Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-18 / 41. szám
2. oldal WÉk SALGÓTARJÁN *| P BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Hk PÁSZTÓ 1997. február 18., kedd Tud-e kéményt kotorni a kéményseprők igazgatója? „Füstfaragók” intelmei A kéményseprés azon ritka foglalkozások közé tartozik, ahol korábban született meg a munkahely, mint maga a mesterség. Nógrádban ez a közszolgálati feladat érdekes módon központként - más hivataloktól eltérően - Balassagyarmaton maradt. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Telefonos ígéretek Füstfaragók. A padlásokat, tetőket járó kéményseprőket mindig kitüntette a lakosság figyelme. A babona szerint szerencsét hoznak. S hogy menynyit, azt csak a tűzoltók tudnák megmondani.-Mára megkopott a szakmánk presztízse, s ennek okait valahol a húsz-harminc évvel ezelőtti időkben keresem - mondja Váradi András, a Nóg- rád Megyei Tüzeléstechnikai Kft. ügyvezető igazgatója, mikor az egyre ritkábban látott kéményseprőkről kérdezem.- A kéménysepréssel foglalkozó cégeket 1949-ben államosították, de csak 1970-ben hoztak rendeletet a kémény- seprésről. Az akkori alacsony technikai színvonal, a bérezés rendszere már nem vonzotta a pályára a fiatalokat. Évről évre szeretnénk, ha indulna itt, Balassagyarmaton a szakmunkásképző intézetben tüzelés- technikai és kéményseprő szak. Megfelelő hátteret tudnánk biztosítani a gyakorlati képzéshez, ösztöndíjat, s a végzettek 20-25 ezer forintos fizetéssel indulhatnának. Ez az összeg később - teljesítményarányosan - 45 ezer is lehet. Tény azonban, hogy egyetlen ilyen tanuló sincs nálunk.- Mégis, hogyan tudják pótolni a nyugdíjba vonulókat, az idős mestereket?- Másfél éve saját erőből biztosította a cég hat alkalmazottunknak, hogy szakmunkásvizsgát tehessen.. Gyakorlatuk megvolt, az elméleti tudást elsajátítva az egykor építőiparban, vagy egyéb más helyen segédmunkásként dolgozók így nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést szerezhettek.- Hány kémény van Nógrád megyében, s azt mennyi kéményseprő képes felügyelni, tisztítani?- Közel 100 ezer kéménnyel számolunk, igaz, a gázfűtésre való átállással ezek száma csökkent. Tizennégy kéményseprő feladata ezek tisztán tartása, illetve felügyelete. Ők brigádban mennek ki a cég mikrobuszával egy-egy településre, vagy lakóhelyük körzetében egyénileg jutnak el a megbízásuk helyére.- Szívesen fogadják őket? Azt gondolom, ma már előfordulhat, hogy idegenként be sem engedik őket a lakásokba.-Két évvel ezelőtt alkotott az Országgyűlés törvényt a kéményseprésről, ezt követte a munkánkat szabályzó megyei közgyűlés, illetve a megyei jogú város önkormányzata által alkotott rendelet megszületése. A hatályos jogszabályok szerint 1997. január 1-jétől a hagyományos tüzeléstechnikával használt kéményeket évente kétszer, a gázüzeműeket évente legalább egyszer ellenőriztetni, szükség szerint tisztíttatni kell. A bejutást számunkra biztosítani kell.- Miért fontos mindez?- A jó kémény védi a környezetei, « 2* en #rg i dft»gy asztás szempontjából sem mindegy, hogy milyen hatásfokkal üzemelnek a tűzhelyek, s a mulasztások itt emberéleteket is követelhetnek. Példák erre sajnos Nógrád megyében is vannak szép számban. Ha kéményseprőink azt látják, hogy a kéménybe egykor fagerendát építettek, vagy azt látják, hogy hiányzik a kéménytisztító ajtó, akkor felhívják a figyelmet a tűzveszélyre. Ugyanígy a romos állagú kéményeknél, építési hiba miatti visszaáramlás esetén is tűzrendészeti figyelmeztetőt adnak. Nem vagyunk hatóság, a hibák kijavítását már az első fokú építési hatóságnak kell ellenőriznie.-Ön több mint 16 éve igazítja el a kéményseprőket. Saját maga is elboldogul ezekkel az eszközökkel?- Természetesen értek én is a kéménysepréshez. 1990-ben mesterkéményseprő-bizo- nyítvánnyal is rendelkezem. Ennek megszerzéséhez tudnom kellett a szabványokat, a tüzeléstechnikai berendezések típusát, megfelelő vállalkozói és jogi ismereteket, s természetesen a kéményseprést is. Büszke vagyok erre a szakmára. Négy évvel ezelőtt, mikor a megyei tulajdonú vállalat kft.-vé alakult, sajnáltam, hogy a kéményseprés a nevünkből már kimaradt. A kéményeket a gázfűtés mellett is érdemes megtartani. Munkánk, igaz, ezzel kicsit átalakul, nagyobb arányban lesz CO-mérés, műszeres hatásfokmérés, videokamerával belső állapotvizsgálat, de ez sem veszi el a füstfaragó szak<m*egykori szépségét. •• Tarnóczi László A közelmúltban a lapban megjelent „Telefonos ígéretek öt esztendeje” című cikket olvasva az alábbi gondolatok fogalmazódtak meg bennem. A KNC sajnos megfeledkezik arról, hogy piacgazdaságban élünk, s teheti ezt, gondolván, hogy monopolhelyzetben van a területen, arról azonban megfeledkezik, hogy belőlünk, előfizetőkből és telefonra várakozókból él és velünk valamilyen (többnyire vállalkozói) szerződéses kapcsolatban áll. Épp ezért „majd a szívem hasadt meg” a szegény Kelet- Nógrád COM Rt.-ért, amikor a hivatkozott cikk szerint Szebe- rényi úr „igazságtalanul megvádolta” őket, hiszen az építkezés „gőzerővel folyik”, csakhogy a „gőzerőn” több ezer előfizető, immáron ötödik éve nem tud telefonálni. A magánvéleményem pedig az üggyel kapcsolatban az, hogy a KNC-t nem Szeberényi úr járatta le, hanem ők saját magukat a telefonpiacon folytatott magatartásukkal. Mint ahogyan a cikkben is olvashattuk, a társaság felügyeletét ellátó minisztérium képviselője is félretájékoztatással vádolja a KNÇ-t. Ez bizony igaz. Sokunkat azzal tévesztettek meg, hogy egy, de legkésőbb két éven belül telefonhoz fogunk jutni, ilyen módon az újonnan alakult társaság jókora tőkére tett szert az előfizetői díjakból (melyek azóta már a többszörösüket érik - gondoljunk csak a banki kamatokra -, s bizony az ember joggal érzi magát becsapva és megkárosítva, hiszen, aki a hosszúra nyúlt várakozási idő során meggondolta magát és pénzét szerette volna viszontlátni, sutba dobva telefonos terveit, az bizony csak az általa befizetett összegre tarthatott igényt, kamatok nélkül, holott a kamatok mértékét (mint ahogyan a teljesítési határidőt is) a vállalkozói szerződés is tartalmazza. A telefonra várakozókat ilyen módon a késedelmes teljesítés miatt kártérítés illeti meg, mely keserű pirulát a KNC-nek le kell nyelnie. Nem jelenthet mentséget a koncessziós törvény „csúszása” (hiszen a teljesítési határidő épp ehhez volt kötve, és már ezzel együtt is ré- ges-rég lejárt), mint ahogyan az sem mentség, hogy az rt. vezérkarában történtek változások. Mindez a vállalkozói szerződés szempontjából indiffe- rens, mint ahogyan például az is, hogy milyen alvállalkozókkal végeztetik a munkát (jól is néznénk ki, ha - teszem azt - Mari néninek kellene megmondania például Sámsonházáról, hogy ki legyen a vezérigazgató és mely alvállalkozókat kell megbízni). E tekintetben (ha nem megfelelő az alvállalkozó munkája) a számlát rendezze a KNC az alvállalkozói felé, a lakosság felől érkező igényeket azonban a KNC-nek kell fogadnia. > Mellesleg az előfizetők közül senki sem Konkoly vagy Andersen úrral kötött szerződést, hanem a KNC-vel. Mivel pedig az rt. társasági formája időközben nem változott, így kérdés sem fűződhet ahhoz, hogy a jelenlegi KNC jogutódja annak, amellyel a lakosság szerződést kötött, ebből egyértelműen következik, hogy az rt. felelős mindazért, ami az előző vezetés alatt történt. Szabó László Óvodások öröme: akvárium A nemti óvoda a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által meghirdetett „környezetbarát óvoda” nevet viselő pályázaton - ame- lydfn apróbálkoz**»! 117 óvoda közül csak 230 kapott támogatást - 15 ezer forintot nyert, amit akvárium telepítésére használtunk fel. Az akvárium berendezését és leszállítását Giine Béla díszállat-kereskedő szállította intézményünknek, amit ezúton is szeretnénk neki megköszönni. Feketéné Czakó Hilda óvodavezető, Nemti Lenkó Péter, a Tücsök tücske, a leghíresebb nógrádi prímás GYURIÁN TIBOR FELVÉTELEI Együtt valamennyi tücsök, s nemcsak hegedűvel, hanem cimbalommal és nagybőgővel Zenésztalálkozó volt szombaton a Karancs völgyében: a muzsikusok az egyházasgergei bisztróban jöttek össze. A hajnalig tartó mulatozáson a Tücsök zenekar mellett lakodalmas és szalonzenét játszó együttes is a nagyérdemű közönség elé lépett. A rendezvényt hagyományteremtő szándékkal hívták életre, egy tíz évvel ezelőtti hasonló zenés est mintájára. Munkálkodik a cimbalmos Vacsorához szólt a nóta az egyházasgergei bisztróban A bőgős viszi a prímet
