­telmezhető, mert ilyen irányú költségvetés nem áll rendelke­zésünkre. Társaságunk számára nem pénzkérdés, hogy a térség településeit Hasznos vagy Bér­céi irányából lássuk-e el ivó­vízzel, hanem az ellátási fele­lősségünk diktálta szakmai mérlegelés. A Dél-nógrádi Vízmű Kft. önálló szolgáltató társaság, mely a gazdasági törvények ke­retei között működik. A helyi vízkészleteket saját mérlegelé­seik alapján hasznosítják és egészítik ki társaságunktól vá­sárolt ivóvízzel. A tulajdono­sok, így az ÉRV Rt. is, érdekei­ket csak a taggyűlésen, a társa­sági szerződésben rögzített módon, a tagok egyetértésében érvényesíthetik. Ilyen módon határozzák meg a szolgáltatás díjait is. Az ÉRV Rt. a pásztói pol­gármesteri hivatal képviselőjé­nek személyes megkeresésére vett részt a kft. létrehozásában és biztosította a szükséges pénzügyi vagyont. Ezek után érthetetlen a polgármester úr elmarasztaló nyilatkozata, hi­szen ennek a folyamatnak ré­szese, így ismerője is. Miből lesz a költség?-A polgármester úrtól a költ­ségszámításainkkal és díjaink­kal kapcsolatban idáig semmi­féle felkérés, tájékoztatási igény hozzánk nem érkezett. Az önköltségszámításunk nem tabu, a költségelemek bemuta­tásától nem zárkózom el. Az ÉRV Rt. a vízellátási, szenny­víz-elvezetési és tisztítási fel­adatait szigorúan a törvények, rendeletek előírásai szerint végzi. A törvényi megfelelésen túl célunk a szolgáltatás minő­ségének javítása, valamennyi fogyasztó részére az esély- egyenlőség biztosítása, együttműködés mind a fogyasz­tókkal, mind az önkormányza­tok képviselőivel - fejezte be Orbán József, az ÉRV Rt. vezérigazgatója. Venesz Károly Nem pénzmosás: drága már az ivóvíz ... fotó: -rt­Óvodától egyetemig - Nógrádi oktatás a számok tükrében Felértékelődött a tudás szerepe A napokban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának kiadványa az 1996/97-es tanév oktatási adatairól. A rövid elemzést és a számos táb­lázatot tartalmazó anyagban megtalálhatjuk az iskolatípu­sonként részletezett megyei adatok mellett az intézmé­nyenkénti és a településsoros fontosabb adatokat is. Az oktatási rendszer változá­sai is nyomon követhetők. Bővült az intézmények fenn­tartóinak köre, az önkormány­zatok mellett már négy egy­házi, egy alapítványi és egy gazdálkodó szervezet által fenntartott iskola is van a me­gyében. A megye 112 telepü­lésén van óvoda, amit össze­sen 8422 gyermek vesz igénybe, 101 településen van általános iskola, ahol 20 938 gyermek tanul. Középiskola - Rétság kivé­telével - valamennyi városban működik, összesen 6456 tanu­lóval. Nyolc szakmunkás- képző iskolában 2556, öt szak­iskolában 328 tanuló folytatja tanulmányait. Több évre visz- szatekintve látható, hogy az óvodás gyermekek száma alig változott, az általános iskolá­soké folyamatosan csökkent és jelenleg mintegy 15 száza­lékkal kevesebb az 1990/91-es tanévinél. A középiskolások körében ugyanakkor több mint 20 százalékos növekedés ta­pasztalható, a szakiskolákban tanulók száma több mint két­szeresére nőtt. Ennek oka lehet egyrészt az 1970-es évek második felének 1982-ig tartó demográfiai hul­láma (az akkor született gyer­mekek egy része még most van középiskolás korban), de valószínűbb, hogy a megvál­tozott viszonyok következté­ben egyre több gyermek vá­lasztja a továbbtanulást. Erre utal az is, hogy a szakmunkás­tanulók száma jelentősen, kö­zel 35 százalékkal csökkent 1990 óta. A változások a pe­dagógusok számának alakulá­sában is érzékelhetők. Az óvodákban és az általános is­kolákban mintegy 10 száza­lékkal csökkent a pedagógu­sok száma, a középiskolákban ugyanakkor több mint 20 szá­zalékkal többen tanítanak, mint 1990-ben. Csökkent az érdeklődés a dolgozók általános iskolája iránt, viszont több felnőtt foly­tatja tanulmányait a dolgozók középiskoláiban. A tanulási kedv fokozódásának látszanak az eredményei. A tavalyi vizs­gálatok előzetes adatai alapján a.18 éven felüli népességből a legalább középiskolai végzett­séggel rendelkezők aránya az 1990. évi 23,2 százalékról 26,3 százalékra emelkedett, a 25 éven felülieknek az 1990. évi 6,7 százalékkal szemben 1996-ban 7,5 százaléknak volt felsőfokú végzettsége. Kanadai köszönet madarászoknak Támogatás nélkül aligha tud működni egy egyesület vagy tár­sadalmi szervezet; a tagdíjakból nehéz bármit is fenntartani. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nógrád megyei helyi csoportja tavaly például a kanadai nagykövetség szakmai együttműködési osztályától kapott segítséget. A Hírlap postájából A Pf. 96 • A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Egy közéleti orvos A napokban a követség illeté­kes munkatársa levelet küldött a helyi csoportnak, amelyben megköszöni a megyei egyesület beszámolóját a támogatásukkal elvégzett terepgyakorlatról. A madarászok ugyanis tavaly 300 iskolás és pedagógus részére szerveztek természetjárást. Megjelent 1996-ban egy sze­rény kötet is Drexler Szilárd tollából „Madarak és madará­szok” címmel: ezt és más írásos anyagokat a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet segítségével 160 iskolába sikerült eljuttatni. A könyv célja, hogy megismer­tesse az új tagokat és az érdek­lődőket az egyesület munkájá­val, a gyakorlati természetvéde­lem időszerű kérdéseivel és az alapvető vizsgálatok módszere­ivel. A madarászok céljai közé tartozik a nem védett területek további kutatása és megóvása, két kiadvány megjelentetését tervezik, és szeretnének létre­hozni egy természetvédelmi irodát is. Utóbbi információs központ, illetve kutató- és okta­tóműhely is lesz. A hosszú távú tervek között szerepel az érté­kes élőhelyek állapotának fi­gyelemmel kísérése és a veszé­lyeztetett fajok védelme is. Nógrád megye kiemelkedő személyiségei közül engedje meg a tisztelt olvasó, hogy be­mutassam dr. Palkonyai Gá­bort, az ortopédia főorvosát és közéleti, sportbéli tevékenysé­gét! Orvosi hivatása, tudása már elvitte német és holland műtőkbe, ahol a magyar sebé­Számítógép 1997. január 23-a fontos dá­tum a Kodály Zoltán Általá­nos Iskola életében. Azóta ugyanis iskolánkban az eredményes tanulást segítő eszközök sora - a Soros Ala­pítvány jóvoltából - kiegé­szült egy, az oktatást és az is­kolai könyvtár eredménye­sebb, gyorsabb működését elősegítő számítógéppel. A szóban forgó gépet az is­kola az alapítvány könyvtárakat támogató pályázatán nyerte. A pályázat fő célja a könyvtárak egységes hálózatba foglalása, egymást segítő és kiegészítő működése, valamint a lehetősé­gek bővítése volt. A számító­gép segítségével lehetővé válik az egyes könyvtárak közötti együttműködés, elérhetővé válnak olyan forrásanyagok is, amelyekhez eddig csak nehe­zen, vagy egyáltalán nem lehe­tett hozzájutni. Előnyt jelent az is, hogy segítségével a könyvek szék hímevét őrzendő elkötele­zettséggel dolgozott, s konfe­renciák aktív részese volt Eu­rópában. Orvosi munkája, tiszt­ségviselő megbízatása, a kö­zösségért való kiállása munkás­ságát példaértékűvé teszi. A ta­karító, a nővér, az orvos szociá­lis védelméért is kiáll. Közéleti, hosszadalmas és fárasztó leltá­rozását felváltja majd a rugal­mas, számítógépes leltár. Nemcsak az iskolai könyvtár munkáját könnyítette meg a So­ros Alapítvány. A nyeremény részét képezte több olyan prog­ram is, mely a tanulást élveze­tesebbé, könnyebbé teszi. Ilyen program például a zenei okta­tást segítő Musical Instru- ments-program, a műalkotások elemzésében segítő Art Gal­lery, a földrajzi ismereteket sokoldalúan feldolgozó World Atlas és a Politikai és gazdasági világatlasz számítógépes válto­zata. Több célú felhasználásra alkalmas az Encarta ’97, vala­mint Révai Nagy Lexikona. A XX. század magyar történel­mének tanítását teszi szemléle­tesebbé a Politika című prog­ram. Ezeken a programokon kívül Office-programcsomagot is kaptunk, ami a géphez tar­tozó lézernyomtatóval prospek­vezetői egyénisége - a Nógrád Megyei Átlétikai Szövetsége elnöke - főleg az ifjúságot, a diáksportversenyeken élményt szerző, „boldog” versengést szereti. Maga több maratoni fu­tás résztvevője, de orvos társai­val a megyei kórháznak is hír­nevet hoznak. Vezéregyénisége, példamu­tató közösségi ereje, csapattársi munkája csak köszönetét érde­mel. Igaz ember, törvénytiszte­lettel és vagánysággal ötvözve. Emberi jellemgazdagsága, megnyilvánulása, hivatástu­data, közösségi értékrendje példamutató. Levelem vezér- gondolata: tevékenysége meg­érdemli a nyilvánosságot, az ő és a hozzá hasonlók magatar­tása legyen értékmérő. Jusztin Ferenc, Szécsény tusok, katalógusok, plakátok és más hasonló kiadványok készí­tését teszi lehetővé, közel nyomdai minőségben. A Soros Alapítvány ingyenes Internet- hozzáférést is adott a géphez; ez korlátlan mennyiségű adat elérését teszi lehetővé. A számítógép a végtelen le­hetőségek eszköze, ezért az előbbi felsorolás korántsem tel­jes. így a felhasználási lehető­ségekről e sorok írója és Kris- ton Aranka sem adhatott teljes képet azon a bemutatón, me­lyen a feltáruló lehetőségek kö­zül mutattak be néhányat a tan­testület többi tagjának és bátorí­tották őket a számítógép hasz­nálatára a tanórák keretén belül. Az iskola tanárai így is felis­merték a benne rejlő lehetősé­geket és a jövőben alkalmazni fogják, mint munkájukat segítő, de nem helyettesítő eszközt. Vernyik István Salgótarján alapítványi támogatásból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom